Élet és Tudomány, 1989. július-december (44. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-22 / 38. szám

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Két évvel ezelőtt, 1987-­ben, már rendeztek az Iparművészeti Múze­umban egy nagy sikerű kiállítást, amely a magyar gyűjteményben fel­lelhető XVII—XVIII. századi képes kárpitokat mutatta be. Abban a brüsszeli, német, francia, olasz fali­képeket felsorakoztató anyagban nem volt magyar munka, mivelhogy a legkorábbi kárpitok Magyarországon a XIX. század utolsó éveiben ké­szültek. A sorozatot folytató, s az EURÓPAI ÉS MAGYAR KÁRPITOK (a XIX. század végétől a II. világhá­borúig) című kiállítás viszont jósze­rivel magyar művekre épít. A XVII—XVIII. században oly népsze­rű falikárpit Európa-szerte éppen a XIX. században nyerte vissza rangját, mégpedig az angol pre­­raffaelitáik iparművészeti érdeklő­déséből következően, mert ez a művészcsoport a kor jellegtelen, gépi termékeivel szemben a kéz­művesség becsületét hirdette meg. William Morris manufaktúrájá­ban bútort, ötvöstárgyakat, szőnye­geket terveztek. Hasonló törekvé­sek figyelhetők meg azoknál a fran­cia mestereknél is,akik Gauguin köré gyűltek, fával, kerámiával, üveggel dolgozta­k, s szintén festettek szőnye­geket. E korból alakult ki a Nabi (Próféta) csoport, amelynek stílus­alakító törekvéseiben Ruippl-Rónai József is részt vett. Rippl-Rónain kí­vül a magyaros szecessziónak Nagy Sándor, Horti Pál és Vaszary János volt a megteremtője. Szőnyegtervei­ket az itthon és külföldön is sikert sikerre halmozó németeleméri mű­helyben szőtték. (Az Iparművészeti Társulat 1899-ben elismerő oklevél­lel jutalmazta, az 1900-as párizsi és az 1902-es torinói világkiállításon pedig ezüstéremmel díjazták a Ko­­valszky Sarolta által vezetett mű­hely munkáit.) Az angol preraffaeliták példáját követte az 1904-ben alakult gödöllői iparművészeti telep, amelynek tag­jai a nemzeti ipar fellendítéséhez a népéletben, a népművészetben ke­restek hasznosítható példát. Stílu­suk a szimbolizmust és a szecessziót követte. A művésztelepet vezető Kö­rösfői Krisch Aladár és Nagy Sán­dor mellett a Gödöllőn megforduló művészek — Mihály Rezső, Zichy István, Remsey Jenő, Hende Vince — is terveztek kárpitokat. A két háború közötti időszak ma­gyar szőnyegszövő művészetében három irányzatot emel ki a kiál­lítás: a festői stílust , amelynek Rudnay Gyula és Iványi Grünwald Béla volt a legjelesebb képviselője; továbbá Pekáry István, Basilides Barna és Sándor, Domanovszky End­re által képviselt, római iskola né­ven számon tartott csoport törekvé­seit, valamint az egy művész, Fe­­renczy Noémi nevéhez fűződő irány­zatot. K. M. A TIT MŰSORAIBÓL KOSSUTH KLUB (Budapest VIII., Múzeum u. 7.) 23. (szombat) 14 óra: A várnegyed iro­dalmi emlékei. Találkozás a Bécsi kapu téren, a Levéltár előtt (Marót Miklós). 24. (vasárnap) 10 óra: Kétezer év Óbu­dán (Római emlékek, Zichy-kastély, Kla­­rissza kolostor stb.). Találkozás a Fő té­ren, a Zichy-kastély előtt (Parragi Györ­gyi). Tárlatvezetések: 10.30 és 15 óra: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai; 12 és 13.30 óra: Budapest két évezrede (Budapesti Történeti Mú­zeum, Bp. I., Budavári Palota E. ép.) 26. (kedd) 14 óra: Körséta az Országos Széchényi Könyvtárban. Találkozás a könyvtár főbejáratának előcsarnokában (Budapest I., Budavári Palota F. ép. Oroszlános udvar). 18 óra: Ember, Föld, Világegyetem (dr. Lukács Béla). 27. (szerda) 18 óra: Előadás a klubban: Utcák, terek, azok neve és változása a 200 esztendős Lipótvárosban (Móra Gá­bor). 28. (csütörtök) 18 óra: Föld és Ég klub. Levelező feladatmegoldó­ versenyek A TIT budapesti szervezete az 1989/90-es évadra ismét meghirdeti az iskolai tan­tárgyakra alapozott, illetve egyes tudo­mányterületeket összefogó (komplex) fel­adatmegoldó-versenyeit. A feladatlapokat a versenyzők postai úton kapják meg és a megoldásaikat levélben küldik vissza. A már lezajlott fordulók után a résztve­vők a megoldólapokat is kézhez kapják. Két alkalommal (félidőben és az év végi eredményhirdetéskor) az érdekesebb, a nehezebb feladatokat a Kossuth Klubban tartott konzultációk alkalmával is elem­zik. Az általános iskolásoknak ajánljuk (8 fordulós versenyek): matematika, bioló­gia, történelem (5—8. osztályosoknak); fi­zika (6—8. osztályosoknak); kémia, vala­mint csillagászat — fizika—földrajz komp­lex (7—8. osztályosoknak). A legjobb fel­adatmegoldók munkáját oklevéllel, em­léklappal ismerjük el. Nevezési díj évfo­lyamonként és tárgyanként 190 Ft. A középiskolásoknak és a felnőtteknek (6 fordulós verseny, az első helyezettek­nek értékes ajándékokkal): csillagászat (fizika). Nevezési díj: 190, ill. 250 Ft. Jelentkezni lehet október 2-áig levélben (TIT Budapesti Szervezete „Feladatmeg­oldó” 1372 Budapest, Pf. 479.) vagy telefo­non (138-3166/11-es mellék vagy 138-4054). PLANETARIUM (Budapest X., Népliget) 22. (péntek) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Földtől a csillagokig; 13 óra: A Galaktika vándorai; 14.30 óra: Évek és órák; 16 óra: Évek és órák. 23. (szombat) 9.30 óra: Az élet bolygó­ja: a Föld; 11 óra: A Nap családja; 13 óra: Az égbolt csodái; 14.30 óra: Kalando­zás az égbolton; 16 óra: Hazánk csillagos égboltja; 24. (vasárnap) 9.30 óra: Hazánk csilla­gos égboltja; 14.30 óra: Kalandozások az égbolton; 16 óra: Az égbolt csodái. 25. (hétfő) 9.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 11 óra: A Földtől a csillagokig; 13 óra: A Nap családja; 14.30 óra: Kalando­zás az égbolton; 16 óra: Hazánk csillagos égboltja. 27. (szerda) 9.30: A Földtől a csilla­gokig; 11 óra: Az élet bolygója: a Föld; 13 óra: Az égbolt csodái; 14.30 óra: Ka­landozás az égbolton; 16 óra: Hazánk csillagos égboltja. 28. (csütörtök) 9.30 óra: A Nap családja; 11 óra: Kalandozás az égbolton; 13 óra: Hazánk csillagos égboltja; 14.30 óra: Az élet bolygója: a Föld; 16 óra: A Földtől a csillagokig. ÚJ KÖNYVEK Mikrotörténelem címmel Klaniczay Gá­bor szerkesztésében új sorozatot indított útjára — tegyük mindjárt hozzá, remél­hetőleg hosszú útjára — a Magvető Könyvkiadó. Nyilvánvalóan avégett, hogy a hivatásos kutatókon kívül az érdeklődő laikusok és még inkább a történelemta­nárok ezrei életesebb képet kapjanak a múlt viágáról. Mégpedig annak nemcsak a közvetlenül politikai fontosságú szeleté­ről, hanem „járulékos” részleteiről is. Endrei Walter a Patyolat és posztó cí­mű kötetében (252 oldal, 45 Ft) , a texti­­ipar múltját rajzolja meg a textilgyártás­nak és -piacnak az európai XV. századá­tól a hazai polgári kor kezdetéig, illetőleg a XVIII. és a XIX. századot idézi a divat és az árak változásaitól a magyar öltöz­ködési szokásokig. Sok jó kép és magya­rázó ábra, valamint remek szójegyzék — csupán ízelítőnek: aba, atlasz, bagazin, bakacsin, condra, csemelet, daróc és fo­dorvászon — teszi teljessé a temérdek hangulatos idézettel kiváltképp érzékle­tessé tett szöveget. Komorabb tárgyról szól A végtisztesség — a főúri gyászszertartás mint látvány című kötet (160 oldal, 41 Ft). Szabó Péter nálunk szokatlan szempontból idézi elénk a magyar XVII. századot. Ír a korabeli halálfelfogásról, majd részletesen bemu­tatja, hogy milyen körültekintő gonddal temették el az Eszterházy családnak az 1652-ben a török ellen vívott vezekényi csatában elesett négy tagját. Ennek érzé­keltetésére álljon itt néhány fejezetcím: Ravatalozás a háznál. A mortuárium ló és az alterego a gyászmenetben, A fegy­verzet és egyéb tartozékok jelentése, A szegények szerepe a gyászmenetben, Ra­vatalozás a templomban. A XIX. század eleji világnak egy ke­véssé ismert darabjáról szól Bácskai Vera kötete: A vállalkozók előfutárai — nagy­­kereskedők a reformkori Pesten (232 ol­dal, 45 Ft). Egy kezdetben csupán néhány tucat embert számláló társadalmi réteg életéről, tevékenységéről kapunk beszá­molót a jól illusztrált könyvből. Kevéssé ismert, hogy a fél évszázad alatt Pesten megtelepedett nagykereskedők kétharma­da Magyarországról származott, s minden másodikuk két évtizednél tovább működ­tette vállalkozását. Akadtak közülük zsi­dók és protestánsok, iparosok és földbir­tokosok, egyszóval: meglehetősen vegyes társaság volt. De valamennyien fontosnak tartották munkájukat az ország fejlődésé­ben — okkal! —, s büszkén vallották ma­gukat hazájuk fiának. (DGy) Ivánfi Ede: Magyarország címerei (Mae­cenas Könyvkiadó, 160 oldal + 8 színes tábla -1 poszter, 200 Ft). Két nagy részre oszlik ez a nemzeti címerünk nyolc év­százados történetét igényesen és élvezete­sen bemutató kötet. Az egyik a kiváló múlt századi piarista szerzőt dicséri: a reprint kötetrél és a színes ábrák arról tájékoztatják az olvasót, hogy mit tudott a hazai szakembergárda az 1860-as évek­ben nemzeti címerünk kialakulásáról, elemeiről, a társországok (Szlavónia, Hor­­vát- és Dalmátország, Erdély), valamint a hajdani tartományok (Bosznia, Szerbor­szág, Galícia és Lodoméria, Cumania, Bul­gária) címeréről. A második részben a tárgykör legjelesebb kutatói számolnak be arról, mennyit ér Ivánfi műve mai szemmel, illetőleg arról, hogy mit tudunk címerünkről, nemzeti zászlónkról és jel­vényeinkről, valamint néhány szomszédos ország címeréről alig pár esztendővel a honfoglalás 1100. évfordulója előtt. (DGy) KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (Budapest XIV­, Városligeti krt. 11.) 23. (szombat) 11 óra: A közlekedés mú­zeumai című film vetítése, majd tárlatve­zetés a városi közlekedés emlékei között (Merczi Miklós). 24. (vasárnap) 11 óra: Helsinki és Oulu között — az E4-esen. Kísérőfilm Finnor­szágról dr. Jasinszky István). 13 óra: Magyarország közlekedési eszközei a két világháború között (Bikics Péter). Kitaibel! E számunknak a Kitaibel Pál közép­iskolai tanulmányi verseny anyagát adó cikkei: Mérgek a növényekből; Hol az olló?; A magyar kőhúr, 1211

Next