Élet és Irodalom, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-12 / 24. szám - Káldi János: Fiatalasszonyok, délelőtt • vers (2. oldal) - Vargha Balázs: Fazekas Mihály ismeretlen verse Csokonai Vitéz Mihályhoz (2. oldal) - Hatvany Lajos: Levél Szabó Pálhoz (2. oldal) - Komját Irén: A „Csodagyerekek” - nem csoda • filmkritika (2. oldal)
KÁLDI JÁNOS: Fiatalasszonyok, délelőtt Tavasz lesz lassan, fény zizeg, Gyerek van otthon, futni kell, s mennek a kicsi asszonyok, s majd vinni még a rossz cipőt, Virágok ők mindannyian, — s feladni még a házadót, — nagyon szép szemük mosolyog olyan rövid a délelőtt. Mennek, kopognak szüntelen, arany csípőjű, ifjú nők, ibolyák, rózsák, rezedák, tele velük a délelőtt. Futnak a boltba sietőn, kell a burgonya, kell a mák, rezegnek, ingnak, s tűnnek is, nárciszok, szegfűk, violák. Aradnak, folynak, omlanak, süt belőlük a nyár, a nyár, lobogó hajuk oly arany, az is egy köteg napsugár. Mennek, mennek a kicsi nők, tele velük a járda, tér. Őrizd, világ, a mosolyuk, ne érje soha téli dér. Fazekas Mihály ismeretlen verse Csokonai Vitéz Mihályhoz Mélly hallgatás van a hideg Ég Már megfakult a rét puszta alatt barázdáin Haldoklik a Természet a Munka után pihenésre nagy készül Hol nagynak a víg erdei Lantosok ’s Bubos patsirták hajnali éneki? Meg szűntek. A Dér zuzma~ ráz? s hó Jég Lakatot vete ládd e’ rajok. A csorda, mely bem rég szabados mezőn Tépázta a rét tarka virágait Most zárva kérődzik fanyar mája, tsuhéja sovány szalkorójára. Ez a vers két formában maradt fenn. Kézirata a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában található, a Csókoltai levelezés című gyűjteményben. Nyomtatásban megjelent a Magyar Kurír 1805- 06 évfolyamának március 29-én kelt Iv. Toldalékéban- Mindkét szöveg névtelen. A kézirat kétségtelenül Fazekas Mihály írása. Ez egymagában is erős bizonyíték lenne az ő szerzősége mellett. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Ugyanazon a papíron ugyanis másik két vers is olvasható, szintén Fazekas kézírásával: Kovács Sámuel latin és magyar gyászverse Csokonai halálára. Kovács két verse szintén a Magyar Kurír IV. Toldalékban jelent meg. A közös megjelenés és közös másolás, ha nem mond is ellent Fazekas szerzőségének, mindenesetre óvatosságra int. Miért másolt ki Csokonairól szóló verseket Fazekas a Magyar Kurírból? Az akadémiai Csokonai-gyűjtemény történetének ismeretében felelhetünk erre a kérdésre. Csokonai halála után édesanyjánál maradtak a kéziratok és levelek. Fia halála után özvegy Csokonai Józsefné maga is levelezett a versek kiadása ügyében, megpróbálta gyűjteni a barátoknál összetévő kéziratokat, relikviákat. Csokonainé halála (1810. május 25.) után egyik kosztosdiákja, Gaál László őrizte meg az egész kéziratos hagyatékot, s jó harminc év után adta át Toldy Ferencnek. Fazekas nyilván Csokonainé számára másolta le ezeket a verseket, talán azért, mert az Alomha télnek zordonos éjjele s’ Álomhozo Jég szőnyege bé feds Mindent szemed bármerre vessed Egy örök éjtszaka álma borzaszt Úgy van Barátom! ’s mind ezek azt teszek Hogy egy örök tél várakozik reánk Mellyet ki kell meg tudd aludnunk A Uybitina setét üregébe. Meg hát az Ifjú vér pe’seg és öröm Órákat igéz, mit zsugorogsz fer egy palatzk édesigyunk Tokájert Majd eleget nem iszunk ha nem. élünk özvegy nem kapta meg a Magyar Kurír példányát. Kovács Sámuel két verse megközelítőleg pontos másolat Fazekas kézírásában; a névtelen vers írásmódja azonban számos kisebb eltérést mutat az újságban megjelent szövegtől. Hogy Fazekas Mihály szuverénül kezelte a vers szővegét, ez megint azt gyaníttatja, hogy az ő műve. Mindezeknél a külső jegyeknél lényegesebb hogy a névtelen költemény igen jól beleillik azokak a verseknek/ sorába, amelyeket Fazekas/ Csokonainak írt. Nem is roko tna, hanem egyenesen ikertest yvére a Csokonai nevenapjára/ írt versnek, amely így kezdődik. Már a tanka mezők illatos Udvarlásra magát nemasszonya piperézheti •. . Mindkét vers természetleírással kezdődik,és borozgatásra való felszólítással végződik.* Mindkét versiben megtaláljuk] Fazekas jellemző mitologizálását és kedves provincializmusait. A klasszikus időmérték, amely igen jellemző Fazekas- nak erre a korszakára, szintén közös vonása a két versnek. Még egy érvet számításba vehetünk: Fazekason kívül egy költőt sem ismerünk ezidőtájt, aki ilyen hangon, ilyen szépen,, verselt volna. A Csokonai tiszteletére írt nagyszámú vers nem ű fogható azokhoz, amelyeket Fazekas írt kedves drus szójának. V Végezetül megköszönöm Julow Viktornak, hogy feltevéseimet megerősítette és bizonyos* ággá avatta. " VARGHA BALÁZS y*^*. Levél Szabó Pálhoz Kedves Barátom! Dutka Ákosról, kor- és kartársamról szeretett írott cikkedben azt olvasom, hogy. ..Vannak nevek, mint például Palásthy Marcell, akinek nevére valamilyen akkori írásból én is emlékszem, s most szeretnék többet tudni róla, hiába. Különböző idők lexikonát lapozgatom, nem találom meg. S ez olyan szomorú, hogy az emberek így tűnnek el névtelenül, nyomtalanul a süllyedő időben." Nos hát, ez adott esetben nem is olyan szomorú. Mert néhai Palásthy kollegánk semmilyen művével sem szolgált rá az utókor emlékezésére. Ő csak egy különc volt, aki betévedt az irodalomba, s kinek furcsaságait minden irodalmi lexikonnál alaposabban, a legélesebben megfigyelő szemmel, a legjobban halló füllel és főként kitűnően iró tollal még csak tavaly, „író a toronyban" című könyvében Kellér Andor írta meg. Te, kedves barátom, aki annyit, s oly megérzéssel olvasol, vedd kézbe ezt a könyvet a kedvemért, hogy aztán a magad kedvére élvezd ezt a kis remekbe készült irodalmi arcképet. Hiszem, honi dicséretet kapok, amiért figyelmedet fölhívtam erre a kuriózus könyvre. Igaz, jó híred. HATVÁNY LAJOS WILLIAM DUBOIS nemzetközi Lenin-békedíjas amerikai néger író Haiti című színdarabját bemutatta a temesvári Állami Színház. A sikerült előadást Taub János, a magyar színház tagja rendezte. MARK TWAIN alakjával foglalkozik most megjelent művében Philip Fawner ismert nevű haladó szellemű amerikai irodalomtörténész. Vitába száll mindazokkal, akik elsikkasztják Twain társadalomkritikáját és tagadják humorának célzatos voltát. Fawner Jack London, az amerikai lázadó című előző könyve is nagy sikert aratott. 25 ORSZÁG FŐVÁROSÁBAN, köztük Moszkvában és Pekingben egyidőben ták be Stanley Krammer mutatós filmjét, amely 1964-ben játszódik és az atompusztítás tragédiáját eleveníti meg. Fred Astaire filmszínész, aki atomtudóst alakít a filmben, így nyilatkozott: „Mi, színészek ezzel a filmmel harcolunk a háború ellen: követeljük az atomfegyverek betiltását.” A men BÖLCSESSÉGÉVEL cíadta ki Gordon Ray Thackeray monográfiájának második kötetét, amely a Hiúság vására megjelenésétől haláláig tárgyalja a nagy angol író munkásságát. Thackeray végrendeletében kérte, ne írjanak róla könyvet, hogy így a család csak száz évvel az író halála után adott engedélyt az amerikai Illinois Egyetem tanárának a monográfia megírására és rendelkezésére bocsátotta a családi irattár anyagát. A mű első kötete 1955-ben látott napvilágot Oxfordban, Kedvezőtlen körülmények haszna címmel. PETŐFI SÁNDOR AZ APOSTOL című elbeszélő költeményét a Filmspiegel híradása szerint megfilmesítik közös olasz és jugoszláv vállalkozásban. IGEN ÉRTÉKES ANYAGGAL GYARAPODOTT a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtára. Dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány Minisztertanácsának elnöke a Tárnak ajándékozta azt az értékes, 25 darabból álló ásványgyűjteményt, amelyet a kormányküldöttség mongóliai útja alkalmával a Mongol Tájmúzeum dolgozói nyújtottak át. A gyűjtemény rendkívül szép és értékes mongóliai ásványokat tartalmaz — különösen említésre méltó az uránt tartalmazó schröckingerit-példány. A PRÁGAI SMETANA HANGVERSENYTEREMBEN szerdán került sor az idei zenei fesztivál záróhangversenyére. A Cseh Filharmónia Zenekara, a Cseh Énekkar és a Nemzeti Színház operájának szólistái Beethoven IX. szimfóniáját adták elő Száll György vezényletével. A nagysikerű hangversenyt csütörtökön megismételték. A 14. Prágai Tavasz huszonöt napos műsorán 40 hangverseny és 14 operaelőadás szerepelt. A legjobb csehszlovák zenekarokon és szólóművészeken kívül 15 ország kiváló előadóművészei, zenekarai, művészegyüttesei léptek fel. AZ 1958-AS ÉV LEGJOBB KULTURÁLIS PLAKÁTJA címet Máté András grafikusművész Gyávaság című művének ítélték. Görög Lajos Akinek meg kell halnia és Zeleriák Crescencia Ünnepi könyvhét 195S című munkái a kulturális plakátok versenyében második helyezést értek el. Tovaska Irén Zizi című műve az év legjobb kereskedelmi plakátja, Sinka Mátyás Életet ment, aki vért ad és Lottó, a nyár kedvence című munkáinak az év legjobb gazdasági plakátja címet ítélték oda. Zala Tibor Tíz éves a termelőszövetkezeti mozgalom című műve a politikai plakátok kategóriájában dicséretet kapott. PÁRIZSBAN KIOSZTOTTÁK a tavaszi irodalmi díjakat. Az idei Albert Londresdíj nyertese Jean-Marie Theolleyre volt szabadságharcos, akit náci-ellenességért a háború alatt Buchenwaldba internáltak. A „népszerű regény’’ díjával Liliomé Robin svájci származású író Álllása ellenére című könyvét tüntették ki, míg a Rivarol-díjat, amellyel egy külföldi író francia nyelven írott művét jutalmazzák, José-Luis de Vilallenga emigrált spanyol író kapta. A RÁKOSKERESZTÚRI TEMETŐBEN vasárnap művészek, írók és újságírók sírköveit avatták fel. Reinitz Bélának, a kiváló zeneszerzőnek, az Ady-versek híres megzenésítőjének sírkövénél Szabolcsi Bence akadémikus mondott beszédet, kimelete Reinitz Bélának a Magyar Tanácsköztársaság idején végzett úttörő munkásságát. Jób Dánielnek, a Vígszínház egykori igazgató-főrendezőjének sírjánál Vázsonyi Endre író beszélt, hangoztatva, hogy Jób Dániel a realista színjátszás megalapozói, Sztanyiszlavszkij magyar tanítványai közé tartozott. Molnár Józsefnek, a Nemzeti Színház egykori tagjának érdemeit Tompa Sándor Kossuth-díjas művész, Balassa Emilnek, az ismert kabaré- és sanzonírónak munkásságát Boross Elemér író, Tímár Szaniszlónak, a századforduló ismert publicistájának tevékenységét Roóz Rezső szerkesztő, dr. Kenéz-Kurlander Ede szerkesztőnek az életútját pedig Endrei S. Henrik méltatta. AZ ANGOL ALSÓHÁZBAN egy munkáspárti képviselő törvényjavaslatot terjesztett be arról, hogy a képzőművészeti iskolában ezentúl meztelen női modellek helyett felfújható plasztik-aktokat kell használni. Javaslatát egyrészt a várható évi négyezer fontos megtakarítással indokolja, másrészt azzal, hogy a plasztik-modell nem fog ülés közben megállás nélkül csacsogni és főleg nem fog időnként megszökni a növendékekkel. A BOLGÁR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA irodalmi intézetében Waldapfel József akadémikus, egyetemi tanár. Komját Aladárról és a magyar forradalmi proletárköltészetről előadást tartott. 11 ROMÁNIAI SZÍNHÁZ jelentette be a bukaresti művelődésügyi minisztérium színházi főosztályán, hogy a jövő évadban bemutatni óhajtja Fehér Klára „Nem vagyünk angyalok” című vígjátékát. A darabot Horia Lovinescu román író közreműködésével Díez Imre fordította román nyelvre. JAPAN volt a világ legnagyobb filmgyártója az UNESCO most közzétett jelentése szerint 1958-ban. Ebben az évben 433 játékfilmet állítottak elő — az Egyesült Államokban csak 378-at. Becslések szerint az elmúlt évben világszerte 10 milliárd nézője volt a világ filmgyártásának. A JELENKORI SZÍNHÁZ címmel fesztivált rendeztek Nürnbergben. Az ünnepi hetet kizárólag a XX. század színpadi alkotásaiknak szentelték és bemutatták — a többi között — J. Osborne, Otto L. Fischer, Paul Vincent Caroll, Jean Anoilh színműveit, valamint Alban Berg és a nálunk is ismert szlovák zeneköltő, Eugen Suchon operáját. DOSZTOJEVSZKIJ levelezését négy kötetben kiadják Moszkvában. A gyűjtemény 900 levelet tartalmaz. CHAPLIN, mint ismeretes, már jóideje emlékiratait írja. A nagy filmművész a napokban kijelentette, hogy az év végéig befejezi emlékiratait. A könyv felöleli majd Chaplin életét és művészi pályafutását, első filmjétől kezdve napjainkig. Az emlékirat terjedelme körülbelül 1000 oldal lesz. A MOSZKVAI MŰVÉSZ SZÍNHÁZ legközelebb bemutatja Schüler „Stuart Mária“ című drámáját, Borisz Paszternák fordításában. 2 - MÁSODIK KIADÁS Megjelent a Tűz-tánc második kiadása, fél évvel az első kiadás után. Még könyvkereslet műfaji megoszatásában kevéssé járatos olvasó is azonnal belátja, mennyire fontos eseménye kulturális életünknek az a tény, hogy fiatal, induló költők közös kötete ilyen visszhangra talál a közvéleményben! És ha tudná, hogy a könyvfogyasztás állandó emelkedése és kielégítő eredményei mellett is folytonos panasza volt könyvtárosoknak, boltosok iuik, nem fogynak — elenyészően kevés kivétellel — az élő költők verseskönyveiHát még kezdőké, hát még az új teramést bemutató antológiák! Ez utóbbiak aztán végleg eladhatatlannak látszottak napjainkig. És íme, megtört a jég. Mit jelent ez? Sok együttható közrejátszásának eredményét, természetesen. Mégis leglényegesebbnek az az összetevő tűnik, hogy az olvasók felfigyeltek az ellenforradalom utáni időkben bátor, friss, kemény hangon a közéletbe robbanó új költőkre, politikus magatartásukra erkölcsi erejükre, művészi szándékaik igényességére. Épp ezért reális reményekre jogosít a Tűztánc sikere. Ha a közvélemény szerető és követelő érdeklődése a jövőben is kísérni fogja e fiatal költők működését és ha a költőket — mint várható — egyre jobb, egyre közérdekűbb művek megalkotására sarkallja ez a követelés, jelentős, gazdag szocialista magyar költénet születhet meg most, a mi időnkben. A Csodagyerekek kiváló filmalkotás, magas művészi színvonalú nyugatnémet produkció és — antifasiszta film! Hősei — egy fiatal értelmiségi szerelmespár, majd házaspár — végig szenvedik a német militarizmus és hitlerizmus által a népre zúdított szerencsétlenségeket, bátran megőrzik humanizmusukat, megvédik családi boldogságukat. Sorsuk átsodorja őket a szennyes és véres náci áradaton, a világháborún, s partra veti őket ebben a bonni Nyugat-Németországban, ahol az amerikai megszállók nem éppen önzetlen jóvoltából látszatbérke és talmi jólét honol , ahol újra a régi antiszemita tökfilkók, kardcsörtető gyászvitézek, politikai bankrottőrök és SS terroristák ütik fel a fejüket. Igaz film, bár nem a teljes igazság filmje. Létrejöttének feltételei folytán hiányzik belőle a kommunista, még csak harcos munkást sem állít elénk, holott ezek nélkül semmilyen antifasiszta ellenállás nem létezett volna és nem létezhetne Nyugat-Németországban. A film kiutat sem mutat, mégis nyíltan és véres szigorral bélyegzi meg a nácizmust és közvetve az imperialista megszállókat is. Hogy lehetséges, hogy ilyen filmet készíthetnek Adenauer birodalmában? Sokan teszik fel a kérdést, amely mögött valami gyanakvás-féle húzódik meg: nem propaganda célzatú túlzás-e, amikor szóban és írásban a Német Szövetségi Köztársaságot az új német imperializmus militarista államának nevezzük, amikor a bonni fasizálásról, sőt olykor fasizmusról beszélünk. Íme, mindenki láthatja: vannak ott demokratikus szabadságjogok: lehet ott antimilitarista filmet is alkotni, ami Hitler birodalmában elképzelhetetlen lett volna. E film létrejöttét megmagyarázni azonban nem olyan nehéz. Nyugat-Németország kormányzata, tudjuk, egészen más fegyverkezik feltételek közt a revansra, mint Hitler a 30-as években. Azóta az erőviszonyok óriásit fejlődtek a szocializmus és a haladás javára és a világ népei egyet-mást tanultak. Nemcsak a maga belső ellenzékére kell Adenauernak tekintettel lennie, hanem a nyugat-európai kormányok bel- és külpolitikai szükségleteire is, amelyek megkívánják a látszat fenntartását, annak a látszatát, hogy Nyugat-Németországban van demokrácia. Erről a demokráciáról az 50-es évek folyamán egy könyvtárra való kötet jelent már meg az USA-ban, Angliában és Nyugat-Németországban. „De ezeket a könyveket nyilván nem sokan olvassák. Mutatni kell ezt a demokráciát, így történt nemrég, egy szép májusi vasárnapon, hogy több nyugateurópai ország hivatalos képviselőinek jelenlétében alapkő-letételt ünnepeltek Wuppertal-Langerfeldben. Egy Anna Frankról elnevezett „Európa falui’ alapkő-letételét. Ez már csak igazán antifasiszta demonstráció! És hivatalos! Sajnos, egy kis szépséghiba csúszott a felemelő ünnepségbe: dr. Polzer, aki a boninisztérium menekültügyi miüdvözletét adta át, egy kis rögtönzött nyilatkozattal toldotta meg hivatalos mondókáját: ebben a nácik hatalomra jutását igyekezett megmagyarázni és a hitleristákkal szemben 1945-ben elkövetett „igazságtalanságokat” meggyászolni. A beszédet többször félbeszakították a fokozódó felháborodás kitörései és az ünnepség botrányba fulladt. Dehát „Európa falu”, „Anna Frank falva“ — mégis csak gyönyörű antifasiszta gesztus, ugyebár?... Ide sorakozik tehát az olyan film engedélyezése is, mint a Csodagyerekek De az effélék ne tévesszenek meg senkit. Egy-egy film s holmi „alapkő-letétel” nem borítja fel a nyugatnémet rendszer csontig reakciós politikáját, nem csökkenti annak a militarista jellegét, hanem csak fedezi azt. Mert az ilyesmivel lehet a NATO-országokban illúziókat táplálni, a német militarizmus elleni mozgalom terjedését gátolni és azoknak a NATO-politikusoknak bűnét leplezni, akik a potsdami egyezmény megszegésével ezt az új német militarizmust felnevelték. A nyugat-németországi „demokrácia” nem fog soha elmenni olyan intézkedésekig, amelyek agressziós programját tényleg veszélyeztetnék; a kommunista pártot a föld alá nyomták, a békemozgalmat üldözik, az iskolai történelem-oktatást soviniszta szellemmel itatják át és a genfi tanácskozásokat szabotálják. Mert Nyugat-Németországnak most legfőbb gondja a hadseregének atomfegyverekkel való felszerelése. Itt-ott egy kis jól adagolt „demokrácia” megkönnyíti, mind a bonni kormány, mind a NATO-szövetségesek dolgát, akik felkarolták és tovább istápolják ezt az annyira „európai” nyugatnémet államot. „Az ördög — mondja Bau /I Q delaire — akkor a legravavaszabb, amikor elhiteti, hogy ő nem is létezik.” KOMJÁT IRÉN A „Csodagyerekek“ nem csoda „La plus grande ruse du diable est de faire erőire qu’il n’existe pas”. (Baudelaire)