Élet és Tudomány, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-22 / 38. szám
FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Két évvel ezelőtt, 1987-ben, már rendeztek az Iparművészeti Múzeumban egy nagy sikerű kiállítást, amely a magyar gyűjteményben fellelhető XVII—XVIII. századi képes kárpitokat mutatta be. Abban a brüsszeli, német, francia, olasz faliképeket felsorakoztató anyagban nem volt magyar munka, mivelhogy a legkorábbi kárpitok Magyarországon a XIX. század utolsó éveiben készültek. A sorozatot folytató, s az EURÓPAI ÉS MAGYAR KÁRPITOK (a XIX. század végétől a II. világháborúig) című kiállítás viszont jószerivel magyar művekre épít. A XVII—XVIII. században oly népszerű falikárpit Európa-szerte éppen a XIX. században nyerte vissza rangját, mégpedig az angol preraffaelitáik iparművészeti érdeklődéséből következően, mert ez a művészcsoport a kor jellegtelen, gépi termékeivel szemben a kézművesség becsületét hirdette meg. William Morris manufaktúrájában bútort, ötvöstárgyakat, szőnyegeket terveztek. Hasonló törekvések figyelhetők meg azoknál a francia mestereknél is,akik Gauguin köré gyűltek, fával, kerámiával, üveggel dolgoztak, s szintén festettek szőnyegeket. E korból alakult ki a Nabi (Próféta) csoport, amelynek stílusalakító törekvéseiben Ruippl-Rónai József is részt vett. Rippl-Rónain kívül a magyaros szecessziónak Nagy Sándor, Horti Pál és Vaszary János volt a megteremtője. Szőnyegterveiket az itthon és külföldön is sikert sikerre halmozó németeleméri műhelyben szőtték. (Az Iparművészeti Társulat 1899-ben elismerő oklevéllel jutalmazta, az 1900-as párizsi és az 1902-es torinói világkiállításon pedig ezüstéremmel díjazták a Kovalszky Sarolta által vezetett műhely munkáit.) Az angol preraffaeliták példáját követte az 1904-ben alakult gödöllői iparművészeti telep, amelynek tagjai a nemzeti ipar fellendítéséhez a népéletben, a népművészetben kerestek hasznosítható példát. Stílusuk a szimbolizmust és a szecessziót követte. A művésztelepet vezető Körösfői Krisch Aladár és Nagy Sándor mellett a Gödöllőn megforduló művészek — Mihály Rezső, Zichy István, Remsey Jenő, Hende Vince — is terveztek kárpitokat. A két háború közötti időszak magyar szőnyegszövő művészetében három irányzatot emel ki a kiállítás: a festői stílust , amelynek Rudnay Gyula és Iványi Grünwald Béla volt a legjelesebb képviselője; továbbá Pekáry István, Basilides Barna és Sándor, Domanovszky Endre által képviselt, római iskola néven számon tartott csoport törekvéseit, valamint az egy művész, Ferenczy Noémi nevéhez fűződő irányzatot. K. M. A TIT MŰSORAIBÓL KOSSUTH KLUB (Budapest VIII., Múzeum u. 7.) 23. (szombat) 14 óra: A várnegyed irodalmi emlékei. Találkozás a Bécsi kapu téren, a Levéltár előtt (Marót Miklós). 24. (vasárnap) 10 óra: Kétezer év Óbudán (Római emlékek, Zichy-kastély, Klarissza kolostor stb.). Találkozás a Fő téren, a Zichy-kastély előtt (Parragi Györgyi). Tárlatvezetések: 10.30 és 15 óra: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai; 12 és 13.30 óra: Budapest két évezrede (Budapesti Történeti Múzeum, Bp. I., Budavári Palota E. ép.) 26. (kedd) 14 óra: Körséta az Országos Széchényi Könyvtárban. Találkozás a könyvtár főbejáratának előcsarnokában (Budapest I., Budavári Palota F. ép. Oroszlános udvar). 18 óra: Ember, Föld, Világegyetem (dr. Lukács Béla). 27. (szerda) 18 óra: Előadás a klubban: Utcák, terek, azok neve és változása a 200 esztendős Lipótvárosban (Móra Gábor). 28. (csütörtök) 18 óra: Föld és Ég klub. Levelező feladatmegoldó versenyek A TIT budapesti szervezete az 1989/90-es évadra ismét meghirdeti az iskolai tantárgyakra alapozott, illetve egyes tudományterületeket összefogó (komplex) feladatmegoldó-versenyeit. A feladatlapokat a versenyzők postai úton kapják meg és a megoldásaikat levélben küldik vissza. A már lezajlott fordulók után a résztvevők a megoldólapokat is kézhez kapják. Két alkalommal (félidőben és az év végi eredményhirdetéskor) az érdekesebb, a nehezebb feladatokat a Kossuth Klubban tartott konzultációk alkalmával is elemzik. Az általános iskolásoknak ajánljuk (8 fordulós versenyek): matematika, biológia, történelem (5—8. osztályosoknak); fizika (6—8. osztályosoknak); kémia, valamint csillagászat — fizika—földrajz komplex (7—8. osztályosoknak). A legjobb feladatmegoldók munkáját oklevéllel, emléklappal ismerjük el. Nevezési díj évfolyamonként és tárgyanként 190 Ft. A középiskolásoknak és a felnőtteknek (6 fordulós verseny, az első helyezetteknek értékes ajándékokkal): csillagászat (fizika). Nevezési díj: 190, ill. 250 Ft. Jelentkezni lehet október 2-áig levélben (TIT Budapesti Szervezete „Feladatmegoldó” 1372 Budapest, Pf. 479.) vagy telefonon (138-3166/11-es mellék vagy 138-4054). PLANETARIUM (Budapest X., Népliget) 22. (péntek) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Földtől a csillagokig; 13 óra: A Galaktika vándorai; 14.30 óra: Évek és órák; 16 óra: Évek és órák. 23. (szombat) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Nap családja; 13 óra: Az égbolt csodái; 14.30 óra: Kalandozás az égbolton; 16 óra: Hazánk csillagos égboltja; 24. (vasárnap) 9.30 óra: Hazánk csillagos égboltja; 14.30 óra: Kalandozások az égbolton; 16 óra: Az égbolt csodái. 25. (hétfő) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Földtől a csillagokig; 13 óra: A Nap családja; 14.30 óra: Kalandozás az égbolton; 16 óra: Hazánk csillagos égboltja. 27. (szerda) 9.30: A Földtől a csillagokig; 11 óra: Az élet bolygója: a Föld; 13 óra: Az égbolt csodái; 14.30 óra: Kalandozás az égbolton; 16 óra: Hazánk csillagos égboltja. 28. (csütörtök) 9.30 óra: A Nap családja; 11 óra: Kalandozás az égbolton; 13 óra: Hazánk csillagos égboltja; 14.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 16 óra: A Földtől a csillagokig. ÚJ KÖNYVEK Mikrotörténelem címmel Klaniczay Gábor szerkesztésében új sorozatot indított útjára — tegyük mindjárt hozzá, remélhetőleg hosszú útjára — a Magvető Könyvkiadó. Nyilvánvalóan avégett, hogy a hivatásos kutatókon kívül az érdeklődő laikusok és még inkább a történelemtanárok ezrei életesebb képet kapjanak a múlt viágáról. Mégpedig annak nemcsak a közvetlenül politikai fontosságú szeletéről, hanem „járulékos” részleteiről is. Endrei Walter a Patyolat és posztó című kötetében (252 oldal, 45 Ft) , a textiipar múltját rajzolja meg a textilgyártásnak és -piacnak az európai XV. századától a hazai polgári kor kezdetéig, illetőleg a XVIII. és a XIX. századot idézi a divat és az árak változásaitól a magyar öltözködési szokásokig. Sok jó kép és magyarázó ábra, valamint remek szójegyzék — csupán ízelítőnek: aba, atlasz, bagazin, bakacsin, condra, csemelet, daróc és fodorvászon — teszi teljessé a temérdek hangulatos idézettel kiváltképp érzékletessé tett szöveget. Komorabb tárgyról szól A végtisztesség — a főúri gyászszertartás mint látvány című kötet (160 oldal, 41 Ft). Szabó Péter nálunk szokatlan szempontból idézi elénk a magyar XVII. századot. Ír a korabeli halálfelfogásról, majd részletesen bemutatja, hogy milyen körültekintő gonddal temették el az Eszterházy családnak az 1652-ben a török ellen vívott vezekényi csatában elesett négy tagját. Ennek érzékeltetésére álljon itt néhány fejezetcím: Ravatalozás a háznál. A mortuárium ló és az alterego a gyászmenetben, A fegyverzet és egyéb tartozékok jelentése, A szegények szerepe a gyászmenetben, Ravatalozás a templomban. A XIX. század eleji világnak egy kevéssé ismert darabjáról szól Bácskai Vera kötete: A vállalkozók előfutárai — nagykereskedők a reformkori Pesten (232 oldal, 45 Ft). Egy kezdetben csupán néhány tucat embert számláló társadalmi réteg életéről, tevékenységéről kapunk beszámolót a jól illusztrált könyvből. Kevéssé ismert, hogy a fél évszázad alatt Pesten megtelepedett nagykereskedők kétharmada Magyarországról származott, s minden másodikuk két évtizednél tovább működtette vállalkozását. Akadtak közülük zsidók és protestánsok, iparosok és földbirtokosok, egyszóval: meglehetősen vegyes társaság volt. De valamennyien fontosnak tartották munkájukat az ország fejlődésében — okkal! —, s büszkén vallották magukat hazájuk fiának. (DGy) Ivánfi Ede: Magyarország címerei (Maecenas Könyvkiadó, 160 oldal + 8 színes tábla -1 poszter, 200 Ft). Két nagy részre oszlik ez a nemzeti címerünk nyolc évszázados történetét igényesen és élvezetesen bemutató kötet. Az egyik a kiváló múlt századi piarista szerzőt dicséri: a reprint kötetrél és a színes ábrák arról tájékoztatják az olvasót, hogy mit tudott a hazai szakembergárda az 1860-as években nemzeti címerünk kialakulásáról, elemeiről, a társországok (Szlavónia, Horvát- és Dalmátország, Erdély), valamint a hajdani tartományok (Bosznia, Szerbország, Galícia és Lodoméria, Cumania, Bulgária) címeréről. A második részben a tárgykör legjelesebb kutatói számolnak be arról, mennyit ér Ivánfi műve mai szemmel, illetőleg arról, hogy mit tudunk címerünkről, nemzeti zászlónkról és jelvényeinkről, valamint néhány szomszédos ország címeréről alig pár esztendővel a honfoglalás 1100. évfordulója előtt. (DGy) KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (Budapest XIV, Városligeti krt. 11.) 23. (szombat) 11 óra: A közlekedés múzeumai című film vetítése, majd tárlatvezetés a városi közlekedés emlékei között (Merczi Miklós). 24. (vasárnap) 11 óra: Helsinki és Oulu között — az E4-esen. Kísérőfilm Finnországról dr. Jasinszky István). 13 óra: Magyarország közlekedési eszközei a két világháború között (Bikics Péter). Kitaibel! E számunknak a Kitaibel Pál középiskolai tanulmányi verseny anyagát adó cikkei: Mérgek a növényekből; Hol az olló?; A magyar kőhúr, 1211