Irodalmi Ujság, 1950. november-december (1. évfolyam, 1-5. szám)

1950-11-16 / 2. szám - Kuczka Péter: Dal • vers (8. oldal) - Lődi Ferenc - Csoóri Sándor - Győri György - Páli Péter: Hozzászólások az Írószövetség munkájához (8. oldal) - A. Csehov: Szereplők és kellékek egy tucatregényhez • Így írtok ti! (8. oldal) - Zelk Zoltán: Három gyorsfénykép. Burzsoá írócska | A másik | És mégyegy • vers (8. oldal)

8 AMERIKAI MÚZSA 72 MAGYAR MŰ JELENIK MEG LENGYELORSZÁGBAN A lengyel könyvkiadók ezévi programjában 72 magyar mű szerepel. Köztük Petőfi Sándor válogatott versei, Móricz Zsigmond négy regénye: „A boldog ember", „Rokonok", " Rózsa Sándor", „Uri-muri"; azonkívül több novellája. Kiadják Jókai „Fekete gyémántok" című regényét, Mikszáth „Beszterce ostroma" és „Különös házasság" című műveit. Tervezik Révai József „Marxizmus, népiesség, magyarság", Rudas László „Elmélet és gyakorlat", Vas Zoltán „Tizenhat év fegyházban” és Lukács több művének kiadását. György Nagy Lajos, Illyés Gyula, Veres Péter, Szabló Pál és Illés Béla több könyvvel szerepel a programban. Kiadják Darvas József, Gergely Sándor, Fehér Klára, Karinthy Ferenc, Sándor Kálmán, Háy Gyula egyes műveit. Kuczka Péternek, Kónya Lajosnak verseskötete jelenik meg lengyelül.* PETŐFI SÁNDOR rövid életrajzát, arcképét és négy versét — köztük a Nemzeti Dalt — közli a Szovjetunió középiskolás diákjainak új tankönyve, amely szemelvényeket közöl a világirodalom nagyjaitól, összesen 34 szerzőtől. Négynél több verset csak Goethétől és Heinétől közölnek.* „FELSZABADULT FÖLD'' a címe Szabó Pál új hímjének, mely a ,,Talpalatnyi föld“ folytatása. Felvételeit már forgatják Ócsán. 1 .* A MOSZKVAI PUSKIN SZÍNHÁZ újjáalakítási munkálatai befejeződtek. Az új évad első darabja Sztálinnak a Kaukázusban végzett forradalmi munkásságáról szól. — A Vörös Hadsereg moszkvai színházában bemutatták Stein: „Az admiralitás zászlaja" című darabját. — A szverdlovszki Állami Drámai Színház színre hozta Afanaszij Szalinszkij helyi szerzőnek „Az élenjárók útja" című darabját. — Konstantin Fegyin: „Első örömök" című regényének színpadi változatát bemutatták a moszkvai Vahtangov-színházban. — Grúzia színházaiban nagy sikerrel mutatták be Berdzenisvili új darabját a „Békegalambok" címmel. A darab az amerikai gyarmattá süllyesztett Törökországról szól. * BEMUTATTÁK az első színes híradófilmeket Moszkvában. Az 1. sz. filmhíradó „A mezőgazdaság hírei" címmel, a kubáni kolhozisták kitűnő terméseredményeit mutatja be, — a 2. sz. híradó a termelés újítóiról szól.• A BÉKE HÍVEI Csehszlovák Bizottsága békedíjra ajánlotta Julius Fucsík „üzenet az élőknek", Jilemnicky „Garammenti Krónika”, Mária Pulmanova „Játék a tűzzel" című műveit. * BUKARESTBEN MEGNYÍLT a Mihail Eminescu-ról elnevezett irodalmi- és irodalomkritikai iskola. az A SZÓFIAI IFjúsági Színház új évadot Emil Kolarov „Sorsdöntő napok" című darabjával nyitotta meg. A darab a Bolgár Kommunista Párt irányította ellenállás ifjú hőseiről szól, a bolgár nép harcairól a fasizmus ellen. I* KÍNÁBAN az elmúlt évben közel 80 millió könyv és brosúra jelent meg. A klasszikus kínai színházban minden szerepet, a női szerepeket is férfiak alakították. Most mutatták be Pekingben a „Felszabadult nő" című darabot, melyben minden főszerepet nők játszottak és a darab szerzői is nők. A darab az elnyomás korának szörnyűségéről, a leánykereskedelemről szól. A darab a népi felszabadító hadsereg bevonulásával végződik. A tajvani szövőgyár munkásszínjátszói adták elő a „Visszatérés a hadseregbe" című darabot. A darab rámutat, hogy Kína harcának még nincs vége, még nem szabadították fel Kína egész területét. Ezekben az új darabokban már nincs semmi a régi formalista díszeltetésből, jelmezekből és színészi játékból. Hősei a nép egyszerű nyelvén beszélnek. Nagy sikerrel mutatták be egy héttagú, fiatal munkásokból álló írókollektíva művét: „Dal a vörös zászlóról". Arról szól, hogyan versenyeznek brigádok a többtermelésért. A a színdarab nagy sikere után most film készül a műből. * A NEW YORK TIMES ismét leleplezi önmagát és leleplezi kenyéradó gazdáit: az újfasiszta háborús gyújtogatókat. „Hitler — írja a lap — a sok rossz mellett jót is csinált. A Luit-Waífe például, lebombázta London nyomornegyedét, melyet az angolok nem akartak lerombolni. És kritikusnak, olvasónak egyaránt el kell ismernie, hogy Hitler, ha eltekintünk az indító okoktól, az irodalom terén is jó munkát végzett. Sok olyan könyvet égetett el, amelynek nem volt irodalmi, vagy tudományos értéke és amelyek már elvesztették aktualitásukat" (értsd: a klasszikusokat). * „AZ ÉLET HOLNAP KEZDŐDIK" címmel új francia film készült az atombomba ellen. film rendezője Nicole Vedres.Az „A LELKI NYOMORÚSÁG ZENÉJE" címmel, a népellenes, formalista zenéről írt könyvet Vszkij szovjet szerző. Gorogyin A burzsoá formalisták — írja — olyan szerepben tetszelegnek, hogy megdöntik a hagyományokat. Íme egy példa: Edgar Varasé és John Cage amerikai zenészek teljesen megfosztották a zenét minden dallami elemétől. Cage „zenei felszerelése" az autódudának tejesüveggel, telefoncsengővel, gyári szirénával való társításából áll és hírhedt „preparált zongorájából". A Cage úgy „preparálja"a zongorát hogy a húrokhoz különböző nagyságú és súlyú bambuszpálcákat, gumidarabokat, faléceket, csavarokat, csapszegeket, drótszegeket erősíti Irodalmi Újság A Magyar Írók Szövetsége éreznek magukban ez irodalmi egyre szélesebb körű szervezeti működésre, az irodalom bármely és ideológiai munkával készül ágában, azokat is, akik, ha mairodalmi életünk fontos esemégük ,nem is vesznek cselekvően rlyére, a magyar írók I. Kon részt az irodalom művelésében,gresszusára. Nemrég fejeződött be olvasnak, kritikát gyakorolbe az írószövetség kongresszusinak. Célul tűzte ki az iroda mi előadássorozatának első része, kör az üzemben lévő, de elég amelynek egyes előadásait az meg nem nyilatkozott tehetségek üzemi dolgozók, a munkás- és felkutatását." Ugyanakkor tanulóifjúság mind növekvő" év- Ganz Vagongyár is bejelentette, adeklődése és egyre aktívabb hogy megalakult az üzemi irorészvétele kísérte. Az előadáso datári kör. A levelekre válaszulkat követő nyilvános vitákon az íróink örömmel ajánlották fel, írók mellett egyre többen szála'- hogy rendszeresen látogatni lógtak fel a közönség köréből is, ják az irodalmi köröket és tanámutatva, hogy nálunk az irodaikkal, előadásokkal segítik adalom egyre inkább az egész körök munkáját nép ügyévé, válik. Jövő héten folytatódik az előadássorozat, BENJAMIN LÁSZLÓNAK az november 23-tól kezdve minden új írókáderek neveléséről tartott ■ második csütörtökön, délutáni ,és előadását nemsokára követte ■ hétkor, a Művészeti Szövetségek ezeknek a problémáknak Igasz Házában. Az első élőadás vitanapos ankéton való megbeszélt írószövetség új folyóiratai- lése. Ezen az ankéton egy seregnak, a Csillagnak és az Irodalmi legutóbbi időben feltűnt Tatai Újságnak első számairól. Vita- tehetség mondta el nyíltan műindító Aczél Tamás, a Csillaghéjának nehézségeit és közös szerkesztője. December 7-én Vő- határozattal megalakították a rösmarty Mihály 150. születés- Fiatal írók Munkaközösségét, napjáról emlékeznek meg a na- amely az írószövetség, elvi magyar írók. Az előadást Somlyó nyitásával szemináriumi Jormák György tartja. December 20 én közt segíti a fiatal írókat az Illési Béla beszél a szovjet iro- ban, hogy minél előbb ők is a halom útjáról. Január 5-én pe- lélek mérnökeivé, szocialista kurdig Szőczei Sándor, Kossuth- túránk építőivé váljanak, díjas kovács tart előadást „Mun *kások és írók“ címmel. EGÉSZNAPOS ANKÉTON került sorra az elmúlt vitakon. AZ ÍRÓSZÖVETSÉG egyik irodalmunk fejlődésének egy műlegutóbbi nyilvános vitáján, sok égető kérdése: a vidéki írók amelyen Benjámin László vetette helyzete. Az egésznapos megyeisel a kezdő, fiatal tehetségek széles eredményeképpen ^ fonyos •felkutatásának, ideológiai és műhatározások születtek; legtővévészi nevelésének kérdéseit, röv debb időn belül szervezett terhek közt felmerül ez üzemi :romában megalakulnak az _ Irodalmi körök problémája is. Több szövetség vidéki csoportjai rsbek közt ennek a vitának nyo- ezzel együtt az írószövetség viritán, az üzemek irodalmi körvidéki titkársága, így_ megszűnik sorra jelentik be megalakulásuk irodalmunk fejlődésének egyiskát. Legutóbb a Kistext dolgozói akadálya, hogy a vidéken élő értesítették az írószövetséget, írók kimaradnak abból az ideálahogy irodalmi kört alakítottak, giai és művészeti irányításból. Céljuk — a levél szerint ■, amelyeket a magyar íróknak „összefogni az üzem keretén be munkájukban a Magyar írók Szőlül mindazokat, akik érdeklődőek vétsége és annak pártszerveaz irodalom iránti, akik hajlamot tere ad. Hozzászólások az írószövetség munkájához MINT SZFÖGF'DÉN ' élŐ FIATAL ÍRÓ .sokáig: úgy láttam (sajnos éreztem is), hogy az irodalom voltaképpen csak Pesten él „a tűz körül". Vajon miért? Megtörtént, hogy Pestre küldött kézirataimat agyonadnám sztrá iak, elvesztek a bürokratizmus útvesztőjében. Alig-alig éreztem Pesten élő írótársaim részéről és az írószövetségtől elvi, vagy gyakorlati támogatást. A most lezajló konferencia eredményeire úgy támaszkodom, úgy építek, mint megdönthetetlen betonlapra. érzem, most már, hogy harcosa, kovácsa vagyok szocialista irealizmus felé haladó irodalmunknak. A mellőzöttség, a másodrendűség helyébe a harcostársak elvtársi viszonya lép. Valamikor, még inas koromban arról álmodoztam, hogy gépészmérnök leszek. (A fasiszta társadalomban csak úgy tehettem volna az, ha megtagadom osztályomat,, a munkásosztályt.) Ma tehetnék gépészmérnök is, de én a lélek mérnöke akarok lenni és leszek is, mert Pártom és népem bizalmát segítő kezét még jobban érezni fogom. Ezt a mi kis konferenciánkat, nemsokára követni fogja egy másik, igazán nagy megmozdulás, a magyar írók I. Kongresszusa, amely már nem nélkülünk, vidéken élő írók nélkül zajlik le: ott leszünk mi is, mert írószövetségünk és pártszervezete segít minket abban, hogy valamennyi író összeforrjon nagy ügyünkért, a szocializmusért, a békéért vívott harcunkban. LŐDI FERENC: A FIATAL ÍRÓK MUNKAKÖZÖSSÉGE két hete alakult meg. A megalakulás nem formális volt, hanem termékeny ankétté bontakozott ki. A fiatal írók sok-sok felvetett problémája tanúskodott arról, hogy mennyire szükség volt ennek a munkaközösségnek a létrehozására. Mi hárman, kezdő fiatal költők egy-két olyan kérdést vetünk fel, amelyek nemcsak mi hármunknak, de a kezdő írók legtöbbjének munkájáii és fejlődését akadályozták. Először is az ösztönösség kérdését. Eddig úgy írtunk, „ahogy jött”. Abban a hitben éltünk, hogy a vers akkor lesz igazán jó, ha az élményt a maga mezítlenségében, tudatos költői munka nélkül öntjük formába. Ebből az következett, hogy legtöbb versünk vézna és szegényes maradt. Ilyenkor aztán a tehetségünkben való kételkedés hajtotta le a fejünket. Volt aztán, amikor „átestünk a ló másik oldalára". Nem egy ízben írtuk úgy verseinket, hogy a füstölgő gyártól, a hídig és a traktorig „mindent” beleírtunk. A sűríteni akarás szétfeszítené a vers kereteit, így születtek a típusversek... Csak két problémát emeltünk ki. Fűzhetnénk tovább is a gondolatsort, de itt nem ez a célunk, hanem az, hogy rámutassunk arra, milyen módon segíti elő a munkaközösség még most is élő hibáink kijavítását és hogyan szolgálja fejlődésünket. Először is: elméleti tudásunk elmélyítését segíti elő. Másodszor: ismert idősebb íróink az alkotó munka szakmai területén nyújtanak támogatást. Harmadszor: a megalakult prózai, illetve kettős szakosztályokon belül működő öt-hat tagú csoportok közösen beszélik meg problémáikat, vitatják meg egymás írásait. Kicsiben tehát mi is elkezdjük azt a munkamódszert, amelynek segítségével a Szovjetunió nagyszerű Gorkij-főiskolája már annyi kiváló írót nevelt. Szívügyünknek érezzük a munkaközösség munkáját. Tudjuk azt, hogy Pártunk, kormányunk, népünk mindent megad nekünk, most induló íróknak. Viszonzásul jó írásokkal fogunk írásainkat harcba küldjük népünkért, jövőnkért és a békéért.felelni. CSOÓRI SÁNDOR, GYŐRI GYÖRGY, PALI PÉTER 1950 november 10. Kuczka Péter: DAL Megyek, megyek a dombokon keresztül, a hajnalban, keskeny ösvényeken. Friss az idő, az égen semmi felhő, csendes a szívem, mint egy búzaszem. Ha látna valaki, azt mondaná, hogy a mezőn egyedül ballagok, de tudom, hogy akiket szeretek, velem vannak, férfiak, asszonyok. Jó ez.Erőt ad. Kivert,kutyaként elpusztul, aki magányosan él. Bennem elárad ez a szeretet, ízes, akár egy harapás kenyér. S oly egyszerű, mint amikor apám megsimogatta apró arcomat. A levegő zászlaja fenn lobog, a dombokon végigcsusszan a nap. Csendes a szívem, mint egy búzaszem és tiszta most, mint a hajnali ég. Megyek, megyek, sohasem egyedül, az országban, hol tanyát rak a nép. A nagy orosz elbeszélőnek ezt a kis szatíráját az irodalmi sablonról a „Szita, kötő" című moszkvai élclap közölte először 1850- ban. Mi a leggyakoribb a nyelvben, elbeszélésekben?regéA gróf, a grófnő egykori szépségének nyomaival, szomszédban lakó báró, a szabadelvű irodalmár, az elszegényedett földbirtokos, a külföldi virtuóz, az együgyű lakáj, dadák, nevelőnők, német jószágigazgató, az esquire és az amerikai nagybácsi. Nem szép, de rokonszenves és vonzó egyének. Regényhős, aki a hősnőt megbokrosodott lovak elől menti meg, erőslelkű és bármikor kész kimutatni öklének erejét is. Égi magasságok, beláthatatlan térségek, végeérhetetlen... érthetetlen, megfoghatatlan ... egyszóval: a természet!!! Jóbarát, aki aranyszőke; ellenség, aki vörös. Gazdag nagybácsi — a körülményektől függően szabadelvű, avagy konzervatív. A hősnek többet használna halálával, mint bölcs tanácsaival. A tambovi nagynéni. A gondterhelt arcú orvos, aki a betegség krízisével biztat; sétapálcáját legtöbbször rókafej ékíti. Ahol pedig már orvos fordul elő, ott becsületes munkával szerzett reuma, avagy migrén, agyhártyagyulladás, párbajsegédség és az elmaradhatatlan tanács: utazzék gyógyfürdőbe. Vén szolga, már az öreg nagygágcsúrékért is tűzbe ment volna, nagyszerű vicceket mond. Kutya, csak épp hogy nem beszél, továbbá papagály és fülemüle. Moszkva környéki nyaraló és elzálogosított birtok a délvidéken. Villanyfény, legtöbbször fölöslegesen. Hazai bőrtáska, kínai porcellán, angol nyereg, revolver amely nem mond csütörtököt rendjei a gomblyukban, ananász, pezsgő, szarvasgomba és osztriga. Véletlenül kihallgatott beszélgetés, mint fontos események előidézője. Számtalan közbevetett mánlátszó és technikai kifejezés. Finom célzások nem finom dolgokra.egyáltalán igen befejezés.gyakran — elmaradt Az elején — hét főbűn, a végén — lakodalom. Vége: A. Csehov ZSA*T§| .ANACSAvar MART,NKEnENCE Beszító fogaskerék OÉPSlu MARÓS GYALUS verseny S»Tu CSI PÖFÖGŐ MélyszAntXs A KÖLTŐ — aki azt hiszi, hogy ez már elég a szocialista-realist irodalomhoz. Szűr-Szabó rajza ZELK ZOLTÁN: HÁROM GYORSFÉNYKÉP Burzsoá írócska Hulló levél még visszaszól a gallynak: „Nehéz valék? Hát jó. Maradj magadnak te gyönge ág, kinek már nincs fia. A kikelet? az csak utópia..!” A másik Munkást „ábrázol”, bár sohase látott, s ha látott is, nem volt hozzá szava. Ez ábrázolót ábrázolni vágyod? így ábrázoljad: Nincs ábrázata ...! És még egy Volna ezer nyelve, az sem elég nyaldosni sok-sok s mély lelki sebét, amíg sebei nem gyógyuljanak, addig előre mást ne várjanak ... A Magyar írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, csütörtökön. Szerkeszti: Illés Béla. Szerkesztőség: Budapest, VI., Sztálin-út 101. Telefon: 428—305. Kiadóhivatal és előfizetési osztály: Budapest, VI., Sztálin-út 25. Telefon: 427—190. Egyes szám ára 1 forint. Előfizetés: egész évre 24 forint, félévre 12 forint, negyedévre 6 forint. Postatakarékpénztári csekkszámla: 61.210. A kiadásért felel: a Folyóiratkiadó Vállalat vezetője. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein. Budapest, VIII., József körút 5. Felelős nyomdavezető: Povárny Jenő.