Élet és Tudomány, 2012. január-június (67. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-06 / 1. szám
san a megfelelő színnel töltötte ki. A statisztikai adatok az azonos méretű vonatkozási felületek miatt kétségkívül jobban értelmezhetők. Magyarország huszadik századi történetét alapvetően befolyásolta az első világháborút lezáró békekötés, a hazai köznyelvben trianonként emlegetett diktátum. A vesztes háború következményei, mindenekelőtt az ország területi veszteségei azonban már ennek aláírása előtt is láthatóak voltak. A veszteség mértékét azonban csökkenteni lehet, ha az ország etnikai viszonyait tudományos adatok alapján bemutató térképeket készítenek — gondolták a magyar szakemberek. A földrajztudós Kogutowicz Károly és a néprajzos Bátky Zsigmond Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint című térképe ezért készült az első világháborút lezáró béketárgyalásokra. A nagyméretű falitérkép részletessége minden korábbi hasonló munkát felülmúlt, és kiadásakor — 1919-ben Budapesten — ez a térkép volt a világ legnagyobb részletességű népességszerkezeti térképe. Újdonsága, hogy a szerkesztők értékegység-jeleket alkalmaztak, amelyeket a megfelelő települések felületén helyeztek el. A körök négy mennyiségi kategóriát fejeztek ki: a nagyobb körök 1000, a kisebbek 100 főt, a félkörök pedig ezek felét. A jeleket a tizenkét anyanyelvi kategóriának megfelelően a nemzetiségek színével töltötték ki. Az ábrázolás részletességét érzékelteti, hogy a módszerrel még a külterületi lakott helyek, majorságok népességét is be tudták mutatni. A statisztikai adatok természete miatt azonban az anyanyelv Réthelyi térképén a magyar lakosságot jelölő téglaszín tölti ki a nemzetiségek élénk színe közötti területeket Részletes etnikai térkép a Szentgotthárd környékén élő vendekről Élet és Tudomány ■ 2012/1017