Élet és Tudomány, 2017. január-június (72. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-06 / 1. szám
műves őslakosok mellé munkások, vasutasok, alkalmazottak és tisztviselők telepedtek le, Ligetfalu hamarosan Pozsony háromnyelvű elővárosa lett. Az első világháború után A Károlyi Mihálynak 1918 karácsony vigíliáján átadott antantdiktátum szerint Csehszlovákia és Magyarország ideiglenes határát a Duna vonala jelentette a Morva torkolatától az Ipoly torkolatáig. Ligetfalu községet tehát eredetileg magyar területen kívánták hagyni. A magyar kormány kiüríttette Pozsonyt, ennek megfelelően a pozsonyi karhatalmi parancsnokság és a hadosztály-parancsokság 1918. december 31-én este Győrbe távozott. A csehszlovák csapatok 1919. január 2-án vonultak be Pozsonyba, és lezárták a Duna-hidat. A hídon január 3-ról 4-re virradó éjjel csehszlovák legionisták törtek át, a meglepett és rosszul vezetett magyar honvédek eleinte nem tudták visszaverni a támadást. Oroszvárról azonban sikeres magyar ellentámadás indult, Majláth-Pokorny János százados emlékirata szerint a csehek „olyan pánikban futottak viszsza, hogy azok, akik már nem tudták elérni a hidat, a Dunába ugorva igyekeztek visszajutni Pozsonyba.” A pozsonyi hídfőt őrző magyar gyalogság legfeljebb egynegyedét tette ki a pozsonyi csehszlovák helyőrségnek, a magyar tüzérségnek viszont a pozsonyihoz hasonló volt az ereje. Mindazonáltal sem a Károlyikormány, sem a proletárdiktatúra idején nem került sor olyan csapatösszevonásokra, amelyekből feltételezni lehetett volna, hogy a magyarok a Dunántúlról kísérletet tennének Pozsony visszafoglalására. 1919 márciusában Masaryk csehszlovák köztársasági elnök bizalmasa — aki éppen viszszaérkezett Párizsból Prágába — úgy informálta a vezető politikusokat, hogy a békekonferencián megígérték, hogy Csehszlovákia Pozsonytól és Komáromtól délre 10—12 kilométer körzetű hídfőt kap. E két hídfőről azonban nem döntött a békekonferencia. A Tanácsköztársaság következményei Ligetfalut és Pozsonyt nem érintette a Csehszlovákia és a Magyar Tanácsköztársaság közötti háború. A fegyverszüneti egyezmény ügyében azonban Mittelhauser francia tábornok és Ágoston Péter Pozsonyban tárgyaltak, Ágoston kíséretével naponta járt Ligetfaluból oda. A tárgyalások — írta — „külsőleg nagyon nevetségesek. A csehek a Pozsony—Ligetfalu közti hídon bekötik a szemünket s egészen a tárgyalószobáig bekötve tartják. A szoba ablakai magasan be vannak függönyözve, úgyhogy csak térkép és a pozsonyi utcákat jól ismerő tisztek segítségével tudtuk megállapítani, hogy a Vigadóban tárgyaltunk.” A fegyverszüneti szerződésnek semleges zóna megállapítása volt a célja, de nem a Duna vonalán, mert akkor a csehszlovák haderőnek Pozsonyból és Komáromból ki kellett volna vonulnia. A békekonferencia azonban nem fogadta el a korridor-tervet, ezért a csehszlovák kormány — Pellé francia tábornok ösztönzésére — az antant legfőbb haditanácsánál (Foch tábornok) kis határmódosításért folyamodott Pozsonytól délre, a város védelmének biztosítása érdekében. A békekonferencia 1919. augusztus első napjaiban úgy határozott, hogy hozzájárul Ligetfalu és közvetlen környékének megszállásához. Az olaszok nem zárkóztak volna el olyan módosítástól sem, hogy a település maradjon magyar területen, csak a semlegesített vasúti pályaudvara álljon Csehszlovákia rendelkezésére. Ha az olasz elképzelés szerint a pozsonyi hídfőt a Népszövetség felügyelete alatt nemzetközivé nyilvánították volna, akkor Ligetfalu helyzete Danzig szabadállaméhoz hasonlított volna. Benes az olasz kapcsolatait azzal rontotta el, hogy korridorra törekedve 1919. május 24-én olaszellenes katonai egyezményt kötött a szerbekkel. Az olaszok tehát nem voltak érdekeltek abban, hogy egykori pártfogoltjuknak a Duna jobb partján katonai erők felvonulására alkalmas területet juttassanak. Az angolok és a franciák azonban az olasz álláspontot leszavazták azzal, hogy Ligetfalu csehszlovák fennhatóság alatt, de demilitarizált állapotban marad. A trianoni békeszerződés aláírása után azonban a csehszlovák helyőrség továbbra sem távozott, tehát sohasem valósult meg a demilitarizált állapot. A nemzetközi szokásjog szerint a magyar kormánnyal pótegyezményt kellett volna kötni, ehelyett azonban célszerűbbnek tűnt a kérdést katonai ,fait accomplival” (kész ténnyel) megoldani. Pelle tábornoktól származott Pozsonyligetfalu vasútállomása 1913-ban Az egykori pozsonyi Vigadó Élet és Tudomány ■ 2017/1 ■ 7