Élet és Irodalom, 1958. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-12 / 37. szám - Cs. Gy.: Új magyar versenymű • zenekritika • Hidas Frigyes: Concertino hegedűre és zenekarra. Állami Hangversenyzenekar, Kovács Dénes hegedű, vezényel Lehel György (12. oldal) - Toncz Tibor: rajza • kép (12. oldal) - Izsáky Margit: • A rádióban hallottuk (12. oldal) - L - r.: Koppantó • glossza (12. oldal)

OKTÓBERTŐL NÉGY HÓ­NAPON ÁT KÜLFÖLDI CIR­KUSZTÁRSULATOK vendég­­szerepelnek a Fővárosi Nagy­cirkuszban. Októberben a vu­­hani cir­kuszegyüttes 40 tagja a klasszikus kínai cirkuszmű­­vészetből ad ízelítőt. Novem­berben a moszkvai állami cir­kusz művészei szerepelnek ná­lunk, a két ország közötti kul­turális egyezmény szerint. Je­lenleg magyar cirkusztársulat járja a Szovjetuniót, s Moszk­va, Zaporozsje után most Ki­­jevben mutatja be műsorát. N­ovemberben magyar cir­kusztársulat utazik Lipcsébe is, a vendégszereplés viszonzá­sára decemberben és január­ban a Német Demokratikus Köztársaság egyik társulata Budapesten tart előadásokat Jelenleg 11 országban lépnek fel magyar artisták, köztük Angliában, Egyiptomban, Spa­nyolországban és Görögország­ban is. Az őszi hónapokban újabb országokba, többek kö­zött Ausztriába utaznak cir­kuszművészeink. A SZOVJET IRÓK SZÖVETSÉ­GÉNEK VEZETŐSÉGE nemrég megtartott plenáris ülésén az iro­dalmi folyóiratoknak a III. ösz­­szövetségi írókongresszussal csolatos munkáját vitatta meg. kap­A gyűlésen Tvardovszkij a Novij Mir, Dementyev a Voproszi Lityeraturi és Druzin a Lityeraturnaja Gazeta részéről tartott beszámolót. A gyű­lés Szurkov zárszavával ért véget. A CSEHSZLOVÁK ÍRÓ­­SZÖVETSÉG MEGHÍVÁSÁ­RA Bölöni György, Thui­y Zsuzsa és Váczi Mihály Cseh­szlovákiáiba utazott tanul­mányútra. GÁBOR MARIANNE festő­m­űvész „Nyugati vázlatok’1 című kiállítását, a tárlat bu­dapesti sikere után a Műcsar­nok és a Kulturális Kapcsola­tok Intézete szeptember 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Szegeden, a Móra Ferenc Múzeumban. A NAGY SZOVJET ENCIK­­LOPÉDIA 51-ik utolsó kötete a moszkvai könyvker­es­kedé­­sekiben megjelent. Az Enciklo­pédia szerkesztésében és meg­írásában mintegy tizenhatezer tudós, művész, író s szakem­ber vetít részt, köztük 685 aka­démiai rendes és levelező tag. MAGYAR FILMTÖRTÉNETI ANYAG is szerepel az argentin filmarchivum által nemrégiben rendezett nemzetközi filmtörténeti kiállításon. A magyar anyagot Színház- és Filmtudományi Inté­­­zet küldte meg Argentínának. MŰVELŐDÉSI HÁZ ÉPÍTÉ­SÉT kezdték meg Vácott. A kétemeletes épületben rendezik be a város munkás, és értelmi­­ségi klubját s a házban négy­­ötszáz személyes színházterem is lesz. Az építkezés három­millió­­ forintos költségének csaknem felét társadalmi úton teremtik­ elő. A váci téglagyá­rak dolgozói önkéntes, műszak utáni munkával már meg is kezdték a téglák előállítását. ROTTERDAMI ERASMUS, a XVI. század nagy humanis­ta gondolkozója is „szerepel” a karácsonyi könyvek szerzői sorában: fő művét, a Balgaság dicséretét díszes kiállítású kötetben, Holbein egykorú illusztrációival megjelenteti a Magyar Helikon Könyvkiadó. A fordítás, az értékes beveze­tő tanulmány s a jegyzetek Kardos Tibor Kossuth-díjas professzor munkája. A BUDAPESTI VARIETÉK szeptember közepén nyitják kapuikat, új műsorral. A Ka­mara Varieté zenés műsorának címe: A jövő század regénye. A főszerepeket Salamon Béla, Ráthonyi Róbert, Kardos Mag­da, Murányi Lili játsza. Újdon­ságként Bánki Róbert mutat­kozik be nál­unk eddig még is­meretlen árnyjátékával. A Bu­dapest Varieté Feleki Kamillt, Kazal Lászlót, Vay Ilust szó­laltatja meg színpadán a Tisz­telet a bevételnek című elő­adásain. A műsort Darvas Szi­lárd konferálja. HAROLD CALLEN AMERI­KAI ÍRÓ színpadra vitte Ber­nard Shaw alakját. Darabjá­nak címe „A félénk zseni" és abban az időben játszódik, amikor Shaw megismerkedett Charlotte Payne Townsenddel, akit később feleségül vett. A „TÍZEZREK TANÍTA­NAK, AZ EGÉSZ NÉP TA­NUL" mozgalom legújabb eredménye Kínában: ez év derekán 92 millióan tanulták az írás-elv­ásás tudományát, 32 millió ember pedig alacso­­nyabb fokú tanfolyamon a leg­szükségesebb írásjegyeket sa­játította el . A MOSZKVAI KÜLFÖLDI IRO­DALMI KIADÓ 1950 óta 40 millió könyvet adott ki csupán a keleti írók műveiből. Jelenleg az afrikai költők antológiáját készítik elő, amely a régi költők mellett a mai haladó írók verseit is tartalmazza. A MOSZKVAI BEETHO­VEN- QUARTETT és Dimitrij Sosztekovics novemberben a Német Demokratikus Köztár­saságban vendégszerepel. Sosz­­taikovics több koncerten II. zongoraverseny­ének szólóré­szét játssza. NYÍREGYHÁZÁN kedden este a Megyei Könyvtár és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság rendezésében nagysike­rű irodalmi emlékestet tar­tottak Lev. N. Tolsztoj szüle­tésének 130. évfordulója al­kalmából. Az esten ötszáz nyíregyházi irodalombarát hallgatta meg Szamos Rudolf Tolsztojról szóló előadását. ELEFÁNTCS­ONTTORON­Y -* * (Toncz Tibor rajza) És tessék mondani, le szokott néha­ jönni a mester? Természetesen%. Reggellisni, ebéd­elni és vacsorázni... Hetenként háromszor Móricz Zsigmond regényt sugároz a rádió, lapos, szürkeségbe fúló regény­felolvasások után izgalmasan érde­kes remekművet a „Betyár”-t. Nem mintha az eddig felolva­sottak közt nem lett volna kiváló alkotás. Csakhogy a rádióban ez nem elég. A regény szerkezetének, nyelvének kell olyannak lenni, hogy hallás, a rádióban való elő­adás útján is lekösse az embert. Előadást értek — nem szimpla fel­olvasást. A színésznek, aki ilyen nagy feladatra vállalkozik, át kell élnie a regény minden sorát, meg­jeleníteni — nem tolmácsolni! — száz­színű érzést. Fel kell tudni gyújtani a hallgató nem mindegyik regény fantáziáját, alkalmas erre. Eddig a „Színek és évek”­nél — amit Bulla Elma mondott végig — találkozott szerencsésen színész és regény. Most pedig Greguss Zoltán talált hangot a ki­semmizett, elnyomott, kizsákmá­nyolt magyar agrárproletáriátust képviselő Avar Jani komor vilá­gának megjelenítésére. Móricz Zsigmond szinte ritmikus prózája, tömörsége, képeinek kife­jező ereje a rádión keresztül­­ is teljes * * szépségében érvényesül. Még így is, amikor majdnem —­­zanza — regényt csináltak belőle. És ez az, mit nem szabad szó nélkül hagyni. Tudom, minden re­gényt meg kell húzni, csak a lé­nyegét szabad bennehagyni, hogy rádiószerű legyen. De miért húz­zák meg úgy, hogy jóformán csak a puszta cselekmény marad? Mó­ricz regényeiben nem csak a „sto­ry” és elsősorban nem a „story” érdekes. Ha a hangulati elemeket, a nyomorúságba süllyedt magyar falu kegyetlenül pontos helyszín­rajzát, az embereket összekötő és behálózó vonatkozásokat — gon­dolok most a csendőr—Lukács, a család, Bábi, aztán a kastélybeli cselédség, a tiszttartó és az urak egymáshoz való viszonyára —, ha ezeket kihagyják, vétkeznek! Mert a hallgató kap ugyan egy rendkí­vül érdekes históriát, de nem bon­takozik ki előtte a múlt világa. Az a világ, ahol a báróné sokezer holdja, gombos tornyú kastélya mellett félvékás földdarabokon kínlódtak a falusi proletárok, ahol a kilátástalan nyomor mélységei­ből csak egy kiút volt­­ a népfor­radalom. Móricz Zsigmond ebben a regé­nyében ki merte mondani, hogy „A föld azé, aki megműveli!” Csakhogy a rádióhallgatónak is világosan kell látni — nem csak annak, aki a könyvet olvassa —, hogy az írónak nem egy roman­tikus szerelmi történet bemutatása volt a célja, hanem a nép és az uralkodó osztályok érdekeinek ki­­békíthetetlenségét akarta ezen ke­resztül is dokumentálni. Szeretnénk, ha a „Betyár” to­vábbi előadásaiban, erre több gon­dot fordítanának. IZSÁKY MARGIT Ismét önkoppantóval kell kezdenem. Előző számunkban közölt glosszánkba, amely a felületes korrektúrából szár­mazó sajtóhibákról szólt, felü­letes korrektúrából származó sajtóhiba csúszott: a má­sodik bekezdés végén Bredel helyett tévesen Brecht­et ír­tunk .. . További adalékok fent emlí­­tett glossza tárgyköréhez: A Népszava moszkvai operatudó­sításában két ízben szerepel Fráter Lóránd (civilben jóne­vű, rég elhunyt nótaszerző) Fráter Gedeon helyett. Ugyan­csak a Népszava egy sorban kétszer írja Bourvil francia komikus nevét Brouvil-n­ak. A Magyar Nemzet Rejtő Jenő novellájában Cot d’ Azure-t ír Cote d’Azur helyett, Notre Dame du Garde-ot Notre Da­ me de la Garde helyett, és há­romszor egymás után Forte Saint-Jean-t Fort Saint-Jean helyett, a másnapi Kosztolá­­nyi-novellában pedig egyszerű szörnynek bélyegzi az egysze­mű Polypidem­ost. „Az első ausztráliai darab, amelyet Magyarországon be­mutatnak” — írja egy másik lap Ray Lawler színdarabjá­ról, a feledés jótékony fátylá­val borítva az ugyancsak auszt­ráliai Mona Brand Hamilton­­családját, amelyet eddig nem kevesebb, mint négy vidéki színházunk játszott, továbbá többszáz alkalommal a Falu­színház is.★ A buján terebélyesedő Víg öz­vegy-vita a múlt hét folyamán a Film, Színház, Muzsika második viszonválaszával gazdagodott. Mi­előtt a hang végleg elsekélyesed­­nék, ígéretemhez híven férfias önuralommal megtartóztatom ma­gam a polémia folytatásától. Ez persze már csak azért sem esik nehezemre, mivel a Film, Színház, Muzsika a vita hevében megfeled­kezik arról, hogy akár csak egyet­len érvemet is cáfolni próbálja. Ehelyett inkább régi és jól bevált trükkel olyan állítások ellen vív látványos árnyék-boxmeccset, amelyek az én részemről el sem hangzottak. Megragadom azonban ezt az alkalmat arra, hogy szívből jövő köszönetemet fe­jezzem ki a szektásság igen óva­tosan megfogalmazott („az elmúlt években divatos szűklátókörű arisztokratizmus”) vádjáért: több nagyösszegű fogadásom volt rá, hogy ellenérvek híján, végső me­nedékként ehhez fognak folyamod­ni. Továbbá megkülönböztetett há­lával nyugtázom az egész zenei szakma nevében azt a reveláció­­ként ható, újszerű, merész és ere­deti megállapítást, miszerint a Walkür opera, a Víg özvegy vi­szont operett, örülök, hogy leg­alább ebben egyetértünk. „ Igazán nem akarok szemé­lyeskedni, de a Film, Színház, Muzsika egyik híre szerint Benedek Árpád, a József Atti­la Színház rendezője Moszk­vába utazott, ahol Mihail Ro­­zoval, a Boldogság merre vagy? szerzőjével megbeszéli a darab problémáit, melyet ő visz színpadra”. A megfogal­mazásból nem derül ki világo­san, hogy Benedek Árpád a darabot viszi-e színpadra, vagy csak annak problémáit. Remél­jük, hogy az egész darabot. A lap egy másik híréből pedig arról értesülünk, hogy Kovács Dénes, a kiváló hegedűművész pályát változtat: Lipcsében Mozart D-dúr zongoraversenyét adja elő. •­ Egy mozilátogató levelét ol­vasom valamelyik lapban, aki saját bevallása szerint „per­­fektül beszéli a jugoszláv nyel­vet“. Ami annál nagyobb tel­jesítmény, mivel jugoszláv nyelv — nincs is. L — r. ★ A SALZBURGI ÜNNEPI JÁTÉ­KOK sajtóirodája közzétette az idei fesztivál mérlegét. Az ünnepi játékok opera- és színházelőadá­­sain, valamint a hangversenyeken összesen 108 120 érdeklődő jelent meg, s 38 államból 755 újságíró vett részt. ÓBUDAI NAPOKAT ren­dez a Hazafias Népfront III. kerületi bizottsága és a III. kerületi Tanács. A szeptember 13-a és 28-a között lezajló ér­dekes műsorban ipari, képző­művészeti kiállítás, ismeret­­terjesztő előadássorozat, sport- és kulturális rendezvények egész sora szerepel. Különös érdekességre tarthat számot a „Krúdy Gyula irodalmi séta”, amelyet Krúdy Zsuzsa vezet, az „Óbuda a magyar szépiro­dalomban” című előadás és a nagyszabású Gelléri Andor Endre-est, amelyet az író 50. születésnapja alkalmából ren­deznek. LENGYELORSZÁGI VEN­DÉGSZEREPLÉSÉNEK har­madik évadját kezdi az őszön tehetséges fiatal karmeste­rünk, Mura Péter. A szokatla­nul hosszú, de változatlanul sikeres vendégszereplés leg­újabb állomása: a bytomi „Opera Slaska”, majd a var­sói Operaház, ahol Mura Pé­ter operákat és zenekari hang­versenyeket vezényel. GEORGES RIBEMONT — DESSAIGNES, az első világ­háború utáni izmusok egyik vezető alakja megírta „Egykor rég, vagy a dadaizmustól az absztrakt, térig” címmel emlé­keit. A szerző szerint ,,a dada­­izmus ma már halott, a szür­realizmus is, vagy legalább csupán kísértet”. ■ ÚJABB FOLYÓIRATTAL gazdagodtunk. Megjelent Sár­közi Andor szerkesztésében a Borsodi Szemle. A folyóirat tudományos és ismeretterjesz­tő cikkek mellett gazdag iro­dalmi anyagot is közöl a Miskolcon és Borsod megyé­ben élő íróktól. Új magyar Befejeződött a budapesti nyári hangversenyszezon, el­búcsúztunk a Károly-kerttől. Az Állami Hangversenyzene­kar utolsó koncertjén, a gyor­san hűvösödő szeptember eleji esten bizony már felöltőbe kí­vánkozott a test, ám a szíve­ket mégsem a vastagabb ruha melegítette. Új magyar mű si­kerének voltunk tanúi. A fia­tal Hidas Frigyes „Concertino hegedűre és zenekarra” című művének csendesen hullámzó első tételében férfiasan nemes líra dalol, a második tétel vad erejű táncritmusokban, nyers indulatokban tobzódik.­­ Nehéz eldönteni, hogy a kriti­kus mit értékeljen inkább az invenciózus szerzőben: a ma­gával ragadó őszinteséget, vagy azt a meglepő, tökéletes biztonságot, ahogyan a hang­szerekkel bánik. Mert gon­dolatokat és hangulatokat egyaránt könnyedén és kifeje­ző erővel közvetít partitúrája, versenymű szinte Debussyre emlékeztető színességgel, szinte Bartókot idéző keménységgel és ma­gyarsággal, anélkül, hogy epi­­gonizmusról árulkodna. Ko­vács Dénes mutatta be e ver­senyművet. Megszoktuk, hogy a klasszikusok hivatott tolmá­­csolója — Beethoven F-dúr románca most is szerepelt mű­során —, az azonban örven­detes meglepetés volt, milyen kedvvel és kifogástalanul szó­laltatott meg egy modern al­kotást. Ihletett művészete ma­radéktalanul érvényesítette Hidas poétikus mondanivaló­ját. Ugyancsak teljes elisme­rés illeti Lehel György kar­nagyot a mű gondos betanítá­sáért és precíz dirigálásáért, továbbá a zenekart, amely nemcsak a Concertinót, de Haydn „London” és Mozart g­­moll szimfóniáját is élvezete­sen és színesen közvetítette. CS. GY. O. VÁVRA RENDEZÉSÉ­BEN készül Otcenasek: Brych polgártárs című regényének filmváltozata. A film­ bemuta­tójával egyidőben új kiadásban jelenik meg a könyv a Csesz­­koszlovenszky Szpiszovatyel gondozásában. DANILO DOLCI, az ismert haladó szellemű olasz író mun­kássága elénik visszhangot kelt francia irodalmi körökben. Jean Steinmann könyvet írt Danilo Dolci és a nyílt forra­dalom címmel és Guy Gana­­chaud is foglalkozik Dolci mű­ködésével, Az isten banditái című I kötetében. SZEPTEMBER 25-TŐL 30- IG TARTJÁK FRANKFURT AM MAINBEN a X. — jubi­leumi —­­könyvvásárt, amelyen 2á ország 1300 kiállítója vesz részt. A kiállítás a világ egész könyviparát felöleli. A kiállí­tás és vásár rendezősége több érdekes ünnepséget rendez valamint lehetőséget nyújt több kiadvány szerzői jogának megvásárlására. A vásár tarta­ma alatt — mint minden év­ben — oda adományozzák a német könyvkiadás Béke-díját, amelyet az idén a heidelbergi Karl Jaspers professzornak ítéltek oda. Az iskolaév kezdetére Az egykori tanítóképzőben való­ságos kaszárnyás fölöttes-alantas viszony uralkodott. Az internátus idősebb diákjai különböző szolgá­latokra fogták be az alacsonyabb évfolyam­beli­eket, szigorúan magá­zó viszonyt tartottak fenn, paran­csolgattak, sőt az is megesett, hogy tekintélyük biztosítására még tett­­legességre is vetemedtek. Az új felügyelő tanár rendet szeretne teremteni a diákok egymáshoz va­ló viszonyában. Nevelő célzatú fi-VIZSZINTES: (Kétbetűsek: Tö, NO, DL, EK, AK, NK.) — 1. Dar­vas József (I. rész). 12. Inkább máshova. 13. ötven százaléka. 14. Ácsorog a találka helyén. 15. Tönkretesz. 16. A sor elejére. 18. Szakadás, törés hangját utánzó szó. 1. Római 1051-es. 20. Görög szóössztételekben: föld. 22. Kiló­­dítja a mosdóvizet. 24. Hosszú ideig. 25. Nagyanya, olaszul. 27. Darvas József (2. rész). 29. Lóbe­tegség. 30. Darálja. 31. Angolnák, németül. 34. Polinézia népe. 37. Zongoramárka. 39. ... anima: jámbor lélek. 41. Csehszlovák futógép. 42. A Duna mellékfolyó­ja. 44. Katonai műszaki alakulat. 45. Jelt adsz. 47. Női név. 48. Me­nekül, . . . lát. 50. NTÜ. 51. Kézben fog. 53. Floridai fürdőhely. 56. Ábécé részlet. 58. A szobában. 60. Sas, németül. 63. Birtokos vonat­kozó névmás. 65. Fémhuzal. 67. Ázsiai tó. 68. Azon a helyen. 69. Figura, egyik fele. 70. Rosszban­­. . . : Darázs Endre új versesköte­­te. 72. Illendő, rövidebben. 74. Te­teje. 76. Teng. 77. Késő, angolul. 78. Nem szabad. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: EF, EV, TE, TF, LA, EE.) — 1. Az egyik hárpia. 2. Pénzünk. 3. EDO. 4. Örvös pusztai tyúk. 5. Majdnem leér. 6. Eltaszítja. 7. Bátorkodni, á. vissza­­használja a fogait. 9. Nagyon, franciául. 10. Ábrázatok. 11. Kinyújtani, németül. 12. Darvas József (4. rész). 17. Olasz tűzhányó hegy. 21. Visszatartó. 23. A szóró­ját oltja. 26. Hölgyek. 28. A leg­keményebb tárggyal is ez törté­nik a használatban. 30. Magára rá­éiy­el­mez­tetős ódon többek között így beszél a jövendő tanítóihoz: — Egy közösség élete fegyelem nélkül nem képzelhető el, de ... 1. és 27. VÍZSZINTES, 35. és 12. FÜGGŐLEGES. (A rejtvény négy sorában elrej­tett figyelmeztetés megfejtését kér­jük beküldeni. ) Határidő: 1958. szeptember 19. • A megfejtők kö­zött tíz példát sorsolunk ki DARVAS JÓZS r „Elindult szep­temberben’: cir­i regényéből.) Ismerek! 32. Vércsatornát. 33. Dal­­költészet. 35. Darvas József (3. rész). 36. Férfinév. 38. Imavégződés. 40. Heveny lefolyású (betegség). 43. Napnyugtakor. 45. A villamos­­vasút üzemanyaga. 46. Hivatalos papír. 49. Ritmikus mozgást végző. 52. a kövérség jele. 54. Tinta, an­golul. 55. Nő­ név. 57. Leánynév. 58. Kényelmesen megy. 59. Mars a házból! 61. ... Hood. 62. Thürin­­giai város 63. Névelővel: vérszivó rovar. 64. Száz dekás. 66. Napok, németül. 71. Vissza­­apaló. 73. BBBBB. 75. Római 549-es. (Fényesy Antal) * MEGFEJTÉS A 35. SZÁMBÓL: Nem legfőbb örömet szerez a lélek, Míg szól: boldogok, ki lemondva élnek, A jók, a földön meglelvén a fényt?! JUT­ALMAZOTT­AK: Fodor József: „Idők útján” című verseskötetét nyerték: Zsik­e Má­ria, VII., Losonczi u. 4/b. Nagy Nándor, VII., Elemér u. 17. IH. em. Szűcs Gyula, XII., Hajnóczi József u. 8. III. 11. Felvégi Klára, XI., Derzsi u. 45. Mitru Ibolya, IV. (Újpest), ősz u. 14. Dolák-Saly Attila, Győr, Bajcsy Zs. u. 52/a. Domokos Gyula, Dunaharaszti, Bajcsy Zs. út 163. Téglás János, Budafok, Ady E. út 13. Tari Sán­dor, Szeged Toldy u. 4. Vári Fe­renc, XII., Csillagvölgyi u. 4. — A jutalomkönyveket postán el­küldjük! Megjelenik minden pénteken. — Szerkesztő bizottság: Bölön­ György (főszerkesztő), Fodor József Földeák János, Goda Gábor, Ilés Béla, Jankovich Ferenc, Mesterházi Lajos, (felelős szerkesztő), Rideg Sándor Sándor Kálmán. _ Szerkesztőség Bp. V­, Nádor utca 31. — Telefon 111—424. Kiadásért felel a Lapkiadó V. igazga­tója. Bp., VTL. Lenin krt. 9—11. Telefon­ 321—283. — Egyes szám ara: Ft 1.50. Elő­fizetés negyed évre Ft 18 fél évre Ft 36.­—. _ Terjeszti belföldön a POSTA • KÖ­ZPONTI HÍRLAP IRODA. Budapest. V., József nádor 1. Telefon: 180 — 850. — Előfizetés Itt és bármely postahivatalnál. 3 egyéni előfizetés esetén a 61210. b) közületi előfizetés esetén a 61 066. sz. befizetési lapon. — Kéziratokat nem őrzünk­ meg és nem küldünk vissza. _ Külföldön terjeszti a KULTÚRA Könyv- és Hír­lap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest, VL, Népköztársaság útja 21. Telefon: 429—760, vagy a KULTÚRA külföldi kép­viseletei. — Szikra Lapnyomda, Éj v­ i Kulcsár Mihály.

Next