Élet és Tudomány, 2016. július-december (71. évfolyam, 27-53. szám)

2016-08-19 / 34. szám

oszmán támadás következő célpontja. Tudta ezt a pápa és a ferences hitszónok is. V. Miklós keresztes hadjáratot hir­detett, János pedig haladéktalanul a hadszíntérre akart sietni, hiszen az obszerváns ferences kolostorok háló­zata a veszélyeztetett területekről gyorsan és pontosan, folyamatosan küldte az információkat Itáliába. Szécsi Dénes esztergomi érsek 1455. május 30-án a pápa által a keresztet fölvevőknek engedett búcsút meg­hirdette, s még ezen a napon levelet küldött Kapisztránnak, hogy meg­hívja őt a győri országgyűlésbe. Ed­digre új pápa ült Szent Péter trónusán: III. Calixtus (1455—1458). Nekifutott osztályrészül, hogy a nándorfehérvá­ri győzelmet harangszóval és imád­sággal előkészítse, majd a Színeválto­zás ünnepének (augusztus 6.) elrende­lésével annak emlékét megörökítse. A katalán eredetű Alfonso de Borja (Borgia) diplomáciai szolgálataiért lett előbb Valencia püspöke (1429), majd bíboros (1444). V. Miklós pápa és munkatársai nagyra értékelték jogi jártassága mellett szigorú életvitelét, részrehajlástól mentes, bölcs állásfog­lalásait. Elődje halála, 1455. március 24. után a bíborosi testületet véglete­sen megosztotta a Colonna és az Szent Jakab-kódex, Monteprandone Orsini családok vetélkedése. Ez te­remtette meg Borja pápává választásá­nak a lehetőségét. Miután III. Calixtus néven a trónra lépett, megesküdött, hogy Konstantinápolyt visszaszerzi a kereszténységnek, akár saját élete árán. Egy hónapon belül bullát tett közzé, amely 1456. március 1-jére keresztes hadjáratot hirdetett az Oszmán Biro­dalom ellen. Ebben a felfokozott várakozásokkal teljes időben, 1455. június 5-én érke­zett Kapisztrán János Győrbe, ahol kézhez vette a pápai megbízó levelet. A Jánosok, Hunyadi és Kapisztrán szegődtek a katalán pápa mellé. Juan de Carvajal bíboros tovább pontosí­totta az indítandó keresztes hadjárat terveit, annak újabb meghirdetésével. Kapisztrán Szent János 1455 nyarán az ország középső vidékeit járta. Eger, Székesfehérvár után Szeged, Csanád, Várad következett, majd Erdély. Ige­hirdetése a hit tisztaságát és a kereszt fölvételét szolgálta. 1456. február 15- én a budai vár templomában átvette a pápa által küldött keresztet Carvajaltól, s április 15-én elindult Budáról az országos, védekező jellegű keresztes hadjáratot hirdető útjára. A pápa a távolból imádsággal segített: 1456. június 29-én kelt bullájában az egész kereszténységnek elrendelte mise és körmenet tartását ha­vonta a pogányok feletti győze­lem kiesdekléséért. A klérus na­ponta tartozott imádkozni ezért, a híveknek pedig követ­niük kellett papjaik példáját: ek­kora tehető az őrangyala imád­ság bevezetése. Carvajal bíbo­rosra (ő is János!) a nemzetközi támogatás megszervezése há­rult, Kapisztránra az önkénte­sek toborzása: április közepén Baranya, Bács, Bodrog, Csanád megyékben szólította a kereszt alá a harcosokat. Kevéssel ké­sőbb, május elején II. Mehmed szultán megindult seregei élén Nándorfehérvár bevételére. Égi jel Június legelső napjaiban az égbol­ton feltűnő Halley-üstökös min­denkiben félelmet gerjesztett, Kapisztránt kivéve. Ő a ritka eseményt égi jelnek tartotta, a győzelem megjövendölésének. Tíz nap múlva parancsot kapott Hunyaditól, a Duna partján siessen Nándorfehérvárra, az oszmán sereg gyorsan közeledik. Öt hajóval indult lefelé, a parton pedig néhány ezer ember követte. Péterváradon mise közben újabb jelet kapott. Az égből alázuhanó nyílon felirat állt: „Ne félj, János, hajózz tovább, győzelmet aratsz a törökök felett!” Július 2-án érkezett meg hajóival, embereivel Nándorfehérvárhoz. Két nap múlva megkezdődött az ostrom. Kapisztrán lelkesítette, Hunyadi irá­nyította a védekezést. Július 21-ére a magyar harcosok bekényszerültek a rommá ágyúzott várba. Hunyadi a zimonyi táborból kért segítséget, ami meg is érkezett, s az ellenség rohamát sikerült visszaverni. Másnap, 22-én Hunyadi egyenes tiltása ellenére Ka­pisztrán átkelt a Száván, hogy néhány ezernyi, rosszul fölfegyverzett ke­resztesével a sokszoros túlerőre tá­madjon. A szultán serege e meggon­dolatlan lépés fölötti örömében teljes erejéből megtámadta Kapisztrán csa­patát, és a várral szemben felállított ágyúkat magukra hagyta. Hunyadi a várból mindezt látva, katonáival el­foglalta azokat, és saját ágyúival tá­madta hátba a szultán seregét. Az örömre gyász következett, még­hozzá kettős. Hunyadi Zimonyban, augusztus 11-én, Kapisztrán Újlakon október 23-án lépett „a minden élők útjára”. A következő évben a pápa pa­rancsára Marchiai Szent Jakab rövid időre visszatért hazánkba, de a ked­vezőtlen körülmények miatt vissza­kényszerült Itáliába, ahol 1476-ban el­hunyt. A nándorfehérvári győzelemhez Hunyadi János és sógora, Szilágyi Mihály hadvezéri képességei mellett szükség volt Kapisztrán Szent János karizmatikus egyéniségére­­ és enge­detlenségére. Ezzel a győzelemmel Nándorfehérvár 65, a Magyar Ki­rályság 70 évnyi haladékot kapott. Török József r­ ut1itir-y<rffpoi fen*» mruiie-nefttbí* ^ ibníniít rn*«. mg* > Onftí-nJiiMmfl» itimibi tmnfiw null! aut) ItwUiMM **«-.*; SmniiiW lUr un yuniitf tHmi outiei rtnini iniiiiti n* r. €nulitm»n otic cv.rtnrm nnflt tvmmp ' tponiithtib’linin rtum­p» n yinwt­ trafctiio firanc­­[ '•Viji.dim tm*» nnh.(»tn'fwiti n­pai iimov renrrriTipi? V­/ raTJBr^.'h fifem­m tWM aji rttfi&rr iji ,pimr(@’pjmo*n tunium! imqUi«** ftii&ij« ráua I mntAvrrr ftémm Rome reUup «T* Mi 0«nj>U<T .vftltm* í tvoirn ai«^iur.W^W«riO*nrm>rm»» nctmi' fo pwtuf «•* ***»« (\t>»««4näw pu>miofl<tapV»»»rre4Ví»tiV.id«Tun«.Co<Hí«iTc.C ' maMfewiltUt um q « Tncmafttj rtpprTi OwwflV­­mareiinnoipi«pgtmiln**miMi.Uwf«neiAmomftr« Sftiir.PimpVtno j«t­gpwmn« ilUi­pSen niu mar ttJtS ? cjm nttf aflftir rette«/ ^ leiarpe. fetr mqt cum tttttefaro#lioctv (Hiínyi ív#m ítonuíTtj ti nem antw amatar (ofoibataiv Cutth^ adtrtn tunilHr *\ á- nítiiA funtftiou l> i tutié otic*«* AorHir áNiiAin tnbnpftn «r Hnxomw w «tim« «fliaait iVokmM H, • i pmmai ■ Jlttmtwa ram rtmwnw ttwrni e w ik «nfm.Wntw n\n. O ’tum? nrtTdiCA ntlir fTlui1 tlUIM tieteútrif Monteprandone mai látképe 1064 ■ Élet és Tudomány ■ 2016/34

Next