Élet és Tudomány, 1996. július-december (51. évfolyam, 27-52. szám)
1996-09-13 / 37. szám
A spanyolnátha nyomában Az első világháború után több mint húszmillió áldozatot követelő járvány söpört végig a világon: a spanyolnátha. Kanadai kutatók most azt remélik, olyan nyomra bukkantak, amellyel végre megfejthetik e pusztító járvány titkát. A betegség úgy kezdődött, mint az influenza. Először magas láz és izomfájdalom lépett fel, majd a tüdőgyulladáséhoz hasonló tünetek kínozták a betegeket, akik közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. Az 1918-ban kezdődő járvány két év alatt több áldozatot szedett, mint a világháború. Ennek okát azóta sem tudjuk. A kutatók is csak találgatnak: lehet, hogy valamilyen kórokozó egy mutáció következtében vált ilyen veszélyessé, de az is lehet, hogy egy influenzavírus és egy tüdőgyulladást okozó baktériumtörzs egyszerre kezdett el fertőzni, és így felerősítették egymás hatását. Mivel az influenza továbbra is évről évre megjelenik, fontos lenne tisztázni: mi volt a spanyolnátha oka, s kell-e félnünk hasonló járvány újbóli kialakulásától? Egy kanadai orvosnő, Krrsty Duncan elhatározta, hogy munkatársaival megpróbálja felderíteni az okot. Három éve keres olyan áldozatokat, akik spanyolnáthában hunytak el, és természetes körülmények között - alacsony hőmérsékleten — megőrződött a testük. Most, úgy tűnik, végre sikerrel jár. Annak idején Norvégiában, a Spitzbergákon is pusztított a spanyolnátha. Ott a talajban még nyáron is alig néhány tizedfokkal emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet, ami ideális a szövetek megőrződéséhez. Feljegyzések alapján sikerült hét olyan áldozat nyomára bukkanni, akik e járványban haltak meg, és a sírhelyük is azonosítható. Egy évig tartott, amíg a kutatók beszerezték a szükséges engedélyeket és a családok hozzájárulását az exhumáláshoz. Szigorú óvintézkedések közepette hamarosan hozzákezdenek a kihantoláshoz. A tetemek csak rövid ideig lesznek újra a föld színén, addig, amíg a tüdejüket eltávolítják, majd a család kívánsága szerinti szertartással újratemetik őket. A lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, nehogy éppen az orvosok szabadítsák ki a palacba zárt gonosz szellemet. (New Scientist) A SPANYOLNÁTHA ELLEN CSAK A MASZK ÉS A KÖPENY NYÚJTOTT NÉMI VÉDELMET AZ ORVOSOKNAK Tényleg fáj? A fejfájással foglalkozó kutatókat és orvosokat tömörítő európai szövetség szakértői megállapították, hogy a fejfájást csökkentő szerek túlzott szedése, jóllehet pillanatnyilag megszünteti a fájdalmat, hosszú távon inkább rendszeressé teszi annak visszatérését. Ugyanakkor a recept nélkül is megvásárolható szerek legtöbbje (Aszpirin, Paracetamol) meglehetősen sokba kerül mind a betegeknek, mind az egészségbiztosítóknak. A fejfájásokat három nagy csoportba szokás sorolni: a migrén, a feszültség okozta fejfájás és a naponta rendszeresen visszatérő, krónikus fejfájás. Ez utóbbi csillapítására használják a gyógyszerek egyharmadát. Sok emberben naponta, szinte óraműpontossággal jelentkezik a fájdalom, s ők már az első jelre beveszik a gyógyszert. A szakértők szerint ha néhány napon át nem szednének semmit, a fájdalom magától is elmúlna. Egyes becslések szerint a lakosság több mint 1 százaléka rendszeresen szed gyógyszert fejfájás miatt. A szövetség szeretne elindítani egy kutatássorozatot, hogy pontosan tisztázzák a fejfájás gyakoriságának, erősségének és a gyógyszerek hatásának összefüggését. A kutatásokat — nem túl meglepő módon — a gyógyszergyárak nem óhajtják támogatni. (New Scientist) Viz alatti királynő A Gloucester Point székhelyű tengertudományi főiskola kutatói az iszapban élő gaméláknak a méhekéhez hasonló társas viselkedését figyelték meg. A Synalpheus regalis gamélafaj telepein az egyedek a különféle szociális feladatok szerint különülnek el egymástól. A „királynő” állandóan a lakóbarlang belsejében tartózkodik, az oda juttatott táplálékdarabokból él, s egyedüli feladata az utódok gondozása. A kolónia mintegy háromszáz tagja közül a legtöbb a munkás, az ő feladatuk, hogy a királynőt táplálják. A 1178* Élet és Tudomány ■ 1996/37 legfejlettebb, legerősebb halak a védők: elfogják, majd hosszú ollóikkal elpusztítják a behatolókat. (Bild der Wissenschaft) Csótánygátló r0 fogamzásgátló szer kerül hamarosan forgalomba az Egyesült Államokban. A csótányok számára kifejlesztett „tablettának” azonban valószínűleg nem annyira a „felhasználók”, mint inkább mi, emberek fogunk örülni. Az új szer hatóanyagai a xanthin és az oxypurinol. Az első kávéból és burgonyából vonható ki, a második anyagot pedig ízületi bántalmak kezelésére már régóta alkalmazza az orvostudomány. A szer hatására a csótányok és egyéb rovarok képtelenek a nitrogén raktározására, emiatt a nőstények nem tudnak peteburkot készíteni, így a kártevők nem tudnak szaporodni, sőt, a nitrogénhiány következtében néhány nap múlva a kifejlett állatok is elpusztulnak. (New Scientist)