Élet és Tudomány, 2012. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-06 / 1. szám

san a megfelelő színnel töltötte ki. A sta­tisztikai adatok az azonos méretű vonat­kozási felületek miatt kétségkívül jobban értelmezhetők. M­agyarország huszadik századi történetét alapvetően befolyá­solta az első világháborút lezáró béke­kötés, a hazai köznyelvben trianon­­ként emlegetett diktátum. A vesztes háború következményei, mindenek­előtt az ország területi veszteségei azonban már ennek aláírása előtt is láthatóak voltak. A veszteség mérté­két azonban csökkenteni lehet, ha az ország etnikai viszonyait tudományos adatok alapján bemutató térképeket készítenek — gondolták a magyar szakemberek. A földrajztudós Kogutowicz Károly és a néprajzos Bátky Zsigmond Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám sze­rint című térképe ezért készült az első világháborút lezáró béketárgyalásokra. A nagyméretű falitérkép részletessége minden korábbi hasonló munkát felül­múlt, és kiadásakor — 1919-ben Buda­pesten — ez a térkép volt a világ legna­gyobb részletességű népességszerkezeti térképe. Újdonsága, hogy a szerkesztők értékegység-jeleket alkalmaztak, ame­lyeket a megfelelő települések felületén helyeztek el. A körök négy mennyiségi kategóriát fejeztek ki: a nagyobb körök 1000, a kisebbek 100 főt, a félkörök pe­dig ezek felét. A jeleket a tizenkét anya­nyelvi kategóriának megfelelően a nemzetiségek színével töltötték ki. Az ábrázolás részletességét érzékelteti, hogy a módszerrel még a külterületi lakott helyek, majorságok népességét is be tudták mutatni. A statisztikai adatok természete miatt azonban az anyanyelv Réthelyi térképén a magyar lakosságot jelölő téglaszín tölti ki a nemzetiségek élénk színe közötti területeket Részletes etnikai térkép a Szentgotthárd környékén élő vendekről Élet és Tudomány ■ 2012/1­017

Next