Élet és Tudomány, 1988. július-december (43. évfolyam, 27-53. szám)
1988-07-01 / 27. szám
TARTALOM XLIII. ÉVF. # 1988. VII. 4. 27 a szám 835 HOGYAN HAT A BAKTÉRIUMMÉREG? Dr. Borsos Béla 838 JÓTEVŐNK ÉS BAJKELTŐNK - A MUNKAHELYÜNK BESZÉLGETÉS DR. UNGVÁRY GYÖRGY ORVOSPROFESSZORRAL Dr. Pécsi Tibor 840 KUTATÓMŰHELYEINKBŐL 841 A VIZILLE-I RENDI GYŰLÉS - A FRANCIA FORRADALOM ELŐJÁTÉKA Vadász Sándor 843 A LEGÚJABB SZOVJET REPÜLŐGÉP, A TU—204 Dr. Rohács József 846 TALÁN AZ ÖREG-TÓ IS MEGFIATALODIK E. Nagy Lajos 848 BESZÉLŐ KÉPEK HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL E. Zs. 850 EGYIPTOM ’88 CSILLAGÁSZATI EXPEDÍCIÓ A FÁRAÓK FÖLDJÉN Both Előd 853 A GYÓGYÍTÓ BESZÉLGETÉS Dr. Buda Béla 855 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA Dr. Popper Péter 856 TELEMŰHOLD 857 FIGYELMÉBE AJANYAK 858 TÁRGYAK ÉS TALÁNYOK 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 862 A SZEKÉR Takács László 863 A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA ÜGYNÖKSÉG Pirityi Sándor A HÁTLAPON FEHÉR DÁMVAD Kovács Zsolt Címképünk: Temesvári Katalinnak az európai gyermekrajz-kiállításon III. díjat nyert pályaműve (D. Erdőkürti Zsuzsanna felvétele a Harmóniában a természettel című cikkünkhöz). A következő számunk tartalmából: Irány a Phobos # Sügérországban 0 A kninicsi csodarabbi sírja »34 Kedves Olvasóink! E számunk megjelenésének dátuma — július 1-je — nem jeles nap lapunk életében. Más oka van annak, hogy mégis hivatkozom rá. Úgy volt, ekkorra megtudjuk — és tájékoztatjuk róla olvasóinkat —, hogy MIKÉPPEN ALAKUL AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY SORSA. De miért ez a kérdés? Miért kell sorsfordulóról beszélnünk? Az ok szinte közhely manapság a hazai tájakon, s már a sajtóban is szóba került: nincs elég pénz lapunk megjelentetésére! Ha a számokat nézzük, azok valóban hiányt rögzítenek. Bevételünk minden példány után 7 forint 80 fillér (ebből 7,50 forint a lap ára, 30 fillér a hirdetésbevétel). Ha ellenben kifizetjük egy-egy példányunknak a 6 forint 3 filléres papír- és nyomdaköltségét, meg a 2 forint 32 filléres terjesztési költségét (ez a postáé), máris adósságban vagyunk. És akkor még nem fizettük meg azt a szellemi munkát, amely által újság lett a papírból, s nem fizettük meg a szerkesztőség helyiségeinek bérét, világítását, fűtését, az elhasznált ceruzát és radírt, sem a vállalati adórészünket. Ezt a hiányt, amely tavaly — az egész évet számítva — jóval meghaladta a 140 milliót, s az idénbizonyos adórész elengedése után is) 13 millió forint lesz, kiadatónk („lapgazdánk”), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) fizette eddig (nemcsak a miénket, hanem még másik négy lapét is). De mert a költségvetésből ő is egyre kevesebbet kapott, s az élet az ő számára is egyre drágább lett, a lapkiadás teljes terhét nem vállalja tovább. Mit tehetünk hát? Például takarékoskodhatnánk. De min? Mondjuk a szellemi munka árán, a tiszteletdíj- és a bérköltségeken. Csakhogy szerzőinknek, lektorainknak, főállású fotósainknak, szerkesztőinknek, gépíróinknak stb. példányszámonként mindössze 99,6 fillért fizettünk tavaly összesen (ez bruttósítva most 132 fillér). Tehát ha mindegyikünk ingyen dolgozna is, ez a lap veszteségének még az egyharmadát sem fedezné. Önköltségünk csaknem háromnegyed része az anyagköltségből — a papír- és nyomdaköltségből — származik. Ha ebben megtakaríthatnánk valamit, az számottevő lehetne. Ám amit itt megtakaríthattak, azt már megtakarították rajtunk: a mainál vékonyabb papírra már nem nyomtathatnák a lapot, mert azt a gép elszakítaná. Arra persze még van mód, hogy a színes nyomást elhagyva fekete-fehér nyomásban jelenjünk meg (ismét, miként 1977 előtt). Ez minőségrontás lenne (mert a lap ára az maradna, hiszen a ráfizetésünk másképp nem csökkenne), de meglehet, nincs más mód rá, hogy túléljük a mai gazdasági helyzetet. Minthogy az anyagköltségünk aránytalanul nagy, a ráfizetésünket az is csökkentené, ha változatlan kivitelben, de csak kéthetente jelennénk meg (s így a bevételünk is a felére esne vissza). Ám csak akkor, ha ez átmenetileg lenne így, addig, amíg a papíripari vállalatoknak, a nyomdáknak, a terjesztést monopolizáló postának és az újságoknak az árai valóságosabb (például hozzáadott) értékviszonyokat nem tükröznek. Az árak ilyen irányú megváltozásának elengedhetetlen része lesz az is, hogy az újságok ára emelkedni fog. Így az Élet és Tudomány sem kerülheti el (TN (Folytatás a 854. oldalon) .„,ö rtf/gSS»... KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. DEKLINÁCIÓ: a csillagászatban használt vonatkoztatási rendszer egyik adata. E rendszer alapsíkja az égi egyenlítő; az éggömb egy pontjának a ~ja e pontnak az égi egyenlítőtől mért szögtávolsága. A ~t északra 0 foktól 90 fokig, délre 0 foktól mínusz 90 fokig mérik. (Egyiptom ’88) ELONGACIÓ: az ekliptikában (ez az éggömbnek az a főköre, amelyet a Föld pályasíkja metsz ki) lévő égitestnek az ára az a szög, amely a Nap, a megfigyelő és az égitest helye által meghatározott háromszögnek ama csúcsánál mérhető, ahol a megfigyelő tartózkodik. (Egyiptom '88) JUNGI ANALÍZIS: olyan pszichoterápiás eljárás, amelynek során a szabad asszociációs helyzetben adott válaszok reakcióidejéből és jellegéből, a visszaidézés lehetőségéből és az általános viselkedéséből következtetnek a beteg komplexumaira, lelki zavaraira. (A neurózisok gyógyítása) RES (retikulo-endoteliális rendszer): az állati és az emberi szövetekben előforduló, különféle sejttípusokból álló, de működésileg egységes és összehangolt szervrendszer. (Hogyan hat a baktériumméreg ?) RICKETTSIAK: gömb vagy pálcika alakú, a vírusokhoz hasonlóan a megfertőzött sejtekben szaporodó mikrobák. Az ízeltlábúak terjesztettek okozzák egyebek között a kiütéses tífuszt, a sziklás-hegységi kullancslázat és aálázat. (Jótevőnk és bajkeltőnk — a munkahelyünk) ROGERS-FÉLE SZEMÉLYKÖZÉPPONTÚ KEZELÉS: a beteg feltétel nélküli elfogadásán és empátiás megértésén, a hiteles, őszinte kapcsolaton alapuló gyógyítóeljárás. (A neurózisok gyógyítása) VARIOMETER: a vakrepülés egyik fontos műszere, amely a repülőgép emelkedési és süllyedési sebességét jelzi. Működése a magassággal változó légnyomás mérésén — érzékelésén —alapul. (A 204-es)