Élet és Tudomány, 2017. január-június (72. évfolyam, 1-26. szám)
2017-01-13 / 2. szám
› Z ›so QDH›/› O ›teo Himlő a történelem mélyéről Úgy tűnik, a fekete himlő, mely sok millió embert ölt meg világszerte, mégsem egy ősi betegség, ahogy eddig hitték, hanem modern kori fejlemény. Az eddigi nézet szerint a vírus eredete 16-68 ezer évvel ezelőttre datálható, a patogénebb változat pedig, a variola major, 400-1600 éve jelent meg Ázsiában. Egy nemzetközi kutatócsoport azonban, a McMaster University (Kanada), a University of Helsinki (Finnország), a Vilnius University (Litvánia) és a University of Sydney (Ausztrália) szakembereinek részvételével arra a következtetésre jutott, hogy a mára már felszámolt feketehimlővírus modern eredetű. Eredményeiket a Current Biology folyóiratban publikálták ,/a tudósok még nem értik, honnan ered a fekete himlő, és mikor terjedt át emberre. Ez a kutatás feltár néhány érdekes lehetőséget a vírus korát illetően’’ — mondta Hendrik Poinar evolúciós genetikus, a tanulmány egyik szerzője, a McMaster Ancient DNA Centre vezetője. A fekete himlőről, az egyik legpusztítóbb járványos betegségről, amely az emberiséget valaha sújtotta, régóta azt gondolják, hogy már jelen volt az ókori Egyiptomban, Kínában és Indiában. Léteznek történelmi dokumentumok, melyek úgy értelmezhetők, hogy V. Ramszesz fáraó (meghalt Kr. e. 1145-ben) himlőben betegedett meg. A kutatócsoport egy Litvániában talált, részlegesen mumifikálódott gyermekholttestből, mely 1643 és 1665 közé datálható, erősen töredezett feketehimlő-vírus DNS-t vont ki. A múmia idejében számos súlyos feketehimlő-járványt említenek a történelmi dokumentumok, melyek Európában növelték a halálozási rátát. A kutatócsoport elvégezte a feketehimlő-DNS szekvenálását és teljes rekonstrukcióját, így eljutottak az ősi genomhoz, mely az egyik legidősebb vírusgenom, amelyet ma ismerünk. A kutatók a XVII. századi vírustörzset összehasonlították egy modern adatbankból származó mintákkal, melyek az 1940 és 1977 közötti időszakból származtak. Meglepő módon az eredmény azt mutatta, hogy a feketehimlő-vírus evolúciója sokkal kevésbé régen zajlott le, mint eddig gondoltuk: a vírus minden ma fellelhető törzsének őse mindössze 1580-ig vezethető vissza. „Ez a kutatás a fekete himlő időszalagját jelen időbe helyezi. Ám azt még mindig nem tudjuk, melyik állat volt a fekete himlő elindítója, és mikor terjedt át az emberre” — mondta Eddie Holmes, a University of Sydney evolúciós biológus munkatársa. Azokat a himlővírus-törzseket, amelyek az emberi fekete himlő elődei lehettek, még nem sikerült vizsgálat alá vonni. Még az egeret és a tevét érintő legközelebbi himlő is nagyon távoli rokona a humán himlővírusnak, így nem a valószínű elődje a fekete himlőnek. Lehetséges, hogy az eredeti vírushordozó állat már kihalt. A feketehimlő-vírus két vírustörzzsé fejlődött (variola major és minor) azt követően, hogy az angol orvos, Edward Jenner 1796-ban kifejlesztette a himlő elleni vakcinát. A variola vírus egyik formája, a V. major nagymértékben virulens volt és halálos, a másik, a V. minor sokkal jóindulatúbb. Mindkét változat populációja drasztikusan lecsökkent a világméretű vakcinázás következtében. A kisebb vírustörzs elődje az atlanti rabszolga-kereskedelem idejére datálható, mely valószínűleg felelős volt a világméretű elterjedésért. „Ez fontos kérdést vet fel arra nézve, hogyan változik egy kórokozó, amikor vakcinával kerül szembe. Bár a feketehimlő - vírust az emberek körében felszámoltuk, nem lustulhatunk el vagy válhatunk érdektelenné evolúciójának, illetve lehetséges újra felemelkedésének kutatása terén, amíg teljesen meg nem értjük eredetét” — mondta Ana Duggan, a McMaster Ancient DNA Centre munkatársa. Kérdéses marad az is, vajon az, hogy a fekete himlő elődje mindössze körülbelül 1580-ra datálható, kizárja-e a lehetőséget, hogy Közép-Amerika őslakosait a spanyol hódítók által behurcolt himlő irtotta ki. A kérdés megválaszolásához a kutatóknak alaposan meg kell vizsgálniuk azoknak az embereknek a maradványait, akiket a járványos tömegsírokba temettek Közép- és Dél- Amerikában, mondták a kutatók. „Kutatásunk elhomályosítja a választóvonalat az ősi betegségek és a felemelkedő járványok között. A fekete himlő evolúciójának nagy része a történelmi emlékezet idejében zajlott le” — mondta Margaret Humphreys, a Duke University orvostörténésze. Katonai célokra a hidegháborús időszakban az USA és a Szovjetunió is raktározott el életképes víruskészletet, melynek megsemmisítését többször is elhalasztották. 2004-ben és 2014-ben himlőhegeket, illetve néhány vírussal teli fiolát fedeztek fel az USA-ban. Sokak szerint a természetből már nem támadhat újra a vírus, mások szerint a sarkvidék fagyott talajában található holttestekben maradhattak fertőzésre képes feketehimlő-vírusok, illetve természetes úton is újra kialakulhat egy hasonló kórokozó. A WHO 1980-ban nyilvánította felszámoltnak a fekete himlőt. Forrás: McMaster University Fekete himlő vírus mikroszkóp alatt Az utolsó áldozat, aki elkapta a fekete himlőt, Rahima Banu (Bangladesh, 1975) Élet és Tudomány ■ 2017/2 ■ 35