Élet és Tudomány, 1993. július-december (48. évfolyam, 27-53. szám)
1993-07-02 / 27. szám
834/ÉT 1993/27 tartalom XLVIII. évf. 1993. VII. 2. 27. szám 835 A TENGEREK KIFOSZTÁSA Dr. Regős János 838 Bugát Pál születésének 200. évfordulójára „TÁRSULNI PEDIG KELL!” Kapronczay Károly 839 Nyelv és élet HONNÉT TUDJUK? Lámbokréthy Péter 840 AZ „ITTAS” HASNYÁLMIRIGY Dr. Saly Károly 842 mikor és hol KÉSZÜLT A SZENT KORONA? Dr. Kádár Zoltán 843 KÖNYVTERMÉS 844 Bristol-Budapest A „GYÉMÁNTKLUB” Kerner István 846 ERDŐT DIÓFÁBÓL! Dr. Sárvári János 848 (Nem) beszélő képek HÁT EZ MEG MICSODA? Németh Géza 850 Nevezetes csillagvizsgálók CSILLAGVÁRÓ TORNYOK Vargha Domokosné 854 MI A BOLDOGSÁG? Dr. Kaszab Zita 856 FIGYELMÉBE AJÁNLJUK! 857 PF- 47. 858 Négyszemközt az orvossal A PATTANÁSOS BŐR Dr. B. E. 859 A TUDOMÁNY VILÁGA 863 Lélektani lelemények EGYEDÜL NEM MEGY Mannhardt András A hátlapon MEMENTO MORI! Román József Címképünk: A tengeri vidra, amelyet értékes prémjéért csaknem egy szálig kiirtottak. (A tengerek kifosztása című cikkünkhöz) Következő számunk tartalmából: Ki nevet a végén? • Afrika szarvában • Serdülő anyák • Jozef Pisudski • Hol van már a homár? • Beszélő képek: Fraktálgaléria • Régészet a levegőből • Illés szekere zörög • Paramedicina • A tudomány világa • Szerintem... ... a tudós nem zárkózhat be tudományának elefántcsonttornyába. Különösképp nem politikai rendszerünk gyökeres megváltozása után, a demokráciában. A szólás- és a sajtószabadság mindenkire érvényes, tudósra, amatőrre egyaránt. Ez utóbbiak fokozottan élnek is vele, hiszen őket nem köti a tudományos erkölcs. És írásaik, nyilatkozataik nyilvánosságot kapnak: a képzelet szabad csapongása olykor kívánatosabb a kiadónak, a szerkesztőnek, mint a tények tisztelete - ők termékeiket el akarják adni. Lássunk egy kézzelfogható példát! Az egyik közeli péntek estén - főműsoridőben -nagy horderejű fölfedezést jelentettek be. Megtalálták Szent Koronánk készítésének helyét, s az újdonság nyomára akadt ötvös megállapította a korona készítésének idejét is. A művészettörténetben és a kora középkorban nem feltétlenül járatos jámbor néző meggyőző képsorokat lát egy grúz ötvösműhelyben készült triptichon és a magyar korona zománclemezeinek hasonlatosságáról. Nem teljesen érthető ugyan a korona datálásának logikája, mint ahogy az sem, miként kerülnek ide a hunok, avarok és szittyák - így együtt. Egy kissé zavaros, de majd a történészek és a művészettörténészek segítenek. Csakhogy ők némák. Sem a tévé, sem a rádió, sem a napilapok nem kérdezik őket. Sebaj! Megteszi lapunk, hiszen nekünk ez amúgy is „kutya kötelességünk”. És ezen a ponton tornyosul elénk az elefántcsonttorony... A művészettörténész, aki évtizedek óta kutatja koronánk rejtélyét, s jól ismeri a grúz ötvösművészetet - akárcsak amatőr koronakutatónkat kapásból cáfolja az elhangzott állításokat. Élőszóban. Leírni, nyilvánosság elé lépni vele azonban nem akar. Hiába minden rábeszélés, utalás a tudós felelősségére, sőt, kötelességére, a kutató hajthatatlan. Belefáradt a - gyakran agresszív - amatőrökkel való nemtelen és áldatlan csatározásba, másra kell az idő, az energia, a tudományos kutatásra, amelynek eredményeivel aztán egy nép, az egész világ történeti tudata gyarapodhat. - De hogyan, ha a kutató hallgat, s nem találja meg az utat az érdeklődőkhöz? Azt mondja, ma az embereket csak a szenzációk érdeklik, nem fontos, hogy igazak-e a hírek. Bizonyára sokan vannak ilyenek, mint ahogy sokan vannak azok is, akik a tényekre kíváncsiak^ .elvárják, hogy a szakértők segítsenek n^cnP'8fifpa^thír a „szenzációk” útvesztőiben^? revízió £ \> Xtí5c5/Uhari Zsuzsa Az Élet és Tudomány 1993-ban a Magyar Hitel Bank Táncsics Mihály Alapítványa, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával jelenik meg. kislexikon Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és neveket, amelyek a kislexikonban szerepelnek. GNOMON: a legegyszerűbb csillagászati műszer. Földbe szúrt bot, amelynek árnyékából meg tudták határozni a Nap magasságát, illetve kisebb-nagyobb pontossággal az időt. (Csillagváró tornyok) KOMPLEMENT: a normális, friss emberi és legtöbb állati vérben jelenlevő globulintermészetű, labilis anyag. Minden antigén-ellenanyag találkozás során keletkezett komplexumhoz kötődik (komplement kötés), s eközben egyes antigéneket (baktériumok, vörösvérsejtek) felold. Az elnevezés Erlich-től származik. Nem ellenanyag, de a szervezet védekezőképességében jelentős. (A pattanásos bőr) RAMANN-FÉLE BARNA ERDŐTALAJ (vagy másképpen barnaföld): olyan erdőtalajféleség, amelynek szelvényei tagoltak, s a felső humuszos rétege alatt egy kilúgozott réteg húzódik. A ~ főképp abban különbözik a többi erdőtalajtól, hogy a kilúgozás és a savanyodás mértéke nagyobb, de kilúgozási és felhalmozódási szintje csupán színben válik el egymástól. (Erdőt diófából!) TRIPTICHON: három részből egy középső és két, szárnyszerűen becsukható oldalrészből álló képes oltár. (Mikor és hol készült a Szent Korona?) ZIKKURAT: kimagasló építmény, az ókori nagyobb mezopotámiai városok templomnegyedének központja, négyszögletes tömbökből álló, felfelé lépcsőzetesen keskenyedő torony. Minden emelete más színű volt. Legfelső szobának kiképzett helyiségében őrizték az istenség szobrát. Leghíresebb a babiloni, mely az i. e. 2. évezred elején épült, s az i. e. 6. századi újjáépítéséhez fűződik a Bábel tornyáról szóló mítosz. (Csillagváró tornyok)