Élet és Tudomány, 2007. január-június (62. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-23 / 8. szám
NEM MIND INFLUENZÁS, AKI TÜSSZÖG 3. ábra. A vírus a H és az MP fehérjék segítségével a sejtmembránhoz kötődik, s onnan bejut a gazdasejtbe. A vírus RNS-e bekerül a sejtmagba, s a gazdasejt anyagaiból megsokszorozódik, majd az N fehérje segítségével kiszabadul a sejtből. Az influenza vírusa azon kevesek egyike, amelyek genetikai állománya 8 külön darabból áll, így az egyes genetikai szakasz influenza vírusának (Orthomyxovirus influensae) leggyakoribb típusa az A variáns, amely a legveszélyesebb járványokat okozza, és állatokat is megbetegít. A B variáns az emberben fordul elő, az állatvilágban eddig egyedül a fókákban találtak ilyen influenzavírust. A C típus emberre és disznóra veszélyes, de viszonylag ritka, és általában enyhe lefolyású kórkép formájában jelentkezik. Az influenzavírusok A és B típusai évről évre nagyszámú megbetegedést okoznak (3. ábra). Mind az A, mind a B típusú vízszészecskék (virionok) fertőző- és kórokozó-képességét alapvetően a felületükön található H (a pálca alakú hemagglutinin) és N (a gomba alakú neuraminidáz) jelű fehérjék határozzák meg, amelyek a szervezetben védekező reakciót (immunreakciót) váltanak ki. Csak azok a virionok maradnak fertőzőképesek, amelyek felülete genetikai változásokkal módosul, így aztán az influenza A és B vírusok állandóan változnak, ezért az átvészelt influenzafertőzés vagy a védőoltásnak köszönhető immunitás csupán egyetlen évig véd a fertőzéstől. Védekezni még most sem késő Az influenza elleni védőoltás 40— 90%-ban hatékony, de minden évben meg kell ismételni, mert a gyakran mutálódó, megváltozott vírustörzsekre az előző évben beadott vakcina már nem hat. A gyógyszergyárak évről évre „ aktualizálják” az oltóanyagot, amelyet a várható járvány előtti 1—3 hónapban kell beadni, injekció formájában. A vakcina legyengített vírusokat tartalmaz, amelyek betegséget nem okoznak, viszont a szervezet „megismeri” őket, és a későbbi „igazi” találkozáskor már felkészülten várja a betolakodókat. A védettség kialakulása általában két hetet vesz igénybe. Az európai ajánlások hazánkra nézve a 60 év feletti korosztálynak, a több mint hat hónapja szív- és érrendszeri, légúti betegségben, cukorbetegségben, vesebetegségben, immunológiai betegségben, HIV-fertőzésben szenvedőknek, továbbá az egészségügyi intézményben vagy szociális otthonban dolgozóknak, illetve a veszélyeztetett csoportokkal egyazon háztartásban élőknek javasolja az oltást. A 2006/2007-es szezonra kifejlesztett oltás két A- és egy B- vísszálat tartalmaz. Újszerű gyógyszerek Nemrégiben fejlesztették ki azokat a szereket, amelyek a vírus neuraminidáz enzimét (a gomba alakú felszíni fehérjét) gátolják, így megakadályozzák a megsokszorozódott vírus kijutását a gazdasejtből. A neuraminidáz teszi lehetővé a vírusok szétterjedését és további számtalan sejt megfertőzését, ezért a neuraminidáz gátlásával a vírusok a sejtfelszínhez és egymáshoz tapadnak, képtelenek lesznek más sejteket megfertőzni. Az egyik ilyen készítmény a zanamivir por, amely belélegezve, a tüdőben gátolja a vírust. A másik az oseltamivir, amely szájon át bevehető, és a fertőzés minden helyszínén gátolja a vírust. A felfedezéshez tehát a vírus Achilles-sarkának, a neuraminidáz enzimnek a geometriai feltérképezése juttatta el a kutatókat. További neuraminidáz-gátlókat is vizsgálnak, de ezek mindeddig nem kerültek az emberi kipróbálás fázisába. I. E. 8 virusgénszegmens (vírusok megsokszorozódása) Hemagglutinin (H) (kitapadás, bejutás a sejtbe) Neuraminidáz (N) (kiszabadulás a gazdasejtből) M2 protein (bejutás a sejtbe) Ezok könnyebben kicserélődnek (a vírus megváltozik) 232 ■ Élet és Tudomány ■ 2007/8 Szerkeszti: Grétsy László Teringette, lókötő! Te lókötő - mondjuk barátunknak, gyermekünknek, inkább mosolyogva, mint morcosán. Eszünk ágában sincs, hogy bűnözőnek tartjuk. Pedig a ló elkötését - ménesből, istállóból - még a XIX. században is szigorúan, nemegyszer akasztással büntették. Pernahajder, zsivány, betyár... Ha elfogták őket, súlyosan bűnhődtek. E szavakat ma a gyereknyelvben, illetve humorosan használjuk. Csokonai vígjátékának címe: Az özvegy Karnyóné és két szeleburdiak. A két udvarló inkább szélhámosnak tűnik. Azt hiszem, a költő is így értelmezte a szeleburdi szót, amely manapság szeleskedő, kapkodót jelent. Megcsaptak, hangzik olykor a fenyegetés. Akit hajdan megcsaptak, mint Ludas Matyit, annak bizony vagy 50 pálcasuhintás, botütést kellett a deresen kiállnia. A régi szitokszavak is enyhültek. Csak viccesen mondjuk, hogy teringettét, féltámadta, eladta. A debreceni kollégiumban a XVIII. században megcsapatták a diákot, ha kicsúszott a száján egy adta-teremtette. Azért volt ez, mert hozzágondolták, hogy ördög adta, ördög teremtette. Átvitt értelemben használjuk a középkori kínzások néhány igéjét. Felcsigázni ma az érdeklődést szoktuk. Valamikor a kínvallató csigázta fel - a szó szoros értelmében - a hátrakötött kezű áldozatot. Minderről bővebben is beszélhetnénk, a téma megér egy misét. Annak idején valóban misét mondattak azért, amiről úgy vélték, megéri nekik. Fenyegető, elítélő kifejezéseink jó része enyhült, szelídült. Csakhogy újabbak tolakodtak a helyükbe. És mintha az újabbak - és a legújabbak - többen lennének. Gyárfás Endre Qlyelves