Élet és Tudomány, 1979. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1979-08-31 / 35. szám

A HÁTLAPON A ZSIDÓCSERESZNYE Nyár végén, ősz elején tölgyesekben, erdők sztélén míniu­mpiros színű, lampion­­szerűen felfúvódott, termésével hívja fel magára a figyelmet a közönséges zsidócse­resznye. Ter­mésének külső megjelenése alapján népiesen hólyagklárisnak, korall­­cseresznyének is nevezik az egyébként jelentéktelen virágú, sok helyen előforduló lágy szárú növényt. Előkelő, de legalábbis hasznos rokonokkal büszkélkedhet, hiszen a burgonyafé­lék családjába tartozik, amelynek tagjaiból az ember ősidők óta sokat termesztés­be vett, s ma gazdasági növényekként nélkülözhetetlenek (burgonya, paprika, pa­radicsom, dohány) vagy drogokként fontos gyógyszereknek az alapanyagai (nad­ragulya, beléndek, maszlag). Előkelő rokonaihoz hasonlóan a zsidócseresznyefajok is Közép- és Dél-Amerikában­­honosak: ott több mint száz fajuk él, s egyiket-má­­sikat termesztik is. De a százféle zsidócseresznye közül csak egy, a közönséges zsi­dócseresznye él Európában a mérsékelt égövön. Közép- és Dél-Európában,, Nyu­­gat-Szibériában mindenütt előfordul. Észak-Amerikába úgy hurcolták be. Nálunk csak szórványosan fordul elő, de helyenként kiterjedt telepeket alkot. Ligeterdők­ben, száraz tölgyesekben, bükkösökben vagy azok szélén és erdei fenyvesekben gyakori, de találkozhatunk vele út menti fasorok alatt, szőlők, gyümölcsösök sze­gélyén,­­ahol mint gyom nem sok kárt okoz, csupán a helyet foglalja el. A száraz, humuszos talajt kedveli. Síkságon, hegyvidéken egyaránt előfordul. Évelő növény. A föld alatt kúszó gyökértörzséből nőnek ki felálló szárai, s ezek többnyire el­ágaznak. Levelei egy kissé hasonlítanak a nadragulya leveléhez, ezért a kezdő droggyűjtők összetéveszthetik vele, esetleg hamisíthatják azt. Júniustól augusztu­sig virágzik, jelentéktelen, 1—1,5 cm átmérőjű zöldesfehér, kerek virágai a leve­lek hónaljában ülnek, nem hívják fel magukra a figyelmet. Piros „lámpácskái” virágzás után a 2—5 cm nagyságúra felfúvódó csészékből alakulnak, s magukba zárnak egy-egy 0,5 cm-es élénkpiros bogyó alakú termést. Ezt a húsos bogyót, amely az apró, vese alakú magvakat foglalja magában, régen vaj színezésére is használták, de mérgező volta miatt ma már nem használják. A növény minden része, különösen a levele egy fizalin nevű keserű anyagot, szolanin-glükozidot és cseranyagot tartalmaz. Ha nagy mennyiségben keveredik zsidócseresznye a ta­karmányhoz, az állatokon mérgezési tünetek mutatkoznak: ez mély bódulatban és felfokozott vizeletképződésben nyilvánul meg. Az ilyen mérgezést elsősorban há­­zinyulakon figyelték meg. Az amerikai fajok csak kivételesen ilyen díszes színeződésűek, ellenben néme­lyiküknek gazdasági haszna van. Az ehető zsidócseresznyének a bogyója valóban ehető. (Termesztésével nálunk is próbálkoztak, behozták, és néhol elvadult.) Meg­szárítva mazsolapótlóként használják. Íze az ananászéra emlékeztet, ezért ananász­cseresznye néven is említik. Egy másik faj gyengén ibolyaszínű bogyója 3 cm-re is megnő, nincs benne alkaloida, ezért üdítőitalt, lekvárt készítenek belőle. Dr. Pallós Csaba KÖRMEND Már a középkorban függ. 1. volt. Lakói főfoglalkozásként a vízsz. 2.-t űzték. Ez­­idén újra városi rangra emelkedett. A volt Batthyány-függ. 17. ma messzi kör­nyék függ. 14.­központja. VÍZSZINTES: 12. Üvölt. 13. Riadó — idegen szóval. 15. Tiltás. 16. Mértékegy­ségek neve előtt azok milliomod részét jelöli. 1V. Alkotás. 19. Taszít. 21. Régi súlymérték. 22. Folyami átkelőhely. 23. Vegyjele. Pb. 25. Rovar­tojás. 26. Rosz­­szabbá tett. 27. Főként kerítésül szol­gál. 28. Csupa. 31. Fának van. 32. Il — németül. 34. Fürdőszobában van. 35. Bizmut. 36. Nagy...; régi kollégiumáról híres Erdélyi város. 38. Kiejtett msh. 39. Kívánd határozottan! 41. Zenekar egyik tagja. FÜGGŐLEGES. 2. Bőrszín. 3. Fordított kötőszó. 4. Szóvegek összecsengése. 5. Szerves gyök (C2H­.­). 6. Kén. 7. Kórust. 8. Ez a háziállat. 9. Visszajuttat (!). 10. Fémpénzt, ll. Kén. 20. Federico García . . .; az 1936-os ellenforradalomban vér­tanúhalált halt nagy spanyol író. 22. Ta­vaszi vitamin-forrás. 24. Vízzel tisztít. 25. Maláj szövetség­i gépjárműveken. 28. Kislánynév (tölös ék). 30. Ide-oda mozgatsz. 32. Német nyelvű filmek utol­só felirata. 33. Fazék, lábas teteje. 36. Község Hevesben, Jászárokszállás és Jásszentandrás között. 37. Nyirkos, ápo­­rodott szag. 40. Asztácium. 42. Igekötő. 43. Római szám. ZÁRT BETŰK SORRENDBEN: S. S. N, O, L. É, I, Y. A 34. SZÁMBAN MEGJELENT KE­RESZTREJTVÉNY (A SZÉLENERGIA) MEGFEJTÉSE: VIZSZ: 2. napsugárzás, 26. település. FÜGG: 1. távoli vidékek, nyaralók, 15. nehezen, 17. tárolók. ÉLET ÉS TUDOMÁNY A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA Főszerkesztő: LUDAS M. LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettes: NÉMETH FERENC A szerkesztő bizottság elnöke: CSŰRÖS ZOLTÁN Szerkesztőség: Budapest VII., Lenin körút 5. Postacím: Élet és Tudomány Budapest, Pf.: 47 1428 Telefon: 215-290 Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Budapest VIll., Blaha Lujza tér 3. Postacím: Budapest 1959 Telefon: 343-100, 336-130 Terjeszti a Magyar Posta © 79.1413 Athenaeum Nyomda Kozma utcai üzeme Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Index: 25 245 ISSN 0013—6077 A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Tamás, Andorka Rudolf, Antalóczy Zoltán, Barkóczi Ilona, Barta György, Berényi Dénes, Bontó László, Buda Béla, Castiglione László, Csányi Vilmos, Farkas Henrik, Fenyő Béla, Furka Árpád, Haraszty Árpád, Horváth József, Horváth Sándor, Jantsky Béla, Kapás Sándor, Károlyházi Frigyes, Kósa László, Kozma Tamás, Kulin György, Láng Sándor, Lázár Gabriella, Lengyel István, Makkai László, Németh Lajos, Öveges József, Perényi Imre, Sohajda Béla, Steiger István, Székely Sándor, Szlameniczky István, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd Képszerkesztő: Újvári Imréné Olvasószerkesztő: Szőke István Rovatszerkesztők: Akácz László, Barabás Zoltán, Daniss Győző, Fodor Lajos, Ker­ner István, Oláh Tamás, Pécsi Tibor Munkatársak: Gajzágó Éva, Hornyánszky Katalin, Kalocsainé Doór Vilma, Nagy Gézáné Fotó: Bojtár Ottó Meg nem rendelt fényképekért és kéz­iratokért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Az Élet és Tudomány előfizethető a hír­lapkézbesítő postahivatalokban, a kézbe­sítőknél és a Posta Központi Hírlap Iro­dában (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.1900) vagy közvetlenül,vagy posta­­utalványon, vagy a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámra való átutalással. Előfizetési díj negyedévre 60,0 Ft. Külföldön terjeszti a „Kultúra” Külkereskedelmi Vállalat Budapest. Pf.: 149 1389 1119

Next