Irodalmi Ujság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-19 / 12. szám - Lukácsy Sándor: Keveset - drágán? | Az elefántbetegségről • könyv | Jegyzetek a könyvkiadásról • Jókai: Írói arcképek (Művelt Nép Könyvkiadó) (10. oldal)

to JEGYZETEK A KÖNYVKIADÁSRÓL H­eveset — drágáit ? Csaknem 700 könyv árát csökken­tették a márciusi alkalmi könyvvá­sárra, nem is kicsit, örül az ember ilyesminek. De hiba volna elhall­gatni, hogy ebbe az örömbe üröm is vegyül. Mert azt bizony meg kell mon­dani, hogy majdnem csupa olyan könyv lett most olcsóbb, melynek eladását a könyvterjesztő másként nemigen remélte már. Közhasznú szótárak, elismert költői művek, be­cses szakmunkák porosodtak a vál­lalat raktáraiban. Vajon miért? Ta­lán mert népünknek nem volt szük­sége rájuk, s az olvasók unottan el­fordultak tőlük? Még elgondolni is rossz, hogy valóban ez lett volna a sorsa olyan könyveknek, mint Nyekraszov és Eluard versei, Sőtér István kitűnő Kossuth-díjas mo­nográfiája Eötvös Józsefről, Herzen emlékiratai, a magyar jakobinusok perének anyaga, a magyar—orosz és a német—magyar szótár, Micsurin és Pavlov munkái, Feuerbach filo­zófiai művei, s a mezőgazdasági és technikai szakkönyvek hosszú sora! Szerencsére, szó sincs arról, hogy ezek a könyvek ne érdekelnék ol­vasóközönségünket. Hisz most, hogy olcsóbb lett az áruk, a vevők szinte tolonganak a boltokban. Nem a könyvekben volt tehát a baj, hanem az áruk volt magas. Megfizethetetle­nül. Ez pedig hibás kiadói politika kö­vetkezménye volt. A könyv ára tudvalévően a példányszámtól függ. Nagyobb példányszám, alacsonyabb ár — ilyen az összefüggés. S az utóbbi években egyre inkább elsza­porodtak az 1000, sőt 500 példány­ban megjelent kiadványok. Különö­sen az Akadémiai Könyvkiadó je­leskedett ebben. Ha egy-egy újabb könyvének megjelenését hirdette, a szakemberek idegesen törték a fe­jüket, hogy honnan teremtsék elő a 100—200 forintot a számukra nélkülözhetetlen szakmunkára. Az egyetemistákról nem is beszélve. Az 1000 példányos Batsányi (még ha kritikai kiadásról van is szó), vagy Horváth János (!) és Komlós Aladár 500 példányban megjelent monográfiái (a reformáció irodalmá­ról, illetőleg Vajda Jánosról), a botrány határát súrolták. (100, 125, illetve 60 forint volt az áruk!) Egyik-másik könyv elfogyott így is, mert a tudománykedvelők — mit tehettek egyebet? — a fo­gukat szíva leszúrták a tizes, sőt százas bankjegyeket, így előfor­dult olyan eset is, hogy méregdrá­ga könyvből második kiadást kel­lett kibocsátani. A Magyar építé­szet című könyv (Építésügyi Kiadó) első kiadásának 2000 példányát pl. mintegy fél év múlva követte a még mindig 80 forintos második kiadás, de megint csak 2000 példányban, s most állítólag készülnek­­ a har­madik kiadásra! Az Akadémiai Könyvkiadó annyi­ra beleélte magát az alacsony pél­dányszámok bűvöletébe, hogy az egyezres kiadást már valami külö­nösen népszerű, kivételes vállalko­zásnak tartja. Szilágyi János György könyve a görög művészet­ről 1000 példányban jelent meg, s a kiadó nem szégyelte a címlapra rányomtatni: „A Magyar Tudomá­nyos Akadémia ismeretterjesztő so­rozata.“ Hát mi ezer embernek ter­jesztjük csak az ismereteket ebben az országban, 70 forintos áron? Ne­vetséges, vagy inkább sírnivaló. Meggyőződésem, hogy az Akadé­mia­ Kiadó — többnyire kitűnő — könyvei egytől egyig elkeltek volna nagyobb példányszámban is, az en­nek megfelelő alacsonyabb áron. Az igaz, hogy így több papír fogyott volna. De ez a mostani árleszállítás talán nem került pénzébe az állam­nak? Takarékoskodni is okosan kell. Tagadhatatlan azonban, hogy a csökkentett árú könyvek közül jó­­néhány azért maradt raktáron, mert a szükségesnél nagyobb számban került forgalomba. De ezek régi könyvek. Elsősorban a Szikra kiad­ványai, abból az időből, amikor a fordulat éve után a Szikra nem egyszer komoly számvetés nélkül növelte példányszámait. E régi hi­bák reparálása is az állam pénzén történik most. Az olvasók természetesen örül­nek az árleszállításnak. De az „al­kalmi könyvvásár“ árjegyzéke szo­morúan árulkodik a kiadói politika meg a könyvterjesztés régibb és újabb hibáiról. Ezért nem lehet za­vartalan az örömünk. Az elefántbetegségről s­zörnyű kór ez, de nem az ele­­­fántokat pusztítja, hanem a forró égalji embereket. Gyerekko­romban láttam egy képeslapban ilyen szerencsétleneket, s azt olvas­tam, hogy akit e betegség megtá­mad, annak keze-lába elkezd da­gadni, püffed, egyre püffed, comb­vastagságúvá torzul, s végül olyan idomtalanná válik, mint egy ele­fántláb. Innen kapta a betegség a nevét. Rémes! Azt azonban nem tudtam, hogy ezt a kórt könyv is megkaphatja, méghozzá a mi mérsékelt égövünk alatt! Pedig így van. Itt van előt­tem egy kötet, melyet a Művelt Nép Könyvkiadó jelentetett meg nemrég (Jókai: írói arcképek; sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Bisztray Gyula). Szemmel láthatóan elefántbetegségben szenved sze­gény. A törzse — amit Jókai írt — egészséges, sőt kitűnő, de most nem erről akarok beszélni. Hanem a végtagok! A 390 lapos könyvből 53 lap a bevezető, és 80 a magya­rázó jegyzet, szóval az egész könyvnek több mint egynegyede! Tudom jól, hogy Jókai sok olyan idegen szót használ, sok olyan cél­zást, megjegyzést ejt el, mely ok­vetlenül magyarázatot kíván. De nem agyonmagyarázást. Elvégre Jókai nem a Zend Aveszta vagy a Divina Commedia titkokkal teljes szövegeit hagyta ránk. S bizonyára nagyot nézne, ha látná, hogy Thaly Kálmánról írt 18 soros kis humoros portréjához Bisztray tizenkét sornyi magyarázatot fűzött.­­ Bisztray a bevezetőben komótos részletességgel elmondja a kötetben található Jókai-írások tartalmát, idéz is belőlük jócskán, így aztán az olvasó számos szövegrészt kétszer is megtalálhat­ó ugyanabban a könyvben. Az ismétlést a saját szövegében sem kerüli el Biszt­ray, így például azt, hogy Ober­­nyik utolsó drámáját Bulyovszky Gyula fejezte be, a 335. lapon is elmondja, meg a 374-iken is. Azt pedig, hogy Jókai valamikor egy házban lakott Szigligetivel, há­romszor is a lelkünkre köti (a 24, 41. és 325. lapon), így persze dagad a magyarázó szöveg, s máris akko­ra, mint egy fia-elefántláb. A koronát azonban a dagasztó tevékenységre a szómagyarázatok teszik föl. Régóta figyelem már, hogy kiadóink — félreértve a nép­szerűség jogos követelményét — valóságos miniatűr „idegen szavak szótárát“ biggyesztenek majd min­den kiadványukhoz, ha kell, ha nem, s e szótárak néha nem is olyan „miniatűrök". A Jókai-kötet szótára pl. nem kevesebb, mint 43 lap. Megtudjuk belőle, hogy az atom az anyag legkisebb része, hogy a cilinder nem más, mint köcsög­kalap, a frakker pedig kétlovas bérkocsi; a cuspász az főzelék; a dialóg: dialógus; a filozóf: filozófus; a finánc: pénzügyőr; a frázis: üres szólam. Ezzel szemben nem tudjuk meg belőle, hogy a Csimborasszó tulajdonképpen délamerikai hegy; a districtus nem akármilyen kerület, hanem a régi országgyűléseken a megyék négy csoportja (ezért írja Jókai Csokonairól, hogy „végig isz­­sza mind a négy districtust" — s ez a „mind a négy“ magyarázat nélkül valóban nem érthető); s nem tudjuk meg azt sem, mi az a „zoopissa nedv" (én sem tudom). Ehelyett arról tudósít Bisztray, hogy a klikk: érdekcsoport; a paraplé: esernyő; a basa: pasa; a pint: űr­­mérték; üstökös: üstökön ragad; mingyázást: mindjárt; furuglyát, fu­rulyát; és hogy humort is vegyítsen a dologba, végül becsületes magyar szót magyaráz idegennel, mondván, hogy a lótej nem más, mint kumisz. Úgy gondolom, az efféle magya­rázatok sértik a közönséget, hiszen közlésük azt tételezi fel, hogy az ol­vasó hígvelejű vagy analfabéta, aki a legegyszerűbb szavakat sem érti Szerintem a jegyzetek felét-harma­­dát ki lehetne dobni, s ami lénye­ges mondanivaló az 53 lapos beve­zetőben, elfért volna 15—20 lapom (s ezzel még papírt* is megtakaríthat­tunk volna). Vagy esetleg az így nyert terjedelmen közölni lehetett volna inkább néhány fontos Jókai­­írást, mely sajnálatosan kimaradt a kötetből (pl. Jókai igen szép meg­emlékezését Teleki Sándorról, aki írónak is jelentős, vagy néhány anekdotát még Petőfiről, s többet a Kakas Márton humoros arcképcsar­nokából). S ebben az esetben a könyv arányai is helyrebillentek vol­na, s most nem kellene elefántbe­­tegségről beszélnünk. Lukácsy Sándor irodalmi Újság Irodalmi Újság A SZOVJET ÍRÓKONGRESSZUS tanulságairól rendez vitát az Ismeret­terjesztő Társulat Irodalmi szakosz­tálya, a Kossuth-klubban, március 22-én este 8 órakor. * KEDVES VENDÉGET fogadott szerdán délután a Magyar Írók Szö­vetsége. A magyar írók vendégül lát­ták P. V. Brovka Sztálin-díjas költőt, a Belorussz írószövetség elnökét, a magyar—szovjet barátsági hónapra hazánkba érkezett szovjet küldöttség tagját. A fogadáson Brovka „A szov­jet írók második kongresszusa és a be­lorussz irodalom" címmel tartott elő­adást. Előadásában beszámolt a fiatal belorussz irodalom elért eredményei­ről, s az előtte álló feladatokról. A nagy érdeklődéssel és tetszéssel fo­gadott előadás után P. V. Brovka vá­laszolt a magyar írók kérdéseire. ★ CSÓK ISTVÁN kilencvenedik szü­letésnapja alkalmából a Szovjet­­szkaja Kultúra hosszú cikket közölt az idős mesterről. A cikk kiemeli, hogy Csók István művészi pályafu­tása alatt mindig hű maradt a rea­lizmushoz. Művészete életörömöt árasztó, humanista művészet, amely­nek középpontjában mindig az egy­szerű emberek álltak. ★ ADY ENDRE ÉLETE ÉS MUN­KÁSSÁGA címmel Bóka László tart előadást március 27-én délelőtt 11 órakor a Zeneakadémia kistermében. Közreműködnek: Horváth Ferenc, Ilosvay Katalin, Palotai Erzsi és Nyíri Pál. •­ FŐVÁROSUNK BUDAPEST cím­mel érdekes bibliográfiát készít a Szabó Ervin Könyvtár. A tízéves kö­tetben ismertetik mindazokat a ver­seket, elbeszéléseket, regényeket is, amelyek fővárosunkról szólnak. ★ MÓRA FERENC Társaság akikul Kis­kúnfé­legyházán. * A MISKOLCI DÉRYNÉ SZÍN­HÁZ leg­közelebbi bemutatójával új színpadi szerzőt avat. Előadja Ve­­reckei Zoltánnak Vizsgázik a tanár úr című színművét, amelynek fősze­repét a darab szerzője játssza, aki egyébként színész. •­ A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM József Attila emlékkiállítást készít elő a nagy költő születésének 50. év­fordulója alkalmából. A kiállítást áp­rilis 11-én nyitják meg. A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉ­SZETI FŐISKOLA végzős hallgatói megismétlik nagysikerű vizsgadarab­­ju­k, Barta Lajos Szerelem című szín­­művének előadását. ★ . BORTNYIK SÁNDOR Korszerűsí­tett klasszikusok című szatirikus képsorozatát a közeljövőben a Szov­jetunióban állítják ki. •A NAGY SIKERREL zajlott le Grazban a Háry János ausztriai be­mutatója. it AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM új kiállítása Közel- és Közép-Kelet újabbkori iparművészete címmel március­ 19-én nyílik meg a közön­ség részére.★ CALDERON Zalameai bíró című színdarabjából filmet készített a ke­let-német Defa filmgyár. ★ A BUDAPEST KÖRNYÉKÉRE telepedett észak-magyarországi és székely lakosság között népdalgyűj­tő munkát folytat az Akadémia nép­­zenekutató csoportja. A negyedéve folyó gyűjtés eredményeiként eddig mintegy kétszáz ismeretlen vagy csak töredékében ismert dalt vettek mag­netofonszalagra. A gyűjtés anyagát részben a Népzenetár ezévi köteté­ben, részben önálló­­kötetben adják ki. ★ A NEW DELHIBEN tartandó nyári vásár egyik pavilonjában magyar könyv- és zeneműkiállítást rendez­nek.★ A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚ­ZEUM munkatársai megtalálták Horváth Árpádnak, a mártírhalált halt rendezőnek azt a levelét, amely­ben közli Ságvári Endrével, hogy bekapcsolódik az illegális munkába. A levelet, amelyen 1942 június 2-i dátum olvasható, a következő sorok­kal fejezi be: „A legnagyobb öröm számomra, ha újra aktívan bekap­csolódhatom a munkásmozgalom kul­turális ügyeibe és­­kérem a legtelje­sebb mértékben számítsanak rám." ★ A MŰVELT NÉP Könyvkiadónál megjelent Vajda György Mihály Lessing-monográfiája és Székely Sándornak Hermann Ottó munkás­ságát ismertető műve. Március végén jelenik meg Ungvári Tamás Fielding monográfiája. •­ A LUZERNI zenei hetek kiemelke­dő eseménye volt Hacsaturján hege­dűversenyének bemutatása, Igor Ojsztrah, André Cluytens és a Lon­doni Filharmonikus Zenekar előadá­sában. A zenei hetek másik jelentős eseménye Bartók Divertimentójának előadása volt. Varsányi Pál fametszet illusztrá­ciója Ady Endre „Új vizeken já­rok” című költeményéhez az Iz­­raelban héber nyelven megjelent Ady kötetben. «TaftoonnoonooononoofXXiocxxioooooooooooooooooooooot MÁRCIUS 24-ÉN lesz ötven éve, hogy meghalt Verne Gyula. Ebből az alkalomból több budapesti filmszín­ház Verne művéből készült filmet tűz műsorára.* A GYŐRI ÍRÓK kéthetenként nyilvános felolvasó üléseket tartanak saját műveikből. Az irodalmi estek nagy közönséget vonzanak. ★ AMERIKÁBAN ez évben kiadják Sztanyiszlavsz­kij és Szergej Eizen­­stein életrajzát. Előbbinek David Magarshack a szerzője, az Eizenstein életéről szóló könyvet Maria Seaton írta.★ AZ ÖSTERREICHISCHE MUSIK­­ZEITSCHRIFT közli a bécsi opera ki­váló énekesnőjének, Irmgard See­­friednek cikkét Utam Bartókhoz cím­mel. — A dán Nordisk Musikkultur két cikkben foglalkozik a zongora­pedagógia kérdésével Bartók zongo­raművei alapján. A Bartók Mikro­kozmoszát elemző könyv jelent meg Uhde német zenetudós tollából. EZER AMERIKAI ZENÉSZ tilta­kozott a Berlini Filharmonikusok amerikai vendégszereplése ellen, a Furtwängler utódjául kinevezett von Karajan karnagy és von Westermann igazgató náci múltja miatt. Beadvá­nyaikban kifogásolták, hogy a kor­mány anyagilag is támogatja ezt a turnét.★ A CSEHSZLOVÁK NÉPKÖZTÁR­­SASÁG népművelési minisztériuma előkészületeket tett egy április folya­mán Magyarországon rendezendő nagyszabású játékkiállításra. XXXiOOCXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOCX Végre egy szép színházi plakát! Méhely Iván műve, készült a Typopress nyomdában A FŐVÁROSI OPERETT SZÍN­HÁZ új magyar darab bemutatásával ünnepli a felszabadulás 10. évfor­dulóját. Jókai Mór Politikai divatok című regényét Háy Gyula dolgozta át színpadra, zenéjét Huszka Jenő szerezte. A daljáték címe: Márciusi vihar.★ FELSZABADULÁSUNK TIZEDIK évfordulójára az Új Magyar Könyv­kiadó ismét megjelentette Szmirnov: Harcban Budapestért című riport­könyvét. A mű, amelynek szerzője fegyveresen vett részt Budapest fel­szabadításában, Dr Sándor rajzaival kerül az olvasók kezébe. •­ E HÓNAPBAN lesz 70 éves a haj­­dúszovátai kórusmozgalom. A jubi­leum alkalmából ünnepi hangver­senyt tartanak, amelyen a debreceni népi együttes is szerepel. A hangver­senyen a 85-tagú énekkar olyan helyi népdalokat is előad, amelyeket a kó­rus tagjai gyűjtöttek. 1955 március 19. Irodalmi Újság a Magyar Írók Szövetségének lapja ** Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Hámos György (felelős szerkesztő), Illés Béla (főszerkesztő), Kónya Lajos, Kuczka Péter. Molnár Miklós Rak­sányi Károly Szabó Pál. Szerkesztőség: VI. GorkH Fasor 10 I­em. Telefon: 428—306. 425-545 A kiadásért felek • Lapkiadó Vállalat Igazgatója Kiadóhivatal: VII. Lenin-körút 9-11. Telefon: 221-280 Előfizetési jegyek levélben: Porttá Központ­ Hírlap Irodája V.­ József nádor-tér I. Telefon *80—850 Egyes szám ára I.— forint Előfizetés égés* évre 48 — forint Postatakarékpénztári csekkszámlaszám 81.210 Megjelent 20 050 példányban Nyomatott a Szikra Cagnyomda körforgó­­gépein Felelős nyondavezető: Kulcsár Mihály. Budapest, VII­., József körút ft. A HUT ItfiM­VEI SZIKRA KÖNYVKIADÓ A szovjet népek nagy hazája. Szerk. Z. Vidor Emma, 608 old. 32 Ft. A mű igen jó áttekintést nyújt a Szov­jetunió földrajzi viszonyairól, népeinek történetéről és megismerteti az olvasót a Szovjetunió társadalmi és államrend­jé­vel SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ KODOLÁNYI JÁNOS: Éltek, ahogy tud­tak. Válogatott elbeszélések. 461 old. 42 Ft. MESTERHÁZI LAJOS: Tanúság. Az em­ber nevében. Regény. 379 old. 24,50 Ft. Az Író Budapest ostromának szenve­déseit, a nyilas uralom őrjöngését, a fasiszta hordák rombolásait örökíti meg regényében egészen Budapest felszaba­dulásáig. REVICZKY GYULA: Apai örökség. Re­gény 131 old. (Szépirodalmi Kiskönyv­tár 68.) 6 Ft. A múlt század végének jelentős köl­tője e kisregényében a dzsentri életfor­mája, gondolkodásmódja, erkölcsei fe­lett mond ítéletet. THURY ZSUZSA: Egy fedél alatt. Re­gény. 3. kiad. 352 old. 25 Ft. VERNE: Dél csillaga. Regény. 280 old. (Olcsó Könyvtár.) 4 Ft. ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ ZADORNOV: Amur apó. Regény. 446 old. 23 Ft. * * A múlt század második felében Szibé­riába áttelepülő muzsikák keserves küszködéséről ír a szerző. ZLOBIN: Sasok szárnyán. Regény. 423 old. 22 Ft. Pugacsov parasztfelkelésének baski­­riai hullámverését, egy szabadságharcos ifjú tragikus harcát idézi fel a regény. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ GORKIJ: Az ifjúsági és gyermekiro­dalomról. 250 old. 19,50 Ft. A nagy írónak az ifjúsági és gyer­mekirodalommal kapcsolatos cikkeit, nyilatkozatait és leveleit tartalmazza a kötet ILLÉS BÉLA: Fegyvert s vitézt ének­­lek. Regény, új kiadás. 137 old. 12 Ft. LENGYEL BALÁZS: Ezüstgaras. Re­gény. 307 old. 18,50 Ft. A magyar történelem drámai idősza­­kát, a török hódoltság idejét ábrázolja egy jobbágyfiú életén keresztül. ZETKIN MILO VIDOVA: Az ifjú Sztálin. 113 old. félvászon 10, egészvászon 15 Ft NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ FÜSI JÓZSEF: Hajnal, Dráma 1 felv. 2 Ft. ZENEMŰKIADÓ LÁSZLÓ—BENCSIK SÁNDOR: Egy tánccsoport útnak indul. 118 old. 27 Ft. Irodalmi színvonalú tájékoztató a népi táncmozgalom múltjáról, jelenéről és távlatairól.

Next