Élet és Tudomány, 2016. január-június (71. évfolyam, 1-26. szám)
2016-05-20 / 21. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBÓL Shakespeare, a rejtély Amennyire ismert a neve és a művei, olyannyira homály fedi William Shakespeare életét. Két éve születésének 450., idén a halálának 400. évfordulója kapcsán a szokásosnál is többet foglalkoztak vele, és erősödtek fel az életével kapcsolatos legképtelenebb elméletek és kétségek. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban A tudomány úgy tartja, hogy a tengerek minket körülvevő világáról kevesebbet tudunk, mint az egyre nagyobb léptekkel kutatott világűrről. Valahogy így van ez a történelemtudományban is. A mohácsi vészről vagy éppen 1848-ról többet tudunk, mint a második világháború végén szovjet fogságba hurcolt magyar polgári lakosság százezreinek sorsáról. Önmagáért szeretjük Május 8-án töltötte be 90. évét Sir David Attenborough az ismeretterjesztő televíziózás legendás alakja. Ebből az alkalomból egy új madagaszkári szitakötő fajt neveztek el róla, az Acisoma attenboroughi-t. Az ajándékot a BBC műsorában adták át, az indoklás Klaas-Douwe B. Dijkstra, a faj felfedezője tollából a Nature hasábjain látott napvilágot. ÉLET ÉS TUDOMÁNY A TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT HETILAPJA Főszerkesztő: Gőzön Ákos • Szerkesztőség: 1088 Budapest, Bródy S. u. 16. • Titkársági telefon: 327- 8950; Fax: 327-8969. • E-mail: eltud@eletestudomany.hu • Postacím: 1428 Budapest, Pf. 47 • Honlap: http:// www.eletestudomany.hu • Lapunk megtalálható a Facebookon is • Kiadja: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat • Felelős kiadó: Bojárszkyné Piróth Eszter, a TIT Szövetségi Iroda igazgatója • Postacím: 1431 Budapest, Pf. 176 • Nyomás: Ipress Center Central Europe Zrt. • Felelős vezető: Lakatos Viktor igazgatósági tag • Index: 25 245 • ISSN 0013-6077 (nyomtatott) • ISSN 1418-1665 (online) • Magyar Brands 2014 és Magyar Örökség-díjas hetilap • Tudományos Tanácsadó Testület: Almár Iván, Antalóczy Zoltán, Bendzsel Miklós, Bod Péter Ákos, Botos Katalin, Csányi Vilmos, Csépe Valéria, Falus András, Forgács Iván, Freund Tamás, Grétsy László, Hámori József, Herczeg János, Horváth Tibor, Juhász Árpád, Kerner István, Kroó Norbert, Makara B. Gábor, Marosi Ernő, Pléh Csaba, Sólyom László, Szabó Miklós, Szentgyörgyi Zsuzsanna, Szörényi László, Takács László, Tátrai Zsuzsanna, Vámos Tibor, Varga Benedek, Vásárhelyi Tamás • Rovatvezetők: Albert Valéria (földtudományok, mezőgazdaság), Papp Csilla (történelem, néprajz, régészet), Pásztor Balázs (kémia, fizika, informatika) • Olvasószerkesztő: Budai Dalma • Tervezőszerkesztő: Zsigmondné Balázs Ildikó • Grafikus: Lévárt Tamás • Szerkesztőségi irodavezető: Horváth Krisztina • Minden jog fenntartva! • A meg nem rendelt fényképekért és kéziratokért nem vállalunk felelősséget. • Előfizethető a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletágánál a 06-40-56-56-56-os kékszámon, faxon: 06-1-303-3440, e-mailben: hirlapelofizetes@posta.hu, levélben: MP Zrt. Hírlap Igazgatóság, Budapest 1932, valamint a http://eshop.posta.hu honlapon, továbbá személyesen a postahelyeken és a kézbesítőnél. • Megvásárolható a LAPKER árusítóhelyein. Lapunk korábbi számai megvásárolhatók a szerkesztőségben is. Az Élet és Tudomány a Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Kulturális Alap, az NKFIH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatásával jelenik meg. AN Nemzeti Tehetség Program A compó A Magyar Hallam Társaság internetes közönségszavazásán ez alkalommal is három jelölt versengett az Év Hala címért. A versenyt a szavazatok több mint kétharmadával (68%) győzelmet arató compó nyerte. Második helyen a védett selymes durbincs végzett (24%), míg a gyorsabb folyószakaszok horgászhalaként számontartott márnának a harmadik hely jutott (18%). Különös, óarany vagy zöldes színben tündöklő, mással nehezen összetéveszthető halunk a compó (Tinea tinea). Úszói lekerekítettek, vaskos testét apró, a bőrbe mélyen beágyazódott, erősen tapadó pikkelyek fedik. A bőrmirigyei által termelt nyálkának gyógyhatást tulajdonítottak a régi halászok. Hitük szerint a compó hozzádörgölődzik a sérült halakhoz, s a nyálkájától hamarabb gyógyulnak azok sebei. Innen származik a faj egyik népi neve, a haldoktor vagy más változatban doktorhal. Tudományos megfigyelések ugyan nem támasztják alá ezt a hiedelmet, de olyan kedves, hogy érdemes megőrizni. A compó kedvelt élőhelyei a növényekkel benőtt állóvizek. Hajdan tömegesen fordult elő hatalmas kiterjedésű mocsarainkban, a lecsapolásokat követően azonban erősen viszszaszorult. A Tisza-tóban jelenleg is szép állománya él, de elenyésző számban az ország szinte minden táján megtalálható. A klímaváltozással nőhet a faj jelentősége, ugyanis csekély oxigénigénye miatt azt is elviseli, ha a víz hőmérséklete 30 Celsiusfok fölé emelkedik, és lecsökken benne az oldott oxigén mennyisége. Növekedése ugyan lassú, ám kitűnő ízű húsa és túlélőképessége ellensúlyozhatja ezt. Kép és szöveg: Harka Ákos Eit És Tudomány ■ 2016/21 ■ 671