Élet és Tudomány, 2006. július-december (61. évfolyam, 27-52. szám)

2006-12-22 / 51-52. szám

KRÓNIKA 1946-2006 Az Élet és Tudomány első száma 60 éve, 1946. december 1-én jelent meg. Az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert írta hozzá az előszót. Címét is ő kölcsönözte a Science et Vie francia tudományos hetilaptól. A lap indító számának be­mutatásán mégsem volt jelen. Nem lehetett. Ennek magyarázata Bol­dizsár Iván Párizsból kelt, és Szent- Györgyivel a vonaton címmel az Új Magyarországban 1946. november 30-án megjelent írásában található. Szent-Györgyi Albert „Párisba uta­zik a Pasteur-ünnepségekre, ame­lyet az UNESCO-konferencia első hetével egyidejűleg tartanak meg. Sajnos, csak öt napig lesz Párisban, azután továbbutazik New­ Yorkba, de az újságíró, aki mint a magyar szellem ügyének közlegényt sorban szolgáló hírvivője küldetett ki a kon­ferenciára, boldogan fogadja erre a néhány napra is egy tábornok segít­ségét, és úgy érzi, hogy a címeres és pecsétes meghatalmazásnál, ame­lyet táskájában hord, s amely a „ma­gyar kormány megfigyelője” cím­mel ruházza fel, százszor többet ér Szent-Györgyi jelenléte, szava és te­kintélye [...] Az a néhány óra, amelyet vele tölthettem a vonaton, többet mu­tatott meg a tudomány mai problé­máiról, mint az UNESCO első hete... Biztos vagyok benne, hogy nem túl­zok, s természetesen az UNESCO tiszteletreméltó szervezetét és erőfe­szítéseit nem akarom megbántani. Az UNESCO értekezlete azt mutatja, hogy a háború által részekre bontott - már majd’ azt mondtam: az atom­bombától atomizált - tudományos és szellemi világ nehezen tud újra összeállni. Néhány óra Szent-Györ­­gyivel azt mutatja, hogy a politikusok­nak s általában a politikával foglalko­zóknak meg kell ismerkedniök egy új világképpel, egy új világproblémával, újra meg kell vizsgálniok a politika és a tudomány viszonyát, és aztán az atommag robbantását jelképező el­liptikus (és apokaliptikus) rajzok vagy kémiai képletek méhsejtjei előtt meg­borzongva és elámulva azt kell érez­­niök, amit Rilke érzett egy nyugod­­tabb, de csöppet sem boldogabb kor­ban az archaikus Apollo-torzó láttá-­­ rá: »Du muss dein Leben ändern!«- t változtasd meg életed!” Első kongresszusát az UNESCO , hatvan éve, 1946. november 20-án­­ kezdte, és december 10-én, Nobel­­ Alfréd halálának 50. évfordulóján - s­­ egyben a Nobel-díjasok napján - fe­­­­jezte be, így 1996-ban az UNESCO,­­ valamint az Élet és Tudomány egyi­ i­dejűleg ünnepelte aranyjubileumát.­­ Évtized múltán visszatekintve büsz-­­­keséggel tölthet el, hogy tíz éve egy-­­­szerre indította el jubileumi évfor-­­­dulós sorozatát mind az UNESCO,­­ mind az Élet és Tudomány. Lapunk­­ emellett „Nálunk egy hét egy esztön- i­dő­”címmel külön visszatekintő soro­­­­zattal gazdagította az 1996-os ünne­­­­pi évet. Örömmel tudósíthatunk arról,­­ hogy a „gyémántjubileumi" évben az­­ UNESCO „60 év - 60 hét" címmel­­ impozáns világprogramot vitt végig­­ 2005 szeptembere és 2006 novem-­­ bere között. Annak eredményeként, hogy a ma-­­­gyar és egyetemes tudomány egyik , szimbolikus alakjának, Szent-Györ-­­­gyi Albertnek is tevékeny szerepe­­ volt az UNESCO 60 évvel ezelőtti­­ alapításában, különleges kapcsolat jött létre a világszervezet és a ma­­­­gyar szellemi élet között. Ezt jelzi­­ az is, hogy míg Magyarország az­­ ENSZ-nek csupán 1955. decem­- i ber 14-én lehetett tagállama, az­­ UNESCO-nak már 1947. november­­ 6-án! így számunkra.j§fr^-;60..J hét" gyémántjubileurhi^|}0K8i?^|k;J most jött el az íijaf.str. Ennek a hatvan évnek különösen érdekes és értékes az 1996-os aranyjubileum óta eltelt utolsó évti­zede. Az előző évezred utolsó évét, 1999-et, a Tudomány Világ évének nyilvánították. Központi rendezvé­nyét a Tudomány Világkonferenciája jelentette, amelynek a magyar tudo­mány nagy elismeréseként Buda­pest adhatott otthont. A világkonfe­rencia elnöki tisztét Hámori József professzor töltötte be. Ennek során kezdeményeztük a Tudomány Vi­lágnapját, amelyet az UNESCO el­fogadott, s a World Science Day-t november 10-ei dátummal beiktat­ták az ENSZ ünnepkörébe. Ugyan­csak a T­udomány Világkonferenci­ájának sikereként jött létre Buda­pest székhellyel a World Science Forum, amelynek elnöke Vizi E. Szilveszter professzor, az MTA el­nöke, a programbizottság elnöke pedig Hámori József professzor, az MTA alelnöke, aki egyben a Magyar UNESCO Bizottság elnöke is. A magyar tudománytörténet ki­emelkedő évfordulós személyeire és eseményeire emlékező tisztelet­­adásként 2006. december 7-én meg­koszorúztuk az MTESZ Budapest II., Fő utca 68./Nagy Imre tér 3. alatti Tu­dás Háza bejáratánál lévő Nobel-dí­­jasaink és Nagyjaink dicsőségtábláit. Majd ugyanott programadó tanács­kozást tartottunk a jövő évi nagy ju­­bileumi évfordulóinkról s azok mél­tó megünnepléséről. 2007-ben egy­szerre ünnepeljük az Institutum Geo­­rstotzicum, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem, valamint a Budapes­ti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közös örökségét jelentő Mérnöki Intézet megalapításának 225., az erdőmérnöki képzés megin­dításának 200., a Magyar Kémiku­sok Egyesülete alapításának 100. évfordulóját. Jövőre köszöntjük szü­letésének jubileuma alkalmából Oláh György professzort, s jelentetjük meg a metanolgazdaságról idén kiadott úttörő művének magyar fordítását. Sok további kiemelkedő évforduló között ugyancsak 2007-ben ünne­peljük legnagyobb tudósunk, Bolyai János geometriát forradalmasító s a tér tudományát, az űrtudományt megalapító műve megjelenésének 175., valamint a Szputnyik-1 által az első műhold 1957. október 4-ei fellövésének, vele pedig az űrkor­szak kezdetének 50. évfordulóját. Az ENSZ ünneprendjében az ok­tóber 4-10. közötti hét a világűr vi­lághete, a World Space Week. A Szputnyik-2 által 1957. november 3-a az első földi élőlény, Lajka ku­tya világűrbe juttatásának jeles napja. November 3-a egyben a vi­lágraszóló magyar tudomány szüle­tési bizonyítványának is tekinthető. 1823-ban Temesvárott Bolyai Já­nos e napon írta világhírű levelét apjához, Bolyai Farkashoz. Jövőre ünnepeljük a Magyar Tudomány Ünnepének 10., a Világ Tudomány Napjának 5. évfordulóját, és lehe­tünk egyben a World Science Week első köszöntői! Nagy Ferenc GYÉMÁNTJUBILEUM A 2006. december 7-ei tanácskozás. Balról jobbra: 5. Nagy László, Kálmán Alajos, Szántay Csaba, Nagy Ferenc, Hámori József és Halász Béla Élet és Tudomány ■ 2006/51-52 ■ 1663 (IFJ. BAY ZOLTÁN FELVÉTELE)

Next