Irodalmi Ujság, 1952. július-december (3. évfolyam, 14-26. szám)
1952-12-18 / 26. szám - T. Hrennyikov - J. Saporin - M. Molcsánov: Szovjet zeneszerzők üdvözlete Kodály Zoltánnak • köszöntő (8. oldal)
8 Irodalmi Újság Irodalmi Újság TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK JÓZSEF ATTILA KÖLTÉSZETÉRŐL József Attila halálának 15. évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság háromnapos tudományos ülést tartott. Első megvalósulása ez annak a tervnek, amely szerint a jövőben rendszeresen többnapos tudományos ülésszakot hívnak egybe, széles közönség előtt, hogy megvitassák egyes írók és költők munkásságát, problémáit, kora társadalmi helyzetét és a vele kapcsolatos kérdéseket. Lukács György Kossuth-díjas akadémikus megnyitó beszédében kiemelte az ülésszak jelentőségét, rámutatott arra, hogy Horváth Márton tanulmánya óta sem folytattak kielégítő kutatómunkát József Attila költészetét illetőleg. Ez a mostani ülésszak ennek a munkának kezdetét jelzi — mondotta Lukács György, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy József Attila helyét tisztán lássuk az irodalomban és társadalomban, fel kell dolgozni a Horthy-korszak irodalmi fejlődését és a párt történetét a Horthy-korszak alatt. Meg kell vizsgálnunk József Attila viszonyát korának irodalmi áramlataihoz. Az ülésszak első előadója Szabolcsi Miklós, teljes értékelését adta József Attila költői fejlődés „RÁKOSI ZÁSZLÓALJ" címmel Gitáros László regényt írt a spanyol polgárháború magyar hőseiről.★ ÖT ÚJ ZENEI GIMNÁZIUM MAGYARORSZÁGON. Pécsett, Győrött, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben zenei gimnáziumokat létesítettek a zenei pálya iránti nagy érdeklődés kielégítésére. Megnyitották a túrkevei „Vörös Csillag” termelőszövetkezet zenei iskoláját, ahol 316 növendék tanul.★ ILLYÉS GYULA 50-ik születésnapja alkalmából cikket közölt a Literárni Noviny — a Csehszlovák írószövetség lapja —. A cikk ismertetést ad Illyés Gyula írói munkásságáról. ★ „ZENETUDOMÁNYI TANULMÁNYOK” címen Kodály Zoltán 70. születésnapja alkalmából könyvet ad ki a Magyar Tudományos Akadémia zenetudományi bizottsága. A 600 oldalas kötet összeállítását Szabolcsi Bence zenetudós végzi. A mű első része Kodály Zoltán zeneszerzői és tudományos folklórgyűjtői munkásságát méltatja. Jurij Saporin, Tyihon Hrennyikov és Kiril Molcsanov múlt év novemberében hazánkban járt három szovjet zeneszerző közösen írt cikkükben üdvözlik Kodály Zoltánt. Szabó Ferenc, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár cikkeit tartalmazza még a kötet első része. A második részt Bartók Béla népdalgyűjtéséről szóló mindeddig kiadatlan tanulmánya vezeti be. A másik nagyjelentőségű tanulmányt Beljajev szovjet zeneesztétikus írta a népzenéről. Ez a rész további negyven magyar és külföldi zenetudós tanulmányát tartalmazza. A kötet januárban jelenik meg. ★ A Fiatal írók Munkaközössége január első felében tartja II. konferenciáját. A feladata Révai József konferencia beszédének elvi tanulságai alapján megvitatni a fiatal írók előtt álló feladatokat, élesen szembeszállni azokkal a káros nézetekkel, amelyeknek rossz befolyása helytelen irányba vitte fiatal irodalmunk fejlődését. Meg kell vitatnia a konferenciának a fiatal írók nevelésének s az új fiatal tehetségek felkutatásának és segítésének módszereit. ★ A „DAILY WORKER” december 10-i száma közölte, hogy az amerikai titkosszolgálat egy évvel ezelőtt elrabolta Vataru Kadzi, neves haladó japán írót. Az író most szabadult a fogságból és egy sajtókonferencián elmondotta a vele történteket. A következő napon újra eltűnt és azóta nyomaveszett. sének. Előadásában számos mindeddig ismeretlen verset idézett és elemzett. Bóka László egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora József Attila költői eszközeinek fejlődéséről szóló előadásában mélyreható elemzéssel vizsgálta meg, hogy a nagy proletárköltő mennyiben adott többet az irodalomnak, mint kora költői. Beszélt József Attila művészetének eddig elhanyagolt vonásairól, például a dalok problémájáról. Előadásában részletesen foglalkozott a költő nyelvének problémáival. Koczkás Sándor egyetemi tanársegéd tartotta a harmadik előadást, melyben felvetette József Attila és a mai irodalom viszonyát. Megvizsgálta, mit kapott József Attilától a mai irodalom és mit kell még kapnia. Beszélt a szocialista költői tudatosság megnyilvánulásairól, rámutatott a szocialista irodalom jövőbemutató jellegére. Az ülésszak előadásait viták követték. Felszólaltak: Kardos László egyetemi tanár, Nagy Miklós egyetemi adjunktus, Szalai Sándor tanár, Földessy Gyula Kossuthdíjas irodalomtörténész és Somlyó György József Attila-díjas költő. A háromnapos ülésszakot Zelk Zoltán Kossuth-djas költő zárta be. ÚJ DALJÁTÉKOT mutat be karácsonykor a Magyar Rádió. Szövegét Dékány András, zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A daljáték címe: „Zeng az erdő". Meséjének erdősítés áll,középpontjában az it BULGÁRIA most ünnepelte egyik legnagyobb élő proletárköltőjének, Dimetre Polianovnak 75. születésnapját, kinek munkássága elválaszthatatlanul összeforrott népe sorsával. nagy költő az elmúlt évben Kínában és Koreában járt. Visszatérése után számos békeharcos verset írt és sok előadást tartott a koreai nép hősies harcáról. ★ A MÚLT ÉV TAVASZÁN ALAKULT meg Kárpátukrajnában a magyar népi együttes. Azóta nagy sikerrel vendégszerepeltek Ukrajnában, Belorussziában és Litvániában. ★ SÁNDOR KÁLMÁN „A harag napja” cmű színművét Prágában december 19-től, a Csehszlovák Hadsereg Színháza játssza. ★ MOSZKVÁBAN BEMUTATTÁK Gogol „Revizor”-ának színes filmváltozatát. Az új filmet V. Petrov rendezte, főszerepét Gorbacsov játssza. ★ LONDONBAN, A Royal Festival Hallban háromezer néző előtt aratott nagy sikert Igor Beszodnij hegedűművész és Emil Gilels zongoraművész, a szovjet zeneművészet két világhírű képviselője. ★ A KÖVETKEZŐ LEVELET írta egy olasz munkás a „Vie nuove” című olasz haladó szellemű hetilap szerkesztőségéhez, Victor Hugo „Nyomorultak” című regényének új olasz kiadásával kapcsolatban. „A legnagyobb csodálkozással állapítottam meg, hogy azokat a részeket, melyekben Victor Hugo megbélyegzi korának társadalmát a nemzetek szenvedéséért és nyomorúságáért... kihagyták a könyvből. Az új 1949-es kiadásban vettem meg a regényt és összehasonlítva az 1936-ban megjelent kiadással, láttam, hogy nagyon sok részletet kihagytak a 49-es kiadásból... A nagy francia író már nem él, de élnek az olvasók, akiknek joguk van tiltakozni az ő emléke és az egész kultúra megcsúfolása ellen.. ★ PAUL CLAUDEL, a francia klerikális reakció vezető írója megkapta a Spanyol Nagy Érdemrendet. Az ünnepélyes átadás a pápai nuncius jelenlétében, a spanyol követségen folyt le. Paul Claude válaszbeszédében a legmélyebb tiszteletét és hódolatát fejezte ki Franco Spanyolországának. A ROMÁN ÍRÓK LEGJOBBJAIT állami díjjal tüntette ki a Román Népköztársaság. Petru Dumitriu kapta a prózairodalom első díját, a duna—feketetengeri-csatorna építőinek hősi küzdelmét bemutató „Por nélküli út” című — átdolgozott kiadásban megjelent — regényéért. Díjat kapott1 Eusebiu Camitar „A mag kicsirázik” című regényéért, melynek tárgya a falu szocialista átalakulása és Ion Calugaru „Acél és kenyér“ című regényéért, amely a vasipari munkások küzdelmét mutatja be az újjáépítés idején A romániai magyar írók közül: Kovács György, Horváth Imre, Horváth István, Sütő András és Hajdú Zoltán kaptak Állami Díjat.★ PAUL ELUARD EMLÉKESTET rendezett a Szovjet Írószövetség, a Szovjet Békevédelmi Bizottság, a Gorkij Világirodalmi Intézet és a Külföldi Irodalom Országos Könyvtára az írók Központi Házában. ★ AZ AMERIKA ELLENES TEVÉKENYSÉGET VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG feketelistát állított össze a tanulóifjúság számára. A lista 560 könyvet tartalmaz. Megtiltották az amerikai diákoknak, Theodor Dreiser, Howard Fast, Albert Maltz műveinek olvasását. A newyorki iskolákban még Mark Twain „Egy jenki. Artur király udvarában” című könyvét is betiltották. A Peoples World című lap azzal magyarázza a könyv betiltását, hogy az „megrontja az amerikai átlagember erkölcsi felfogását”. ★ PAUL HOGARTH, tehetséges angol grafikus látogatást tett Görögországban, ahol különösen a koncentrációs táborokban és börtönkben sínylődő békeharcosok, kommunisták szörnyű szenvedései rendítették meg. Rajzsorozatokat készített a börtönök előtt hosszú sorokban kígyózó, látogatási engedélyért harcoló hozzátartozókról, munkásnőkről. A magánkézen lévő londoni múzeumok Hogarth rajzait nem fogadták el kiállításra. ★ A WASHINGTONBAN nemrég bemutatott „Nagy koncert” című szovjet filmet, nagy lelkesedéssel fogadta az amerikai közönség. A bemutatást követő napon sokszáz filmszínház műsorára tűzte „A nagy koncert”-et. A nagy siker miatt az amerikai sajtó kénytelen volt elismerően nyilatkozni a filmről. A „Thimes Herald” íever „A film kétórás nagy műélvezetet jelentett a nézőknek". Ez a szó, hogy „nagy" itt igazán találó. Nem csak a film témája elragadó, de a technika is, amivel készült. ..A hattyúk tava” beillesztett felvételei lélegzetét frtóan szépek.” A szovjetellenes „Star” is kényszeredetten vallja be, hogy „ez a film a zenértőknek magas élvezetet rutott’’. A ROMÁN VÁLLALATOK KÖNYVKIADÓ- létrehozták a nemzeti kisebbségi osztályokat, melyeknek feladatuk, hogy fejlesszék a Romániában élő kisebbséges dolgozóinak elméleti színvonalát. A Politikai Könyvkiadó magyar szerkesztősége eredményes jó munkát végez. Fennállása óta számtalan könyvet, brosúrát, füzetet adott ki magyar nyelven. Marx, Engels, Lenin és Sztálin művei mellett kiadták Gh. Gheorghiu-Dej „Cikkek és beszédek’1 című művét, hogy tanulmányozásával alapvető ismereteket sajátítsanak el Románia gazdasági és történeti viszonyairól. Az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó számos, Romániában élő magyar író művét adta ki. Többek között Asztalos István, Állami-díjas „Szél fuvatlan nem indul” című regényét, Horváth István Állami-díjas „Törik a parlagot" című művét, Kovács György „Foggal és körömmel”, Nagy István „A legmagasabb hőfokon” című regényeit. Kiadták Horváth Imre Álami-díjas költő „Amit az idő parancsolt, majd „Békét követel az élet” című verskötetét, Szabédi László „Sokan szólunk” című versgyűjteményét és Hajdú Zoltán ugyancsak Állami-díjas költő „Mindhalálig” című elbeszélő költeményét. Klasszikusaink közöl Vörösmarty Mihály és Ady Endre válogatott verseit adták ki. Az Ifjúsági Kiadó magyar szerkesztősége is harcos, művészi könyvek kiadásával segíti az ifjúság fejlődését. Megjelent magyar nyelven Majtényi Erik „Ők féljenek“ című verseskötete és „Ismerjük meg az esztendőt” című képeskönyve. A mesekönyvek sorozatában kiadták Horváth Imre „Szürke kos” és Gáli Margit „Homokvár” című mesegyűjteményeit. Ezeket követte Papp Ferenc „Újmozdony“ című ifjúsági regénye. Az Állami Tudományos Kiadó számos értékes kiadvánnyal gazdagította a nemzeti kisebbségek tudományos életét. Ipari, mezőgazdasági, orvostudományi kérdésekkel foglalkozó művek mellett megjelentek különböző ókori görög bölcselők szövegei. Az egyetemeken működő tudományos dolgozók eredeti kutatásairól és eredményeiről szóló művek egymás után kerülnek kiadásra. Ezeken kívül az „Orosz könyv” Kiadó a szovjet irodalom és klasszikus orosz irodalom nagy műveit számos példányban adta ki a nemzeti kisebbségek nyelvén. Többek között Solohov „Új barázdát szánt az eke” című könyve, Osztrovszkij „Így edződött az acél” című világhírű regénye, Panova „Napfényes part” című művek, Gorkij „Anya” című regénye jelentek meg magyar nyelven. * GEORGES SADOUL, a kitűnő francia kritikus megírta Chantin életét. Ez az első olyan munka, amely Chaplin halhatatlan filmalkotásait és nagy színészi életét a kor eseményeivel kapcsolatban ismerteti. Megszűnik a „KÜLÖNLEGES KÖLTSÉGEK" dáridója (Gerő elvtárs beszéde nyomóm.) — Micsoda gyászmenet ez, szektárs? — Vége a bankettezésnek, öregem! Hátul kullognak a bankettsiratók ... (Tartcz Tibor rajza) Irodalmi Újság a Magyar írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, csütörtökön Szerkeszti: Illés Béla Szerkesztőség VI., Gorkil Fasor 10 I. emelet Telefon: 428—305, 425—545 A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat Igazgatója Kiadóhivatal VII., Lenin körút 0—11 Telefon 221—285 Előfizetési ügyek levélben: Posta Központ Hírlap Irodája V., József nádor tér 1. Telefon 180—850 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évre 24.— forint Postatakarékpénztártsekk számdaszám: 61.210 Megjelent 21.000 példányban Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein Budapest, VIII., József körút 5. I . felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály 1952 DECEMBER 18. Szovjet zeneszerzők üdvözlete KODÁLY ZOLTÁNNAK „A művésznek éreznie kell, hogy része a tömegnek, de azt is át kell éreznie, hogy tehetsége a tömeg érzéseinek kifejezésére kötelezi. Érzi, hogy népéből kiemelkedve annak egyben teremtő része, a mai idők muzsikusa, prófétája és szószólója, népe törekvéseinek, ábrándjainak és kétségeinek kifejezője ...” Ezeket a szavakat mondotta 1946 ban a nagynevű magyar zeneszerző: Kodály Zoltán. Mint lánglelkű hazafi, egész életét népe szolgálatába állította és az igazi nemzeti kultúra fejlődésének szentelte. Századunk elején, midőn az európai zeneművészeten elhatalmasodtak azok a veszedelmes, dekadens irányzatok, amelyek végül is a formalizmus torz ferdüléseihez vezettek, Kodály Zoltán barátjával és művésztársával, Bartók Bélával együtt a népi művészet kiapadhatatlan forrásához, az addig alig ismert és jóformán feltáratlan magyar népdalhoz fordult. Tanulmányozták a nép életét, feljegyezték a mesterkéletlen népdalokat és népi táncokat. Oly mélyen és tökéletesen behatoltak a népi zene lényegébe, annyira magukévá tették annak kifejező formáit és jellegét, hogy nemcsak összeforrottak az egyszerű parasztok életével, szokásaival, hanem a népi dalstílus szerves részévé vált zenei gondolkodásuknak. A két zeneszerző sokesztendős önfeláldozó munkája többezer népdal összegyűjtését eredményezte és új fejezetet nyitott az európai zenekutatás történelmében, egyben pedig megismertette a zenei világgal a magyar népzene legszebb gyöngyeit. Kodály Zoltán személyében szerencsésen egyesül az ihletett művész a hatalmas tudású kutatóval. Énekes és hangszeres, szimfonikus és énekkari műveivel, népzenekutatásaival és népdalgyüjteményeivel jelentősen gyarapította és gazdagította a magyar kultúra kincsesházát. Minden alkotása a magyar nép lelki gazdaságáról s a szabadságért és függetlenségért folytatott kitartó és hosszú harcáról tesz tanúságot. Ebben áll Kodálynak a nagy elvekért küzdő, becsületes művészpatriótának, a magyar zene hűséges védelmezőjének életcélja és nagysága. Munkássága nemcsak Magyarországon nyerte el méltó elismertetését, hanem messze, hazája határain túl is. Jól tudjuk, hogy az új demokratikus Magyarországon Kodály nevét milyen szeretet és tisztelet övezi. Nevelőmunkájának termékeny hatását igen sok magyar zeneszerző érezheti, akár közvetlenül, akár közvetve voltak tanítványai. A szovjet zenei hallgatóság köréből forró rokonszenvet váltottak ki az olyan kimagasló Kodály-művek, mint a „Háry János”-szvit, amelyet a magyar zene íze-színe át meg áthat, vagy a csodálatos „Galántai táncok”, a „Kállai kettős” táncának elbűvölő melódiája, a ragyogó népdalfeldolgozások és sok egyéb. Nemrégiben Moszkvába érkezett a Magyar Népzene Tára hatalmas gyűjteményének első kötete. Ez a kötet több mint ezer tudományosan feljegyzett és feldolgozott népdalt tartalmaz. A teljes sorozatot, amely Kodály irányítása alatt és személyes szerkesztésében kerül kiadásra, összesen 20 kötetre tervezik. Ismerjük Kodály kivételesen érdekes és mélyreható megfigyeléseit, amelyekkel sikerült megállapítania a magyar és a marti, csuvas, vogul és osztrák népzene közötti rokoni kapcsolatokat. Kodály Zoltán 70 születésnapját alkotóerejének teljes világában ünnepli; a zeneszerzés és zenetudomány területén egyaránt fáradhatatlanul folytatja alkotó tevékenységét. Mint a mai magyar zeneszerző gárda elismert vezető egyénisége, minden cselekedetével arra törekszik, hogy egészséges, realista elveket szolgáljon nemcsak a nemzeti zeneművészet, hanem a nemzetközi kulturális kapcsolatok terén is, szolgálva egyszersmind a béke ügyét és a demokráciát. A Szovjetunió zenei társadalma Kodályt a nép művészeként tiszteli, igazi haladó zeneszerzőnek emeri el, akinek minden törekvését áthatsa az egyszerű ember, az igazság és a béke iránti szeretet. A szovjet zenei élet személyiségei forró baráti üdvözletüket küldték Kodály Zoltánnak és hosszú évekig tartó egészséget kívánnak neki, hogy minél tovább alkothasson hazája művészetének és a mai élenjáró demokratikus kultúrának javára. T. HRENNYIKOV — J. SAPORIN — M. MOLCSANOV „VÉGRE EGY KLASSZ FILM!" A budapesti mozik közönsége átalában szeretettel fogadja a haladó nyugati művészek, — olaszok, angolok, franciák, — filmjeit. A „Biciklitolvajok", a „Reménység útja”, vagy a „Botrány Klesmerlben“ nem szocialista-realista művek, de szeretjük őket, mert több- kevésbbé híven, bátran és művészien tükrözik a kapitalista országok dolgozóinak keserves életét. De a legutóbb bemutatott francia filmből, a „Fiúk, lányok, kutyák'-ból nem tanulunk semmit! A film ál-szociális problémákat vet fel és hamisan oldja meg őket. Kik ezek a fiúk, lányok? Kilenc elhanyagol, rongyos gyerek, akinek nem volt szerencséje és kimaradt az üdültetési akcióból, — (mert Franciaországban olyan megszokott dolog a külvárosi gyerekek üdültetése?!) — egyikük egy rossz festő, a másik fehérbódítás szobalányal rendelkező, laza erkölcsű úrinő fia, van, akinek autókezelő vagy sofőr a papája és olyan kis any is, aki hasztalan vágyik selyemharisinyára, mert anyja elhagyta s apja Marseillebe jár a szeretőjéhez. A gyerekek kutyákat lopnak és saját kutyájuk ötletes segítségével megzsarolják a gazdag kutyatulajdonosokat. A film elején még azt hittük, íme, a film alkotói megmutatják az amerikai filmirodalom, a gengszterfilmek züllesztő hatását a francia fiatalságra. De utóbb erről szó sincs. Sőt! A gyerekek éppen egy angol film hatására akarják abbahagyni a különös „mesterséget”, bár ezt a mesterséget a film rendezője és írói egyáltalán nem ítélik el. A néző másfél órán keresztül azért szurkol, hogy sikerüljön az újabb és újabb lopás , mikor a végén megmenti a gyerekeket a rendőrségtől, ismét a jó ötletünek, a tolvaj jó ötletének örülünk. S ha még hozzávesszük azt is, hogy a „Fiúk, lányok, kutyák” unalmas, helyenként formalista eszközökkel készült film is, akkor felmerül a kérdés, minek és kinek mutatták be? Tudjuk, hogy még számos haladó nyugati film („Két sornyi reménység”, „Fanfan la ’rulipe” „Roma II órakor“ stb.) — nem jutott el hozzánk. Várjuk őket. De ugyanakkor elvárjuk azt is, hogy azok, akik a külföldi filmek átvételéről döntenek, jobban meggondolják, mit érdemes és mit nem szabad bemutatniok. Ne adjanak alkalmat olyan kétes értékű dicséretre, mint amilyen a Puskin mozi előcsarnokában, hosszúhajú, csőnadrágos jamipecek között hangzott el a minap: „Öregem, végre egy klassz film”. „Klassz, de azért a kovbojok még jobbak...*'