Irodalmi Ujság, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-13. szám)
1951-02-01 / 3. szám - Ladányi László: Sárospataki vázlatok • vers (8. oldal) - Földeák János: 97 valami • könyvkritika • A cím és a tárgy ugyanaz (8. oldal)
8 Irodalmi Újság LADÁNYI LÁSZLÓ: SÁROSPATAKI VÁZLATOK Esik a hó Mozi Leesett az első hó Patakra menyasszonyi fehérben a táj és a Bodrog halványzöld szalagja csillogó öv széplány derekán. Mozi is van. Szép kerek beszédben magyarázzák meg a film előtt, hogy a szovjet művészet tükrében láthatok meg csillogó jövőd. Alkotóknak lettél most tanyája Rákóczi-vár, költők otthona. Vén falaid beragyogja már a szabad élet szárnyas mosolya, Emlék és vágy kedves most szivemnek Puha szárnyon surran az idő lebegnek a csillagos hópelyhek s egybeolvad múlt, jelen, jövő. Pöttöm gyerek áll a pódiumra áhítattal figyel a terem. Benjámin László versét szavalja: Mindennap győzelem! Alkotó művészek a Várban Mint öreg tölgyből készült bölcsőben Édes tejen nő a csecsemő — Ring benned a költők alkotása, Régiből az új felé menő. A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KONGRESSZUSÁNAK tiszteletére Rákosi elvtárs válogatott beszédeit és cikkeit adja ki a Szikra „A Pártról és a Pártépítésről“ címmel. A Pártépítés Kiskönyvtára - sorozatban a Párt Központi Vezetőségének, a Politikai Bizottságnak és a Szervező Bizottságnak legfontosabb határozatai jelennek Marxizmus-Leninizmus meg. A Kiskönyvtára-sorozat kongresszusi kötete Sztálin beszédét tartalmazza, amelyet a Bolsevik Párt XVIII. Kongresszusán mondott el. Megjelenik Szolovjov brosúrája „A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XVIII. Konferenciájáról’1. A Pártkongresszust nagy fényképalbum kiadásával is ünnepli a Szikra. A kiadvány címe: „A Párt harca a dolgozó népért”. A Szépirodalmi Könyvkiadó egy ünnepi antológiát és két regényt ad ki. Az antológiát a Magyar Írók Szövetsége szerkeszti. Ez a mű klasszikusainknak népünk küzdelmeiről szóló legszebb írásait közli és mai íróink verseit, elbeszéléseit, regényrészleteit a Pártról, Pártunk harcairól. Sándor Kálmán: „Szégyenfa” című regénye a Tanácsköztársaság bukása utáni időkről szól, a Friedrichkormány és Peyerék árulásáról, majd a újjászervezéséről. mozgalom Rideg Sándor: „Sámson” című regénye egy proletárfiú életén keresztül mutatja be az ellenforradalmi Magyarországot és a munkásosztály harcát. Az Új Magyar kiadó versantológiát könyvad ki „Szovjet költők a Pártról” címmel A Ifjúsági Könyvkiadónál Szüdi György verses elbeszélése: „A forradalom katonája” jelenik meg. A Művelt Nép Könyvkiadó Jefimov, a híres szovjet művész karikatúragyűjteményét adja ki „Tartós békéért” címmel. * A SZOLNOKI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ február első napjaiban előadja a „Bánk bán”-t. RAYMONDE DIEN, francia békeharcosról, a hős kommunista lányról írt Szergej Krusinszkij, színművet szovjet szerző. Raymonde Dien — mint ismeretes — élete kockáztatásával tartóztatott fel egy vasúti szerelvényt, hogy meggátolja a hadianyag Vietnamba való szállítását. A darab címe: „Nyugaton”. # AZ ALMA-AT AT KAZAH Akadémiai Opera és Balettszínház bemutatta az első kazah nemzeti balettet. Címe: „Kambár és Nazim”, hőse a kazah népmese legendás alakja, a zsarnok kán ellenfele, Kambar óriás. * A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG ÍRÓSZÖVETSÉGÉNEK Irodalmi és Művészeti Kiadója versgyűjteményt adott ki „Fogj bátrat tollat’ címmel. tet „Népköztársaságunk A kö44 magyar dolgozójának versek1 alcímet viseli, — a szerzők közt találunk élmunkást, traktoristát, munkásigazgatót, nyomdászt, értelmiségit, parasztot stb. A NEMRÉG ELHUNYT nagy szovjet meseíró, Bazsov legszebb meséiből (,,A malachit doboz” „Kővirág” és „A Rézhegy asszonya”) Szevercev szovjet író librettót írt és Molcsánov megzenésítette. Az új operettet a moszkvai Nyemirovics-Danycsenkó Színház mutatta be. * A MOSZKVAI IFJÚSÁGI SZÍNHÁZBAN a szuvorovistákról, a Vörös Hadsereg leendő gyalogos-tisztjeiről szóló darabot játszanak. Szerzői: Motorin, a Szuvorov Hadiakadémia tanára és Rissz drámaíró. * VARSÓBAN újjáépítik az 1339-ben feldúlt, százhuszonöt éves Teater Wilki-t Varsó legrégibb és egyben legfiatalabb színházában 2000 néző számára lesz hely. Az épületben színházi múzeum, opera- és balettiskola és 150 személyt befogadó próbaterem is lesz. * ALBÁNIÁBAN, ■ Erszeke város színjátszói bemutatták Beszin Levonja albán író „A sebek beszélnek" című darabját. A mű 1944-ben játszódik le Tiranában és a fasizmus borzalmairól szól. A MOSZKVAI Külföldi Irodalmi Könyvkiadó vállainál albán versgyűjtemény jelent meg. * MARIE PUJMANOVA-nak, a „Játék a tűzre!” nálunk is ismert szerzőjének új verseskötetét a csehszlovák lapok „békekiáltványnak“ nevezik. A kötet teljes egészében olyan verseket tartalmaz, melyek írójuk és a csehszlovák nép békeakaratát fejezik ki. * A FIATAl ÍRÓK első konferenciája óta, melyet múlt év őszén rendezett a Magyar Írók Szövetsége, komoly fejlődés mutatkozik fiatal íróink munkájában A fejlődés folyamán új kérdések, új problémák merültek fel. Az írószövetség elhatározta, hogy a felmerült kérdések megvitatására március hónapban összehívja a fiatal írók második országos konferenciáját. * /I BERLINI DEUTSCHES THEATER, Reinhardt volt színháza, bemutatja Gorkij „Anyai" című regényének drámai változatát, amelyet Berthold Brecht, a kitűnő német író és költő dramatizált. A kísérőzenét Hans Eisler, az Amerikából kiutasított neves német zeneszerző költötte. NYUGAT-BERLINBEN vendégszerepelt az American National Balett Theatre nevű amerikai balettegyüttes. Műsorukon szerepelt egy balettszám, melyben a primabalerina baltával megöli apját és mostohaanyját. A nyugat berlini Reuter-tudósító „kritikája”: „Új lehetőségek nyílnak most az igazi amerikai táncstílus kifejlődéséhez.” A BÉCSI MÚZEUMOK műkincsei egymásután vándorolnak ki Amerikába. Legutóbb egy Dürer-képet adtak el, most pedig egy többezer képből álló rézkarc-gyűjtemény kerül át tengeren túlra. SZEGEDEN, A PÁRTKONGRESSZUS előkészületeinek keretében február 10-én megalakul a Magyar Írók Szövetsége szegedi csoportja. Ezen a napon nagyszabású irodalmi estet rendeznek a Magyar-Szovjet Társaság székházában. Az írói munkaközösség tagjai külön kongresszusi felajánlásként vállalták, hogy a „Tiszafái” tavaszi számát teljesen a kongresszus kérdésének szentelik. * / A MOSZKVAI SZTAN l SZLÁVSZKIJ DRÁMAI SZÍNHÁZ, a nagy orosz realista író Gribeldov életéről szóló darabot mutat be. Szerzője, Jermolinszkij, felhasználta az irodalomtörténeti kutatások legújabb eredményeit. Amerikai regényíró szobra 1951 FEBRUÁR 1 EURÓPA NÉPEINEK VÁLASZA A KOLOZSVÁR! ÁLLAAU MAGYAR SZÍNHÁZtatta két fiatal szerző: bemutató András és Hajdú Zoltán „Mezítlábas menyasszony” című színművét. A darab a „Vörös Csillag” termelőszövetkezet dolgozóiról szól , és hatalmas sikert arat estéről estére. LAURENCE OLIVIER, a híres angol színész az angol filmgyártás válságával kapcsolatos értekezleten keserű szavakkal kelt ki az ellen, hogy az amerikai filminvázió teljesen elsorvasztja az angol filmművészetet. KÉT PETŐFI-VERS lengyel fordítását közölte a Lengyel Írószövetség lapja, „Twerczose” legújabb számáaban. A „Füstbe ment terv” és „Egy terem Debrecenben” jelent meg, Alexander Rymkiewiczy ismert lengyel költő fordításában. MÓRICZ ZSIGMOND „Tragédia” című novelláját közölte a „Kulturny Zivot” című csehszlovák lap. SZABÓ PÁL: „Talpalatnyi föld” és Illés Béla: „Fegyvert s vitézt éneklek” című regényeit folytatásokban közli a Kanadai Magyar Munkás. Veres Séter Kossuth-díjas író elmondta az Irodalmi Újság olvasói számára, milyen új műveken dolgozik. Az elmúlt hetekben fejezte be szovjetunió-beli látogatásáról írt útinaplóját, amely rövidesen megjelenik „Ukrajna földjén“ címmel. Közben befejezte „Pályamunkások“ c. regényét. Ennek a könyvnek a szereplői nagyjából azonosak a „Szolgaság“ alakjaival — egy későbbi korban. A regény azonban mégsem, folytatása a ,,Szolgaság“-nak. — Ebben a könyvben tulajdonképpen önmagamnak és másoknak az okulására meg akartam írni a munkát — mondotta Veres Péter —, egy bizonyos munkát, a pályamunkát, amelyben 15 éves gyakorlati tapasztalatom van. — A szerelmet, háborút, vagyonszerzést, karrierhajszolást — tette hozzá — már sok-sok változatban megírták. .A legáltalánosabb emberi élmény azonban a munka és az a töméntelen történet, esemény, emberi ötlet és az emberi magatartás számtalan változata, amit az ember minden dolgozó ember a munkában átél. Ez jórészt megíratlan és az irodalom számára meglehetősen ismeretlen, szűz terület. Holott a szocializmus építésében már éppen ez az időszerű és sürgető követelmény — az, hogy az embernek a munkához való viszonyát reálisan, helyesen, egészségesen, vagyis harcosan és vidáman ábrázoljuk. — A munka a szocializmusban minden ember számára nemcsak megpróbáltatás, hanem öröm is, az anyagon és önmagunkon vett győzelem örömét adja. Ezt Gorkij már régen mi előttünk kimondta, de itt az ideje, hogy mi, magyar írók is szembenézzünk a kérdéssel és munkájában is ábrázoljuk a dolgozó embert. Ezt próbálom én a „Bányamunkások“-ban — mondotta. Veres Péter most hozzákezd a „Szolgaság“ folytatásához, a „Három nemzedék“ második kötetéhez. Ebben az esztendőben szeretné befejezni. Ez a kötet — amelynek még nincs végleges címe —az első világháború idején és utána játszódik. Az író végül megemlítette, hogy a „Próbatétel“-t most fordítják cseh és francia, a „Három nemzedék“ első kötetét, a „Szolgaság“-ot pedig cseh nyelvre. 97 valami ifjúsági regényt olvastam a napokban. Még könyvkiadóvállalataink szakosítása előtt jelent meg a Szakszervezeti Tanács Könyvkiadóvállalat kiadásában. A különböző könyvek mellett ifjúsági regényt is kiadni nem olyan szakegyszerű feladat s különösen akkor, ha a szerkesztő-lektornak fogalma sincs magyar nyelvünk stiláris követelményeiről. A könyv szerzőjét csak másodsorban lehet felelőssé tenni, mert fiatal még; az írómesterség műhelytitkait csak fokozatosan sajátíthatja el. S amíg szakmailag föl nem vértezi magát, segítségére kell lennünk. Ez lenne a szerkesztő-lektorok feladata. De hol volt itt a szerkesztő-lektor? Vagy ő is az olvasókra bízta a szerző szinte mániákusan szaporázott „valami”-jeinek megfejtését? Ha ez volt a szándéka, akkor is mulasztást követett el, mert a regény címlapján illett volna feltüntetni, hogy olvasás közben találgatósdit is lehet rendezni. Hadd nyújtsak ízelítőt a 97 valamiből. Néha elszunnyadt, aztán felriasztotta valami. — Az ereiben kopog valami, a húsában, a falakban, az egész házban kopog és ezt már nem lehet kibírni. — De azért erőlködik, valami szirupos német keringőt énekel. — Mögötte végtelen nagy volt az ég, valami határtalanul nagy. — Valami megfeszült benne — valami furcsa, ködös képzeletbeli álomvilágban élt — napokig nem evett és valami rettenetes bosszún törte a fejét — valami tanácsos volt az ura. —• Valami zsidót rejtegetett. — Valami jellegzetesen mosónői volt rajta — valami folyton rágja. — Hebegett valamit — szétpattant benne valami — kevergetett a kék lábasban valamit — volt benne valami dacos — csak a körutak felől érkezett valami tompa, fojtott zúgás. — Építeni, alkotni akarok valamit. — Valami szatyrot vitt a kezében — átvilágítanák valami erős fénnyel — nem voltak valami emberfeletti lények. — Valami célja van mégis mindennek — helyébe valami más jött, valami, aminek nem is tudja a nevét — mintha valami gond nyomná — valami szörnyűséges történt vele. — Jánosban felvillant valami — torkaszakadtából kiáltozott valamit — valami húzza vissza — valami más húzza vissza — valami megreccsent. — Az ember tudata így nem is elsődleges valami, csupán másodlagos. Hadd idézzem még a regény 84. oldalának második bekezdését, minden változtatás nélkül: Behunyta a szemét, mert érezte, hogy valami irtózatos erővel feszíti belül. Valami ismeretlen érzés ez, aminek nincs neve, még maga sem ismeri, mert Talán a ilyesmit, hadvezérek éreznek amikor a győzerelem hírét tudatják velük, vagy a szobrászok, amikor a véső éle alatt kibontakozik az ismerős arc; a festők talán, amikor a színek keverése nyomán melegen felragyog a naplemente és élni kezd a hideg vászon. Érezte hogy valaminek ő is részese most, valami nagy dolognak, aminek jelentőségét nem lehet meghatározni. Olyan volt ez a pillanat, mint a váratlan ajándék, valami nagy meglepetés, valami csodálatosan szép dolog, amit itt alakított ki az élet körülötte. Észre sem vette, csak akkor, amikor már elébe toppant, mint a valóság. Félreértés ne essék az idézetek alapján, nem detektívregényről van szó. Ifjúsági regényről: mint jut el egy félárva fiú árvízmentésben való részvételen, ipari szakma megtanulásán, majd szakmai újításon keresztül a Pártig és az esti műszaki főiskoláig. Ezt írta meg a szerző 112 oldalon, 97 valamivel „izgalmassá” téve. FÖLDEÁK JÁNOS A Magyar írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, csütörtökön. Szerkeszti: Illés Béla. Szerkesztőség. Budapest, VI. Vilma királynő út 10 l. emelet. Telefon: 428—305, 425—545. Kiadóhivatal és előfizetési osztály: Budapest, VI., Sztálin út 25. Telefon: 427—190. Egyes szám ára 1 forint. Előfizetés: egész évre 24 forint, félévre 12 forint, negyedévre 0 forint. Postatakarékpénztár csekkszámla: 61.210. A kiadásért felel: a Folyóiratkiadó Vállalat vezetője. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein, Budapest, VIII., József körút 5. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály.