Élet és Tudomány, 2016. július-december (71. évfolyam, 27-53. szám)
2016-08-19 / 34. szám
oszmán támadás következő célpontja. Tudta ezt a pápa és a ferences hitszónok is. V. Miklós keresztes hadjáratot hirdetett, János pedig haladéktalanul a hadszíntérre akart sietni, hiszen az obszerváns ferences kolostorok hálózata a veszélyeztetett területekről gyorsan és pontosan, folyamatosan küldte az információkat Itáliába. Szécsi Dénes esztergomi érsek 1455. május 30-án a pápa által a keresztet fölvevőknek engedett búcsút meghirdette, s még ezen a napon levelet küldött Kapisztránnak, hogy meghívja őt a győri országgyűlésbe. Eddigre új pápa ült Szent Péter trónusán: III. Calixtus (1455—1458). Nekifutott osztályrészül, hogy a nándorfehérvári győzelmet harangszóval és imádsággal előkészítse, majd a Színeváltozás ünnepének (augusztus 6.) elrendelésével annak emlékét megörökítse. A katalán eredetű Alfonso de Borja (Borgia) diplomáciai szolgálataiért lett előbb Valencia püspöke (1429), majd bíboros (1444). V. Miklós pápa és munkatársai nagyra értékelték jogi jártassága mellett szigorú életvitelét, részrehajlástól mentes, bölcs állásfoglalásait. Elődje halála, 1455. március 24. után a bíborosi testületet végletesen megosztotta a Colonna és az Szent Jakab-kódex, Monteprandone Orsini családok vetélkedése. Ez teremtette meg Borja pápává választásának a lehetőségét. Miután III. Calixtus néven a trónra lépett, megesküdött, hogy Konstantinápolyt visszaszerzi a kereszténységnek, akár saját élete árán. Egy hónapon belül bullát tett közzé, amely 1456. március 1-jére keresztes hadjáratot hirdetett az Oszmán Birodalom ellen. Ebben a felfokozott várakozásokkal teljes időben, 1455. június 5-én érkezett Kapisztrán János Győrbe, ahol kézhez vette a pápai megbízó levelet. A Jánosok, Hunyadi és Kapisztrán szegődtek a katalán pápa mellé. Juan de Carvajal bíboros tovább pontosította az indítandó keresztes hadjárat terveit, annak újabb meghirdetésével. Kapisztrán Szent János 1455 nyarán az ország középső vidékeit járta. Eger, Székesfehérvár után Szeged, Csanád, Várad következett, majd Erdély. Igehirdetése a hit tisztaságát és a kereszt fölvételét szolgálta. 1456. február 15- én a budai vár templomában átvette a pápa által küldött keresztet Carvajaltól, s április 15-én elindult Budáról az országos, védekező jellegű keresztes hadjáratot hirdető útjára. A pápa a távolból imádsággal segített: 1456. június 29-én kelt bullájában az egész kereszténységnek elrendelte mise és körmenet tartását havonta a pogányok feletti győzelem kiesdekléséért. A klérus naponta tartozott imádkozni ezért, a híveknek pedig követniük kellett papjaik példáját: ekkora tehető az őrangyala imádság bevezetése. Carvajal bíborosra (ő is János!) a nemzetközi támogatás megszervezése hárult, Kapisztránra az önkéntesek toborzása: április közepén Baranya, Bács, Bodrog, Csanád megyékben szólította a kereszt alá a harcosokat. Kevéssel később, május elején II. Mehmed szultán megindult seregei élén Nándorfehérvár bevételére. Égi jel Június legelső napjaiban az égbolton feltűnő Halley-üstökös mindenkiben félelmet gerjesztett, Kapisztránt kivéve. Ő a ritka eseményt égi jelnek tartotta, a győzelem megjövendölésének. Tíz nap múlva parancsot kapott Hunyaditól, a Duna partján siessen Nándorfehérvárra, az oszmán sereg gyorsan közeledik. Öt hajóval indult lefelé, a parton pedig néhány ezer ember követte. Péterváradon mise közben újabb jelet kapott. Az égből alázuhanó nyílon felirat állt: „Ne félj, János, hajózz tovább, győzelmet aratsz a törökök felett!” Július 2-án érkezett meg hajóival, embereivel Nándorfehérvárhoz. Két nap múlva megkezdődött az ostrom. Kapisztrán lelkesítette, Hunyadi irányította a védekezést. Július 21-ére a magyar harcosok bekényszerültek a rommá ágyúzott várba. Hunyadi a zimonyi táborból kért segítséget, ami meg is érkezett, s az ellenség rohamát sikerült visszaverni. Másnap, 22-én Hunyadi egyenes tiltása ellenére Kapisztrán átkelt a Száván, hogy néhány ezernyi, rosszul fölfegyverzett keresztesével a sokszoros túlerőre támadjon. A szultán serege e meggondolatlan lépés fölötti örömében teljes erejéből megtámadta Kapisztrán csapatát, és a várral szemben felállított ágyúkat magukra hagyta. Hunyadi a várból mindezt látva, katonáival elfoglalta azokat, és saját ágyúival támadta hátba a szultán seregét. Az örömre gyász következett, méghozzá kettős. Hunyadi Zimonyban, augusztus 11-én, Kapisztrán Újlakon október 23-án lépett „a minden élők útjára”. A következő évben a pápa parancsára Marchiai Szent Jakab rövid időre visszatért hazánkba, de a kedvezőtlen körülmények miatt visszakényszerült Itáliába, ahol 1476-ban elhunyt. A nándorfehérvári győzelemhez Hunyadi János és sógora, Szilágyi Mihály hadvezéri képességei mellett szükség volt Kapisztrán Szent János karizmatikus egyéniségére és engedetlenségére. Ezzel a győzelemmel Nándorfehérvár 65, a Magyar Királyság 70 évnyi haladékot kapott. Török József r ut1itir-y<rffpoi fen*» mruiie-nefttbí* ^ ibníniít rn*«. mg* > Onftí-nJiiMmfl» itimibi tmnfiw null! aut) ItwUiMM **«-.*; SmniiiW lUr un yuniitf tHmi outiei rtnini iniiiiti n* r. €nulitm»n otic cv.rtnrm nnflt tvmmp ' tponiithtib’linin rtump» n yinwt trafctiio firanc[ '•Viji.dim tm*» nnh.(»tn'fwiti npai iimov renrrriTipi? V/ raTJBr^.'h fifemm tWM aji rttfi&rr iji ,pimr(@’pjmo*n tunium! imqUi«** ftii&ij« ráua I mntAvrrr ftémm Rome reUup «T* Mi 0«nj>U<T .vftltm* í tvoirn ai«^iur.W^W«riO*nrm>rm»» nctmi' fo pwtuf «•* ***»« (\t>»««4näw pu>miofl<tapV»»»rre4Ví»tiV.id«Tun«.Co<Hí«iTc.C ' maMfewiltUt um q « Tncmafttj rtpprTi OwwflVmareiinnoipi«pgtmiln**miMi.Uwf«neiAmomftr« Sftiir.PimpVtno j«tgpwmn« ilUipSen niu mar ttJtS ? cjm nttf aflftir rette«/ ^ leiarpe. fetr mqt cum tttttefaro#lioctv (Hiínyi ív#m ítonuíTtj ti nem antw amatar (ofoibataiv Cutth^ adtrtn tunilHr *\ á- nítiiA funtftiou l> i tutié otic*«* AorHir áNiiAin tnbnpftn «r Hnxomw w «tim« «fliaait iVokmM H, • i pmmai ■ Jlttmtwa ram rtmwnw ttwrni e w ik «nfm.Wntw n\n. O ’tum? nrtTdiCA ntlir fTlui1 tlUIM tieteútrif Monteprandone mai látképe 1064 ■ Élet és Tudomány ■ 2016/34