Irodalmi Ujság, 1955. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-19 / 12. szám - Lukácsy Sándor: Keveset - drágán? | Az elefántbetegségről • könyv | Jegyzetek a könyvkiadásról • Jókai: Írói arcképek (Művelt Nép Könyvkiadó) (10. oldal)
to JEGYZETEK A KÖNYVKIADÁSRÓL Heveset — drágáit ? Csaknem 700 könyv árát csökkentették a márciusi alkalmi könyvvásárra, nem is kicsit, örül az ember ilyesminek. De hiba volna elhallgatni, hogy ebbe az örömbe üröm is vegyül. Mert azt bizony meg kell mondani, hogy majdnem csupa olyan könyv lett most olcsóbb, melynek eladását a könyvterjesztő másként nemigen remélte már. Közhasznú szótárak, elismert költői művek, becses szakmunkák porosodtak a vállalat raktáraiban. Vajon miért? Talán mert népünknek nem volt szüksége rájuk, s az olvasók unottan elfordultak tőlük? Még elgondolni is rossz, hogy valóban ez lett volna a sorsa olyan könyveknek, mint Nyekraszov és Eluard versei, Sőtér István kitűnő Kossuth-díjas monográfiája Eötvös Józsefről, Herzen emlékiratai, a magyar jakobinusok perének anyaga, a magyar—orosz és a német—magyar szótár, Micsurin és Pavlov munkái, Feuerbach filozófiai művei, s a mezőgazdasági és technikai szakkönyvek hosszú sora! Szerencsére, szó sincs arról, hogy ezek a könyvek ne érdekelnék olvasóközönségünket. Hisz most, hogy olcsóbb lett az áruk, a vevők szinte tolonganak a boltokban. Nem a könyvekben volt tehát a baj, hanem az áruk volt magas. Megfizethetetlenül. Ez pedig hibás kiadói politika következménye volt. A könyv ára tudvalévően a példányszámtól függ. Nagyobb példányszám, alacsonyabb ár — ilyen az összefüggés. S az utóbbi években egyre inkább elszaporodtak az 1000, sőt 500 példányban megjelent kiadványok. Különösen az Akadémiai Könyvkiadó jeleskedett ebben. Ha egy-egy újabb könyvének megjelenését hirdette, a szakemberek idegesen törték a fejüket, hogy honnan teremtsék elő a 100—200 forintot a számukra nélkülözhetetlen szakmunkára. Az egyetemistákról nem is beszélve. Az 1000 példányos Batsányi (még ha kritikai kiadásról van is szó), vagy Horváth János (!) és Komlós Aladár 500 példányban megjelent monográfiái (a reformáció irodalmáról, illetőleg Vajda Jánosról), a botrány határát súrolták. (100, 125, illetve 60 forint volt az áruk!) Egyik-másik könyv elfogyott így is, mert a tudománykedvelők — mit tehettek egyebet? — a fogukat szíva leszúrták a tizes, sőt százas bankjegyeket, így előfordult olyan eset is, hogy méregdrága könyvből második kiadást kellett kibocsátani. A Magyar építészet című könyv (Építésügyi Kiadó) első kiadásának 2000 példányát pl. mintegy fél év múlva követte a még mindig 80 forintos második kiadás, de megint csak 2000 példányban, s most állítólag készülnek a harmadik kiadásra! Az Akadémiai Könyvkiadó annyira beleélte magát az alacsony példányszámok bűvöletébe, hogy az egyezres kiadást már valami különösen népszerű, kivételes vállalkozásnak tartja. Szilágyi János György könyve a görög művészetről 1000 példányban jelent meg, s a kiadó nem szégyelte a címlapra rányomtatni: „A Magyar Tudományos Akadémia ismeretterjesztő sorozata.“ Hát mi ezer embernek terjesztjük csak az ismereteket ebben az országban, 70 forintos áron? Nevetséges, vagy inkább sírnivaló. Meggyőződésem, hogy az Akadémia Kiadó — többnyire kitűnő — könyvei egytől egyig elkeltek volna nagyobb példányszámban is, az ennek megfelelő alacsonyabb áron. Az igaz, hogy így több papír fogyott volna. De ez a mostani árleszállítás talán nem került pénzébe az államnak? Takarékoskodni is okosan kell. Tagadhatatlan azonban, hogy a csökkentett árú könyvek közül jónéhány azért maradt raktáron, mert a szükségesnél nagyobb számban került forgalomba. De ezek régi könyvek. Elsősorban a Szikra kiadványai, abból az időből, amikor a fordulat éve után a Szikra nem egyszer komoly számvetés nélkül növelte példányszámait. E régi hibák reparálása is az állam pénzén történik most. Az olvasók természetesen örülnek az árleszállításnak. De az „alkalmi könyvvásár“ árjegyzéke szomorúan árulkodik a kiadói politika meg a könyvterjesztés régibb és újabb hibáiról. Ezért nem lehet zavartalan az örömünk. Az elefántbetegségről szörnyű kór ez, de nem az elefántokat pusztítja, hanem a forró égalji embereket. Gyerekkoromban láttam egy képeslapban ilyen szerencsétleneket, s azt olvastam, hogy akit e betegség megtámad, annak keze-lába elkezd dagadni, püffed, egyre püffed, combvastagságúvá torzul, s végül olyan idomtalanná válik, mint egy elefántláb. Innen kapta a betegség a nevét. Rémes! Azt azonban nem tudtam, hogy ezt a kórt könyv is megkaphatja, méghozzá a mi mérsékelt égövünk alatt! Pedig így van. Itt van előttem egy kötet, melyet a Művelt Nép Könyvkiadó jelentetett meg nemrég (Jókai: írói arcképek; sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Bisztray Gyula). Szemmel láthatóan elefántbetegségben szenved szegény. A törzse — amit Jókai írt — egészséges, sőt kitűnő, de most nem erről akarok beszélni. Hanem a végtagok! A 390 lapos könyvből 53 lap a bevezető, és 80 a magyarázó jegyzet, szóval az egész könyvnek több mint egynegyede! Tudom jól, hogy Jókai sok olyan idegen szót használ, sok olyan célzást, megjegyzést ejt el, mely okvetlenül magyarázatot kíván. De nem agyonmagyarázást. Elvégre Jókai nem a Zend Aveszta vagy a Divina Commedia titkokkal teljes szövegeit hagyta ránk. S bizonyára nagyot nézne, ha látná, hogy Thaly Kálmánról írt 18 soros kis humoros portréjához Bisztray tizenkét sornyi magyarázatot fűzött. Bisztray a bevezetőben komótos részletességgel elmondja a kötetben található Jókai-írások tartalmát, idéz is belőlük jócskán, így aztán az olvasó számos szövegrészt kétszer is megtalálható ugyanabban a könyvben. Az ismétlést a saját szövegében sem kerüli el Bisztray, így például azt, hogy Obernyik utolsó drámáját Bulyovszky Gyula fejezte be, a 335. lapon is elmondja, meg a 374-iken is. Azt pedig, hogy Jókai valamikor egy házban lakott Szigligetivel, háromszor is a lelkünkre köti (a 24, 41. és 325. lapon), így persze dagad a magyarázó szöveg, s máris akkora, mint egy fia-elefántláb. A koronát azonban a dagasztó tevékenységre a szómagyarázatok teszik föl. Régóta figyelem már, hogy kiadóink — félreértve a népszerűség jogos követelményét — valóságos miniatűr „idegen szavak szótárát“ biggyesztenek majd minden kiadványukhoz, ha kell, ha nem, s e szótárak néha nem is olyan „miniatűrök". A Jókai-kötet szótára pl. nem kevesebb, mint 43 lap. Megtudjuk belőle, hogy az atom az anyag legkisebb része, hogy a cilinder nem más, mint köcsögkalap, a frakker pedig kétlovas bérkocsi; a cuspász az főzelék; a dialóg: dialógus; a filozóf: filozófus; a finánc: pénzügyőr; a frázis: üres szólam. Ezzel szemben nem tudjuk meg belőle, hogy a Csimborasszó tulajdonképpen délamerikai hegy; a districtus nem akármilyen kerület, hanem a régi országgyűléseken a megyék négy csoportja (ezért írja Jókai Csokonairól, hogy „végig iszsza mind a négy districtust" — s ez a „mind a négy“ magyarázat nélkül valóban nem érthető); s nem tudjuk meg azt sem, mi az a „zoopissa nedv" (én sem tudom). Ehelyett arról tudósít Bisztray, hogy a klikk: érdekcsoport; a paraplé: esernyő; a basa: pasa; a pint: űrmérték; üstökös: üstökön ragad; mingyázást: mindjárt; furuglyát, furulyát; és hogy humort is vegyítsen a dologba, végül becsületes magyar szót magyaráz idegennel, mondván, hogy a lótej nem más, mint kumisz. Úgy gondolom, az efféle magyarázatok sértik a közönséget, hiszen közlésük azt tételezi fel, hogy az olvasó hígvelejű vagy analfabéta, aki a legegyszerűbb szavakat sem érti Szerintem a jegyzetek felét-harmadát ki lehetne dobni, s ami lényeges mondanivaló az 53 lapos bevezetőben, elfért volna 15—20 lapom (s ezzel még papírt* is megtakaríthattunk volna). Vagy esetleg az így nyert terjedelmen közölni lehetett volna inkább néhány fontos Jókaiírást, mely sajnálatosan kimaradt a kötetből (pl. Jókai igen szép megemlékezését Teleki Sándorról, aki írónak is jelentős, vagy néhány anekdotát még Petőfiről, s többet a Kakas Márton humoros arcképcsarnokából). S ebben az esetben a könyv arányai is helyrebillentek volna, s most nem kellene elefántbetegségről beszélnünk. Lukácsy Sándor irodalmi Újság Irodalmi Újság A SZOVJET ÍRÓKONGRESSZUS tanulságairól rendez vitát az Ismeretterjesztő Társulat Irodalmi szakosztálya, a Kossuth-klubban, március 22-én este 8 órakor. * KEDVES VENDÉGET fogadott szerdán délután a Magyar Írók Szövetsége. A magyar írók vendégül látták P. V. Brovka Sztálin-díjas költőt, a Belorussz írószövetség elnökét, a magyar—szovjet barátsági hónapra hazánkba érkezett szovjet küldöttség tagját. A fogadáson Brovka „A szovjet írók második kongresszusa és a belorussz irodalom" címmel tartott előadást. Előadásában beszámolt a fiatal belorussz irodalom elért eredményeiről, s az előtte álló feladatokról. A nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadott előadás után P. V. Brovka válaszolt a magyar írók kérdéseire. ★ CSÓK ISTVÁN kilencvenedik születésnapja alkalmából a Szovjetszkaja Kultúra hosszú cikket közölt az idős mesterről. A cikk kiemeli, hogy Csók István művészi pályafutása alatt mindig hű maradt a realizmushoz. Művészete életörömöt árasztó, humanista művészet, amelynek középpontjában mindig az egyszerű emberek álltak. ★ ADY ENDRE ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA címmel Bóka László tart előadást március 27-én délelőtt 11 órakor a Zeneakadémia kistermében. Közreműködnek: Horváth Ferenc, Ilosvay Katalin, Palotai Erzsi és Nyíri Pál. • FŐVÁROSUNK BUDAPEST címmel érdekes bibliográfiát készít a Szabó Ervin Könyvtár. A tízéves kötetben ismertetik mindazokat a verseket, elbeszéléseket, regényeket is, amelyek fővárosunkról szólnak. ★ MÓRA FERENC Társaság akikul Kiskúnfélegyházán. * A MISKOLCI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ legközelebbi bemutatójával új színpadi szerzőt avat. Előadja Vereckei Zoltánnak Vizsgázik a tanár úr című színművét, amelynek főszerepét a darab szerzője játssza, aki egyébként színész. • A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM József Attila emlékkiállítást készít elő a nagy költő születésének 50. évfordulója alkalmából. A kiállítást április 11-én nyitják meg. A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA végzős hallgatói megismétlik nagysikerű vizsgadarabjuk, Barta Lajos Szerelem című színművének előadását. ★ . BORTNYIK SÁNDOR Korszerűsített klasszikusok című szatirikus képsorozatát a közeljövőben a Szovjetunióban állítják ki. •A NAGY SIKERREL zajlott le Grazban a Háry János ausztriai bemutatója. it AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM új kiállítása Közel- és Közép-Kelet újabbkori iparművészete címmel március 19-én nyílik meg a közönség részére.★ CALDERON Zalameai bíró című színdarabjából filmet készített a kelet-német Defa filmgyár. ★ A BUDAPEST KÖRNYÉKÉRE telepedett észak-magyarországi és székely lakosság között népdalgyűjtő munkát folytat az Akadémia népzenekutató csoportja. A negyedéve folyó gyűjtés eredményeiként eddig mintegy kétszáz ismeretlen vagy csak töredékében ismert dalt vettek magnetofonszalagra. A gyűjtés anyagát részben a Népzenetár ezévi kötetében, részben önállókötetben adják ki. ★ A NEW DELHIBEN tartandó nyári vásár egyik pavilonjában magyar könyv- és zeneműkiállítást rendeznek.★ A SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM munkatársai megtalálták Horváth Árpádnak, a mártírhalált halt rendezőnek azt a levelét, amelyben közli Ságvári Endrével, hogy bekapcsolódik az illegális munkába. A levelet, amelyen 1942 június 2-i dátum olvasható, a következő sorokkal fejezi be: „A legnagyobb öröm számomra, ha újra aktívan bekapcsolódhatom a munkásmozgalom kulturális ügyeibe éskérem a legteljesebb mértékben számítsanak rám." ★ A MŰVELT NÉP Könyvkiadónál megjelent Vajda György Mihály Lessing-monográfiája és Székely Sándornak Hermann Ottó munkásságát ismertető műve. Március végén jelenik meg Ungvári Tamás Fielding monográfiája. • A LUZERNI zenei hetek kiemelkedő eseménye volt Hacsaturján hegedűversenyének bemutatása, Igor Ojsztrah, André Cluytens és a Londoni Filharmonikus Zenekar előadásában. A zenei hetek másik jelentős eseménye Bartók Divertimentójának előadása volt. Varsányi Pál fametszet illusztrációja Ady Endre „Új vizeken járok” című költeményéhez az Izraelban héber nyelven megjelent Ady kötetben. «TaftoonnoonooononoofXXiocxxioooooooooooooooooooooot MÁRCIUS 24-ÉN lesz ötven éve, hogy meghalt Verne Gyula. Ebből az alkalomból több budapesti filmszínház Verne művéből készült filmet tűz műsorára.* A GYŐRI ÍRÓK kéthetenként nyilvános felolvasó üléseket tartanak saját műveikből. Az irodalmi estek nagy közönséget vonzanak. ★ AMERIKÁBAN ez évben kiadják Sztanyiszlavszkij és Szergej Eizenstein életrajzát. Előbbinek David Magarshack a szerzője, az Eizenstein életéről szóló könyvet Maria Seaton írta.★ AZ ÖSTERREICHISCHE MUSIKZEITSCHRIFT közli a bécsi opera kiváló énekesnőjének, Irmgard Seefriednek cikkét Utam Bartókhoz címmel. — A dán Nordisk Musikkultur két cikkben foglalkozik a zongorapedagógia kérdésével Bartók zongoraművei alapján. A Bartók Mikrokozmoszát elemző könyv jelent meg Uhde német zenetudós tollából. EZER AMERIKAI ZENÉSZ tiltakozott a Berlini Filharmonikusok amerikai vendégszereplése ellen, a Furtwängler utódjául kinevezett von Karajan karnagy és von Westermann igazgató náci múltja miatt. Beadványaikban kifogásolták, hogy a kormány anyagilag is támogatja ezt a turnét.★ A CSEHSZLOVÁK NÉPKÖZTÁRSASÁG népművelési minisztériuma előkészületeket tett egy április folyamán Magyarországon rendezendő nagyszabású játékkiállításra. XXXiOOCXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXJOOOOOCX Végre egy szép színházi plakát! Méhely Iván műve, készült a Typopress nyomdában A FŐVÁROSI OPERETT SZÍNHÁZ új magyar darab bemutatásával ünnepli a felszabadulás 10. évfordulóját. Jókai Mór Politikai divatok című regényét Háy Gyula dolgozta át színpadra, zenéjét Huszka Jenő szerezte. A daljáték címe: Márciusi vihar.★ FELSZABADULÁSUNK TIZEDIK évfordulójára az Új Magyar Könyvkiadó ismét megjelentette Szmirnov: Harcban Budapestért című riportkönyvét. A mű, amelynek szerzője fegyveresen vett részt Budapest felszabadításában, Dr Sándor rajzaival kerül az olvasók kezébe. • E HÓNAPBAN lesz 70 éves a hajdúszovátai kórusmozgalom. A jubileum alkalmából ünnepi hangversenyt tartanak, amelyen a debreceni népi együttes is szerepel. A hangversenyen a 85-tagú énekkar olyan helyi népdalokat is előad, amelyeket a kórus tagjai gyűjtöttek. 1955 március 19. Irodalmi Újság a Magyar Írók Szövetségének lapja ** Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Hámos György (felelős szerkesztő), Illés Béla (főszerkesztő), Kónya Lajos, Kuczka Péter. Molnár Miklós Raksányi Károly Szabó Pál. Szerkesztőség: VI. GorkH Fasor 10 Iem. Telefon: 428—306. 425-545 A kiadásért felek • Lapkiadó Vállalat Igazgatója Kiadóhivatal: VII. Lenin-körút 9-11. Telefon: 221-280 Előfizetési jegyek levélben: Porttá Központ Hírlap Irodája V. József nádor-tér I. Telefon *80—850 Egyes szám ára I.— forint Előfizetés égés* évre 48 — forint Postatakarékpénztári csekkszámlaszám 81.210 Megjelent 20 050 példányban Nyomatott a Szikra Cagnyomda körforgógépein Felelős nyondavezető: Kulcsár Mihály. Budapest, VII., József körút ft. A HUT ItfiMVEI SZIKRA KÖNYVKIADÓ A szovjet népek nagy hazája. Szerk. Z. Vidor Emma, 608 old. 32 Ft. A mű igen jó áttekintést nyújt a Szovjetunió földrajzi viszonyairól, népeinek történetéről és megismerteti az olvasót a Szovjetunió társadalmi és államrendjével SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ KODOLÁNYI JÁNOS: Éltek, ahogy tudtak. Válogatott elbeszélések. 461 old. 42 Ft. MESTERHÁZI LAJOS: Tanúság. Az ember nevében. Regény. 379 old. 24,50 Ft. Az Író Budapest ostromának szenvedéseit, a nyilas uralom őrjöngését, a fasiszta hordák rombolásait örökíti meg regényében egészen Budapest felszabadulásáig. REVICZKY GYULA: Apai örökség. Regény 131 old. (Szépirodalmi Kiskönyvtár 68.) 6 Ft. A múlt század végének jelentős költője e kisregényében a dzsentri életformája, gondolkodásmódja, erkölcsei felett mond ítéletet. THURY ZSUZSA: Egy fedél alatt. Regény. 3. kiad. 352 old. 25 Ft. VERNE: Dél csillaga. Regény. 280 old. (Olcsó Könyvtár.) 4 Ft. ÚJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ ZADORNOV: Amur apó. Regény. 446 old. 23 Ft. * * A múlt század második felében Szibériába áttelepülő muzsikák keserves küszködéséről ír a szerző. ZLOBIN: Sasok szárnyán. Regény. 423 old. 22 Ft. Pugacsov parasztfelkelésének baskiriai hullámverését, egy szabadságharcos ifjú tragikus harcát idézi fel a regény. IFJÚSÁGI KÖNYVKIADÓ GORKIJ: Az ifjúsági és gyermekirodalomról. 250 old. 19,50 Ft. A nagy írónak az ifjúsági és gyermekirodalommal kapcsolatos cikkeit, nyilatkozatait és leveleit tartalmazza a kötet ILLÉS BÉLA: Fegyvert s vitézt éneklek. Regény, új kiadás. 137 old. 12 Ft. LENGYEL BALÁZS: Ezüstgaras. Regény. 307 old. 18,50 Ft. A magyar történelem drámai időszakát, a török hódoltság idejét ábrázolja egy jobbágyfiú életén keresztül. ZETKIN MILO VIDOVA: Az ifjú Sztálin. 113 old. félvászon 10, egészvászon 15 Ft NÉPSZAVA KÖNYVKIADÓ FÜSI JÓZSEF: Hajnal, Dráma 1 felv. 2 Ft. ZENEMŰKIADÓ LÁSZLÓ—BENCSIK SÁNDOR: Egy tánccsoport útnak indul. 118 old. 27 Ft. Irodalmi színvonalú tájékoztató a népi táncmozgalom múltjáról, jelenéről és távlatairól.