Élet és Tudomány, 1992. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-07 / 32. szám

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! A kortárs művészet bemutatása, népszerűsítése és megismertetése mindig is szívügye volt a Műcsarnok vezetésének. Most egy születésnap ad apropót arra, hogy az egyik legnevesebb élő magyar festőnk, a szentendrei művészet vezető alakja mutassa be életművét a Műcsarnok egyik kiállítóházában, az Ernst Múzeumban. Deim Pál ezekben a napokban ünnepli hatvanadik születésnapját és azt, hogy megnyílt az augusztus végéig látogatható DEIM PÁL RETROSPEKTÍV KIÁLLÍTÁSA Ez az első alkalom, amikor a közönség együtt láthatja a művész teljes életművét, a legkorábbi, még főiskoláskori képeitől a legújabbakig, az idén festett műveiig. A művész jellegzetesen konstruktív stílusú alkotóként indult. Mesterének Barcsay Jenőt választotta. Első korszakának szemléletébe a kristálytiszta mértani rendszerhez a Gadányi Jenőtől vett organikus rendszer és a Vajda Lajos hatását mutató szürrealizmus épült be. E korai korszak képeit a látvány hangsúlyozása jellemezte. Majd ahogy közeledik az organikus szemlélet felé, előadásmódja egyre oldottabb lesz, s az alakok és a motívumok felbomlanak a szigorú rendből. Még egyszer visszatér a geometrikus szerkesztéshez, a Vajda Lajoséval rokon szürrealizmus keretében, hogy aztán 1960-as évek végére kialakítsa saját ábrázolásmódját és alapmotívumait (bábu, raszter). A nyolcvanas évek festményein megtört a bábuk merevsége, s dinamikus kompozíciókkal jelentkezett („Erotikus” képek, Golgota-sorozat). Különleges plasztikáinak kifejezésmódja szorosan kapcsolódik festményeihez és grafikáihoz. Az életmű-kiállításon százhatvan festmény, grafika és plasztika tölti meg az Ernst Múzeum termeit. Sok köztük az olyan, amelyet még nem láthatott kiállításon a nagyközönség, lévén, hogy nemcsak közgyűjteményekből, hazai és külföldi múzeumok anyagából, hanemmagángyűjtőktől és a művész saját kollekciójából is kölcsönöztek a tárlatra. Most látható először kiállításon az egyik főműnek tartott Deim-kép, az 1983-ból való nagyméretű Szárnyasoltár, a férfi és a nő összetartozásának egyszerre szakrális és profán bemutatása. Az életmű-kiállítással egyidejűleg jelenik meg Kolozsváry Marianna Deim Pál-monográfiája. Ez nyolcvan színes és nyolc fekete-fehér reprodukciót is közöl, s a magyar nyelvű tanulmány angol nyelvű összefoglalóját is adja, pótolva ezzel egy reprezentatív katalógust is. K. M. SZOMBAT: 9.30 és 11 óra: A Nap családja; 13 és 14.30 óra: Az UFO-vadászok csapdája; 16 óra: Égiekkel játszó földi lelemény (P). VASÁRNAP: 9.30 és 11 óra: A Nap családja (P); 12, 13.30 és 15 óra: A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (BTM); 13 és 14.30 óra: Égiekkel játszó földi lelemény; 16 óra: Az UFO-vadászok csapdája (P); HÉTFŐ: 9.30 óra: Az UFO-vadászok csapdája. 14.30 óra: Égiekkel játszó földi lelemény (P). KEDD: 9.30 óra: Az UFO-vadászok csapdája. 14.30 óra: Égiekkel játszó földi lelemény (P). SZERDA: 9.30 óra: A Nap családja. 14.30 óra: Az UFO-vadászok csapdája (P). CSÜTÖRTÖK: 9.30 óra: A Nap családja. 14.30 óra: Égiekkel játszó földi lelemény (P). PÉNTEK: 9.30 óra: A Nap családja. 14.30 óra: Az UFO-vadászok csapdája (P). Rövidítések: BIT=Budapesti Ismeretterjesztő Társulat (Bp. VIII., Múzeum u. 7.); BTM=Budapesti Történeti Múzeum (Bp. I. Budavári Palota, E épület); KM=Közlekedési Múzeum (Bp. XIV., Városligeti krt. 11.); P.Planetárium (Bp. X., Népliget); TIT Sz. TIT Stúdió (Bp. XI., Zsombolyai u. 6.) ÚJ KÖNYVEK Alól , ahogy sose látjuk A ló címmel reprezentatív albumot jelentett meg a Corvina Kiadó. A könyvben némiképpen szokatlan ábrázolásokkal találkozhat az olvasó. Nem bravúros fotókat, nem grafikus vagy festői megjelenítéseket láthat, hanem anatómiai rajzokat. De mégse gondolja senki, hogy állatorvosi tankönyvről van szó! Mert igaz ugyan, hogy a képekhez dr. Fehér György, az Állatorvostudományi Egyetem anatómia- és szövettani tanszékének professzora és dr. Fáncsi Tibor adjunktus írt anatómiai magyarázatokat, ám a rajzok mégsem csak illusztrációs ábrák, hanem művészi kvalitású alkotások. Készítőjük Szunyoghy András grafikusművész, képző- és iparművészeti gimnáziumi tanár. S hogy miről is szól a könyv? Nos, megtudhatjuk belőle, hogy a ló az eocénkori, róka nagyságú, négy ujjú eohippustól származik. Későbbi őse — a felső pliocénban az egyujjú és ujjhegyén járó equus fossilis — már igencsak hasonlatos volt a mai lóhoz. Hétezer éve már háziasították Ázsiában az első vadlovakat. Ez időtől kezdve az ember előbb közlekedési és harci célokra, később igavonóként használta, miközben húsát ette, tejét itta. Szó esik a könyvben a ló és az ember kapcsolatáról. Erre a sportban és a művészetekben egyaránt ősidők óta sorolhatók a példák. És máris „tárgyunkénál vagyunk. Annál tudniillik, hogy a lovat a legkülönbözőbb korok és irányzatok művészei választották modellül, természetes és idealizált formában, tájban, emberek körében, mitológiai jelenetekben. A mi Szépművészeti Múzeumunk féltve őrzött kincsei közé tartozik a világhírű lovasfestmény, Delacroix vásámlástól megrettent lova. Szunyoghy András rajzai tanulmányi céllal készültek. Mégis művészi színvonalúak, hiszen a művészi ábrázolás sem nélkülözheti az állat anatómiájának, alakjának és felépítésének alapos ismeretét. A kötet rajzai részletesen bemutatják a ló testét felépítő csontok, izmok és ízületek helyét, szerkezetét és ezeknek a különféle mozgásfázisokban való helyzetét, az álló, a vágtázó, az akadályt ugró, az ágaskodó vagy a pihenő állat fejének és testének változásait. Száznegyvenöt lap ötszáz részlet- és teljes alakos rajza (a húszoldalnyi hozzájuk kapcsolódó anatómiai magyarázattal és az általános ismertetővel) Barcsay Jenő világhírű Művészeti anatómiáját juttatja eszünkbe. A képzettársítás nem véletlen. E kötet címe felett ott az utalás a kiadó sorozatára: Művészeti állatanatómia. (k. m.) SZÜNI DÖDÖ 92 A Néprajzi Múzeum Szüni Dödö ’92 című sorozatának keretében augusztus 7-én 14 órakor a Fehér, kék, piros című foglalkozására várja a gyermekeket. A résztvevők textilfestési eljárásokkal ismerkedhetnek, a kékfestést és a batikolást maguk is kipróbálhatják. 1016/ET 1992/32