Élet és Tudomány, 2005. január-július (60. évfolyam, 1-26. szám)
2005-01-14 / 2. szám
tó: a hozzánk bevándorolt cickányfajok nem jelennek meg a német- vagy lengyelországi lelőhelyeken. Az önálló evolúciós tendenciákból arra következtethetünk, hogy géncsere sem zajlott a Kárpát-medence és más európai területek között. Egy kis ősföldrajz A Kárpát-medencében kialakult genetikai izoláció, a kontinentálisabb regionális klíma, valamint a sajátos, ázsiai eredetű fauna megjelenése leginkább ősföldrajzi szempontból magyarázható. Az Alpok és a Kárpátok vonulatai mintegy 11 millió éve már annyira kiemelkedtek, hogy megakadályozták az Atlanti-óceán felől érkező nedves légtömegek eljutását a terület fölé. A kontinentalitás 8 millió éve még kifejezettebben jelentkezett, ami a hegységkeret további emelkedésére utalhat. Valószínű, hogy akárcsak ma, az eurázsiai füves puszták — a medencehatás miatt — a késő miocén idején is a Kárpát-medence területén nyúltak a legnyugatabbra Európában. Itt helyenként kisebb lokális sivatagok is kialakulhattak. A magashegységi arculat kialakulása egyben állatföldrajzi sorompót is jelentett, amely egyrészt elszigetelte a már jelenlévő fajok populációit az északra és nyugatra találhatóktól, másrészt megakadályozta az Ázsia felől érkezők továbbvándorlását. A felmagasodó Kárpátok hegyláncaival övezett medencén kívül a felső miocén során is fennmaradtak a szubtrópusi erdőségek. A Kárpát-medence éghajlata a csapadékot szállító szelektől elzárva jelentősen szárazodott. A kutatás legfőbb célja a Kárpát-medence ősföldrajzi és ökológiai viszonyainak pontosabb megismerése volt. Korábban is tudtuk, hogy a kárpáti-alpi hegységképződés ebben az időben zajlott. Az itt bemutatott eredmények azonban adalékokkal szolgálhatnak ahhoz is, hogy megállapíthassuk, mikor vált magashegységi arculatúvá ez a terület. Azzal, hogy többet tudunk a Kárpát-medence hajdani ökoszisztémáiról, talán közelebb kerülünk a jelenleg zajló éghajlati változások természetének megértéséhez is. Ez pedig segíthet a közép- és hosszú távú ökológiai átalakulások előrejelzésében és pozitív befolyásolásában. Dr. Mészáros Lukács A cickányfauna átalakulása a Kárpát-medencében a késő-miocénben (körülbelül 11-15 millió éve) áll millió éve még gyakori, szubtrópusi Crocidosoricinae és Heterosoricinae cickányok helyét 8 millió évvel ezelőtt átveszik az Ázsia felől bevándorló, szélsőségesebb éghajlathoz alkalmazkodott Soricinaek KRÓNIKA Festetics György gróf, a keszthelyi Georgikon alapítója 250 éve, 1755. január 1-jén született Ságon. 1768- 1775 között a bécsi Theresianumban tanult, majd katonai pályára lépett, s 1778-ban már a Graeven huszárezred alezredese. 1790-ben tiszttársaival hazafias szellemű beadvánnyal fordult az országgyűléshez, melyben kérték, hogy békében a magyar ezredek Magyarországon állomásozzanak, a szolgálati nyelv magyar legyen, és hozzanak létre magyar katonatisztképző iskolát. Büntetésből ezért II. Lipót császár belgiumi szolgálatra helyezte át. 1791-ben nyugdíjazását kérte, és a család keszthelyi birtokára vonult vissza. Birtokainak jövedelmezőségét az egyes gazdaságok, valamint a termelés korszerűsítésével igyekezett elérni. Festetics 1794. április 26-án kelt alapítólevelével Csurgón létrehozta Somogy megye első református gimnáziumát. Vállalta az építkezés költségeit, a professzor fizetését, és saját vadaskertjét bocsátotta az iskola rendelkezésére. Itt tanított 1799 májusától 1800 februárjáig Csokonai Vitéz Mihály is, aki itt írt és tanítványaival előadott műveivel tette halhatatlanná az „első oskolát”. A jól képzett, megfelelő agrárismeretekkel bíró szakemberek hiánya miatt 1797-ben Keszthelyen megalapította a Georgikont, a világ első, felsőfokú képesítést nyújtó mezőgazdasági tanintézetét. A neves szakemberek, tudósok (Kitaibel Pál, Mitterpacher Lajos, Rausch Ferenc, Tessedik Sámuel) tanácsai alapján létrehozott, nyolc intézetből álló Georgikonban az elsődleges gazdatisztképzés (Tudományos Gazdasági Iskola) mellett egyéb felsőfokú, továbbá közép- és alsófokú oktatás is folyt. Az uradalmi ügyvédek, jogászok képzését szolgáló „Pristaldeum" mellett volt „Földmíves Iskola", „Erdész- és Vadásziskola”, „Kertész Iskola", „Ménesmester- és Lovásziskola”, valamint az építő-, újmérnököket és geodétákat képző „Mérnök- és Építésziskola”. Szerkeszti: Kiss Csongor „A hipnózist és a szó-szuggesztiót - jBmiBHN más néven: verbál-szuggesztiót az Lv V orvostudomány legkülönbözőbb területein a gyógyítás szolgálatába állították. Fölvethetik a kérdést: ha a hipnózis jelenségeit már olyan régen ismerték, miért csak az utóbbi időben vált lehetővé ilyen széleskörű alkalmazása az orvostudományban? Ennek oka, hogy csak a legutóbbi időben, a Pavlov kutatásai alapján és a pavlovi tanok továbbfejlesztésével sikerült a hipnotikus jelenségek tudományos alapját megteremteni. Ez adott módot, alkalmat, hogy az orvostudományban, pontosabban a gyógyászatban a megillető helyet elfoglalja.” (Hipnózis a tudomány tükrében, 1955. január 12.) „Beszámolási időszakunk alatt tette közzé a Kínai Tudományos Akadémia az első hivatalos jelentést az 1976. jú■anaáiÉáÉÉtfMllius 28-i katasztrofális földrengésről. Wang Fang szeizmológus, az Állami Földrengési Bizottság tagja szerint a Tangshan városát és környékét sújtó katasztrófa az epicentrális övezetben a 12 fokos skála szerint 11 fokos erősségű volt, ami azt jelenti, hogy majdnem minden kő- és téglaépület összedőlt. A falak szétnyomódtak, hidak szakadtak le, vasúti sínek görbültek el, a talajban több kilométer hosszú repedések képződtek. A talajrepedésekből sok helyütt úgynevezett földrengés-szökőkutak törtek fel s a homok- és a vízfeltörések helyén kráterek képződtek. A rengés Richter-féle mérete 7,8, fészekmélysége 15 km volt. Az első, még ideiglenes jellegűnek tekintendő adat szerint 242 ezer ember veszítette életét és 164 ezer sebesült meg súlyosan! A Nemzetközi Földrengés katalógusban szereplő adat azonban még sokkalta megdöbbentőbb, eszerint a halottak végleges száma 655 237 volt, a sebesülteké pedig meghaladta a 800 ezret! így ez volt a történelem második rengése. Az elsőre szintén Kínában került sor 1556. január 23-án.” (Földi figyelő, 1980. január 11.) Élet és Tudomány ■ 2005/2051