Élet és Tudomány, 1996. július-december (51. évfolyam, 27-52. szám)

1996-09-13 / 37. szám

A spanyolnátha nyomában A­z első világháború után több mint húszmillió áldozatot követelő jár­vány söpört végig a világon: a spanyol­­nátha. Kanadai kutatók most azt re­mélik, olyan nyomra bukkantak, amellyel végre megfejthetik e pusztí­tó járvány titkát. A betegség úgy kezdődött, mint az influenza. Először magas láz és izom­fájdalom lépett fel, majd a tüdőgyul­ladáséhoz hasonló tünetek kínozták a betegeket, akik közül sokakat a saját tüdejéből felköhögött váladék fojtott meg. Az 1918-ban kezdődő járvány két év alatt több áldozatot szedett, mint a világháború. Ennek okát azóta sem tudjuk. A kutatók is csak találgatnak: lehet, hogy valamilyen kórokozó egy mutáció következtében vált ilyen ve­szélyessé, de az is lehet, hogy egy inf­luenzavírus és egy tüdőgyulladást okozó baktériumtörzs egyszerre kez­dett el fertőzni, és így felerősítették egymás hatását. Mivel az influenza továbbra is évről évre megjelenik, fontos lenne tisztázni: mi volt a spa­nyolnátha oka, s kell-e félnünk ha­sonló járvány újbóli kialakulásától? Egy kanadai orvosnő, Krrsty Duncan elhatározta, hogy munkatársaival megpróbálja felderíteni az okot. Há­rom éve keres olyan áldozatokat, akik spanyolnáthában hunytak el, és ter­mészetes körülmények között - ala­csony hőmérsékleten — megőrződött a testük. Most, úgy tűnik, végre si­kerrel jár. Annak idején Norvégiában, a Spitzbergákon is pusztított a spanyol­nátha. Ott a talajban még nyáron is alig néhány tizedfokkal emelkedik fagypont fölé a hőmérséklet, ami ide­ális a szövetek megőrződéséhez. Fel­jegyzések alapján sikerült hét olyan áldozat nyomára bukkanni, akik e járványban haltak meg, és a sírhelyük is azonosítható. Egy évig tartott, amíg a kutatók beszerezték a szükséges en­gedélyeket és a családok hozzájárulá­sát az exhumáláshoz. Szigorú óvintézkedések közepette hamarosan hozzákezdenek a kihanto­­láshoz. A tetemek csak rövid ideig lesznek újra a föld színén, addig, amíg a tüdejüket eltávolítják, majd a család kívánsága szerinti szertartással újrate­metik őket. A lehető legnagyobb kö­rültekintéssel kell eljárni, nehogy ép­pen az orvosok szabadítsák ki a palacba zárt gonosz szellemet. (New Scientist) A SPANYOLNÁTHA ELLEN CSAK A MASZK ÉS A KÖPENY NYÚJTOTT NÉMI VÉDELMET AZ ORVOSOKNAK Tényleg fáj? A fejfájással foglalkozó kutatókat és orvosokat tömörítő európai szö­vetség szakértői megállapították, hogy a fejfájást csökkentő szerek túl­zott szedése, jóllehet pillanatnyilag megszünteti a fájdalmat, hosszú tá­von inkább rendszeressé teszi annak visszatérését. Ugyanakkor a recept nélkül is megvásárolható szerek leg­többje (Aszpirin, Paracetamol) meg­lehetősen sokba kerül mind a be­tegeknek, mind az egészségbiztosí­tóknak. A fejfájásokat három nagy csoport­ba szokás sorolni: a migrén, a feszült­ség okozta fejfájás és a naponta rend­szeresen visszatérő, krónikus fejfájás. Ez utóbbi csillapítására használják a gyógyszerek egyharmadát. Sok em­berben naponta, szinte óraműpon­tossággal jelentkezik a fájdalom, s ők már az első jelre beveszik a gyógy­szert. A szakértők szerint ha néhány napon át nem szednének semmit, a fájdalom magától is elmúlna. Egyes becslések szerint a lakosság több mint 1 százaléka rendszeresen szed gyógyszert fejfájás miatt. A szövetség szeretne elindítani egy kutatássorozatot, hogy pontosan tisz­tázzák a fejfájás gyakoriságának, erős­ségének és a gyógyszerek hatásának összefüggését. A kutatásokat — nem túl meglepő módon — a gyógyszergyá­rak nem óhajtják támogatni. (New Scientist) Viz alatti királynő A Gloucester Point székhelyű ten­gertudományi főiskola kutatói az iszapban élő gaméláknak a méheké­hez hasonló társas viselkedését figyel­ték meg. A Synalpheus regalis gamélafaj telepein az egyedek a különféle szoci­ális feladatok szerint különülnek el egymástól. A „királynő” állandóan a lakóbarlang belsejében tartózkodik, az oda juttatott táplálékdarabokból él, s egyedüli feladata az utódok gondozá­sa. A kolónia mintegy háromszáz tag­ja közül a legtöbb a munkás, az ő fela­datuk, hogy a királynőt táplálják. A 1178* Élet és Tudomány ■ 1996/37 legfejlettebb, legerősebb halak a vé­dők: elfogják, majd hosszú ollóikkal elpusztítják a behatolókat. (Bild der Wissenschaft) Csótánygátló r0­­ fogamzásgátló szer kerül hamaro­san forgalomba az Egyesült Álla­mokban. A csótányok számára kifej­lesztett „tablettának” azonban valószí­nűleg nem annyira a „felhasználók”, mint inkább mi, emberek fogunk örülni. Az új szer hatóanyagai a xanthin és az oxypurinol. Az első kávéból és burgo­nyából vonható ki, a második anyagot pedig ízületi bántalmak kezelésére már régóta alkalmazza az orvostudo­mány. A szer hatására a csótányok és egyéb rovarok képtelenek a nitrogén raktározására, emiatt a nőstények nem tudnak peteburkot készíteni, így a kártevők nem tudnak szaporodni, sőt, a nitrogénhiány következtében né­hány nap múlva a kifejlett állatok is el­pusztulnak. (New Scientist)

Next