Élet és Tudomány, 2009. július-december (64. évfolyam, 27-52. szám)

2009-12-18 / 51-52. szám

< X H □ O0. >-z '< S o o DI­ Visszatekintes a Tudomany Vilagforumara Az idei ev egyik kiemelkedo tudomanypolitikai esemenyere keru­lt sor novemberben Bu­­dapesten. Az immar negyedik alkalommal megrendezett Tu­domany Vilagforuma ezuttal 10 eves evforduloját is „ü­nne­­pelte”, hiszen az elso osszejo­­vetelre (World Conference of Science) 1999-ben kerü­lt sor. Ennek mintegy utokonferencia-so­­rozata a Tudomany Vilagforuma (World Science Forum, WSF), a vi­lag tudosainak talalkozoja. Az erre az alkalomra a vilag tudomanyos fovarosáva valt Budapestre nemzet­­kozi szaktekintelyek, allamfok, poli­­tikai donteshozok, vilagszervezetek tudomanyert felelos kepviseloi lato­gattak el, hogy visszatekintsenek az elmult tiz év eredmenyeire. „Celunk az volt, hogy megosszuk egymással ta­­pasztalatainkat arrol, mikent voltozott a tudomany es a tudomdnypolitika nem­­zetkozi tamogatottsaga, statusa, es hogy kepet kapjuuk arrol, hogy mit fogunk tudni elore megmondani a jovorol, mik ard trendek, amelyek várhatoan iranyi­­tani fogják a tudomany helyzetet, a tu­­domannyal kapcsolatos gondolkodast” — fogalmazott Gulyas Balazs, a World Science Forum szervezoje. A négynapos konferencia során, melynek házigazdaja a Magyar Tu­domanyos Akademia volt, kü­lön­­bozo kerdesek keru­ltek megvita­­tasra. Az idei ev egyik kiemelkedo temája a tudomany finanszírozasa volt, melynek kapcsán a világ leg­­jelentosebb tudomanyfinanszírozo szerveinek kepviseloi latogattak el az esemenyre. Jelen volt a vilag leg­­intenzívebb tudomanyos politikaját folytato Finnorszag tudomanyü­gyi minisztere, illetve tudomanyos ma­­ganalapitvanyok vezetoi, mint pel­­daul a Volkswagen Alapitvany fo­­titkara. Egy masik szekcio a fiatal kuta­­tok jelenlegi es jovobeni helyzetet vizsgalta, de sor keru­lt a tudomany­­diplomacia nemzetkozi szerepenek elemzesere, valamint a nok tudo­­manyban elfoglalt helyenek vizsga­­latara is. Szinten kozponti temakent jelent meg a Foldet fenyegeto klima­­valtozas es annak kovetkezmenyei. A tudomanykommunikacio, mint a jovo egyik kulcsfontossagu, kike­­ru­lhetetlen eleme jelent meg a talal­kozon, melyre ebbol az alkalombol latogatott el a vilag ket meghatarozo tudomanyos organumanak foszer­­kesztoje is: Bruce Alberts a Science, valamint Philip Campbell a Nature kepviseleteben. A Tudomany Vilagforuma zaro plenaris fileset 2009. november 7- en tartottak az Orszaghaz felsohazi termeben. A rendezvenyen Palinkas Jozsef, az MTA elnoke kifejtette: ,,a IV. vilagforumra olyan idoszakban ke­rü­lt sor, amikor a vilagot gazdasagi, tár­­sadalmi es politikai nyugtalansag hatja át, amikor az emberisegnek oriási kihí­­vasokkal kell szembesulnie.” Kiemelte, hogy a tudomany es tarsadalom vi­­szonya a tudomanyos haladást nagy­­mertekben befolyasolja. A gazdasagi recesszio ideje alatt egyre inkabb ve­­szelybe kerü­l a tudomany finanszí­­rozasa, ami „nem csupan visszaesest eredmenyez a kutatoi kvancsisag által verhelt alapkutatasokban, hanem kihat a hosszu tav­u gazdasagi n­n­vekedesre is” — tette hozzá az MTA elnoke. „A kozvelemenynek nincs vilagos el­­kepzelese arrol, hogy mikent profital a tarsadalom a tudomanybol, ahogy arrol sem, hogy milyen alapveto fontossagu a tudomany az emberiseg sarkalatos problemainak megoldasa szempontja­­bol” — magyarazta Palinkas Jozsef, hozzateve, hogy eppen ezert a tu­­dósoknak kommunikálniuk kell a társadalommal, meg kell ertetniü­k a kozvelemennyel, hogy a tudomany eredmenyei az elet valamennyi terü­­­leten nélkü­lözhetetlenek. Csépe Valeria, az MTA fotitkár­­helyettese szerint a tudomany az el­mult évtizedekben mintha egy kicsit vedekezo allasba szorult volna vis­­sza. Tudomasul vette, hogy tole fü­g­­getlenü­l allapitjak meg a prioritaso­­kat, alakitjak ki, hogy alapkutatast vagy alkalmazott kutatast kell-e ta­­mogatni. „A tudomanynak abba kene hagynia azt, hogy ugy tekintsen a politi­­kara, mint valami ordogtol valo dologra. Fü­ggetlenül attol, hogy nem nalunk van a penz, nekü­nk kell ugy fellepni, hogy kepviselni tudjuk: egy tudasalapu tarsa­­dalomrol nem csak beszelni kell, hanem ahhoz a tudást meg is kell teremteni.” A majdnem száz orszagnyi kuta­­tot, politikust, szakembert osszehi­­vo Tudomany Vilagforuma arra is fel akarta hivni a figyelmet, hogy Magyarorszag meretehez kepest a Palinkas Jozsef, az MTA elnoke, a hatterben Vizi E. Szilveszter, az MTA korabbi, a TIT jelenlegi elnoke WORLD SCIENCE LD _lUi I— •LLI3 LB U_ 01 LB I— HU 0. E0 5 <1 Elet es Tudomany ■ 2009/51-52 ■ 1603 o tt KI in o VI in

Next