Élet és Tudomány, 1985. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-22 / 12. szám
Kellően védve lesz-e a lehallgatás ellen az új „forró drót”? A Kreml és a Fehér Ház között „élő” közvetlen távközlési vonalat, a „forró drót”-ot 1963-ban, a kubai válság után hozták létre. Akkor ez olyan telexvonal volt, amelyen Washingtonból latin betűs angol nyelvű, Moszkvából pedig cirill betűs orosz nyelvű írott szövegeket továbbíthattak. A „két nagyot” összekötő telefonvonal csak a közvélemény képzeletében létezett, hiszen ha ők élő szóval érintkeztek volna, a diplomáciai finomságokat, az esetleges rejtett célzásokat nem tudták volna kellő pontossággal azonnal lefordítani. Az első forró drót közvetítő vonala földi mikrohullámú lánc, tartalék vonala pedig tenger alatt húzódó kábel volt. A mikrohullámú lánc a légköri zavarok miatt nem megbízható annyira, amennyire ezt az ügy megkívánja, a kábel pedig jócskán függött a más országok területén lévő erősítőállomásoktól. Ezért helyettük 1978- ban kiépítették a második forró drótot, megkettőzött műholdas közvetítő vonallal. A közleményeket egyidejűleg közvetíti egy szovjet Molnyija és egy amerikai Intelsat távközlési műhold. Ezen a második forró dróton most át akarnak térni a telexkapcsolatról a fakszimilés kapcsolatra. Egyidejűleg visszaállítják a kábeles kapcsolatot is (de ez most már a tartaléknak a tartaléka, tehát nem a második, hanem a harmadik lehetőség arra az esetre, ha mindkét műholdas összeköttetést üzemzavar vágná el). A fakszimilés kapcsolat azt jelenti, hogy a szabványméretű papírlapok teljes tartalmát, a szöveget és az esetleges ábrát vagy ábrákat is képpontokra bontva továbbítják, a vevőoldalon pedig helyreállítják. Egy-egy oldalnak az átvitele ez idő szerint általában mintegy két percig tart. (Ez a távközlési eljárás az üzleti életben néhány éve rohamosan terjed; a Magyar Posta is tervezi, hogy a közeljövőben megkezdi ezt a szolgáltatást. — A szerk.) A fakszimilés közvetítés révén világpolitikai válság esetén a Fehér Ház és a Kreml között nemcsak szöveges üzenetek, hanem térképvázlatok, diagramok és más vonalas ábrák is percek alatt továbbíthatók lesznek. Így a két állam vezetői gyorsan és pontosan közölhetnek egymással rajzban olyasmit is, amit leírni körülményes, hosszadalmas és pontatlan volna. Ez az üzenettovábbítás azonban titkosító kódolással nem védhető meg úgy a lehallgatás és a hamisított közlemények ellen, mint a telexszöveg. Különösen védeni kell a rendszert az Egyesült Államok növekvő számú olyan rádióamatőreitől, akik jókora otthoni parabolaantennákkal vadásznak a műholdakkal közvetített rádió- és tévéadásokra meg távközlési kapcsolatokra, s ebben fejlett otthoni számítógépeik is segítik őket. Ezért a forró drót legújabb változatának most folyó kipróbálása során nagy gonddal vizsgálják, hogy az eléggé védve van-e a rádiókalózok ellen, s hogy e védelmet hogyan fokozhatnák. (New Scientist) Az NSZK-beli Argen folyó 56 m mély szakadéka fölött átívelő, 145 m-es fesztávú acélbeton hidat úgy építették meg, hogy semmiféle álványzatra sem volt szükség. A híd ívét két 81,5 m-es fél darabban készítették el, mégpedig úgy, hogy mindkét ívfelet fölfelé építették, majd acélsodronyoktól tartva óránkénti 1,5 cm-es sebességgel először az egyik ívet engedték le, majd a másikat, s végül a pontosan összeillő ívvégeket összezárták. Még a pilléreket is segédállványzat nélkül betonozták úgy, hogy a zsaluzat szakaszról szakaszra fölfelé kúszott, s a betont daru szállította a magasba. A hídépítés miatt a természetet csupán a pillérek helyén kellett megbolygatni. Az is az új eljárás mellett szól, hogy olcsóbb volt, mint a hagyományos, amelyhez állványzatra van szükség. (Hobby) Az egyik ív már a helyén van, a másikon még dolgoznak Az ív bezárult Infravörös fényt vezető kábel A mai fényvezető kábelek kvarcüvegből készülnek, s az 1,3 nm körüli hullámhosszúságú fénysugarak vezetésére alkalmasak. Ezekben a kábelekben és ezen a hullámhosszon az elméletileg elérhető legkisebb csillapítás 0,1 decibel km-enként. Ha sikerülne olyan kábelt készíteni, amely az ennél nagyobb hullámhosszúságú infravörös sugarakat vezeti, a csillapítás elméletileg ennek csak a tizede, 0,01 dB/km lehetne, úgyhogy ilyen kábelben a fény 1000 km-t is megtehetne anélkül, hogy közben föl kellene erősíteni. Az angliai Standard távközlési laboratórium most elkészítette és több helyre is kiadta kipróbálásra az első olyan fényvezető szálat, amelyen át a 20 12 /1m-es infravörös sugarak továbbíthatók. Ez cirkónium-fluorid üvegből készül. Ennek az anyagnak az a baja, hogy már 300 Celsius-fokon megolvad, míg a kvarcüveg csak 2000 Celsius-fokon olvad meg, továbbá hogy könnyen kristályosodik, könnyen törik, s nagyon érzékeny a szennyeződésekre. Nem volt tehát könnyű belőle olyan tiszta és erős szálat készíteni, amely fényvezetésre alkalmas. Az új kábel még nem eléggé átlátszó: a csillapítása km-enként még 1 dB, s a kutatók szerint tíz évig is eltarthat, amíg az elméletileg várt 0,01 dB km értéket sikerül elérni. (New Scientist) 381