Élet és Tudomány, 2019. január-június (74. évfolyam, 1-26. szám)

2019-05-24 / 21. szám

A SZENT ORBÁN KULTUSZA A XXI. SZÁZADBAN SZŐLŐVÉDŐK TOKAJ­­HEGYALJÁN A szőlőművelés technológiai fázisaihoz szorosan kapcsolódtak azok a mágikus hiedelmek, vallásos szokások és időjósló regulák, amelyek gyakorlásával a gazdák a bőséges termést kívánták biztosítani. A szőlővédő szentek kultusza a néphagyományok és az egyházi liturgia folklorizálódott emlékeinek, valamint az időjárási megfigyeléseknek a keveréke. Tiszteletük a kereszténység felvétele után Nyugat-Európából kiindulva terjedt el Magyarországon. védőszentek nevével jelzett napokhoz kapcsolódó hie­delmek és jóslások a XVI. századi kalendáriumok révén lettek ismertek. Cikkünkben a Kárpát-me­dence egyik legismertebb borvidé­kén, Tokaj-Hegyalján évszázadokon át jellemző szőlővédő szentek tiszte­letét, és a XXI. században kialakult Szent­ Orbán kultuszt mutatjuk be. Simon-Juda és Vencel tisztelete Az egyház október 28-án ünnepli a két szentet, Simont, a zelótát és Judás Tádét. Mindketten Jézus tanítványai és apos­tolok voltak, a Megváltó mennybeme­netele után Szíriában és Mezopotámiá­ban terjesztették az evangéliumot. Per­zsiában lettek vértanúk, husánggal és fűrésszel ábrázolják őket, mert ezekkel oltották ki az életüket. Simon­ Judát a hegyaljai szőlőművesek legfőbb patró­­nusaiknak tekintették. Itteni tisztele­tüket a XVII. századtól korábban nem lehet kimutatni, és ez egybeesik a ké­sőn érő fajták és az aszúbor megjelené­sének időpontjával. A késői szüret ked­vez a szőlőszemek aszúsodásának, amelyből a vidék meghatározó borfaj­tái, az aszú és a szamorodni készülnek. A XIX—XX. század fordulóján az egyik nagy szőlőbirtokos, gr. Szirmay György különösen fontosnak tartotta Simon­ Juda kultuszát. A gróf kijelen­tette, hogy aki október 28-a előtt kez­di a szüretet, rosszul jár, mert gyenge bora lesz; aki pedig bevárja a két szent napját, annak a szőlejére ők vigyáz­nak, hogy jó aszútermés legyen belőle. A késői szüretnek voltak ellenzői is, de a néphagyomány ragaszkodott ahhoz, hogy „Rég felírta Noé Tokaj hegyor­mára, Hegyaljai kapás várt Simon- Judára.” Itt hagyományosan a két szent ünnepe a szüret kezdő időpontja. Tokaj-Hegyalja egyik településén, Tállyán jellemző a mai napig Szent Vencel tisztelete, amelyet az 1739-ben alakult Fáklyás Társulatba tömörült szőlőművesek tartanak életben. Az 1860-as években — hangsúlyozva a szent iránti tiszteletet — mint a szőlő­művesek Szent Venczel Egylete vagy Szent Venczel Társulat működött. Monoki ereklye Az 1940-es évekig bálokat, műkedvelő előadásokat is szerveztek. A szőlőhöz kapcsolódóan máig élő gyakorlat, hogy a védőszentjük szeptember 28-i ünne­pén - ami a templom kisbúcsúja — az oltárt és a padokat a tagok által össze­adott szőlőfürtökkel (Vencel-szőlő), szőlő- és virágkoszorúkkal díszítik. Magyarországon a középkor óta Szent Orbán a legismertebb szőlőter­mést biztosító és őrző patrónus, a szőlőművelők, kádárok és kocsmá­­rosok védőszentje. Valószínűleg a török után betelepülő németek hoz­hatták magukkal kultuszát a közép- és dél-német területekről. 2013-tól kialakulóban van Tokaj-Hegyalján Szent Orbán tisztelete, amely a ko­rábbi évszázadokban nem volt jel­lemző a borvidékre, és ennek alapja a szent Monokon őrzött ereklyéje. I. Orbán 223-ban került a pápai trónra, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett. Az egyház később Szent Orbán emléknapját május 25-re tette. Személye két dolog miatt kapcsoló­dik a szőlőműveléshez. Több évszá­zados megfigyelés szerint a mérsé­kelt égövi szőlőtermő Európában Orbán napja körül van az utolsó, a Szent Orbán monoki ereklyetartója az oltár előtt (BAKOS ZOLTÁN FELVÉTELE) 652 ■ Élet és Tudomány ■ 2019/21

Next