Élet és Tudomány, 1992. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
DNIVALÓK________ ■_______ Különleges zöldségek EHETŐ ZSIDÓCSERESZNYE Bizonyára az egyik legizgalmasabb növénycsalád a csucsorféléké (Solanaceae), amelybe a zsidócseresznye is tartozik. Olyan misztikus, számos hiedelemmel körülvett „családtagjai vannak, mint a mandragóra és a farkasbogyó, más nemzetségei pedig — például a beléndek, a nadragulya, a maszlag — gyógyászatiig is rendkívül fontos hatóanyagokat rejtenek magukban. Az ugyancsak közéjük tartozó paprika, paradicsom, burgonya vagy dohány nélkül meg már-már elképzelhetetlen az életünk. A csucsorfélék felének géncentruma Közép- és Dél-Amerikában van. A több mint száz zsidócseresznyefaj közül mindössze a közönséges zsidócseresznye (Physalis alkekengi) él a mérsékelt égövben (így hazánkban is), az összes többi Amerikában található meg. Az évelő, lágy szárú zsidócseresznye gyökértörzse a tarackhoz hasonlóan terjed, és nagy területet képes behálózni, elvadulva a kert nehezen kiirtható gyomnövényévé válik. Hosszú, olykor 70-80 centiméterre is megnövő szárain a fehér, önbeporzó virágok a kissé molyhos levelek hónaljában magányosan állnak. Megtermékenyülésük * után csészeleveleik interkaláris növekedéssel* tovább fejlődnek, s a csészecsúcsok kivételével 4-5 centiméteres lampionszerű „bogyó”-vá nőnek össze. A közönséges zsidócseresznye másik nevét, a lampionvirágot azonban nem csupán e képződmény díszes alakjáról, hanem vörös színéről is kapta. A valóis, s bogyói cseresznye nagyságúak. Az ugyancsak fogyasztható ananászcseresznye bogyójának a nagysága eléri a paradicsomét, s kettévágnyét hosszabb tenyészideje miatt jobb, ha palántázzuk. Hosszúnappalos növények: a nappalok rövidülésével lassul a növekedésük, a bogyók kényszerérettek lesznek, bár ez nálunk az ősszel előforduló hőmérséklet-csökkenéssel is okolható. Napos helyen a hajtások ízközei rövidebbek és jobban tartják a terméseket (félárnyékban is megmaradnak, szárszilárdságuk azonban gyengül). Helyigényük nagy: az 50 centiméteres sortávolságon belül a töveket egymástól 30-40 centiméterre helyezzük el. Az érésben levő termések sokszor lehullanak a földre, s valójában ott érnek meg, ezért érés idején ajánlatos 2-3 naponként átnézni az ágyást, hogy a lehullott és érett terméseket összeszedjük. Az ananász- és a földicseresznye alkaloidmentes: savanyúság, üdítőital, befőtt, lekvár vagy akár aszalvány készíthető belőlük, bár nyersen is fogyaszthatók. Ízük kellemesen édeskés-savanykás, az ananászra emlékeztet. A közönséges zsidócseresznye kis bogyója ellenben mérgező alkaloidot tartalmaz, ezért nem szabad megenni! Értékét díszes megjelenésének köszönheti. Őszre bepirosodó „termése” dísze, a kertnek, de kiváló szárazkötészeti alapanyag is, akárcsak maguk a bogyók. Dr. Horváth György i termés a burokban ülva akár össze is téveszta 0,5-1 centiméteres leehető annak még éretlen gyó ugyancsak vörös termésével. Ugyanis ez utóbbi években ha két fogyasztható zsidózaj vetőmagboltjainkban cseresznye bogyótermőegy különleges növény se nem piros, hanem haltűnt fel, ananászcsereszvány zöldessárga és kisnye néven. Ez nem más, se ibolyaszínű. Összemint a Dél-Amerikában forrt, „felfúvódott” csohonos és termesztett zsiszéjük zöld. dócseresznye-féle, a Mindkét faj termeszt- Physalis ixocarpa. Átvehető hazánkban is. Korpusi erdőkben, ligeteknyezeti igényüket tekintben, irtásokon terjedt elve a paradicsomhoz, általánosan, akárcsak az paprikához állnak közeehető zsidócseresznyesekb, azaz egyévesek, s (Physalis peruviana), meleg- és vízigényesek. Utóbbit gyakran említik Az ananászcseresznyét földicseresznye (sőt ana- vethetjük egyből a helyénászcseresznye) néven re, míg a földicseresz 1992/32 ET/1015