Élet és Tudomány, 1988. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)

1988-07-01 / 27. szám

TARTALOM XLIII. ÉVF. # 1988. VII. 4. 27 a szám 835 HOGYAN HAT A BAKTÉRIUMMÉREG? Dr. Borsos Béla 838 JÓTEVŐNK ÉS BAJKELTŐNK - A MUNKAHELYÜNK BESZÉLGETÉS DR. UNGVÁRY GYÖRGY ORVOSPROFESSZORRAL Dr. Pécsi Tibor 840 KUTATÓ­­MŰHELYEINKBŐL 841 A VIZILLE-I RENDI GYŰLÉS - A FRANCIA FORRADALOM ELŐJÁTÉKA Vadász Sándor 843 A LEGÚJABB SZOVJET REPÜLŐGÉP, A TU—204 Dr. Rohács József 846 TALÁN AZ ÖREG-TÓ IS MEGFIATALODIK E. Nagy Lajos 848 BESZÉLŐ KÉPEK HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL E. Zs. 850 EGYIPTOM ’88 CSILLAGÁSZATI EXPEDÍCIÓ A FÁRAÓK FÖLDJÉN Both Előd 853 A GYÓGYÍTÓ BESZÉLGETÉS Dr. Buda Béla 855 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA Dr. Popper Péter 856 TELEMŰHOLD 857 FIGYELMÉBE AJANYAK 858 TÁRGYAK ÉS TALÁNYOK 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 862 A SZEKÉR Takács László 863 A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA ÜGYNÖKSÉG Pirityi Sándor A HÁTLAPON FEHÉR DÁMVAD Kovács Zsolt Címképünk: Temesvári Katalinnak az európai gyermekrajz-kiállítá­­son III. díjat nyert pályamű­ve (D. Erdőkürti Zsuzsanna felvétele a Harmóniában a természettel című cikkünk­höz). A következő számunk tartalmából: Irány a Phobos # Sügéror­szágban 0 A kninicsi csoda­rabbi sírja »34 Kedves Olvasóink! E számunk megjelenésének dátuma — július 1-je — nem jeles nap lapunk életében. Más oka van annak, hogy mégis hivatkozom rá. Úgy volt, ekkorra megtudjuk — és tájékoztatjuk róla ol­vasóinkat —, hogy MIKÉPPEN ALAKUL AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY SORSA. De miért ez a kérdés? Miért kell sorsforduló­ról beszélnünk? Az ok szinte közhely manapság a hazai tájakon, s már a sajtóban is szóba került: nincs elég pénz lapunk megjelentetésére! Ha a számokat nézzük, azok valóban hiányt rögzítenek. Bevételünk minden példány után 7 forint 80 fillér (ebből 7,50 forint a lap ára, 30 fillér a hirdetésbevétel). Ha ellenben kifizetjük egy-egy példányunknak a 6 forint 3 filléres pa­pír- és nyomdaköltségét, meg a 2 forint 32 fil­léres terjesztési költségét (ez a postáé), máris adósságban vagyunk. És akkor még nem fizet­tük meg azt a szellemi munkát, amely által új­ság lett a papírból, s nem fizettük meg a szer­kesztőség helyiségeinek bérét, világítását, fűtését, az elhasznált ceruzát és radírt, sem a vállalati adórészünket. Ezt a hiányt, amely tavaly — az egész évet számítva — jóval meghaladta a 140 milliót, s az idén­­bizonyos adórész elengedése után is) 13 millió forint lesz, kiadatónk („lap­gazdánk”), a Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat (TIT) fizette eddig (nemcsak a miénket, ha­nem még másik négy lapét is). De mert a költ­ségvetésből ő is egyre kevesebbet kapott, s az élet az ő számára is egyre drágább lett, a lapkiadás teljes terhét nem vállalja tovább. Mit tehetünk hát? Például takarékoskodhat­nánk. De min? Mondjuk a szellemi munka árán, a tiszteletdíj- és a bérköltségeken. Csakhogy szerzőinknek, lektorainknak, főállású fotósaink­nak, szerkesztőinknek, gépíróinknak stb. pél­dányszámonként mindössze 99,6 fillért fizettünk tavaly összesen (ez bruttósítva most 132 fillér). Tehát ha mindegyikünk ingyen dolgozna is, ez a lap veszteségének még az egyharmadát sem fe­dezné. Önköltségünk csaknem háromnegyed része az anyagköltségből — a papír- és nyomdaköltség­ből — származik. Ha ebben megtakaríthatnánk valamit, az számottevő lehetne. Ám amit itt meg­takaríthattak, azt már megtakarították rajtunk: a mainál vékonyabb papírra már nem nyomtathat­nák a lapot, mert azt a gép elszakítaná. Arra per­sze még van mód, hogy a színes nyomást elhagyva fekete-fehér nyomásban jelenjünk meg (ismét, miként 1977 előtt). Ez minőségrontás lenne (mert a lap ára az maradna, hiszen a ráfizetésünk más­képp nem csökkenne), de meglehet, nincs más mód rá, hogy túléljük a mai gazdasági helyzetet. Minthogy az anyagköltségünk aránytalanul nagy, a ráfizetésünket az is csökkentené, ha vál­tozatlan kivitelben, de csak kéthetente jelennénk meg (s így a bevételünk is a felére esne vissza). Ám csak akkor, ha ez átmenetileg lenne így, ad­dig, amíg a papíripari vállalatoknak, a nyomdák­nak, a terjesztést monopolizáló postának és az újságoknak az árai valóságosabb (például hozzá­adott) értékviszonyokat nem tükröznek. Az árak ilyen irányú megváltozásának elengedhetetlen része lesz az is, hogy az újságok ára emelkedni fog. Így az Élet és Tudomány sem kerülheti el (TN (Folytatás a 854. oldalon) .„,ö rtf/gSS».­.. KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. DEKLINÁCIÓ: a csillagá­szatban használt vonatkozta­tási rendszer egyik adata. E rendszer alapsíkja az égi egyenlítő; az éggömb egy pontjának a ~ja e pontnak az égi egyenlítőtől mért szög­­távolsága. A ~t északra 0 foktól 90 fokig, délre 0 foktól mínusz 90 fokig mérik. (Egyip­tom ’88) ELONGACIÓ: az ekliptiká­ban (ez az éggömbnek az a főköre, amelyet a Föld pá­lyasíkja metsz ki) lévő égi­testnek az ára az a szög, amely a Nap, a megfigyelő és az égitest helye által meg­határozott háromszögnek ama csúcsánál mérhető, ahol a megfigyelő tartózkodik. (Egyiptom '88) JUNGI ANALÍZIS: olyan pszichoterápiás eljárás, amelynek során a szabad asszociációs helyzetben adott válaszok reakcióidejéből és jellegéből, a visszaidézés le­hetőségéből és az általános viselkedéséből következtet­nek a beteg komplexumaira, lelki zavaraira. (A neurózi­sok gyógyítása) RES (retikulo-endoteliális rendszer): az állati és az em­beri szövetekben előforduló, különféle sejttípusokból álló, de működésileg egységes és összehangolt szervrendszer. (Hogyan hat a baktérium­méreg ?) RICKETTSIAK: gömb vagy pálcika alakú, a vírusokhoz hasonlóan a megfertőzött sejtekben szaporodó mikro­bák. Az ízeltlábúak terjesz­tette­k okozzák egyebek kö­zött a kiütéses tífuszt, a szik­­lás-hegységi kullancslázat és a­­álázat. (Jótevőnk és bajkeltőnk — a munkahe­lyünk) ROGERS-FÉLE SZEMÉLY­­KÖZÉPPONTÚ KEZELÉS: a beteg feltétel nélküli elfoga­dásán és empátiás megérté­sén, a hiteles, őszinte kap­csolaton alapuló gyógyítóel­járás. (A neurózisok gyógyí­tása) VARIOMETER: a vakrepü­lés egyik fontos műszere, amely a repülőgép emelke­dési és süllyedési sebességét jelzi. Működése a magas­sággal változó légnyomás mérésén — érzékelésén —ala­pul. (A 204-es)

Next