Élet és Tudomány, 2013. január-június (68. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-25 / 4. szám

módi állványos fényképezőgépet, a pisztolyt pedig elrejtik benne, így be­csempészve a fegyvert. Náthuram az állványt Gandhi mikrofonja elé állítja, bebújik a takaró alá, mintha fotózni akarna, majd a vallási vezetőre lő. De rá kellett döbbenniük, hogy már senki nem használ ilyen kamerát. Azt a ter­vet is elvetették, hogy Náthuramot bő ujjú női ruhába öltöztetik, hogy abban rejthesse el a fegyvert. Végül egy szür­kés katonai zubbonyt választott, amely valamelyest eltakarta a csípőjébe du­gott pisztolyt. Amikor eljön a cselekvés pillanata, a gyilkost közrefogják társai, hogy senki se tudjon közbeavatkozni. Nagy megkönnyebbülésükre nem jelentett gondot a bejutni Birla-házba. Az őrség létszámát ugyan megnövel­ték, de senkit sem motoztak meg. Az összeesküvők úgy tervezték, hogy akkor ölik meg Gandhit, amikor a tömeggel szemben leül az imadobo­góra. Ezért a dobogó előtt álltak meg. A lőtávolság 10 méter lehetett. Közben Gandhi unokája, Manu - mint minden este - előkészítette nagy­apja köpőcsészéjét és drótkeretes szem­üvegét, majd a testvérével, Abhával együtt két oldalról tartva kitámogat­ták a csontsoványra úszott öregembert a házból. Már elmúlt öt óra, késésben volt. Ezért úgy döntött, hogy nem a lu­gasok virágfürtjei alatt megy az ima­helyhez, hanem átvágnak a füvön. Ezen az estén mintegy kétszáz em­ber gyűlt össze a kertben, akik a vi­rágágyásokkal tarkított pázsiton vár­tak rá türelmesen. Gandhi üdvözlés­képpen összetette két tenyerét, meg­hajolt, majd csoszogva indult feléjük. Az emberek tisztelettudóan váltak szét előtte, hogy helyet adjanak neki. Náthuram Godse azonnal meglátta a nagy lehetőséget. Tudta, ennél jobb alkalom nem adódik a gyilkosságra. Kibiztosította a zsebében tartott pisz­tolyt, majd sietős léptekkel megindult Gandhi felé. Amikor már csak há­romlépésnyire volt tőle, két tenyere közé szorította a fegyvert, majd de­rékból könnyedén meghajolva így szólt: „Namaszte Gandhi”. Manu azt hitte, a férfi meg akarja csókolni Gandhi lábfejét, ezért kinyújtotta a kezét, hogy gyengéden félretolja. „Testvérem - suttogta -, Bapu már így is tíz percet késik. Miért tartod fel?” Ekkor Godse durván félrelökte, majd jobbjában megvillant a Beretta. Egymás után háromszor húzta meg a ravaszt. Mindhárom lövés talált. „Rama, Rama, He Rama” - hörög­te Gandhi, aztán összeesett. A merényletet követő zűrzavarban a gyilkosnak majdnem sikerült saját halántékához emelnie a revolvert, egy szemfüles amerikai újságíró azonban megakadályozta ebben. A gyilkost csak a csoda mentette meg a tömeg lincshangulatától, akik ütöt­­ték-verték, ahol érték. Végül a rend­őröknek kellett kimenteniük. Áldo­zatát eközben bevitték a hálószobába, ahol az orvos megállapította, hogy két golyó a szíve tájékán, egy pedig a hasában állt meg. Fél órával később a nagy Mahatma csendesen meghalt. Előtte azonban még a megbocsátás jeleként a homlokához emelte össze­tett tenyerét. Náthuram Godsét és Aptét halálra ítélték és 1949. november 11-én fel­akasztották. Madanlál, Karkare és két másik vádlott életfogytiglani bör­tönbüntetést kapott. Savarkart és Badgét azonban felmentették. H­egedűs Péter Gandhi temetése Gandhi halottas ágyán Élet és Tudomány ■ 2013/4 ■ 107

Next