Élet és Tudomány, 2012. július-december (67. évfolyam, 27-52. szám)
2012-10-05 / 40. szám
nélkül ma már egyre nehezebb lenne az új kutatási eredmények értő átadása. Hitelesség, szép kivitel, a magyar tudományos és ismeretterjesztő szaknyelv gondozása és frissítése — mindez az egyetlen magyar ismeretterjesztő hetilap küldetése. A TIT alelnöke, az Élet és Tudomány tudományos tanácsadó testületének tagja, Falus András akadémikus beszédében elmondta: az ember két fő tevékenysége az adott lehetőségeknek megfelelően alkotni és a megalkotott dolgok értékét megőrizni. A kultúra szóban éppen ez a kettősség foglaltatik: az alkotás és az értékőrzés. Az emberi kultúrához e kettősség harmonikus egyensúlya szükséges, ha bármelyik irányba túl nagy az elmozdulás, az negatív hatással lehet a társadalomra. Ezért fontos, hogy lapunk mindkét feladatot vállalja és elvégzi. Antoni Gauditól, a híres katalán építésztől pedig az eredetiségre vonatkozó hitvallását idézte: az eredeti nem más, mint az eredethez való visszatérés. Értékőrzés, eredetiség, s ezek kombinatív felmutatása hétről hétre: ez lapunk küldetése. Ma már szinte trivialitás, hogy nem elég arisztokratikusan végezni a tudományos kutatást, hanem be is kell mutatni annak eredményeit. Sőt, ennél többre van szükség: mindazt számba kell venni, ami a jó kutatómunkára alapozódik. Ilyen a színvonalas felsőoktatás, amely elképzelhetetlen nívós alapkutatás nélkül. Mindezt Kollár László Péter, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) elnöke emelte ki beszédében. Hozzátette: a minőségi felsőoktatás képezi a szakmailag felkészült értelmiséget, s ennek az értelmiségnek meghatározó szerepe van a társadalom közérzetének alakításában. Ilyen szempontból tehát a tudományos kutatásnak számos olyan hatása van, amely közvetlenül nehezen mérhető. E közvetett és áttételes társadalmi hatások miatt tartja fontosnak az OTKA a lapunkkal közös, immár több mint évtizedes múltra visszatekintő cikkpályázatát. Mondandója alátámasztására egy mérnöki viccet idézett. Mi a különbség a vegyészmérnök és a kutató vegyész között? A válasz azért nehéz, mert ugyanazt a munkát végzik, aminek hasonló az eredménye is. A különbség, hogy a mérnök a profitért dolgozik, a kutató pedig szórakozásból. E vicc üzenete sokrétű. A tudományos kutatás öröm, olyan életpálya, amelyre érdemes valakinek rátennie egy egész életet. A mérnöki munka pedig a közvetlen haszon, a kézzel fogható hasznosság ígéretét hordozza. Sajnos, hangsúlyozta Kollár László Péter, hazánkban kevesen foglalkoznak tudományos kutatással, még a környező országokhoz képest is jelentős az elmaradásunk ebben a tekintetben. Fel kell tudni mutatni a tudományos pálya örömeit, szépségeit , s ebben van szerepe és felelőssége a tudományos ismeretterjesztésnek. A fiatalok megszólítását tartotta fontosnak beszédében Schrankó Péter, az OTP Fáy András Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki örömmel osztotta meg a tapasztalatait az általuk támogatott iskolai lapelőfizetések sorsáról, gyakran figyelte meg, hogy az Élet és Tudomány számai el-eltünedeznek az iskolai könyvtárak polcairól. Márpedig amit elcsennek a diákok, az iránt egyértelműen érdeklődnek. Bojárszky András, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke civil szervezetük szempontjából azt tartotta fontosnak, hogy a tudományos fokozat megszerzését célul tűző fiatal kutatók pályájuk korai szakaszán megismerkedhetnek az ismeretterjesztés módszertanával, ezáltal a társadalmi párbeszéd lehetősége nyílik meg a számukra. Gőzön Ákos A hallgatóság között Hámori József és Sólyom László (középen) Élet és Tudomány ■ 2012/40 ■ 1269