Irodalmi Ujság, 1956. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-26 / 21. szám - Gulya János: Vabadus armastus… - Szabadság, szerelem… • könyvkritika • Petőfi. Fordította: E. Niit (Ész Állami Könyvkiadó) (8. oldal) - (g. a.): Májusi termés a visegrádi alkotóházban • Ascher Oszkár, Hont Ferenc, Erdős László, Karitnhy Ferenc, Lengyel Balázs, Lengyel József, Mészöly Dezső, Molnár Zoltán, Rubin Szilárd, Várnai Zseni, Zelk Zoltán (8. oldal)

8 Valeadus armas­tus... — JV m­indig jóleső érzés fogja el az x embert, ha látja, hogy nagy­jaink valamely remeke — bennün­ket is gazdagítva — idegen nyelve­ken is megjelenik. Gondoljunk csak a legutóbbi francia József Attila ki­adásra, a Kínában kiadott Móricz Zsigmond regényekre, a londoni Vö­rösmarty emlékünnepélyre. És most — Petőfi észtnyelvű kiadására. Mindegyik nagy örömet jelent, de ez az utóbbi, azt hiszem, még többet is: rég látott rokonok testvéri ölelé­sét! Inkább örömünkben, mintsem puszta méltatásképp, hadd mond­junk el néhány szót! Mindenekelőtt E. Niit remek fordításáról. Összeha­sonlítani ugyan észt esztétikus ba­rátaink hivatottak, de egy kis „ösz­­szepillantás” számunkra is érdekes lehet. Figyeljük csak! „Madjarite jumalale vannume, vannume, ei enam­or just he..ina me!“ Kell ide magyarázat — „Fordí­tás“? Lehet-e ez más, mint a Nem­zeti dal keményszavú szabadságkö­vetelő esküje? „A magyarok istené­re ..."­­ Petőfi „Szeptember végén“ c. ver­sének talán legszebb külföldi, „ide­­gen“-nyelvű megszólaltatását is ez a kötet közli. A kis kötet 110 oldalon, évrend­ben, az 1842-es „Hazámban"-tól (Kodumaal), az 1849. évi, egyik leg­későbbi verséig, „Pacsirtaszót hal­lok megint“ (Loolaula jälle kuulda saan) nemcsak időben, de műfajban, tartalomban, mondanivalóban és hangulatban átfogja Petőfi egész életművét. Remek érzékkel, formai­lag a rokon nyelv erejével — egy válogatás lehetőségein belül — tel- Szabadság, szerelem... jel­képet rajzol költőnkről, lírájá­ról. Puszta tájékozódásképpen egy­­egy verscím: Az alföld (Tasandik), Fekete kenyér (Must leib), Egy gon­dolat bánt engemet (Mind mote vaevale murega), A XIX. század köl­tői (XIX. sajandi luuletajad). Minek nevezzelek (Kuis -nimetada sind), Európ csendes, újra csendes (Europ- Pa vaikne, vaikne jälle) — kis- és nagyversek egyaránt. A kiadás puszta megjelenésében is jelentős: az első, eredetiből készült, egy szerző tollából való, teljesigényű fordítás. Ragyogó eredménye a hosszú évek óta tartó észtországi magyar (egyetemi) oktatásnak! (Az eddigi fordítások ugyanis inkább egyes alkalmakból, de majdnem mindig másodkézből, már fordítás után készültek.) Bevezetőjeként a szerző közli Pe­tőfinek az 1847-es kiadás elé írt előszavát. Külön értéket jelent a kötetben Paula Palmeos-nak, a tar­­tu­i egyetem tanárának, a magyar nyelv és irodalom előadójának — egyben a fordító magyar tanárának — Petőfi Sándor életéről és művei­ről írt tanulmánya, E. Kolloni ere­deti Petőfi fametszet-portréja, V. Varé magyaros motívumú díszítése. Az igen ízléses, szép kiadás az „Eesti Riiklik Kirjastus“ (Észt Ál­lami Könyvkiadó) dolgozóinak mun­káját dicséri. Vajon mi mikor fogjuk e remek fordítást egy Liiv Juhan, Wilde Ed­vard, A. Tammsaare, Tuglas Frie­­debert, Gustav Suits vagy éppen az észt népi eposz, a Kalevipoeg kiadá­sával viszonozni? Gulya János finn­ugor nyelvész aspiráns Moszkva ­V­ájusi termés a visegrádi all­otóházban T­­öbb érdekes írói munka érle­­lődik és készül a visegrádi alkotóházban. A legutóbbi időben Ascher Oszkár és Hont Ferenc együttesen dolgoztak „A szavalás története Magyarországon“ című könyvükön. Ezenkívül Ascher önál­lóan is összeállít egy könyvet az Ifjúsági Könyvkiadónak. A húsz év­re tervezett könyv a magyar és a világirodalom 300 szavalásra alkal­mas versét és Aschernek a szavalás­ról írott tanulmányát tartalmazza. Erdős László új regényen dolgo­zik. — Regényem az 1936—42-es évek­kel foglalkozik — mondja Erdős László — és középpontjában a kom­munista párt áll. Azt szeretném a regényben megmutatni, hogyan fej­lődött ki a kommunistáknak az a nemzedéke, amelyik az 1942-es tün­tetést szervezte meg. Karinthy Ferenc sajtó alá rendez­te „Irodalmi történetek” című köte­tét és új, háromfelvonásos színdara­bon dolgozik. Major Tamás, a Nem­zeti Színház igazgatója a héten meg­látogatta Karinthyt, hogy elolvassa a darab elkészült első felvonását. Lengyel Balázs most fejezte be az Ifjúsági Olcsó Könyvtár-sorozatban ősszel megjelenő „A szebeni fiúk“ című regényét, amely a szabadság­­harc idején játszódik és egy gyerek­­csapat életéről szól. Most pedig Bethlen Miklósról ír regényt, amely­ben egy korát meghaladó tehetség sorsában mutatja meg a XVII. szá­zad Magyarországának és Erdélynek tragédiáját. Lengyel József, aki nemrég jött haza a Szovjetunióból, novellásköte­­tén dolgozik. Lengyel Józsefnek negyven évvel ezelőtt jelent meg el­ső írása Magyarországon. Mészöly Dezső a „Légy jó mind­halálig“ című Móricz-regényből ír film-forgatókönyvet. Terv szerint a fimet Várkonyi Zoltán ren­dezi. Nyilas Misi a filmen ollyan idős lesz, mint a regényben é s nem mint a színdarabban. Mészöly Visegrádon fejezte be Shaw „Az ör­dög cimborája“ című darabjának fordítását. Molnár Zoltán „Az 53-as eszten­dő“ című regényét fejezi be. A re­gény, társadalmunknak azokkal a problémáival foglalkozik, amelyek­re a XX. kongresszus adott választ. 1953 nyarán indul a történet. Annak a nagy erjedésnek a kezdetét mu­tatja meg, amely napjainkban és még ezután fog igazán kibontakoz­ni. Rubin Szilárd új regényében azt akarja megvilágítani, hogy az alap­vető biológiai érdekeltségek hogyan szabják meg az ember pályáját. Várnai Zseni „Egy asszony a mil­liók közül“ című regényének máso­dik kötetét írja. Most éppen 1919- nél tart és 1939-ben a háború kitöré­sekor fejeződik be a regény. Zelk Zoltán ennyit mond visegrá­di munkájáról: — Mint életemben eddig is min­dig, most is szeretnék verset írni. Az Alkotóházban tartózkodik — betegség utáni pihenésre — Erdős Renée, aki életrajzi regényét írja ifjúságának arról az idejéről, ami­kor színésznő akart lenni. (g. a.) JftTHTHHITTTTTHfiniTTTITTTTTTfffTTTITfTIUTTTTTTfHTTTTTTHTTTfTTTHi VÖRÖS ES FEKETE I—II. rész Stendhal világhírű regénye színes francia filmen fckAAAAA, Rendezte: CUIDE AUTANT­IARA Főszerepben: DANIELLE HARRI­Et V és GÉRARD PHILIPE Bemutatásra kerül: I. rész május 31-től, II. rész június 2-től ÉVEN BELÜ­ rész junius L­I­E­K­ AAAAAAAAAAAáAáAAAAAAAAAAAAéAéAAiAA*AAAAAAA*AAáAéAAAéAAAAAA*ééAétAA<iJ Irodalmi Újság ^ a Magyar Írók Szövetségének lapja Megjelenik szombaton Szerkesztőbizottság: Cseres Tibor, Enczi Endre (felelős szer­kesztő), Földes Mihály Illés Béla (fő­­szerkesztő). Sándor Kálmán Tamás Aladár Tamási Lajos, Tolnai Gábor. Szerkesztőség VI. Gorkij Fasor 10­1. em. Telefon: 428—305. 425—545 Kéziratot nem őrzünk meg. Minden igényes írásra levélhez­ válaszolunk. A kiadásért felel: a Lapkiadó Vállalat Igazgatója Kiadóhivatal: Vfl. Lenin körút 9—11. Telefon: 221—280 Egyes szám ára 1.— forint. Előfizetés egész évre 43.— forint, negyedévre 12.— forint. Terjesztik: Budapesten a Főposta Hír­lapterjesztő Üzeme, vidéken a helyi hírlapterjesztéssel foglalkozó postahiva­talok. Előfizetés: a Posta Központi Hír­lap­iroda Vállalatnál Budapest.­­ Jó­zsef nádor tér 1- távb.: 180—850 Csekkszámlaszám: 61 210. Megjelent 21 700 példányban. Nyomatott a Szikra Lapnyomda körfor­gó gépein. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mihály. Irodalmi Ujság ENCZI ENDRE, lapunk felelős szerkesztője új regényen dolgozik. Alkotószabadságát május 31-én kez­di meg.★ A BELGRÁDI OPERA művészei Muszorgszkij „Hovanscsina”-javal mutatkoztak be Párizsban, a Champs- Elysées színházban. A francia fővá­ros sajtója nagy elismeréssel ír a ju­­goszlávok kitűnő előadásáról. ★ A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI DÜSSELDORFBAN megjelenő „Heu­te & Morgen” című haladó szellemű folyóirat beszüntette megjelenését. Helyette új­ művészeti, irodalmi és tudományos lapot adnak ki „Geist & Zeit címmel. Az új folyóirat két­­havonként jelenik meg. ★ J­OHN SOMMERFIELDNEK, a je­les angol regényírónak új, széles tár­sadalomrajzot adó könyvét osztat­lan lelkesedéssel fogadták haladó körökben. A „The inheritance” (Az örökség) a második világháború utáni kispolgárság kilátástalan, cinikus és szomorú életét ábrázolja. A regény két pozitív alakja két munkás. ★ PEKINGBEN még ebben az évben kiadják kínai nyelven Illyés Gyula „Ozorai példa”, Szabó Pál „Lakoda­lom, Keresztelő, Bölcső”, Veres Péter „Pályamunkások” és Karinthy Fe­renc „Budapesti tavasz” című művét. ★ A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA a jövőben „Magyar Tu­domány” néven nagy példányszám­ban, új formában jelenteti meg a korábbi Akadémiai Értesítőt. A Ma­gyar Tudomány évente hatszor jele­nik meg.★ ZALKA MÁTÉ elbeszéléseinek gyűjteményét 10 000 példányban ad­ták ki Alma Atában kazah nyelven. ★ A MOZART-EMLÉKÉV alkalmá­ból a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelv- és Irodalomtudományi osztálya május 25-én pénteken fél hat órakor Mozart-emlékünnepélyt rendez az Akadémia dísztermében. Kodály Zoltán elnöki megnyitója után Szabolcsi Bence akadémikus „Mozart és a népi színjáték” címmel tart előadást. ★ HENRYK SIENKIEWICZ, a nagy lengyel író születésének 110. évfor­dulóját ünnepli e hónapban a len­gyel nép. Varsóban és Poznanban tudományos előadások hangzottak el Sienkiewicz életművéről s világiro­dalmi jelentőségéről. Sienkiewicz szülőfalujában, Wola Okrzejskában a tanulóifjúság ünnepelte a nagy írót. A község lakói bizottságot ala­kítottak az íróra vonatkozó falubeli emlékek felkutatására és ápolására. A bizottság állami támogatással hely­reállítja a fából épült udvarházat, ahol Henryk Sienkiewicz született. A MAGVETŐ kiadásában megje­lent Körössényi János Országrontó Gara című regénye, A fekete holló című országa c. trilógia első könyve. A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM megszerezte Mikszáth Kálmán író­asztalát, amely egykor Szontágh Pál tulajdonában volt. Madách Imre, aki Szontágh Pál jóbarátja és gyakori vendége volt, ugyanezen az íróaszta­lon fejezte be és javította át Az em­ber tragédiáját. ★ ILLYÉS GYULA Dózsa György cí­mű drámáját és a debreceni színház Hamlet előadását teljes szövegben hanglemezre vették az Országos Színháztörténeti Múzeum lemeztára részére.★ A LITERARNI NOVINY megemlé­kezik Szeberényi Lehel Szalmácska című könyvéről, mint az utóbbi idők egyik legjobb magyar regényéről és közli rövid tartalmi kivonatát. ★ CSEHSZLOVÁKIÁBAN az 1956. évi állami Klement Gottwald-díj első fokozatával tüntették ki Vilem Zava­­dát Mezei virágok című kötetéért. A díj második fokozatát kapta Jan Ot­­csenasek Brych polgár című regé­nyéért. ★ • THOMAS MANN „Luther házas­sága” című befejezetlen művének több kézirat-oldalnyi részletét talál­­­ták meg az elhunyt író hagyatéká­nak rendezése közben. Megtalálták Luther életére vonatkozó tanulmány­jegyzeteit is. ★ ZENEI FESZTIVÁLT rendeznek a magyar szakszervezetek a Kilián György seregszemle keretében május 25 és június 4 között. A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHÁZ padlásán nagy tömeg is­meretlen kéziratot fedezett fel két tudományos kutató. A nagyértékű színháztörténeti anyag magában foglalja a színház repertoárjának jórészét a XIX. század elejétől a a századfordulóig A debreceniek a kéziratokat a Színháztörténeti Mú­zeum rendelkezésére bocsátották, ahol rövidesen megkezdik az anyag feldolgozását. G. B. SHAW befejezetlen színmű­vét, az „ő ezt miért nem akarta?“ ideiglenes címet viselő szatírát — a New York Times jelentése szerint — Lionel Britton „az eddig nem túlsá­gosan ismert, de tehetséges író”... befejezte és a darabot még ez év jú­niusában New, Yorkban és London­ban bemutatják. A BUKARESTI MAGYAR SZÍN­HÁZ József Attila és Gellért Endre fordításában mutatja be Lope de Vega „Dacból terem a szerelem” cí­mű színművét. A címszerep eljátszá­sára Krasznai Paulát, a kolozsvári színház művésznőjét hívják meg. A NAGYBÁNYAI MŰVÉSZTE­LEP ebben az évben ünnepli fennál­lásának hatvanadik évfordulóját. A román népművelésügyi minisztérium nagyszabású jubileumi kiállítással ünnepli meg az évfordulót. A kiállí­tás időtartamára a budapesti Szép­­művészeti Múzeum is elküldi a nagy­bányai mesterek tulajdonában talál­ható műveit. Az alapító művészek al­kotásai mellett a jubileumi kiállítá­son bemutatják a nagybányai festő­telepen m­a élő művészek festményeit is. MEGJELENT A TISZATÁJ leg­újabb száma, amely többek között tartalmazza, Petrovácz István, Lődi Ferenc, Németh Ferenc, András Sán­dor verseit, Vincze András elbeszélé­sét, Benkő László, Lőkös Zoltán, Ök­rös László és Semjén Péter írásait. A héten már számos könyvhét­ könyv jelent m­eg. A Magvetőnél került ki­adásra Jankovich Ferenc „Csepp a tengerben” című regénye és korrajza az 1944-45- ös esztendőkről. Móricz Zsigmond „Kisregények” 1—2. kötetében a ..Nem élhetek muzsikaszó nélkül”, a ..Jószerencsét”, „A kis vereshajú’ , a ..Házasságtörés”, a „Kamaszok­ , az „Ágytakaró” és az „Árvácska” szere­pel. Tömörkény István „A tengeri város” című kötete az író pályakezdésétől 1896-ig írt, nagyrészt ismeretlen elbe­széléseit tartalmazza. Az Uj Magyar Kiadónál jelent Gladkov „Nehéz esztendők” önéletrajzi regény; Názim Hikmet „Válogatott versei” — a kiváló török költő forradalmi ver­seinek gyűjteménye; Ivan Goran Kovacsics „Tüzek és rózsák” című kötete, a hősi halált halt horvát költő verse. Megjelent a Perzsiában született, majd Dél-Afrikában élt angol írónő. Doris Lessing „Eldorádó” című elbeszéléskötete. E héten került forgalomba a könyv­heti könyveken kívül Sienkiewicz „Válogatott elbeszélések” a Világirodalom klasszikusai sorozatban; Szophoklész „Antigoné” és „Elektra” című tragédiái a „Világirodalmi kis­könyvtár’’-ban. . Rab századok című gyűjtemény szabadságharcosaink börtönnaplóiból, börtönleveleiből, emlé­kezéseiből összeállított antológia a Szép­­irodalmi Könyvkiadónál jelent meg. Új Ifjúsági könyvek: Azarov „Első szerelem” című bájos ifjúsági regénye. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi — gyűjtemény az ifjúság számára. Gergely Márta „Kicsi a bors” úttörőregény. Hajnal Anna „Madáretető” — verses mese, uilm­—Szegál „Nézz körül” népszerű tudományos ismeretterjesztő könyve. Mit tudsz a világról? — színes és tanulságos tudományos gyűjtemény. Szabó Árpád „A trójai háború” ókori elbeszélések a hősmondák világá­ról. Tamási Áron „Ábel az országban” — a nagysikerű Ábel-trilógia második kötete és a rendkívül népszerű „Vallomás” — szerelmes versek gyűjteménye. Németh Imre „Az ősi szó nyomában” című műve Reguly Antal, a nagy DOMJÁN JÓZSEF fametszeteinek színes reprodukcióiból egy kötetre való válogatást ad ki a Corvina­könyvkiadó angol és német nyelvű kísérőszöveggel.★ AZ ÍRÓSZÖVETSÉG SZEGEDI CSOPORTJA keretében kritikai szakosztály alakult. A szakosztály tagjai szegedi írók, kritikusok, új­ságírók, tanárok. Az alakuló ülésen Halász Előd egyetemi tanár tartott programadó beszédet. ★ A MADRIDI MŰVÉSZ KLUB a közelmúltban díjakat osztott ki a spanyol képzőművészet, zene és iro­dalom kimagasló alakjai között. A díjkiosztás egyben tüntetés volt a spanyol kormány reakciós művészet­­politikája ellen, mert a kitüntetettek egytől-egyig antifasiszta, világhírű spanyol művészeit — mint például Pablo Casals, André Segoria, Juan Ramon Jimenez és Catalina Barce­­na —, akik közül többen jelenleg is száműzetésben vannak. ÜNNEPI KÖNYVNAPOKAT ren­deznek a Német Demokratikus Köz­társaságban. A könyvnapi újdonsá­gok között számos magyar mű sze­repel. Díszes kiállításban jelenik meg Mikszáth két regénye: A fekete város és a Beszterce ostroma. A Ver­lag Tribüne kiadványai között he­lyet foglal Keszi Imre „Alapkő“ cí­mű regénye, valamint egy magyar irodalmi, antológia, mely klasszikus és mai irodalmunk legjelentősebb al­­kotásaiból nyújt ízelítőt a német ol­vasónak.★ A NÉPRAJZI MÚZEUM és a Nép­­művészeti Intézet meghirdette V. or­szágos néprajzi gyűjtőpályázatát. A pályázaton önkéntes néprajzi gyűj­tők és gyűjtőcsoportok vehetnek részt eredeti, helyszínen gyűjtött néprajzi anyaggal. A pályázatról bő­vebb felvilágosítást ad a Néprajzi Múzeum Adattára (Bp., VIII. Köny­ves Kálmán krt. 40.), ide kell a Pá­lyamunkákat is beküldeni. ★ OLÁH GUSZTÁVOT kérte fel a Hovanscsina­ felújítása díszlettervei­nek elkészítésére a müncheni Bajor Állami Operaház. A magyar nyelvész és őshazakutató életé­ről szól. Új kiadásban jelent meg az ünnepi könyvhétre Urbán Ernő „Tündérmajor” című elbeszélő költeménye. A magyar költészet gyöngyszemei sorozat új száma: Tóth Árpád válogatott verseinek gyűjteménye. A Katonai Kiadó újra megjelentette Győry Dezső „Viharvirág” című szabadságharcos történelmi regé­nyét. Ugyanitt jelent meg a Zrínyi énekek című gyűjtemény a délszláv költészet­nek a szigetvári hősről szóló alkotásai­ból. A Magvető jelenttette meg a Tarka madár című gyűjteményt Kormos István válo­gatásában klasszikus és mai költőink legszebb verseiből. Az Új Magyar Könyvkiadónál jelent meg Daudet „Ifjabb Fromont és idősb Risler” című regénye és az Orosz remekírók so­rozatban Dosztojevszkij „Fehér éjszakák” című elbeszélés-gyűjteménye. A német náci hadsereg drilljének os­tobaságát gúnyolja ki Kirst 2 08 — 15, avagy Asch őrvezető kalandos lázadása című szatirikus regénye. Conrad Ferdinand Meyer „Az asszony­bíró és más elbeszélések” a nagy svájci klasszikus író legjobb írásait gyűjti egybe. Yves Montand „Csupa napfény a szívem’’ a világhírű francia előadóművész színes,­­érdekes önéletrajzi regénye. Irodalmi Újság Gorkij „Mezítlábasok” elbeszéléskötete; UJ KÖNYVEK meg: . J ★ 1956. május 26.

Next