Élet és Irodalom, 1959. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-21 / 34. szám - Im: • A rádióban hallottuk (12. oldal) - Jancsó Ödön: Az irodalmi sétákról • Olvasóink írják (12. oldal) - Ancsel Éva: A lumpenproletár • széppróza (12. oldal)

Parádés hete van a rádiónak. Mintha az utóbbi idők szegényes műsoraiért egyszerre akarna kárpótolni. Megkezdődött a „mai magyar költők ünnepi hete”. Naponta há­­romszor-négyszer — öt percre,­ tíz percre — a rádió átadja a­­ szót azoknak, akik a legszebb,­ legteljesebb formába tudják ön­­­teni érzéseinket, gondolatainkat.­ Harminckét magyar költő beszél­ hozzánk — rólunk. Izgalmasabb,­ érdekesebb műsora a rádiónak; még nem volt. Felvillan előt­­­tünk az újjáteremtett ember szel­­­­lemi profilja, aki igyekszik mag­­­ szabadulni az osztálytársadalom, erkölcsi és szellemi terheitől. Ho­­­gyan fejtik le magukról a hamis­­ illúziókat az öregek és milyen­­ bátran lángolnak a fiatalok —, mindennél jobban dokumentálja­­ ez a műsor. Az első napokban­ Fodor József, Csepeli Szabó Béla,­­ Földeák János a szocialista ket­tő szenvedélyes hangján szóltak­­ hozzánk, Garai Gábor „Tűz- S tánc”-a az eszmei és formai kor- ^ szerűség tömör ötvözete, a fiata- ^ lók új hangjára figyelmeztetett,­­ Lányi Sarolta, Somlyó György, S Illyés Gyula versei szinte rá- ^ kényszerítik az embert, hogy ki- ^ eérje figyelemmel a többit, ki­­ ne hagyjon egyet se. Nem elő-­­ ször vetjük fel a gondolatot:­­ miért nincs a rádiónak „Kis­­­könyvtár”-a? Érdemes lenne s nyomtatásban is megjelentetni az­­ érdekesebb, jelentősebb irodalmi ^ összeállításokat. A mai magyar­­költők alkotmányheti ünnepi mű-­­ sorával lehetne kezdeni. A rádió megtalálta ezen a hé- ^ ten a módját annak is, hogy tör­­s­ténelmünk két fontos fordulójá- ^ ról, más-más formában, de § ugyanaznap — sőt, ugyanaznap délutánján! — megemlékezzék.­­ Az államalapító István királyt —­­ aki az idők mélyén harcolt a ré- ^ givel az újért — Hegedűs Géza mutatta meg egy rádiójátékban,­­ a Tanácsköztársaságról pedig — a­hogyan harcolt a tegnap a i­máért — Nádass József emléke­ x tett. S Im S1 SÍ i: 1' w • s j!? ■ I í 3 " 1 7 * 1 m I ia, i mi ­ Rádió irodalmi műsorából AUGUSZTUS 21. PÉNTEK, Kos­suth: Mihail Zoscsenko elbeszé­lése. (8.95) — A mai magyar köl­tészet hete. A kert varázslata. Kassák Lajos verse. Magnetofon. Várnai Zseni verse. (12.52) — Rongyszőnyeg. Részlet Weöres Sándor versciklusából. Születés­napi óda. Vas István verse. (16.15) — Miénk a század. Szüdi György verse. (18.47) — Vers a szocializ­musról. Győre Imre verse. (21.00) AUGUSZTUS 22. SZOMBAT. Kossuth: Műremek. Goda Gábor elbeszélése. (11.00) — A mai ma­gyar költészet hete. Nagymama. Juhász Ferenc verse. (11.55) — Gondolat. (18.00) Petőfi: Cson­gor és tünde. Weiner Leó zené­jével. (15.44) AUGUSZTUS 23. VASÁRNAP. Kossuth: A mai magyar költé­szet hete. A vándorló kert. Jan­­kovich Ferenc verse. Meghívó. Gereblyés László verse. (10.00) — Balatonnál. Lukács Imre verse. Szombat, hat óra. Nádass József verse — József Attilának, Pá­­kozdi Ferenc verse. (15.25) — Va­sárnapéji Rádiószínház: Hamis nők. Szíjgyártó László verses ko­médiája. (22.55) Petőfi: Egy ga­ras. Gorkij­ romantikus története. (11.50) — A világirodalom humo­ra. Maupassant: Családi gyász c. elbeszélésének rádióváltozata. (13.00) AUGUSZTUS 24. HÉTFŐ. Kos­suth: A Rádiószínház bemutató­ja: A sötét ház. Barta Lajos színműve. (20.45 Petőfi: E. Ch. Vivian Robin Hood c. könyvének ismertetése. (14.15) — Fehérvirá­gos tavasz. Nguyen Ngok viet­nami író elbeszélése. (15.40) AUGUSZTUS 25. KEDD. Kos­suth: Üzenet a múltba. Gera Mi­hály karcolata. (13.00) _ A zsák meg a foltja. Graham Greene hu­moreszkje nyomán írta Liska Dé­nes. (21.05) Petőfi: írói önarcké­pek. Fábián Zoltán. (14.45) — Miért szép? Radnóti Miklós: VH. Ecloga c. versét ismerteti Orbán Ottó. (16.20) AUGUSZTUS 16. SZERDA. Kos­suth: „Visszafojtott lélek.” Lu­kács László verseiből. (13.40) — Mindenki lépik egyet. Mikszáth Kálmán elbeszélésének rádióvál­tozata. (20.30) — Humoreszkek. (22.45) Petőfi: A játéknak vége. Esz Habib Vala indiai költő ver­sei. Fordította és bevezeti Ger­gely Ágnes. (16.15) — Romain Rolland — Handelről. Fábián Imre zenés összeállítása. (17.10) — Berzsenyi Dániel két verse. (2­1.30) AUGUSZTUS 27. CSÜTÖRTÖK. Kossuth: Papp László és Kiss Dé­nes versei. (13.00) — Irodalmi ri­portműsor Győr kulturális életé­ről. (15.30) Petőfi: Kecskemét iro­dalmi körében. Riportműsor (21.40) — Felejthetetlen nyár. Marcello Venturi elbeszélése. (22.13) FRANCIAORSZÁGBAN egy­re több mikrobarázdás költői antológia jelenik meg. A Phi­­lips-cég kiadásában legutóbb a XX. századi szerzők című so­rozatban Blaise Cendrars-nak szenteltek hanglemezt. A Vega cég Mai költők sorozatában szintén hat Cendrars-költe­­ményt vettek lemezre. . A NÉPI ZENE ÉS FOLKLÓR ! tudósainak és művészeinek nemzetközi értekezletét a si­­naiai Foisor-kastélyban — a román király volt nyaralójá­ban — tartották meg. Magyar­­országot Rajeczky Benjamin, a Magyar Tudományos Akadé­mia zenetudományi bizottsá­gának tagja képviselte. A PETŐFI IRODALMI MÚ­ZEUM Kazinczy születésének kétszázadik évfordulójára em­lékkiállítást készít elő, Kazin­czy és kora címmel. AZ INDIAI IRODALOM két alkotása szerepel az Európa közeli terveiben: kibocsátják a híres Hitopadésa-mesegyűjte­­mény válogatását s megjele­nik Premcsandnak, India első realista írójának Az áldozati tehén című parasztregénye. NAGYSZABÁSÚ PROKOF­­JEV-FESZTIVÁLT rendeznek 1960 tavaszán Moszkvában. A fesztivál keretében bemutatják a hat évvel ezelőtt elhunyt szovjet zeneszerző 3 operáját, és 2 balettművét. A fesztiválra sok tekintélyes külföldi szak­embert várnak a szovjet fővá­rosba. NAGYSZABÁSÚ MAGYAR KÖNYVKIÁLLÍTÁS nyílik november végén Párizsban a Sorbonne épületében. A Kul­turális Kapcsolatok Intézete és a Kiadói Főigazgatóság mint­egy ezer kötetet küld a fran­cia fővárosba. A FRANCIA AKADÉMIA Henry Vallotton írónak 1958- ban megjelent Nagy Péter cí­mű könyvéért a Carriére ala­pítvány aranyérmét adomá­nyozta. FIATAL KÖLTŐK IRO­DALMI ESTJÉT tartották az érdligeti szabadtéri színpadon. A megjelent költőket Fekete Lajos író, az érdi Művelődési Tanács elnöke mutatta be, majd Csepeli Szabó Béla mon­dotta el néhány versét nagy sikerrel. Vujicsics Tihamér Csokonai Vitéz Mihály és Arany János megzenésített verseit mutatta be, Hárs György költeményeiből sza­valt. Gonda Irén paraszti tárgyú novelláját olvasta fel, majd Vujicsics Tihamér ze­neszerző Krlezsa Miroszláv horvát író Petrica Kerempuh balladái c. sorozatának né­hány megzenésített balladáját adta elő. Nagy sikere volt Simon Lajosnak, aki versei­ből mutatott be néhányat ÉK SÁNDOR GYŰJTEMÉ­NYES KIÁLLÍTÁSA augusz­tus 25-én nyílik meg Berlin­ben. A tárlaton több mint 300 alkotást mutatnak be, olaj­­festményeket, rajzokat, pla­kátokat, karikatúrákat. A gyűjteményben helyet kaptak a fehér terror elöl Németor­szágba menekült művész emigrációban töltött éveinek alkotásai és az újabb munkák. Bemutatják a Szabadságunk köszöntése sorozatot, a tanács­köztársasági évfordulóra ké­szített grafikai műveket is. A német közönség elé kerülő al­kotások között helyet kapott az a festmény is, amelyet Ék Sándor Ernst Thalmannról festett. A berlini kiállítás al­kalmából a Német Demokra­tikus Köztársaságba utazik Ék Sándor. TÖBBHÓNAPOS NYUGAT-­ AFRIKAI ÚTJÁRÓL a napok-­­­ban tért vissza L. M. Parizeki csehszlovák író. L. Mikula, filmoperatőr kíséretében kis­­ Skoda-Spartak személygépko­csiján tízezer kilométeres utat­ tett meg a Guineai Köztársa­i­­ágban. Parizeknek ez volt a­ nyolcadik afrikai utazása. Út­i leírásai nagyon népszerűek,­­ különösen az ifjúság körében.. Könyvújdonságok az Állami Könyvesboltokban! Ambrus András: GYERGYÓ kötve 22.—Fri­getlen Oszkár: élet és halál földjén kötve 24.— Bloom: EPIZÓD kötve 31.— Csukovszkij: A BALTI ÉGBOLT kötve 33.— Jankovich Ferenc: TÉLI SZIVÁRVÁNY kötve 15.50 Kakucin: IFJÚ ÉVEK kötve 29.50 László Anna: SZILVESZTER ÉJSZAKÁJA kötve 19.—19 Petershagen: A LELKIISMERET LÁZADÁSA kötve 23.— 99 Schuder: A BOSZORKÁNY FIA kötve 27.— 99 Zambrziyczki: A MI BOLDOGASSZONYUNK kötve 21.50 99 Azon az estén is ivott, de nem volt részeg. Csak egy li­ter bort tudott szerezni, azt is nehezen, mert az italboltok zárva voltak, így ment ez már napok óta. A gyárban állt a munka, az utcán meg tódult a tömeg — az ördög se tudta merre. Megállt néha a járdán, nézte őket, aztán vál­lat vont és tovább állt. A fia, gimnazista fia nem is aludt otthon az éjjel. De őt már ez se érdekelte — a fia sem. Most, hogy hazamenet, ott­hon találta őt is, meg két ba­rátját. Tele volt velük a konyha. Félvállról köszöntek neki, el voltak foglalva vala­mivel. Éppen a hokkedlit rakták fel a konyhaasztalra, a fiú meg felmászott rá, hogy levegyen valamit a fal­ról. Nekitámaszkodott a kony­haajtónak, onnan nézte őket. Repedt üveg alatt egy füsttől kormos, régesrégi henin-kép volt a falon, afelé nyúlkált a fiú. Emlékezett a napra, ami­kor föltette. Negyvenötben volt. Egy ruszki ült itt a konyhaasztal mellett, vod­kával kínálta, ő meg, hogy valami örömet okozzon neki, ha már nem kínálhatja visz­­sza semmivel, előkotort egy régi Vörös Újságot, első ol­dalán Lenin képével és oda­raksz elé az asztalra. Ké­sőbb bekeretezte és föltette a falra. Iszonyú régen volt — mesz­­szebb van már tőle mindez, mint a gyermekkora. — ösz­­húzott szemmel nézte a képet és hirtelen ellökte magát az ajtótól, előrelépett. Szétvetet­te a lábait, begörbítette a vál­lát, megfeszítette hátán az izmait, hogy el ne sodorhassa az az ismeretlen, roppant erejű ár, amelyet hátulról ér­zett közeledni. De már nem sodorhatta el semmi — még a dühe sem. — Mit keresel ott? — szó­lalt meg rekedten. — Csak ezt a képet sze­dem le — felelte a fiú vállat vonva. Még nem mérte fel a váratlan erőt, amely apja sze­­mélyében jelent meg a kony­hában. De az most egyetlen lépéssel termett ott az asz­talnál és olyan erővel ragad­ta, meg, hogy a fiú még a lá­baiban is megérezte. — Gyere le onnan — mond­ta egészen halkan. A fiú egy gors mozdulattal felnyúlt a képhez és levette a rozsdás szegről. Ebben a pillanatban akkorát reccsent és úgy rázkódott preg alatta a hokkedli az asztallal együtt, mintha földrengés lenne. Le­ejtette a képet. A szobában csend volt, amíg a férfi le­hajolt érte és a cserepekre tört üveggel együtt, óvatos, lassú, gyöngéd mozdulattal, két nyitott tenyerén fölemel­te. Mellkasához szorította, hogy szét ne hulljanak az üvegcserepek, úgy indult el vele a szoba felé , meggör­nyedve és elborult arccal, mintha halottat vinne. Becsukta maga mögött az ajtót, az asztalra tette a ké­pet, összerakta az üvegcsere­peket, lefújta róla a port. Az­tán mozdulatlanul nézte egy darabig és szétzilált vonásai lassan megkeményedtek. Kiszólt az asszonyért, aki tágra nyílt, ijedt szemekkel, de valami rég nem érzett boldog és régóta áhított asz­­szonyi alázattal jött be a szobába. — Újra van ember a ház­nál — ez motoszkált benne. — Inget adj — mondta a férfi. — A fiú meg nem me­het el hazulról. Dolgom van vele. Remegő kézzel vette elő az asszony az egyetlen fehér in­get, amely szépen vasalva, de kicsit már megporosodva feküdt a szekrényben. Lassan, akkurátusan öltö­zött. Akárcsak valamikor ré­gen, tíz évvel ezelőtt, ami­kor fehér inget vett fel má­jus elsejére, meg ha taggyű­lésre ment. Különös napok voltak. Először életében biz­tos keresete volt — nyugod­tan ülhetett be eszédként egy pohár borra a többiekkel. Különös napok voltak azok. Még szemüveget is csinálta­tott az újságolvasáshoz. Aztán csúnyán berúgott egyszer. Elővették — azt mondták, hogy lumpenprole­tár. Nem fizetett ezután tag­díjat se többé és eltemette magában az egészet. Csak ezt a képet felejtette a falon. Mikor kész volt az öltözés­­sel, gondosan lekefélte a ha­ját és kiment a konyhába. Higgadtan lépett a fiához. Düh nélkül, kemény, letisz­tult haraggal ütötte arcul és szótlanul ment el hazulról. Egyenesen járt, nem tán­torgott és tiszta volt a feje, tisztább mint valaha. Nem is gondolkozott, hogy hova megy. — Még csak ötven éves vagyok — gondolta, és épp csak egy pillanatra lehajtot­ta a fejét. ANCSEL ÉVA OLVASÓINK ÍRJÁK Az irodalmi sétákról Akad még ma is a főváros­ban jónéhány ház, amelyhez komoly irodalmi emlékek fű­ződnek, de ezekről legfeljebb csak irodalomtörténészek vagy irodalmi kutatók tudnak, mi­vel még emléktáblákkal sin­csenek megjelölve. Pl.: Ka­rinthy Frigyes szülőháza a VII. ker. Damjanich u. 27. sz., vagy Tóth Árpád utolsó lakó­helye az I. ker. Táncsics Mi­hály u. 13. sz. alatt, amelyre ugyan a tatarozás is igen rá­férne. Jó volna bizony rend­behozni Eötvös József szülő­házát is, az I. ker Úri u. 19. sz. házat. Emlékeink megbe­csülése terén az utóbbi évek­ben már történt javulás — gondolok itt többek közt Krúdy Gyula, Molnár Ferenc emléktábláira. A Budapesti Műsor Kalauz­ban általában öt témakör sze­repel, pedig azt hiszem lehet­ne sokkal több is. Az irodalmi kirándulások vezetői épp oly odaadással és felkészültség­gel tudnának irodalmi sétát vezetni Óbuda, Kőbánya, Angyalföld vagy akár a VIII. ker. irodalmi emlékei között, mint a Belváros, Budavár, Margitsziget, IX. kerület vagy a Kerepesi temető irodalmi emlékei között Gyakrabban kellene rendezni irodalmi sé­tákat, főleg, amíg a jó idők tartanak. Ezzel szemben vi­szont június hónapban nem volt egyetlen egy irodalmi sé­ta sem. Nem lehetne ezen változ­tatni a jövőben? Elvtársi üdvözlettel: Jancsó Ödön, a Gamma Optikai Művek műszaki dolgozója EGY ANKARAI SAJTÓÉR­TEKEZLETEN közölték, hogy Törökország lakosságának 70 százaléka írástudatlan. Az or­szágban nagy a tanítóhiány. Mintegy 60 000 tanítóval van kevesebb a kelleténél és egy­millió gyermeknek nincs lehe­tősége az iskolák látogatására. A MOSZKVAI ÖSSZSZÖ­­VETSÉGI KÖNYVPALOTA valamennyi Szovjetunióban megjelent könyv egy példá­nyát őrzi. Raktáraiban 21 mil­liónál is több könyv található. Most új épületet kap az intéz­mény, amely 16 ezer négyzet­­méternyi területen emelkedik majd. AZ ELSŐ SZOVJET SZÍN­MŰVEK címmel kötet jelent meg az Iszkusztvo kiadóválla­latnál. A könyv a szovjet drá­maírók 1918—1921 között alko­tott műveit tartalmazza. A szerzők között megtaláljuk Ma­jakovszkijt, Szerafimovicsot, P. Arszkij­t, a Vörös Hadsereg egyik parancsnokát stb. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG csongrád megyei esemé­nyeiről­ könyvet adtak ki. A 250 oldalas mű ismerteti a me­gye képzőművészetét, az irodal­mi és színházi élet eseményeit a Tanácsköztársaság idején, vala­mint a munkásosztály forradalmi megmozdulásait. Közli továbbá a direktóriumok által kiadott ira­tok, plakátok és röplapok fotó­kópiáit. ÉLETMŰVÉSZET Télen még a farkasok is nehe­zen tengetik életüket, pedig őket jobban felvértezte a természet a létért való küzdelemre, mint az embert. Lesoványodva, éhesen, vérszomjasan kóborolnak az uta­kon, s ha előbb-utóbb le is terítik őket, mindenesetre rettegnek tő­lük, hiszen karmuk és foguk van, amivel védhetik magukat, és so­ha el nem lágyuló szívük. Ez VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: AS, KY, SS, KE, HK, YG.) 1 1. Az idé­zet első része. 12. Mindig, néme­tül. 13. Népszerűtlen űrlapok. 15. Föld alatti raktár. 17. Befejezni, végezni, németül. 19. A győzelem megszemélyesítője a görög hit­regében. 21. Az idézet második ré­sze. 22. Skálahangok. 23. Helység a Niger folyó egyik szigetén (GAO). 24. SRI. 25. Nyelvtani fo­galmaik. 27. Ez a fok Dél-Amerika legdélibb csúcsán van. 28. Férfi­név. 30. Ritkább férfinév. 31. Ka­szárnya­ szolgálatos. 33. Kereske­delmi kifejezés (ék.­felesleg). 34. Vízinövény. 35. Rossini szülőváro­sa. 36. Vissza­­maturált. 38. Kar, németül. 39. KKKK. 41. Dísze. 43. Félig szabja 44. Az ókori Felső- Egyiptom fővárosa. 46. A régi Franciaország. 48. Törvényköny­vünk rövidítése. 50. Marokkói ki­kötőváros. 52. Magot hint. 53. Mi­lyen gyönyörű! 53. A lappföldi Inari tó svéd neve. 56. A házas­­társ apja. 57. Párizsi, a párizsiak nyelvén. 59. Aramvasutunk rövi­dítése. 60. Haza. 61. Erődítmény. 62. Karolin becézése. 63. Kígyó­harapás. 65. Egymás után. 67. Így hívták azelőtt azt, aki a vagyoná­ból élt. 68. Testkultúra. FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: ZI, NA, YK, MO, ÖZ, TN.) —2. „MV”. 3. Madathe, rövidítése. 4. Volt vármegye. 5. Bodor füstfelhőket produkál. 6. Férfinév. 7. Dél-ame­rikai keselyűfajta. 8. Táj. 9. Francia prepozíció (-val, -vel). 10. Genitivus, rövidítése. 11. Az idő­utóbbi különösen fontos, mert..­­ 1. és 21. VÍZSZINTES, 11. és 29. FÜGGŐLEGES. (A rejtvény négy sorában elrej­tett idézet megfejtését kérjük be­küldeni, lehetőleg levelezőlapon. Határidő: 1959. augusztus 29. — A megfejtők között tíz példányt sor­solunk ki GORKIJ „A kán meg a fián című elbeszélés kötetéből.A­zet harmadik része. 14. Hull a könnyed. 16. Híres ókori görög szobrász. 18. Időmérők. 2X. Tü­zet fékez. 23. Ukrán nemzeti tánc. 25. A gadolinit (ásvány) másik ne­ve. 26. Isten, angolul. 27. Test­rész. 29. Az idézet negyedik része. 31. Pár napja. 33. Pusztítja. 35. Szomszédában! fővárosa (saját nyelvén). 37. Női név. 38. AHT. 40. Indián harci „trófeák”. 42. Eltá­volít. 45. Híres hollandi sajt (a ritkábban használt szóalak­). 47. Kukucskál. 48. Munkadíj (ék,­­hiány). 49. Pontatlanság. 51. Jobb­ra. 53. Somogyi falu. 54. Kérdés, arról, hogy van-e színe. 57. Né­hány gally. 58. Vissza: Berlin fo­lyója. 61. Választó kötőszó. 62. Két szolmizációs hang. 63. Elvetik, hogy kikeljen. 64. Vásznat készít. 66. Fordított sor. • (Fenyősy Antal) • Megfejtés a 32. számból: Zsellér­robotban bús­b­a­ szakadtak. — Kik életükben csak másnak arattak. — Vérrel váltottak jogot a fiúk­nak! JUT­ALMAZOTT­AK: Gyóni Géza verseskötetét nyer­ték: Kovács Lászlóné, Győr; Far­kas Antal, Makád; Pálfalvi Imre, Gyula; Várnagy Endre, Kecske­mét; T. Vadász Erzsébet, Szeged. — Mesterházi Gyuláné, Molnár János, Ládonyi Emil, Dalos György és Kerek Magdolna, bu­dapestiek. — A jutalomkönyveket postán elküldjük. Élet és Irodalom. Szerkesztő bizottság: Bölöni György főszerkesztő; Fodor József. Goda Gábori ülés Bélai Jankovics] Ferenci Kardos László, Mesterházi Lajos szerkesztő, Rideg Sándor, Sándor Kálmén. Szerkesztőség: Budapest, V., Nádor u. 31. Telefon: 111—424. Kiadja: Lapkiadó Vállalat. Lenin körút Ball. Telefon: 221—285 Felelős kiadó: Sala Sándor. Nyomta: Szikra Lapnyomda. Budapest F. v.­ Kulcsár Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Külföldiek részére a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat Előfizetés negyedévre Ft 18.—, félévre Ft 36.— Megjelenik minden pénteken.

Next