Élet és Tudomány, 1986. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-21 / 47. szám

Az Iparművészeti Múzeum gazdag gyűjteményében bőséggel van por­celán. A sok keleti és európai por­celángyár termékei közül most az irodalomban Alt-Wien porcelán né­ven közismert készítményekből nyílt tárlat, BÉCSI PORCELÁN címmel. A bécsi porcelángyár Euró­pában másodikként, 1717-ben kezd­te meg működését (az első, a meis­seni, az európai porcelán feltaláló­jának, Johann Friedrich Böttgernek a vezetésével mindössze kilenc évvel előzte meg). A gyár alapítója, C. In­­notentius du Paquier, Meissenből el­csábított néhány, a porcelánkészítés titkát tudó mestert is, velük kezdte meg a gyártást, meglehetősen körül­ményesen. Ezek ugyanis nem ismer­ték a teljes titkot. Eleinte szívesen díszítették japáni virágmustrákkal és kínai jelenetek­kel készítményeiket. Majd a bécsi barokk díszítőjegyei jelentek meg: a porcelánok ornamentikája lomb- és szalagdíszítményekből, palmettákból és rácsos mezőkből állt. Eredeti bé­csi mintákat, feketével, vörössel, gyakran aranykeretezéssel tájat és vadászjeleneteket festettek tálakra és egyéb edényekre. Ez volt a Schwarzlot-festés. A német virág­csokor-díszítést Meissentől vették át, s művelték mesteri módon. Az állam 1744-ben — hogy a csőd­től megmentse — megvásárolta a bécsi gyárat, amely az egyetlen nem királyi alapítású manufaktúra volt, s ezért királyi és főúri támogatás nélkül működött. Az állami kezelés­be vétel időpontjától használták megkülönböztetésül a kékkel festett osztrák címert mint porcelánjegyet. A XVIII. század derekától a kor uralkodó művészeti stílusáramlata, a rokokó nem hagyta érintetlenül a porcelánművészetet sem. Bécsben önálló porcelánszobrászat fejlődött­­ki egy kiváló művész, J. J. Nieder­­mayer nevével fémjelezve. Bájos idillekben, mitológiai és pásztorjele­netekben, apró figurákban öltött tes­tet a porcelánplasztika. 1760 után a franciaországi Sévres porcelánjai­nak hatása volt érezhető a bécsi mű­helyben. K. Sorgenthal működésével új fejezet kezdődött a gyár életében. Magas technikai színvonal, klasszi­cista formák, empire stílusú díszítés és mély színek jellemezték az 1784- től 1805-ig tartó Sorgenthal-korszak­­nak elnevezett éveket. Virágcsendéletek és tájképek ke­rültek díszítésül a porcelán dísztár­gyakra az 1820-as években. A vit­rinbe való csészék, tálak és tányérok között — nyilván az akkori magyar vásárlók számára készített — ma­gyar feliratú, címeres, városábrázo­­lásos vagy más magyar vonatkozású emléktárgyakat is láthatunk. K. M. 1496 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK A TIT MŰSORAIBÓL KOSSUTH KLUB (Budapest VIII., Múzeum u. 7.) 21. (péntek) 18 óra: A Magyar Néprajzi Társaság etnológiai szakosztályával közös rendezésben: Kínában jártunk, húsz év után (Ferenczy Mária, Csongor Barnabás). 22. (szombat) 16 óra: Jazzmuzsikusok portréja: Deseő Csaba (Lévai Júlia) 23. (vasárnap) 10 óra: Az amfiteátrum­tól a naturalista színházig: A reneszánsz színház (dr. Várady György); Tárlatveze­tések: 10.30 és 16 óra: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai; 12 és 14.30 óra: Budapest két évezrede (Bu­dapesti Történeti Múzeum). 9.30 óra: XX. századi festészetünk. 16 óra: Munkácsy Mihály festészete (Magyar Nemzeti Galé­ria — Bellák Gábor). 24. (hétfő) 18 óra: Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai (dr. Köteles György). 25. (kedd) 14 óra: Körséta az Országos Széchényi Könyvtárban (találkozás az elő­csarnokban) . 18 óra : Vörösmarty és a ma­gyar romantika (dr. Németh G. Béla). 26. (szerda) 18 óra: Sugársérülés (dr. Köteles György); Beethoven élete és mű­vei (Meixner Mihály). 27. (csütörtök) 18 óra: A sugárhatás ké­sői következményei (dr. Sztanyik B. Lász­ló) ; Föld és Ég Klub: Maja csillagászat (Borlai Katalin); Bemutató matematikai foglalkozás 3-4 osztályos gyerekek szülei­nek. PLANETARIUM (Budapest X., Népliget) 21. (péntek) 10 óra: A Galaktika vándo­rai; 11.30 óra: A Föld nevű bolygó; 13 óra: Naprendszerünk; 15 és 16.30 óra: Kalando­zás az égbolton. 22. (szombat) 10, 11.30 és 13 óra: Irány a Mars! 15 és 16.30 óra: A százmilliárd csil­lag világa. 23. (vasárnap) 10, 11.30 és 13 óra: Irány a Mars! 15 és 16.30 óra: A százmilliárd csil­lag világa. 26. (szerda) 10 óra: Irány a Mars! 12 óra: A Föld nevű bolygó. 14 óra: Naprendsze­rünk; 16 óra: Az űrkutatás negyedszázada; 27. (csütörtök) 10 óra: A Galaktika ván­dorai; 12 óra: Naprendszerünk; 14 óra: A Föld nevű bolygó; 16 óra: A százmilliárd csillag világa. ukAnia csillagvizsgáló (Budapest I., Sánc u. 3/b.) 24. (hétfő) 18 óra: Az űrhajózás legújabb eredményei (dr. Horváth András). 27. (csütörtök) 18 óra: Mágneses körhin­ta (a bolygórendszerek keletkezése) (Dá­vid Gyula). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (Budapest XIV., Városligeti krt. 11.) 22. (szombat) 11 óra: Találkozás a ten­gerrel című bolgár film vetítése. 23. (vasárnap) 11 óra: Eredeti járművek (dr. Molnár Erzsébet). BÍRÓ MIHÁLY EMLÉKKIÁLLÍTÁS A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum szervezésében, az Osztrák Művelődéspoli­tikai Társaság és a Karl Renner Intézet közreműködésével nyitt meg a Biró Mi­hály emlékkiállítás, am­ely november 30-áig, éppen a művész századik születés­napjáig látogatható a budapesti múzeum­ban. A válogatott anyagot ugyanis a cen­tenárium alkalmából Bécsben, majd Graz­ban, tavasszal pedig a Szombathelyi Kép­tárban is bemutatják. Az általunk ismert 174 közül 162 plakátot, továbbá számos rajzot, plakáttervet, karikatúrát és Bíró Mihály személyes iratait felvonultató kiállításnak az anyagát a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumnak, a Magyar Nem­zeti Galériának, az Országos Széchényi Könyvtárnak, az Iparművészeti Múzeum­nak, valamint bécsi és berlini múzeumok­nak a gyűjteményéből s magántulajdon­ban lévő műtárgyak közül válogatták. A forrásértékű dokumentumokban bővelke­dő, nagyon szép katalógust a klagenfurti nyomdában készítették. KITAIBEL­ E számunknak a Kitaibel Pál közép­iskolai biológiai tanulmányi verseny anyagát adó cikkei: Ha nem látjuk a veszélyt, akkor nincs?; Rénszarvasok, az Újdonság - évszázados hagyományokon ! Hamarosan kapható az ÉLET ÉS TUDOMÁNY KALENDÁRIUMA (1987) az újságárusoknál és a Hírlapkiadó Vállalat közönségszolgálati boltjában (Budapest VIII., József krt. 7.). Évkönyveinknek ez a 32. kötete újdonságot hoz a sorozatban: föleleve­níti a kalendáriumok több évszázados szerkesztési hagyományát, és a hó­napok naptárához kapcsolódva közli az esedékes időjárási, orvosi, kerté­szeti és házkörüli, valamint a jeles napokra vonatkozó tudnivalókat. Mint a réges régi híres kalendáriumok, a miénk is négy könyvre osz­lik most, s a naptári könyv után a tudás tárát adja cikkválogatásban, majd adattárat és végül szórakoztató és fejtörő részt közöl. Ára 39 Ft.

Next