Élet és Irodalom, 1959. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-26 / 26. szám - Kurcz Ágnes: Rákóczi út 1959 • vers (2. oldal) - Szabó Sándor: rajza • kép (2. oldal) - (e. fehér): Műfordítás - „tömören” • glossza (2. oldal) - (Cs. Z.): Irodalmi est Érden (2. oldal) - Feleki László: Placebo (2. oldal)

KURCZ ÁGNES Rákóczi út 1959 Az út testén kivert a munka láza. Riadt járdák közt hánykolódva rázza magáról le a pántos síneket, a megvénhedt, kicsorbult köveket, felköhögi az odvas csöveket, feltépi bőrét, föld­ voltát kitárja a napnak, levegőnek, és sok szorgos félmeztelen, megizzadt, poros orvos hajlik fölébe, hosszan kalapálja. Élénkruhás bérházak izgatottan állják körül. A nyári ablakokban öröm kacsint, a körút már begyógyult! Villamos fúj, liheg, léptet vigyázva a buckákon — ez még falu. Keresztben szótlan suhan egy autó széles árnya. Frissen festett alapjuk illatával kacér portálok vannak szemlesütve a sötétségben hozzájuk simuló, ifjan fellobbanó neon-betűkre. Szabó Sándor rajza A TORRE­ IDOR Spanyol - olasz filmdráma Távoli partokon ■ Izgalmas szovjet film denevérraj Német film II? VILÁGA Magyarul beszélő színes francia film AZ ELTÉVEDT Agyú Csehszlovák film H4C cj&ÍX,C*Ac*S Izgalmas kínai kémfilm Még sötét a hajnal Lengyel film KENYÉR, SZERELEM, FAN­TÁZIA Olasz filmvígjáték ÚJ MAGYAR­ ZENEI KÖNYVEK­ ben található Haydn-mű­vek­ről számol be. A bevezető el­mondja az Országos Széchenyi Könyvtár gyűjteményének­­ ki­alakulását és ismer­te­ti a bir­tokában levő Eszteriházy- és Festetich-CiUradon­ gyűjtemé­nyéből származó Haydn-műve­­ket. S­ok facsimile, portré és egyéb illusztrációs anyag dí­szíti a kötetet, amely végül Haydn műveinek leíró jegyzé­két is közli. Tartalmazza a kötet azoknak az operáknak a jegyzékét is, amelyeket an­nak idején Haydn­ vezényelt Eszterházán és Kismartonban. Igen értékes kiadványnak ígérkezik az a kötet, amely az egész Búcsú szimfóniát (fisz-moll, No. 45) közli fa­csimilében. Haydn ezt az egyik legnépszerűbb szimfóniáját Eszterházán komponálta 1772- ben. A mű különösen újszerű, szellemes befejező tétele ré­vén vált népszerűvé. Horányi Mátyás könyve: „Tündérvilág Eszterházán” magyar és német nyelvein je­lenik meg. A könyv Haydn­­nek három évtizedes magyar­­országi karmesteri tevékenysé­gét mondja el és számos, ed­dig ismeretlen történelmi do­kumentumot tár fel. A kötetet­­ korabeli metszetek, építészeti és üzlettervek, portrék, kézira­­­­tok díszítik. A Zenetudományi Tanulmá­­­nyok nyolcadik kötete, Sza­­­­bolcsi Bence és Bartha Dénes­ szerkesztésében, magyarul je­­­lenik meg, de német és angol­­­ nyelvű összefoglalóval. Az 550­­ oldalas köte­tet teljes egészé­­­­ben Haydn emlékének szentel­­­­ték a szerkesztők és tartal­­­mazzá többek között Kodály­­ Zoltán, Szabolcsi Bence, Gár­­­­donyi Zoltán, Bartha Dénes,­­ Sólyom György, Ujfalussy Jó­­­­zsef, Somfai L. László, Vécsey­­ Jenő, Valkó Arisztid, Csatkai­­ Endre, Benkő András és Ka­tona Imre írásait. Beszámolunk végül arról,­ hogy Szabolcsi Bence tanul­mánya: Liszt Ferenc estéje, amely a nagy zeneköltő utol­só tizenöt évével (1871—86) foglalkozik, s amely 1956-ban jelent meg magyarul, most orosz, angol és német nyelvű kiadásban is napvilágot lát. A Haydn-é­vforduló elkaszná’­­ból több jelentős zenetudomá­nyi könyv jelenik meg rövi­desen. Jelentőségük, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi olvasóhoz is szól­nak. Német, angol és­­ magyar nyelven jelenik meg, Vécsey Jenő szerkesztésében, az a kö­tet, amely a budapesti Szé­chenyi Könyvtár gyűjteménye- HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt heti számá­nak vezércikkébe korrektúra­hiba folytán sajnálatos érte­lemzavaró sajtóhiba került. A cikk második­­ bekezdésében közölt statisztika helyes ada­tai a következők: „A könyvhétre kiadtunk 82 művet 1 272 520 példányban. ma példány sz­épirodalom 63 636 260 ebből: mai magyar 26 klasszikus magyar 15 mai külföldi 14 klasszikus külföldi 8 110 850 227 810 186 000 111 600 A MOSZKVAI PUSKIN­­SZÍNHÁZ az őszi szezon ele­jén bemutatja Fehér Klára A teremtés koronája című víg­játékát. .A darabot — amelyet Gromov és Lejbutyin fordí­tott orosz nyelvre — ősszel műsorára tűzi a leningrádi Komédia­színház is, ahol az év eleje óta nagy sikerrel játsszák az írónő Nem vagyunk angya­lok című vígjátékát. A VARSÓBAN VÉGET ÉRT nemzetközi könyvvásáron 24 állam vett részt. A vásárt 55 ezer ember tekintette meg. AZ IDEI KIADÓI TERV­BEN szereplő mintegy 40 ma­gyar művön kívül még néhány magyar szerző könyvét jelen­tetik meg az év végéig a szov­jet könyvkiadók. A Külföldi Irodalom Kiadójának gondozá­sában látnak napvilágot Mes­terházi Lajos válogatott elbe­szélései, amelyek­et Gromov, Lejbutyin, Szalimov, Gersko­­vics és Fomin ültetett át orosz nyelvre. Az Állami Gyermek­könyvkiadónál jelenik meg Gergely Márta Szöszt c­ímű leányregénye Szalimon fordí­tásában. Kállai István Kötél­tánc című színdarabját az Iszkussztvo adja ki ugyancsak Szalimon fordításában. Mada­rász Emil válogatott versei a Külföldi Irodalom Kiadójának gondozásában látnak napvilá­got az év végén — a verseket Golemba műfordításában kap­ja kézhez a szovjet olvasókö­zönség. PÁRIZSBAN a Montmoren­cy Képtárban megnyílt az első kiállítás, amely A Művészet'és az IFoldalÖín'tájálkozásá­ hít cí- mel a­ legjelesebb mai meste­rek irodalmi vonatkozású ké­­peit, szobrait mutatja be. rendező bizottság élén az aka­­­démikus André Chamson áll. A galériában látható A Mira­­beau-híd, Proust házvezető­nője, Vértes Marcell képe, melyet Cocteau Az emberi hang című híres egyfelvonáso­­sa sugallt. Fougeron, a kitűnő haladó festő Paul Éluard előtt tiszteleg festményeivel, Wat­­kin Troyat, Zadkine Mauriac mellszobrát állította ki. NÉMET ÍRÓK ÉS KÖLTŐK szá­­mos könyve kerül a közeljövőben a szovjet közönség elé. Júliusban Goethe műveinek tízkötetes kia­dása, Heinrich Mann, Anna Seg­­hers, Bertolt Brecht, Hans Fal­­lada és Willy Bredel művei ta­lálhatók a szovjet boltokban. KÉT ÚJ ELSŐ HETES FILMSZÍNHÁZ nyílik Párizs­ban. Az egyik az Ambassade- Gaumont a Champs Elysées-n, a másik a Rotonde a Mont­­parnasse-on. A külföldi filme­ket mind a kettőben feliratok nélkül vetítik, de minden he­lyet fülhallgatóval látnak el, ahol szimultán fordításban hallható a párbeszéd. KENESSEY JENŐ „Keszkenő” című balettjét a pozsonyi Nemzeti Színház balettegyüttese bemutatta Karlovy Vary­ban. A nagyrészt külföldi vendégekből álló közön­ség nagy tetszéssel fogadta a ma­gyar balettet. FRITZ CREMER a nálunk is ismert híres német szobrász kiállítása a napokban nyílt meg Kairóban. A sajtó és a műértők elragadtatással nyi­latkoznak a kiállított alkotá­sokról. AZ OGONYOK c. szovjet folyóirat irodalmi melléklet­ként 15 kötetben, még ez év­ben Stendhal sorozatot ad köz­re, külön kötetet szentelve a nagy író levelezésének. A so­rozat magában foglalja a nagy francia író szépirodalmi, filo­zófiai, történelmi és esztétikai műveit. A SZOVJETUNIÓBAN rövidesen megjelenik Ilja Kremlov „Idő és emberek” című nagylélegzetű regénye, amelyet a szerző még 1945-ben Magyarországon kezdett írni. A könyv cselekményének színhelye: a háborús Moszkva, Ma­gyarország, Románia és a felsza­badított Besszarábia. A regény cselekménye legnagyobbrészt Ma­gyarországon játszódik és az 1945— 1956-ig terjedő időszakot öleli fel. A. P. CSEHOV „Hölgy a kutyával” című elbeszélését a LENFILM Stúdió megfilmesí­ti. A helyszíni felvételeket Jal­tában készítik, ahol Csehov sokáig élt, és ahol az elbeszé­lés is játszódik. A film férfi főszerepét Alekszej Batalov, a „Szállnak a darvak” főszerep­lője alakítja. TUDOMÁNYOS ZENEI KONGRESSZUSSAL egybe­kötve tartják meg Varsóban a VI. nemzetközi ifjúsági „Cho­pin'” zongoraversenyt jövő év februárjában. RÉGI HERENDI PORCELÁN­TÁRGY­AKAT restaurálnak a He­rendi Porcelángyárban. A szakem­berek kutató munkát indítottak a gyári múzeumból hiányzó tárgyak megszerzésére. Bizományi áruhá­zakban és magánosoknál keresik a korábban sorozatban készített figurák, vázák és tálak egy-egy példányát, s ezeket megvásárol­ják. Az emberöltőkön át féltve őrzött értékes darabokat, mielőtt a múzeumba kerülnek, iparművé­szek restaurálják. Az elmúlt évek­ben körülbelül százhúsz visszavá­sárolt tárgyat javítottak ki. Akad közöttük olyan darab is, amelyet a gyár alapítójának, Fischer Mó­ricnak irányításával készítettek 120 évvel ezelőtt. A FRANCIA AKADÉMIA 500 000 frankos irodalmi nagy­díját Thierry Maulnier-nek ítélte oda egész életművéért. Az Akadémia regénydíját Gabriel Aubarede kapta „Gyermekkorunk hite” c. mű­véért. AZ UNESCO PATRONALASA­­VAL afrikai zenei antológia jelent meg. Az antológia Hubert Pepper zenetudós 15 évi munkájának eredménye. Műfordítás - „tömören" v bizonnyal sokféle válfaja is van a költő-fordító szabadságának, de, hogy tol­mácsolásában egyetlen sor, egyetlen szó ne egyezzék az eredetivel — ez, úgy véljük, túlzás. Olyan, amit szóvá kell tenni, mert ez már a javából.hamisítás Az Ország-Világ június 16-i száma egy részletet kö­­z#f*$ täfnklasszi­­kVs]'­"Firduszi világhírű al­kotásából, a Királyok Köny­véből. A részletet már több­ször lefordították magyarra és ezért eléggé ismert. Zál, a derék dalia, és Rudabé, a világszép királyleány első találkozásáról szól. Az új fordításnak csak örülhet­­nénik, ha... Igen, ha Firduszit olvashatnánk, ám így nem. Ugyanis a 114 sornyi eredeti szöveg összesen huszonegy sorra apadt Rakovszky Jó­zsef „fordításában Rakov­szky tömörít. Valószínűleg nem nyerte meg tetszését a perzsa költő stílusa. Mi másnak tudhatnák be eljá­rását? Egy példát... Ruda­bé üdvözli az erkélye alá, udvarlására sietett szerelme­sét, Zált. Fird­uszi szerint — Szász Károly többé-kevésbé hű fordításában — így: „Isten hozott ifjú vitéz, hős fia­ t Veszélytől is óvjon akármerre menj, / Előtted hajoljon s legyen föld menny. / Legyen még a rab­nőm is áldott azért, / Hogy ez vagy, hogy olyan ,vagy místfert­et­ tétit! / De sái­ac nem­ éppen -közét­”éüK Ide / Gyalog jőve, fáraszt az ú ennyire?” Rako­vszkyná mindössze ennyit olvasha­tunk: „Zál te vagy é?” ... Ami, ha tehetségről, köteles fordítói alázatró nem­ is tanúskodik, anná inkább szól Rakovszky me­részsége mellett. De meg­bocsát a fordító: ebből merészségből mi nem ké­rünk. Hiszen az ilyen re­cept szerint mondjuk Szeptember végén-t aká egyetlen szóra is lerövidít­hetnénk. Erre: „szeretlek” Mi inkább megmaradunk a eredeti mellett Petőfi és Fir­duszi esetében, egyaránt. (e. fehér - ) - IRODALMI EST ÉRDEN Érd község Művelődési Ta­nácsa, az MSZMP és a tömeg­szervezetek támogatásával, társadalmi munkával rövid néhány hét alatt terméskövek­ből épült, stílusos szabadtéri színpadot hozott létre. Június 20-án este színvonalas irodal­mi és zenei műsorral több mint ezer főnyi hallgatóság je­lenlétében meg is nyitották a színpadot. Bevezetőül Fekete Lajos, az érdi művelődési tanács elnöke ismertette az érdiek és kör­nyékbeliek mozgalmát. Dobozy Imre Kossuth-díjas író, aki in­nen indult el életútjára, egy humoros írását olvasta fel. Fodor József és Simon István Kossuth-díjas költők versei szűnni nem akaró tapsot kap­tak. Fadgyas Imre énekmű­vész és Kü­rthy Éva énekmű­vésznő valóban színvonalas és magas művészi élvezetet nyúj­tottak a hálás közönségnek. Csuka Zoltán és Fekete Lajos, a két Érdligeten lakó költő versei bővítették még az est programját, végül pedig Gara­­guly Ferenc, Érd község ta­nácselnöke mondotta el záró­beszédét. (Cs. Z.) „ZAFRA” címmel Lucas Demare argentínai filmrende­ző filmet készít a trópusi cu­kornádültetvényeken dolgozó férfiak, nők és gyermekek nyomorúságos életéről. 400 ÉVES SZAADI-KÉZ­­IRAT került az azerbajdzsán központi kéziratgyűjtemény tu­lajdonába. A kézirat valószí­nűleg a „Rusztán” és a „Gu­­lesztán” c. halhatatlan mű­vek eredetije. A szakértők most vizsgálják a kézirat va­lódiságát. A VAS MEGYEI NÉPRAJZI MUNKAKÖZÖSSÉG nyolc vasi „mesefa” érdekes, régi meséit gyűjtötte csokorba. A csákány­­doroszlói Farkas Józsefnek és az uraiújfalusi Nagy Istvánnak, a népművészet mesterének meséit jól ismerik a dunántúli gyerekek. A nyolc mesemondó eddig több­száz történettel gazdagította a me­se­tárat. Elbeszéléseik alapján há­rom mesekönyvet adtak ki a mun­kaközösség tagjai. A néprajzkuta­tók most más dunántúli megyéket is felkeresnek. Nemrég egy bako­nyi községben élő idős nénike 2t meséjét vették magnetofonszalag­­ra LONDONBAN MEGJELENT a 85 éves Somerset Maugham utolsó könyve Szempontok címmel. A 284 lapos kötet öt fejezetnyi gondolatot tartal­maz: az egyik a novellaírás művészetéről, a másik Goethe regényeiről szól, a többiben az agg angol író egy hindu bölcs emlékeiről ír, a múlt század végi, illetve a jelen század eleji híres francia írók naplójában tallózik, végül Til­­larson­é­k életével foglal­kozik. A könyvben Maugham elmondja, hogy irodalmi „bál­­ványai” Maupassant, Poe, Kipling és ... mellesleg Mau­gham voltak. a placebo a hit, az orvostu­­­­domány és a gyógyszer­­ipar csodálatos szintézise. A placebo a szuggesztió csodája, a semmiből való terápia. Ar­ról van szó, hogy egy sereg gyógyszernek elkészítik az ún. placebo-változatát. A pla­­cebo-gyógyszer a megtévesz­tésre hasonlít az igazi gyógy­szerhez, ugyanolyan a cso­magolása, az íze, a színe, a for­mája stb., csak éppen semmi­féle hatóanyagot nem tartal­maz. A betegnek azonban er­ről sejtelme sincs. A placebo-gyógyszer alkal­mazása a következő: a beteg először igazi gyógyszert kap. Harmadik, negyedik alkalom­mal azonban már placebót ad­nak neki, az igazi gyógyszerek­hez hasonló csomagolású, for­májú, ízű placebót és — most jön a meglepetés! — a hatás ugyanaz. Az igazi altató, has­hajtó, fájdalomcsillapító után a placebo-semmi is altat, has­hajt és csillapítja a fájdalmat. A beteg becsapása tökéletes. Mivel azt hiszi, hogy igazi gyógyszert vett be, szervezete engedelmesen ugyanúgy vi­selkedik, mint az igazi gyógy­szerek esetében, természete­sen csak akkor, ha nem tud­ja, hogy turpisság van a dolog­ban. Mindennek nagy orvosi je­lentősége van. Bevilágít az or­vostudomány, a gyógyulás, tünetek enyhítésének hallatta-a nul bonyolult világába, a rej­télyes lelki tényezők szövevé­nyeibe. Amellett a placebo­­gyógyszerek az igazi gyógysze­rek esetleges káros mellékha­tásai nélkül érik el a kívánt eredményt. A takarékossági szempontok sem megvetendők: fontos nyersanyagokat lehet ilyen­ módon megtakarítani. A placebo-módszert egye­lőre csak a gyógyászat terén alkalmazzák, de csaknem bi­zonyos, hogy egy sereg más területen is sor kerül beveze­tésére. Az irodalomban is be­láthatatlan lehetőségeket kí­nál. A placebo-módszer gya­korlati alkalmazása ugyan­olyan egyszerű, mint a gyó­gyászatban. Az olvasóval el­olvastatnak két valódi re­gényt, mondjuk a Háború és békét és a Utána, anélkül, Nyomorultakat, hogy elárul­nák, egy placebo-regényt ad­nak a kezébe. Ez a placebo­­regény a megtévesztésig ha­sonlít az igazi regényhez. A csomagolása, « kötése teljesen olyan, mint az igazi regé­nyeké. Címe van, kívül, belül fel van tüntetve az író neve. Betűk sorakoznak egymás után, szavak, mondatok, írás­jelek, sőt bekezdések tévesz­tik meg a mit sem sejtő olva­sót. Az egész fejezetekre, eset­leg kötetekre van osztva, kü­lönféle párbeszédek, nyek olvashatók benne, eseme­egy­szóval az olvasóban kétségte­lenül regény benyomását te­szi. Ahogyan a placebo-gyógy­­szerek dobozán ott áll a gyógy­szertár neve a beteg megté­vesztése céljából, úgy olvasha­tó a placebo-regény címolda­lán a kiadóvállalat majd belül apró betűkkel neve. szerkesztő, az illusztrátor, a a nyomda, a technikai vezető ne­ve, továbbá az ívterjedelem — mindez ópiumként hódítja el az olvasót, s egyre jobban megerősödik abban a hitében, hogy igazi regényt tart a kezé­ben. Szervezete a placebo-re­­gényre ugyanúgy reagál, mint az igazira, hiszen bizonyos fel­tételes reflekszek már beideg­­ződtek benne. A vlacebo­­könyvet ugyanúgy tartja a ke­zében, mint az igazit, lapozgat­ja, olvassa, villamoson, autó­buszon, otthon, karosszékben, ágyban, szamárfület csinál lapjaira, az éjjeli szekrényére a teszi, kölcsönadja. Valódi könyvként kezeli, mert nem is gondol arra, hogy placebo­­könyvről van szó, amelyben nincs semmi, hiányzik belőle minden irodalmi hatóanyag, hiányzik belőle minden lénye­ges elem, teljesen értéktelen anyagból készült, csak a cso­magolása, kötése, megjelené­se, külső formája révén hat igazinak. Az olvasók, akiknek szervezete az igazi regény ha­tásaira van beállítva, nem ve­szik észre a különbséget, csak a nagyon gyanakvó, ravasz és rosszhiszemű olvasók jönnek rá a cselre, ilyenek azonban szerencsére csak nagyon keve­sen vannak.­gényhez hasonló A placebo-re­­hatást lehet elérni a placebo-lírával, a pla­ce­bo-novellával, a placebo­­szmdarabbal, a placebo-esszé­­vel, a placebo-humoreszkkel, stb. A placebo-irodalom előnyei legalább olyan számosak, mint a placebo-gyógyszereké. Kielé­gítik az szükségleteit, emberek irodalmi anélkül, hogy az igazi irodalmi művek meg­rázó, felkavaró, nyugtalanító hatását, s más kellemetlen mellékhatásokat kellene el­szenvedniük az Mivel értéktelen olvasóknak, anyagokból készülnek, korlátlan mennyi­ségben gyárthatók. Fontos ter­mészetesen, hogy a beteg, he­lyesebben az olvasó ne tudjon arról, hogy placebo-művet ol­vas, mert különben oda a ha­tás. Aki leleplezi az irodalmi placebo-módszert, az széttépi az olvasók illúzióit. Illúziók nélkül pedig ugyebár nem le­het élni. FELEKI LÁSZLÓ PLACEBO

Next