Irodalmi Ujság, 1952. július-december (3. évfolyam, 14-26. szám)

1952-12-18 / 26. szám - T. Hrennyikov - J. Saporin - M. Molcsánov: Szovjet zeneszerzők üdvözlete Kodály Zoltánnak • köszöntő (8. oldal)

8 Irodalmi Újság Irodalmi Újság TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAK JÓZSEF ATTILA KÖLTÉSZETÉRŐL József Attila halálának 15. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Irodalomtörténeti Tár­saság háromnapos tudományos ülést tartott. Első megvalósulá­sa ez annak a tervnek, amely szerint a jövőben rendszeresen többnapos tudományos üléssza­kot hívnak egybe, széles közön­ség előtt, hogy megvitassák egyes írók és költők munkássá­gát, problémáit, kora társadalmi helyzetét és a vele kapcsolatos kérdéseket. Lukács György Kossuth-díjas akadémikus megnyitó beszédé­ben kiemelte az ülésszak jelen­tőségét, rámutatott arra, hogy Horváth Márton tanulmánya óta sem folytattak kielégítő kutató­munkát József Attila költészetét illetőleg. Ez a mostani ülésszak ennek a munkának kezdetét jel­zi — mondotta Lukács György, majd felhívta a figyelmet arra, hogy ahhoz, hogy József Attila helyét tisztán lássuk az iro­dalomban és társadalomban, fel kell dolgozni a Horthy-korszak irodalmi fejlődését és a párt történetét a Horthy-korszak alatt. Meg kell vizsgálnunk József At­tila viszonyát korának irodalmi áramlataihoz. Az ülésszak első előadója Sza­bolcsi Miklós, teljes értékelését adta József Attila költői fejlődé­s „RÁKOSI ZÁSZLÓALJ" cím­­­mel Gitáros László regényt írt a spanyol polgárháború magyar hőseiről.★ ÖT ÚJ ZENEI GIMNÁZIUM MAGYARORSZÁGON. Pécsett, Győrött, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben zenei gimnáziumo­kat létesítettek a zenei pálya iránti nagy érdeklődés kielégíté­sére. Megnyitották a túrkevei „Vörös Csillag” termelőszövetke­zet zenei iskoláját, ahol 316 nö­vendék tanul.★ ILLYÉS GYULA 50-ik szüle­tésnapja alkalmából cikket kö­zölt a Literárni Noviny — a Csehszlovák írószövetség lapja —. A cikk ismertetést ad Illyés Gyula írói munkásságáról. ★ „ZENETUDOMÁNYI TANUL­MÁNYOK” címen Kodály Zol­tán 70. születésnapja alkalmából könyvet ad ki a Magyar Tudo­mányos Akadémia zenetudomá­nyi bizottsága. A 600 oldalas kötet összeállítását Szabolcsi Bence zenetudós végzi. A mű első része Kodály Zoltán zene­szerzői és tudományos folklór­­gyűjtői munkásságát méltatja. Jurij Saporin, Tyihon Hrennyi­­kov és Kiril Molcsanov múlt év novemberében hazánkban járt három szovjet zeneszerző közö­sen írt cikkükben üdvözlik Ko­dály Zoltánt. Szabó Ferenc, Sza­bolcsi Bence, Tóth Aladár cik­keit tartalmazza még a kötet első része. A második részt Bartók Béla népdalgyűjtéséről szóló mindeddig kiadatlan tanulmánya vezeti be. A másik nagyjelentő­ségű tanulmányt Beljajev szov­jet zeneesztétikus írta a népze­néről. Ez a rész további negy­ven magyar és külföldi zene­tudós tanulmányát tartalmazza. A kötet januárban jelenik meg. ★ A Fiatal írók Munkaközössé­ge január első felében tartja II. konferenciáját. A feladata Révai József konferencia beszédé­nek elvi tanulságai alapján meg­vitatni a fiatal írók előtt álló fel­adatokat, élesen szembeszállni azokkal a káros nézetekkel, ame­lyeknek rossz befolyása helyte­len irányba vitte fiatal irodal­munk fejlődését. Meg kell vitatnia a konferenciának a fiatal írók nevelésének s az új fiatal tehet­ségek felkutatásának és segíté­sének módszereit. ★ A „DAILY WORKER” de­cember 10-i száma közölte, hogy az amerikai titkosszolgálat egy évvel ezelőtt elrabolta Vataru Kadzi, neves haladó japán írót. Az író most szabadult a fog­ságból és egy sajtókonferen­cián elmondotta a vele történ­teket. A következő na­pon­­ újra eltűnt és azóta nyomaveszett. sének. Előadásában számos mindeddig ismeretlen verset idé­zett és elemzett. Bóka László egyetemi tanár, az irodalomtu­dományok doktora József Attila költői eszközeinek fejlődéséről szóló előadásában mélyreható elemzéssel vizsgálta meg, hogy a nagy proletárköltő mennyiben adott többet az irodalomnak, mint kora költői. Beszélt József Attila művészetének eddig el­hanyagolt vonásairól, például a dalok problémájáról. Előadásá­ban részletesen foglalkozott a költő nyelvének problémáival. Koczkás Sándor egyetemi tanár­segéd tartotta a harmadik elő­adást, melyben felvetette József Attila és a mai irodalom viszo­nyát. Megvizsgálta, mit kapott József Attilától a mai irodalom és mit kell még kapnia. Beszélt a szocialista költői tudatosság megnyilvánulásairól, rámutatott a szocialista irodalom jövőbe­mutató jellegére. Az ülésszak előadásait viták követték. Fel­szólaltak: Kardos László egye­temi tanár, Nagy Miklós egyete­mi adjunktus, Szalai Sándor ta­nár, Földessy Gyula Kossuth­­díjas irodalomtörténész és Som­lyó György József Attila-díjas költő. A háromnapos ülésszakot Zelk Zoltán Kossuth-djas költő zárta be. ÚJ DALJÁTÉKOT mutat be karácsonykor a Magyar Rádió. Szövegét Dékány­ András, zené­jét Farkas Ferenc szerezte. A daljáték címe: „Zeng az erdő". Meséjének erdősítés áll,középpontjában az it BULGÁRIA most ünnepelte egyik legnagyobb élő proletár­­költőjének, Dimetre Polianov­­nak 75. születésnapját, kinek munkássága elválaszthatatlanul összeforrott népe sorsával. nagy költő az elmúlt évben Kí­­­nában és Koreában járt. Vissza­térése után számos békeharcos verset írt és sok előadást tartott a koreai nép hősies harcáról. ★ A MÚLT ÉV TAVASZÁN ALAKULT meg Kárpátukrajná­­ban a magyar népi együttes. Az­óta nagy sikerrel vendégszere­peltek Ukrajnában, B­elorussziá­­ban és Litvániában. ★ SÁNDOR KÁLMÁN „A harag napja” cmű színművét Prágában december 19-től, a Csehszlovák Hadsereg Színháza játssza. ★ MOSZKVÁBAN BEMUTAT­TÁK Gogol „Revizor”-ának szí­nes filmváltozatát. Az új filmet V. Petrov rendezte, főszerepét Gorbacsov játssza. ★ LONDONBAN, A Royal Fes­tival Hallban háromezer néző előtt aratott nagy sikert Igor Beszodnij hegedűművész és Emil Gilels zongoraművész, a szovjet zeneművészet két világ­hírű képviselője. ★ A KÖVETKEZŐ LEVELET írta egy olasz munkás a „Vie nuove” című olasz haladó szelle­mű hetilap szerkesztőségéhez, Victor Hugo „Nyomorultak” cí­mű regényének új olasz kiadá­sával kapcsolatban. „A legna­gyobb csodálkozással állapítot­tam meg, hogy azokat a része­ket, melyekben Victor Hugo megbélyegzi korának társadal­mát a nemzetek szenvedéséért és nyomorúságáért... kihagyták a könyvből. Az új 1949-es ki­adásban vettem meg a regényt és összehasonlítva az 1936-ban megjelent kiadással, láttam, hogy nagyon sok részletet kihagytak a 49-es kiadásból... A nagy fran­cia író már nem él, de élnek az olvasók, akiknek joguk van til­takozni az ő emléke és az egész kultúra megcsúfolása ellen.. ★ PAUL CLAUDEL, a francia klerikális reakció vezető írója megkapta a Spanyol Nagy Ér­demrendet. Az ünnepélyes át­adás a pápai nuncius jelenlété­ben, a spanyol követségen folyt le. Paul Claude­ válaszbeszédé­­ben a legmélyebb tiszteletét és hódolatát fejezte ki Franco­ Spanyolországának. A ROMÁN ÍRÓK LEGJOBB­JAIT állami­­ díjjal tün­tette ki a Román Népköztár­saság. Petru Dumitriu kapta a prózairodalom első díját, a duna—feketetengeri-csatorna épí­tőinek hősi küzdelmét bemutató „Por nélküli út” című — átdol­gozott kiadásban­­ megjelent — regényéért. Díjat kapott1 Eusebiu Camitar „A mag kicsirázik” cí­mű regényéért, melynek tárgya a falu szocialista átalakulása és Ion Calugaru „Acél és ke­nyér“ című regényéért, amely a vasipari munkások küzdelmét mutatja be az újjáépítés idején A romániai magyar írók közül: Kovács György, Horváth Imre, Horváth István, Sütő András és Hajdú Zoltán kaptak Állami Dí­jat.★ PAUL ELUARD EMLÉKES­TET rendezett a Szovjet Írószö­vetség, a Szovjet Békevédelmi Bizottság, a Gorkij Világirodal­mi Intézet és a Külföldi Iro­dalom Országos Könyvtára az írók Központi Házában. ★ AZ AM­ERI­KA ELLENES TE­VÉKENYSÉGET VIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG feketelistát állított össze a tanulóifjúság számára. A lista 560 könyvet tartalmaz. Megtiltották az amerikai diákok­nak, Theodor Dreiser, Howard Fast, Albert Maltz műveinek ol­vasását. A newyorki iskolákban még Mark Twain „Egy jenki. Artur király udvarában” című könyvét is betiltották. A Peoples World című lap azzal magya­rázza a könyv betiltását, hogy az­ „megrontja az amerikai át­lagember erkölcsi felfogását”. ★ PAUL HOGARTH, tehetséges angol grafikus látogatást tett Görögországban, ahol különösen a koncentrációs táborokban és börtönkben sínylődő békeharco­sok, kommunisták szörnyű szen­vedései rendítették meg. Rajz­­sorozatokat készített a börtönök előtt hosszú sorokban kígyózó, látogatási engedélyért harcoló hozzátartozókról, munkásnőkről. A magánkézen lévő londoni mú­zeumok Hogarth rajzait nem fo­gadták el kiállításra. ★ A WASHINGTONBAN nemrég bemutatott „Nagy koncert” cí­mű szovjet filmet, nagy lelke­sedéssel fogadta az amerikai kö­zönség. A bemutatást követő napon sokszáz­­ filmszínház mű­sorára tűz­te „A nagy koncert”-et. A nagy siker miatt az amerikai sajtó kénytelen volt elismerően nyilatkozni a filmről. A „Thim­es Herald” íev­er „A film kétórás nagy műélvezetet jelentett a nézőknek". Ez a szó, hogy „nagy" itt igazán találó. Nem csak a film témája elragadó, de a technika is, amivel készült. ..A hattyúk tava” beillesztett felvételei lélegzetét frtóan szé­pek.” A szovjetellenes „Star” is kényszeredetten vallja be, hogy „ez a film a zen­értőknek magas élvezetet rutott’’. A ROMÁN VÁLLALATOK KÖNYVKIADÓ- létrehozták a nemzeti kisebbségi osztályokat, melyeknek feladatuk, hogy fej­lesszék a Romániában élő ki­­sebbséges dolgozóinak elméleti színvonalát. A Politikai Könyvkiadó ma­gyar szerkesztősége eredményes jó munkát végez. Fennállása óta számtalan könyvet, brosúrát, fü­zetet adott ki magyar nyelven. Marx, Engels, Lenin és Sztálin művei mellett kiadták Gh. Gheorghiu-Dej „Cikkek és beszé­dek’1 című művét, hogy tanulmá­nyozásával alapvető ismereteket sajátítsanak el Románia­ gazda­sági és történeti viszonyairól. Az Állami Irodalmi és Művé­szeti Kiadó számos, Romániában élő magyar író művét adta ki. Többek között Asztalos István, Állami-díjas „Szél fuvatlan nem indul” című regényét, Horváth István Állami-díjas „Törik a­ par­lagot" című művét, Kovács György „Foggal és körömmel”, Nagy István „A legmagasabb hőfokon” című regényeit. Kiad­ták Horváth Imre Álami-díjas költő „Amit az idő parancsolt, majd „Békét követel az élet” cí­mű verskötetét, Szabédi László „Sokan szólunk” című versgyűj­teményét és Hajdú Zoltán ugyan­csak Állami-díjas költő „Mind­halálig” című elbeszélő költemé­nyét. Klasszikusaink közöl Vörösmarty Mihály és Ady Endre válogatott verseit ad­ták ki. Az Ifjúsági Kiadó magyar szerkesztősége is harcos, művé­szi könyvek kiadásával segíti az ifjúság fejlődését. Megjelent magyar nyelven Majtényi Erik „Ők féljenek“ című verseskötete és „Ismerjük meg az esztendőt” című képeskönyve. A meseköny­­vek sorozatában kiadták Hor­váth Imre „Szürke kos” és Gáli Margit „Homokvár” című mese­gyűjteményeit. Ezeket követte Papp Ferenc „Újmozdony“ című ifjúsági regénye. Az Állami Tudományos Kiadó számos értékes kiadvánnyal gazdagította a nemzeti kisebb­ségek tudományos életét. Ipari, mezőgazdasági, orvostudományi kérdésekkel foglalkozó művek mellett megjelentek különböző ókori görög bölcselők szövegei. Az egyetemeken működő tudo­mányos dolgozók eredeti kutatá­sairól és eredményeiről szóló művek egymás után kerülnek ki­adásra. Ezeken kívül az „Orosz könyv” Kiadó a szovjet irodalom és klasszikus orosz irodalom nagy műveit számos példányban adta ki a nemzeti kisebbségek nyelvén. Többek között Solohov „Új barázdát szánt az eke” cí­mű könyve, Osztrovszkij „Így­ edződött az acél” című világhírű regénye, Panova „Napfényes part” című művek, Gorkij „Anya” című regénye jelentek meg ma­gyar nyelven. * GEORGES SADOUL, a ki­tűnő francia kritikus­ megírta Chantin életét. Ez az első olyan munka, amely Chaplin halhatat­lan filmalkotásait és nagy szí­nészi életét a kor eseményeivel kapcsolatban ismerteti. Megszűnik a „KÜLÖNLEGES KÖLTSÉGEK" dáridója (Gerő elvtárs beszéde nyomóm.) — Micsoda gyászmenet ez, szektárs? — Vége a bankettezésnek, öregem! Hátul kullognak a bankettsirat­ók ... (Tartcz Tibor rajza) Irodalmi Újság a Magyar írók Szövetségének lapja Megjelenik kéthetenként, csütörtökön Szerkeszti: Illés Béla Szerkesztőség VI., Gorkil Fasor 10 I. emelet Telefon: 428—305, 425—545 A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat Igazgatója Kiadóhivatal VII., Lenin körút 0—11 Telefon 221—285 Előfizetési ügyek levélben: Posta Központ­ Hírlap Irodája V., József nádor­ tér 1. Telefon 180—850 Egyes szám ára 1.— forint Előfizetés egész évre 24.— forint Postatakarékpénztárt­­­sekk szám­d­aszám: 61.210 Megjelent 21.000 példányban Nyomatott a Szikra Lapnyomda körforgógépein Budapest, VIII., József körút 5. I . felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály 1952 DECEMBER 18. Szovjet zeneszerzők üdvözlete KODÁLY ZOLTÁNNAK „A művésznek éreznie kell, hogy része a tömegnek, de azt is át kell éreznie, hogy tehetsége a tömeg érzéseinek kifejezésére kötelezi. Érzi, hogy népéből kiemelkedve annak egyben teremtő része, a mai idők muzsikusa, prófétája és szószólója, népe törekvéseinek, ábrándjainak és kétségeinek kifejezője ...” Ezeket a szavakat mondotta 1946 ban a nagynevű magyar zeneszerző: Kodály Zoltán. Mint lánglelkű hazafi, egész életét népe szolgálatába állította és az igazi nemzeti kultúra fejlődésének szentelte. Századunk elején, midőn az európai zeneművészeten elhatalmasodtak azok a veszedelmes, dekadens irányzatok, amelyek végül is a formalizmus torz ferdüléseihez vezettek, Kodály Zoltán barátjával és művésztársával, Bartók Bélá­val együtt a népi művészet kiapadhatatlan forrásához, az addig alig ismert és jóformán feltáratlan magyar népdalhoz fordult. Tanulmányozták a nép életét, feljegyezték a mester­kéletlen népdalokat és népi táncokat. Oly mélyen és töké­letesen behatoltak a népi zene lényegébe, annyira magu­kévá tették annak kifejező formáit és jellegét, hogy nem­csak összeforrottak az egyszerű parasztok életével, szoká­saival, hanem a népi dalstílus szerves részévé vált zenei gondolkodásuknak. A két zeneszerző sokesztendős önfeláldozó munkája többezer népdal összegyűjtését eredményezte és új fejeze­tet nyitott az európai zenekutatás történelmében, egyben pedig megismertette a zenei világgal a magyar népzene legszebb gyöngyeit. Kodály Zoltán személyében szerencsésen egyesül az ihletett művész a hatalmas tudású kutatóval. Énekes és hangszeres, szimfonikus és énekkari műveivel, népzene­­kutatásaival és népdalgyüjteményeivel jelentősen­­ gyara­pította és gazdagította a magyar kultúra kincsesházát. Minden alkotása a magyar nép lelki gazdaságáról s a szabadságért és függetlenségért folytatott kitartó és hos­­­szú harcáról t­esz tanúságot. Ebben áll Kodálynak a nagy elvekért küzdő, becsületes művészpatriótának, a magyar zene hűséges védelmezőjének életcélja és nagysága. Munkássága nemcsak Magyarországon nyerte el méltó elismertetését, hanem messze, hazája határain túl is. Jól tudjuk, hogy az új demokratikus Magyarországon Kodály nevét milyen szeretet és tisztelet övezi. Nevelő­­munkájának termékeny hatását igen sok magyar zeneszerző érezheti, akár közvetlenül, akár közvetve voltak tanítványai. A szovjet zenei hallgatóság köréből forró rokonszenvet váltottak ki az olyan kimagasló Kodály-művek, mint a „Háry János”-szvit, amelyet a magyar zene íze-színe át meg áthat, vagy a csodálatos „Galántai táncok”, a „Kállai kettős” táncának elbűvölő melódiája, a ragyogó népdalfel­dolgozások és sok egyéb. Nemrégiben Moszkvába érkezett a Magyar Népzene Tára hatalmas gyűjteményének első kötete. Ez a kötet több mint ezer tudományosan feljegyzett és feldolgozott nép­dalt tartalmaz. A teljes sorozatot, amely Kodály irányítása alatt és személyes szerkesztésében kerül kiadásra, össze­sen 20 kötetre tervezik. Ismerjük Kodály kivételesen érde­kes és mélyreható megfigyeléseit, amelyekkel sikerült meg­állapítania a magyar és a marti, csuvas, vogul és osztrák népzene közötti rokoni kapcsolatokat. Kodály Zoltán 70 születésnapját alkotóerejének teljes világában ünnepli; a zeneszerzés és zenetudomány terüle­­tén egyaránt fáradhatatlanul folytatja alkotó tevékenységét. Mint a mai magyar zeneszerző­ gárda elismert vezető egyé­nisége, minden cselekedetével arra törekszik, hogy egészsé­ges, realista elveket szolgáljon nemcsak a nemzeti zene­művészet, hanem a nemzetközi kulturális kapcsolatok te­rén is, szolgálva egyszersmind a béke ügyét és a demo­kráciát. A Szovjetunió zenei társadalma Kodályt a nép művé­szeként tiszteli, igazi haladó zeneszerzőnek emeri el, aki­nek minden törekvését áthatsa az egyszerű ember, az igaz­ság és a béke iránti szeretet. A szovjet zenei élet szemé­lyiségei forró baráti üdvözletüket küldték Kodály Zoltánnak és hosszú évekig tartó egészséget kívánnak neki, hogy minél tovább alkothasson hazája művészetének és a mai élenjáró demokratikus kultúrának javára. T. HRENNYIKOV — J. SAPORIN — M. MOLCSANOV „VÉGRE EGY KLASSZ FILM!" A budapesti mozik közönsége á­talában szeretettel fogadja a haladó nyugati művészek, — olaszok, angolok, franciák, — film­jeit. A „Biciklitolvajok"­, a „Reménység útja”, vagy a „Botrány Klesmerlben“­ nem szocialista-realista művek, de szeretjük őket, mert több- kevésbbé híven, bátran és művészien tükrözik a kapi­talista országok dolgozóinak keserves életét. De a legutóbb be­mutatott francia filmből, a „Fiúk, lányok, kutyák­'-ból nem tanu­lunk semmit! A film ál-szociális problémákat vet fel és hamisan oldja meg őket. Kik ezek a fiúk, lányok? Kilenc elhanyago­l, ron­gyos gyerek, akinek nem volt szerencséje és kimaradt az üdülte­tési akcióból, — (mert Franciaországban olyan megszokott dolog a külvárosi gyerekek üdültetése?!) — egyikük egy rossz festő, a másik fehérbódítás szobalányal rendelkező, laza erkölcsű úrinő fia, van, akinek autókezelő vagy sofőr a papája és olyan kis any is, aki hasztalan vágyik selyemharisinyára, mert anyja elhagyta s apja Marseillebe jár a szeretőjéhez. A gyerekek kutyákat lopnak és saját kutyájuk ötletes segítségével megzsarolják a gazdag kutya­tulajdonosokat. A film elején még azt hittük,­­ íme, a film alkotói megmutatják az amerikai filmirodalom, a gengszterfilmek zül­­lesztő hatását a francia fiatalságra. De utóbb erről szó sincs. Sőt! A gyerekek éppen egy angol film hatására akarják abbahagyni a különös „mesterséget”, bár ezt a mesterséget a film rendezője és írói egyáltalán nem ítélik el. A néző másfél órán keresztül azért szurkol, hogy sikerüljön az újabb és újabb lopás , mikor a végén megmenti a gyerekeket a rendőrségtől, ismét a jó ötletü­­nek, a tolvaj jó ötletének örülünk. S ha még hozzávesszük azt is, hogy a „Fiúk, lányok, kutyák” unalmas, helyenként formalista esz­közökkel készült film is, akkor felmerül a kérdés, minek és kinek mutatták be? Tudjuk, hogy még számos haladó nyugati film („Két sor­nyi reménység”, „Fanfan la ’rulipe” „Roma II órakor“ stb.) — nem jutott el hozzánk. Várjuk őket. De ugyanakkor el­várjuk azt is, hogy azok, akik a külföldi filmek átvételéről dönte­nek, jobban meggondolják, mit érdemes és mit nem szabad be­­mutatniok. Ne adjanak alkalmat olyan kétes értékű dicséretre, mint amilyen a Puskin mozi előcsarnokában, hosszúhajú, csőnadrágos jamipecek között hangzott el a minap: „Öregem, végre egy klassz film”. „Klassz, de azért a kovbojok még jobbak...*'

Next