Élet és Tudomány, 2019. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)
2019-05-24 / 21. szám
A SZENT ORBÁN KULTUSZA A XXI. SZÁZADBAN SZŐLŐVÉDŐK TOKAJHEGYALJÁN A szőlőművelés technológiai fázisaihoz szorosan kapcsolódtak azok a mágikus hiedelmek, vallásos szokások és időjósló regulák, amelyek gyakorlásával a gazdák a bőséges termést kívánták biztosítani. A szőlővédő szentek kultusza a néphagyományok és az egyházi liturgia folklorizálódott emlékeinek, valamint az időjárási megfigyeléseknek a keveréke. Tiszteletük a kereszténység felvétele után Nyugat-Európából kiindulva terjedt el Magyarországon. védőszentek nevével jelzett napokhoz kapcsolódó hiedelmek és jóslások a XVI. századi kalendáriumok révén lettek ismertek. Cikkünkben a Kárpát-medence egyik legismertebb borvidékén, Tokaj-Hegyalján évszázadokon át jellemző szőlővédő szentek tiszteletét, és a XXI. században kialakult Szent Orbán kultuszt mutatjuk be. Simon-Juda és Vencel tisztelete Az egyház október 28-án ünnepli a két szentet, Simont, a zelótát és Judás Tádét. Mindketten Jézus tanítványai és apostolok voltak, a Megváltó mennybemenetele után Szíriában és Mezopotámiában terjesztették az evangéliumot. Perzsiában lettek vértanúk, husánggal és fűrésszel ábrázolják őket, mert ezekkel oltották ki az életüket. Simon Judát a hegyaljai szőlőművesek legfőbb patrónusaiknak tekintették. Itteni tiszteletüket a XVII. századtól korábban nem lehet kimutatni, és ez egybeesik a későn érő fajták és az aszúbor megjelenésének időpontjával. A késői szüret kedvez a szőlőszemek aszúsodásának, amelyből a vidék meghatározó borfajtái, az aszú és a szamorodni készülnek. A XIX—XX. század fordulóján az egyik nagy szőlőbirtokos, gr. Szirmay György különösen fontosnak tartotta Simon Juda kultuszát. A gróf kijelentette, hogy aki október 28-a előtt kezdi a szüretet, rosszul jár, mert gyenge bora lesz; aki pedig bevárja a két szent napját, annak a szőlejére ők vigyáznak, hogy jó aszútermés legyen belőle. A késői szüretnek voltak ellenzői is, de a néphagyomány ragaszkodott ahhoz, hogy „Rég felírta Noé Tokaj hegyormára, Hegyaljai kapás várt Simon- Judára.” Itt hagyományosan a két szent ünnepe a szüret kezdő időpontja. Tokaj-Hegyalja egyik településén, Tállyán jellemző a mai napig Szent Vencel tisztelete, amelyet az 1739-ben alakult Fáklyás Társulatba tömörült szőlőművesek tartanak életben. Az 1860-as években — hangsúlyozva a szent iránti tiszteletet — mint a szőlőművesek Szent Venczel Egylete vagy Szent Venczel Társulat működött. Monoki ereklye Az 1940-es évekig bálokat, műkedvelő előadásokat is szerveztek. A szőlőhöz kapcsolódóan máig élő gyakorlat, hogy a védőszentjük szeptember 28-i ünnepén - ami a templom kisbúcsúja — az oltárt és a padokat a tagok által összeadott szőlőfürtökkel (Vencel-szőlő), szőlő- és virágkoszorúkkal díszítik. Magyarországon a középkor óta Szent Orbán a legismertebb szőlőtermést biztosító és őrző patrónus, a szőlőművelők, kádárok és kocsmárosok védőszentje. Valószínűleg a török után betelepülő németek hozhatták magukkal kultuszát a közép- és dél-német területekről. 2013-tól kialakulóban van Tokaj-Hegyalján Szent Orbán tisztelete, amely a korábbi évszázadokban nem volt jellemző a borvidékre, és ennek alapja a szent Monokon őrzött ereklyéje. I. Orbán 223-ban került a pápai trónra, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett. Az egyház később Szent Orbán emléknapját május 25-re tette. Személye két dolog miatt kapcsolódik a szőlőműveléshez. Több évszázados megfigyelés szerint a mérsékelt égövi szőlőtermő Európában Orbán napja körül van az utolsó, a Szent Orbán monoki ereklyetartója az oltár előtt (BAKOS ZOLTÁN FELVÉTELE) 652 ■ Élet és Tudomány ■ 2019/21