Élet és Tudomány, 2002. július-december (57. évfolyam, 27-52. szám)

2002-08-02 / 31. szám

világába. Talán épp erre vonatkozik az első felelős magyar kormány ké­pes tablójához fűzött megjegyzése: „A szó itt már a történészé. ” Érthető, hogy a sok üresen maradt, széles margó csábít művelődési (nem művelődéstörténeti!) kapcsolatok re­gisztrálására. Például a 60. lapon egy csoportkép Liszt Ferenc pályakezdés­ének ötvenedik évfordulóján, 1873- ban. A zenészek között ott ül Haj­­nald Lajos (1816-1891) a most még „csak” kalocsai érsek, de hamarosan bíboros lesz. Neves botanikus, érté­kes növénygyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta, Kalocsán csillagászati obszervatóriumot létesí­tett. Vagy például a 62. oldalon lát­ható a Vasárnapi Újság egy jellegzetes oldala a hosszú életű lap szakszerű, tömör méltatásával, szemközt pedig a Természettudományi Közlöny első fü­zete 1869-ből, s alatta „célkitűzései­nek méltó utóda és szellemi örököse, a Természet Világa” 2001. de­cemberi száma. A századfordulós fizikusok­­műszakiak lexikális ismerte­tésébe bekerül Kövesligethy Ra­­dó, a mifelénk akkor még fe­hér hollónak számító kvan­tumelméleti kitekintésével, és helyt kapott a tablóban a Habsburg Birodalom nagy­városaiban kialakult urbánus polgári életforma néhány jellegzetes honi gondolkozója is (Böhm Károly, Ale­xander Bernát, Pauler Ákos). A 4.7.2 részfejezet margóján ott látható Zemplén Győző katonaruhás fényképe, alatta a hivatalos gyászje­lentés fakszimiléje és folytatólagosan hosszú idézet Szabó Dezső Elsodort falujából (a Zemplén Győzőről min­tázott) Parády Viktor értelmetlen harctéri haláláról. „Parády Viktor a magyar tudomány egyik legnagyobb ígé­rete volt, s a fizika egy speciális kérdésé­nek megoldásáért Európa szaktudósai is­merték nevét... És ezt a soklombú életet, mely sohasem tudta elhinni, hogy el nem tudja bájolni a halált is, gonoszul, gyil­kos butasággal kiengedték az egyetemes fosztogatásba”. Vagy ahogyan magá­val Parády Viktorral mondatja az író, amikor barátja óvása ellenére a ré­szeg kártyázóktól zajos fedezékből kimenekülve, odakint a szabadban egy friss szakkönyvet olvas: „Én itt is azt csinálom, ami a mesterségem, amiért vagyok a világon, tanulmányozom a magam tudományát. Aztán nem felese­lek a marha miniszteremmel, hogy arra a fejre ügyeljek, amit ő kegyelmessége nem talált felmentésre méltónak. ” A margó­ra pirossal szedett idézet mellett, be­lül a szövegben olvasható Berzeviczy Albertnek, az Akadémia későbbi el­nökének a millenniumi kiállításon elmondott hosszú értékelése a ma­gyarországi fizikáról és fizikaoktatás­ról, a Nyugattal összehasonlítva. Kom­mentár nincsen hozzá — Berzeviczy értékelése szakszerű. De a piros mar­gó és a fekete szöveg együtt szomo­rúságot és haragot hagy az olvasó­ban. A szó lehet a politikusoké, a tu­dományszervezőké, a történészeké, de a történelem, úgy látszik, nem. Vekerdi László A Természet Világa különszáma, 104 oldal, 980 forint. Beszerezhető a folyóirat szerkesz­tőségében és a Közlönyboltban (1085 Bp., Somogyi B. u. 6.) 1800 1810 1820 1830 1840 1850 1860 1870 1880 1890 1900 |_____U^.j_____I_____I_____I____J_____I--------1--------1—, | Jedlik Ányos 1800-1895___________________ ___________________________ 1 I Bolyai Farkas 1775-1856 1 II Bolyai János 1802 - 1860 __________________________________________ H I Eötvös Loránd 1848-1919 ________ Bláthy Ottó 1860-1939____________| I Kandó Kálmán 1869 - 1931 I | Kazinczy Ferenc 1759 - 1831 I___________________________ ; _________Széchenyi István 1791 -1860 ___________________________ | Kossulh Lajos 1802-1894 I I I Eötvös József 1813 - 1871 I I Deák Ferenc 1803- 1876 I______________________ I Tsza István 1861 -1918_______ I i­I Csokonai Vitéz Mihály 1773 -1805 I Kisfaludy Károly 1788-1830 I­­ Berzsenyi Dániel 1776 - 1836 I _____________­ _________ Vörösmarty Mihály 1800 -1855 I­I 1 Petőfi Sándor 1823 -1849 I __________________I 1 Arany János 1817 - 1882 I_______________ I Jókai Mór 1825-1904 I I Madách Imre 1823-1864 1 I I I ‘___________lAdvEndre 1877-1919 Gárdonyi Géza 1863-1922 I Bródy Sándor 1863- 1924 i r , I Liszt Ferenc 1811 - 1886 I Erkel Ferenc 1810- 1893 I I Mosonvi Mihály 1615- 1870 I I i Bartók Béla 1881 - 1945 I I Kodály Zoltán 1882-1967 I Barabás Miklós 1810-1898 I _____| I Székely Bertalan 1835-1910 1 1 Munkácsy Mihály 1844- 1900 | 1 Szinyei Marsé Pál 1845-1920 | I Csontváry Koszt­ka Tivadar 1853 - 1919 |~kant~l 1724- 1804____________ | Hegel 1770-1831 l_________________ I. . Comte 1798-1857 I I__________________________________________ | I I I I I I I Bergson 1859-1941 | | Schopenhauer 1788 -1860 | | I I I Nietzsche 1844 - 1900 J.................................. ...r~."H-----------------------­I Gauss 1777 - 1855 | | l Kirchhoff 1824- 1867 "II_______________________ I__________________|l Helmholtz 1821 -1894 1 j Faraday 1791 -1867 | | " \ I II Maxwell 1831-1879 ll_________I í Werner von Siemens 1816 - 1892J____ i r~ r í-------------------- r I Ferenc 1768 (1792)-1835 I ___________________________ I V. Ferdinánd 1793 (1835-18481-1875 ~l ___________________ I I I [ Ferenc József 1830 (1848-1867)-1916 i j Metternich 1773 - 1859 i I I I I ' T I —I J Élet és Tudomány ■ 2002/31 ■ 975

Next