Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)

2006-11-24 / 47. szám

tár, a Műegyetem két neves professzora, és Tormay Cécile írónő is. ” Napjainkban is folyta­tódik a hagyomány. Hager Rítta Kossuth-díjas textil­­művész, Gelley Andrásnak, Giergl Henrik dédunoká­jának felesége. Gelley Kris­tóf ezüstműves, a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem hallgatója. Az építészeti vonalat Föl­des László viszi tovább, aki anyai ágon Györgyi­ Giergl leszármazott. Mun­kásságát olyan elismerések jelzik, mint a Turányi Gá­borral közösen tervezett vi­segrádi erdei iskola, ame­lyért Pro Architectura-dí­­jat kaptak. 1994-ben ön­álló építészeti irodát ala­pított, Média Építészeti Díjat nyert, az idén pedig Ybl-díjjal tüntették ki. Tervei közül kiemelkedik a hollandiai Maassluis-beli három lakóház, a pilis­­szentiváni WE.T. Innová­ciós Központ vagy a Tol­­dy Gimnázium tornater­me. Ő alkalmazta elsőként Magyarországon Losonczi Áron világhírű találmányát, a fényáteresztő betont a Szi­­las-pataknál tervezett csa­ládi házában. Kádár Márta BAKOS ÁGNES ÉS TIHANYI BENCE­ (FOTÓK: ^­Btgp x^b­t 1^: |H Gundel Károly, a hazai vendég­lősszakma kiemelkedő egyénisége, gasztronómiai művek szerzője, a di­nasztiaalapító Gundel János legidő­sebb fia 50 éve, 1956. november 28-án hunyt el szülővárosában. Bu­dapesten született 1883. szeptem­ber 23-án. Külföldi tanuló- és gyakor­lóévei alatt, 1900-tól Svájc, Németor­szág, Anglia és Franciaország leghí­resebb vendéglőiben sajátította el a mesterséget. 1906-tól a nemzetkö­zi hálókocsi-társaság tátralomnici te­lepének titkára, 1908-tól a tátralom­nici Palace szálló igazgatója volt. 1910-ben Budapesten átvette Wam­­petics Ferenc 1894-ben létesített, kissé megkopott városligeti vendég­lőjét, és igyekezett azt régi rangjára emelni. Jó reklámszakemberként a vendéglőt magáról nevezte el, kiváló mesterszakácsokat, zenészeket és énekeseket szerződtetett. Az ínyenc­fogások listáján egymás után jelen­tek meg az új Gundel-kreációk, ame­lyek mind a mai napig szerepelnek az étlapokon. Desszertjei közül a Gun­­del-palacsinta világhírűvé vált. A két háború között étterme nemzetközi hírnévre tett szert. Amikor 1937-ben az olasz király, Viktor Emmanuel ha­zánkba látogatott, a kormány Gundelt bízta meg a székesfehérvári bankett megrendezésével. Az 1939. évi New York-i világkiállítás alkalmával a fia, ifjabb Gundel Károly vezetésével megnyílt magyar étterem kreációi olyan sikert arattak, hogy a New York Times tudósítása szerint „a Gundel étterem többet tett Magyarország jó híréért, mint egy hajórakomány tu­risztikai prospektus.” Számos, többségében angolul és németül is kiadott könyve és cikke je­lent meg a vendéglátásról, konyha­­művészetről. Tanácsaival segítette Karinthy Frigyes Vendéget látni, ven­dégnek lenni című művének (1933) születését. A vendéglátás művésze­te (1934), Kis magyar szakácskönyv (1937), A vendéglátás mestersége (1940), A magyar konyha fejlődése és a magyar szakácskönyv irodalom a 18. sz. végéig (1943) című könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tár­gyú munkák közé tartoznak. Gundel Károly emlékezetére halá­lának ötvenedik évfordulóján a Ma­gyar Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Múzeum emlékkiállítást és kon­ferenciát rendezett. Szerkeszti: Kiss Csongor ! ASMS A mai középfokú oktatás végére min­denképpen differenciálódniuk kellene a tantárgyaknak, hogy jobban közelíthes­senek a tudományok alapjaihoz. Ma kü­lönféle törekvések figyelhetők meg a középiskolákban. A szakképzésben ugyanis az egészen szakmai jellegű munkafogásokat is megtanítják (sokszor bizony közismeretek rovására), amellett számos szakközépiskolai és gimná­ziumi tanítási kísérlet próbálja eleve összekapcsolni például a történelmet az irodalommal, a kémiát a fizikával és így tovább. A holnap iskolájában - aho­gyan a gimnáziumban megjelenő, szabadon választható foglalkozások már­is mutatják - nemcsak általános ismereteket kell majd elsajátíttatnunk, ha­nem a munkavállalásra vagy a továbbtanulásra is föl kell készítenünk tanuló­inkat. Ehhez pedig szakosított tevékenységre lesz szükség. A mai iskola min­denekelőtt a tanítás helye. Tanulni - mondják - otthon kell! A holnap iskolája hovatovább a tanulás színterévé válik. S ez nem a szavakkal való játék. Ami ma az iskolákban folyik (s ebből a szempontból csak árnyalatnyi a különbség az általános iskolák, a középiskolák és a különféle szakképző intézmények között), azt elsősorban a pedagógus oktatómunkája határozza meg. Ezért vannak szemléltetőeszközök, tanórák, osztályzat, tantervek, tanári konferen­ciák. Másként kell dolgoznia a tanítónak, a tanárnak, ha csupán a tanulás fel­tételeit vállalja magára, s ott segít közvetlenül, ahol az önálló tanulásban a gyerekek megakadnak. Hiszen a cél nem az, hogy a gyermeket megtanítsuk erre vagy arra - a cél az, hogy ki-ki azt tanulja meg, amire szüksége van. Egyeseknek ez gyorsabban, szinte magától megy, másokkal alkalmanként többet-kevesebbet, de foglalkozni kell. S mindez nagymértékben lehetővé te­szi, hogy a tanulás szakembere, a pedagógus a mainál árnyaltabban, sze­mélyre szólóbban tudjon foglalkozni az arra rászorultakkal. (A holnap isko­lája, 1981. november 3.) Élet és Tudomány ■ 2006/47 ■ 1497

Next