Élet és Irodalom, 1960. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám - T. Nagy Sándor: Himnusz az új esztendő kapujában • vers (2. oldal) - Toncz Tibor: rajza • kép (2. oldal) - Jobbágy Károly: „Vak író nincs!” (A Homérosz Irodalmi Kör estjéről) • színikritika (2. oldal)

T. NAGY SÁNDOR: Himnusz az új esztendő kapujában A hátsó kapun jött, észrevétlenül, kutyaugatás nélkül, cifra lampionok és hangos pohárköszöntők között, amit az emberek készítettek az ő fogadására; egyszerűen jött, kimérten, mint az óramutató; új naptárlapokat levelez az aggodalom és a remény, megfoghatatlanságát anyaggá próbálja gyúrni az ész, eldobván a vakhit jóslatait; itt vagy hát, új esztendő! az Idő állomásait számolgatom s a vonat robog tovább, egyenes vágányokon, kemény küzdelmek váltóin, tilalmas szemaforok előtt. Vidám szilveszterezők! táncléptű jókedvet kortyolgatok! érzitek-e a jövendő munkálkodását a jelenben s a jelen igyekezetét a jövendőért? száguldanak a politika fényes autóin a Megoldás képletei, felröppennek az emberi szívek reményhajtású űrhajói a boldogulásért, megszeppenve áll a Fegyver, elveszítvén a célzás biztonságát. A hátsó kapun jött az idő, észrevétlenül, kutyaugatás nélkül; elrepült az óév, mint éjfélkor az órakondulás; szilveszterezők, írjuk az új évtized naptárlapjaira pirosbetűs ünnepeinket, mert a vonat robog tovább, egyenes vágányokon, kemény küzdelmek váltóin, tilalmas szemaforok előtt. Megnövekedett alkotókedv, érdekes új művek, figyelemreméltó írói tervek a szovjet irodalomban Az óév lezárása és az új év kezdete mindig a számvetés és az előretekintés időszaka. S mivel a szovjet irodalom új termése, a szovjet társadalomban végbemenő új folyamatok irodalmi ábrázolása iránt egyre növekvő érdeklődés tapasztalható, igen érdekes számunkra Leonyid Szoboljevnek, az OSZSZSZK írószövetsége elnökének ebből az alkalomból írt cikke. Szoboljev, hangsúlyozva a III. írókongresszus jelentőségét és különösen Hruscsov beszédének az írókra gyakorolt nagy hatását, egyben felsorolja cikében a szovjet-orosz iroalom. 1959-es termékének legsiekrültebb darabjait Első helyen emeli ki M. Bubennov Végtelen sztyeppe című regényét, a szűzföldeket meghódító ifjúságról. A prózairodalomból felsorolja még K. Szedih Szülőföld című új könyvét, amely a szovjethatalom születésének idején a Bajkálvidéken játszódik és G. Konovalov Források című regényciklusának első részét. A drámairodalom sikeres alkotásai közül A. Szofronov falusi tárgyú színművét és Kuprianov A század fia című Moszkvában és Leningrádban egyaránt bemutatott darabját emeli ki. Szoboljev megállapítja, hogy az elmúlt esztendőt az íróknak a mai kor, a dolgozó emberek iránti növekvő érdeklődése és az élettel való szorosabb kapcsolata jellemzi. Sok író utazott el hosszabb időre az Altáj-vidékre, a szibériai, távol-keleti új építkezésekre, hogy onnan merítse művének témáját. A Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa néhány neves szovjet írót keresett fel ezekben a napokban, hogy munkájukról, terveikről nyilatkozzanak. A dráma trilógiájáért 1959- ben Lenin-díjban részesült Nyikolaj Pagogyin elmondotta, hogy új fába vágta fejszéjét, prózai műfajjal kísérletezik: regényt ír A borostyán nyakék címmel. A regény napjainkban játszódik fiatal építőmunkások között és ugyancsak a mai szovjet ifjúság élete ihlette az írónak regényével párhuzamosan készülő új színdarabját is. Valentyin Katajev, aki írói munkája mellett a Junoszty (Ifjúság) című folyóirat szerkesztője, nagyszabású hatkötetes regényciklusának előrehaladásáról számol be A ciklus első három kötete már korábban elkészült, közéjük tartozik sok nyelvre lefordított, rendkívül népszerű A távolban egy fehér vitorla c. regény is. Elkészült már a ciklus hatodik része, A szovjetek hatalmáért című regény is. Ezt az utóbbit azonban — mint mondotta — szeretné kissé átdolgozni. Jelenleg negyedik részen, a Pjotr Ba acsej című regényen dolgozik, melyből a közelmúltban a Lityeraturnaja Gazeta is közölt néhány részletet. — Szemben azzal a feltételezéssel — mondja Katajev —, hogy a szerző nem szívesen tér vissza régi, már elismert könyveihez, én kedvtelve dolgozom át az egyes fejezeteket. Jelenleg írom a negyedik és befejezem ötödik könyvet, de egyidejűaz legvégső simításokat végzem az egész cikluson. Ezenkívül már régen szeretnék írni a már Moszkváról, ifjú embereinkről, munkájukról és vágyaikról. S ha befejezem a ciklust, feltétlen írok egy elbeszélést a moszkvai lányról. Az elmúlt évek szovjet regényirodalmának egyik legérdekesebb és legsikeresebb alkotása Vszevolod Kocsetov könyve, A Jersov-testvérek. A Szovjetunión kívül megjelent az összes népi demokratikus országokban és kiadásra készül Franciaországban, Olaszországban és Finnországban is. Kocsetov az újságíró kérdésére elmondta, hogy jelenleg egy régi tervét a valódija meg, amellyel már háború óta foglalkozik, Leningrád védőiről ír regényt. A könyv egyes részleteit már közölte is az Ogonyok című folyóirat. Mint mondotta, a közelmúltban a regény mellett néhány karcolatot és elbeszélést írt, melyekben múlt évi kínai utazásának élményeit dolgozta fel. A filmet bemutató budapesti mozik a premiert követő négy nap minden előadásán 1 db. meghívót sorsolnak ki a január 16-án tartandó közönség— művész találkozóra. XJj magyar lélektani filmdráma Széles változatban is. 14 éven alul nem ajánlott. Bemutató: január 7. PICASSO „Guernica” című festménye alapján komponált zongoraművét Paul Dessau, az NDK állami díjas zeneszerzője. A SZÜRREALISTÁK 8. Nemzetközi Kiállítását ezúttal az erotika égisze alá helyezték. A kiállítást Marcel Duchamp és André Breton rendezte. Az első, testbársony színű, fekete csipkével díszített terem a „Vágy előszobája”, azután egy jelképszerű félhold alakú nyíláson át a látogató egy titokzatos, félig barlang, félig erdő külsejű terembe lép, ahol az ismert szürrealista festők képei láthatók (Miro, Dali, Tanguy, Brauner, Matta, Lam, Svanberg stb.). Ebből egy fekete szőrmével bevont fülkébe lehet jutni, amely az erotikus fetisizmus kápolnája, hol cipellők, kesztyűk, alsóruhák lógnak a falon. Az utolsó, vörös bársonnyal bevont teremben Sade öltözéke lóg a falon. Az ez alkalomból megjelent katalógus közli Fourier eddig kiadatlan elméletét a „Tengelyszerelemről”, amely elképzelése szerint minden férfinak és nőnek 7—7 nemi partnere van. A PÁRIZSI ALBIN MICHEL KÖNYVKIADÓ kiadásában megjelent Kedves Zsófia címmel Romain Rolland leveleinek gyűjteménye, melyeket a Jean-Christophe írója huszonnégy éves korában írt egy Sofia Guerrieri-Gonzaga nevű olasz lányhoz, első szerencsétlen, válással végződő házassága után. BUSTER KEATON, aki hároméves korában kezdte színészi pályafutását és a némafilmek egyik legnagyobb komikusává lett, könyvében beszámol életéről. Sokat foglalkozik a huszas évekkel — karrierjének virágzó éveivel — és érdekes anekdotákat mesél Chaplinről, és a kor több más nagy komikusáról. 1902-BEN JELENIK MEG az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyazon kötetben megírt története, melynek megírását Acevedo, Ecuador ENSZ- képviselője kezdeményezte. Az USA történetét André Maurais, a Szovjetunió jóriát nevét Aragon írja meg, az előszavak megírására Eisenhowert, illetve Hruscsovot kérik meg. A könyvet már tizenhét ország kiadója kötötte le eddig. BLAISE CENDRARS kapta az idén a „költők postautalványát”, amelyet 272 író adott össze. A nehéz anyagi viszonyok közt élő világhírű író és költő támogatására 440 000 frank (kb. 22 000 forint) gyűlt össze. LENINGRÁDBAN 135 szovjet költő tanácskozott arról, hogy a költészet eszközeivel hogyan ábrázolhatják legjobban, leggazdagabban a mai életet, a kommunizmust építő szovjet embereket. VERA PANOVA „Szerjózsa” című elbeszélése alapján film készül a Szovjetunióban. A címszerepet Borisz Barbatov, ötéves fiúcska játssza, a főszerepet pedig Szergej Bondarcsuk alakítja. A RÁDIÓ MŰVÉSZETE a címe Donald Me Whinnie most megjelent könyvének. A szerző, aki a BBC egyik legfiatalabb, de már jelentős sikereket elért rendezője, a rádió és televíziós játékok műhelytitkairól és új művészeti formáiról számol be olvasóinak. A FRANCIA ADÓK ,*új árut KÖNYVEIbocsátottak piacra, a neve könyvjáték. A kartonborítékban egy könyv, éspedig Verne 80 nap a Föld körül című regénye van, mellette vízumok, csekkek, térképek stb., amelyekkel a 10—14 éves fiúk Philéas Fogg szerepét játszhatják. CHOPIN tizenkilenc levelét, amelyet 1847 májusa és 1849 júliusa között Solange Clésingerhez, George Sand lányához írt, mintegy 4 865 000 frankért elárverezték Párizsban. Közöttük volt Chopin 1848. márc. 5-én írt híres levele is, amelyben leírja George Sand-al való találkozását, valamint 1848. november 22-én Londonból írt négyoldalas levele, amelyben a zeneszerző tragikus hangon beszámol betegségéről. EGY GÖRÖGORSZÁGI MÚZEUM lomtárában, ahol a múzeumból kiselejtezett „értéktelen” tárgyakat tartották, nemrég egy több mint kétezeréves sárgaréz készüléket fedeztek fel. Az oldalára vésett ábrákból megállapították, hogy a készülék a bolygók pályájának kiszámítására szolgált. EGY NYUGAT-BERLINI ÁRVERÉS alkalmával tízezer márkáért kelt el hat eredeti Goethe-levél, 4400 márkáért egy Scarlatti-partitúra és 3000 márkáért a világhírű fizikus, Heinrich Hertz egyik levele. Egy 1477-ből való pergamenre nyomtatott „corpus iuris civilis” (polgári törvénykönyv) 4600 márkáért talált gazdára. A SZLOVÁK ÍRÓSZÖVETSÉG hétfőn tartotta teljes ülését Bratislavában. Az ülésen megvitatták a szlovák irodalom jelenlegi helyzetét és feladatait. A szövetség tevékenységére vonatkozó beszámolót a Klement Gottbald államdíjas Vladimir Minác, a Szlovák Írószövetség elnökségének tagja adta elő. A beszámoló megvonta a szövetség és szervei, valamint a kiadóvállalat tevékenységének mérlegét. A szövetség fő feladata a legközelebbi időben is, hogy elmélyítse az írók és a mindennapi élet közötti kapcsolatokat, jelenlegi életünk problémáira irányítsa a figyelmüket. el ÖT ÉVVEL EZELŐTT hunyt Dimitrij Nyikolajevics Medvegyev író, a Szovjetunió Hőse. A szovjet olvasók nagyra értékelik Medvegyevnek a partizán-mozgalomról írott könyveit. A volt partizánok, katonai alakulatok és szovjet polgárok azzal a kéréssel fordultak a moszkvai városi tanácshoz, hogy nevezzenek el utcát Medvegyevről. KAREL ZEMAN, a világhírű cseh filmrendező e napokban fejezi be Münchhausen báró című új színes filmje első jeleneteinek forgatását. A film jövőre készül el. A MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Színházi és Zenei Főigazgatósága nyilvánosságra hozta az MSZMP VII. kongresszusa tiszteletére hirdetett drámapályázat eredményét 1. A zsűri az I. díjat nem cdta ki 2. II. díjjal (12 000,— Ft) jutalmazta Sándor Ivánt beküldött három pályaművéért, különös tekintettel az „R. 34-es repülőjárat” című drámájára. 3. III. díjjal (8000,— Ft) jutalmazta Cserhalmi Imrét „„Virág az asztalon” c. drámájáért, valamint Örsi Ferencet „A hurok” és „A fekete ventillátor” c. darabjáért. 4. A zsűri külön elismerését fejezi ki Felkai Ferenc, Székely Júlia és Szirmai Rezső íróknak a pályázatra benyújtott műveikért. 5. A zsűri úgy döntött, hogy az ifjúsági pályázat díjait nem adja ki, mert erre érdemes munka nem érkezett be. AZ ÉLET ÉS IRODALOM ANKÉTJA „Élet és Irodalom”-ankétra kerül sor 1960. január 8-án, 19 órakor a Kossuth Klubban. Az ankéton Kossuth-díjas, Kardos László a Nagyvilág főszerkesztője elnököl, előadó: Szabolcsi Miklós. Az Írószövetség hívei Az írószövetség tagjai közül 1955. december 31-én Illés Béla, 1960. 7-én Jankovich Ferenc január tart fogadóórát. A fogadóórák időpontja minden alkalommal, délelőtt 11—1 között. Az írószövetség választmányi ülését január 6-án, szerdán délelőtt fél 10 órakor tartja. Napirendi pontok: 1. Beszámoló az elnökség eddig végzett munkájáról. Előadó: Darvas József. 2. Tagfelvételi ügyek. Előadó: Földeák János. VÁRNAI ZSENI költőnőnek több évtizedes irodalmi munkássága, valamint békeharcos tevékenysége elismeréséül a Hazafias Népfront budapesti bizottsága ünnepi ülésén átnyújtotta a Béke-Világtanács elismerő oklevelét. SZILVESZTERI TUDÁSSZOMJ A művészet nem szórakozás, nem időtöltés és nem játék. Küzdelem az anyaggal, harc az örökkévalóságért. Mert nem könnyű dolog a formálás. Lényegében ezt legjobban a nagy márványszobrot faragó szobrász alkotó perceiben láthatjuk, akinél még sokszor testi erő is szükséges a munkához; nagy kődarabok pattannak le a tömbről, s ha letette a vésőt, keze még akkor is remeg. Hol van még a látás, az akarat harca? Pedig ettől függ az eredmény. Az író, a költő legalább ilyen küzdelemben szüli művét. Jó megfigyelő készség kell, hogy ne keltsen hamis hangulatot, hogy mindent olyannak ábrázoljon , amilyen. Ehhez sokszor már kevés is a szem, a lélek tapogatja körbe a tárgyakat, figyeli az eseményeket. Akárhogyan magunkba véstük is, hányszor vissza kell térni a modellhez, az eredeti látványhoz, hogy mellé ne fogjunk. Ezen az estén az emlékezet, a képzelő erő mindent legyőző erejének dokumentumait hallhattuk. Olyan művek hangzottak el, melyeknek írói már régen nem láthatják azt, amiről írnak; napsugaruk fénye kitudja hány évvel ezelőtt kápráztatta a szemüket s most mégis vakító erővel tudott kitörni a sorok közül. Gabossy József erdejének zöldje szinte harsogott, villámai úgy cikáztak a borús égen, mintha mostani nyári emlék lenne. Molnár Gábor viaskodása közben ezer színben villantak fel a kígyó pikkelyek ... Hány éve? Az éveket nem érzi az ember, csak az élményt. Mikor látott Szántó György utoljára oltártérítőt? S lám az emlékezet a bársonyt tapinthatóan varázsolta elénk. S a drága hajdúsági táj, de régen remegett Gábor József recehártyáján, mégis most ott érezhettük magunkat ezen a vidéken, a klasszikusan hömpölygő, erőteljes sorok nyomán. Ezek a színek szinte még szebbek, mint az azon nyomban felrajzoltak. A naponkénti látás tompít, de az emlékezés lemossa a megszokás szürkítő lepedőket s eredeti élményfényükben szédítenek meg bennünket, a hallgatókat. Igen, megcsodáltam ezeket a műveket. De a két valójában, születésétől vak költő, Greizinger István és Zólyomi Erzsébet néhány írása szívetszorító volt. őnáluk a szakvaknak olyan mélységből kellett feltörni, amit gondolattal kísérni is nehéz. Számukra nem volt ott vezető zsinórként az elmúlt kor, ha csak a gyermekkor emlékeinek vékony sugara is; a teljes sötétség birodalmából nyújtották fel jelentkező kezüket. Igaz, hatott rájuk a „látók” irodalma, szóhasználata; így kerülnek színek a verseikbe, de ezek szerepét átveszik a hangok. Greizinger István „őszi eső”-je ütemes, csapkodó ritmusával az eső hangulatát árasztja s teljesen befelé forduló költemények a „Leszámolás” és a „Két kívánság’. Talán a fiatalság duzzadó életereje és az emiatti nagyobb elégületlenség az oka, hogy rám — s amint észrevettem, a hallgatóságra is — a legnagyobb hatást Zólyomi Erzsébet versei tették. A „Lépések zenéje” már tipikusan vak vers s nem tudom, van-e a világirodalomnak hasonló költője, s összeszedte-e már valaki az ilyen költeményeket, de úgy érzem, hogy ezek, ennek az irodalomnak kiemelkedő alkotásai. A „Tükröm, tükröm” egy felhördülő, a lélek mélyéből kiszakadó kiáltás, nagy fellobbanó vágy a látásért s egyben végső lemondás róla. Bár ezek a művek, egy-egy darabjukon ott viselték a sors bélyegét, mégis az est után igazolva éreztük Fodor József Kossuth-díjas költő megnyitó szavait: „Vak író nincs!”. Nem vakok ezek a szépség és az igazság meglátására. Örökre lezárult szemgolyójuk mögött a fantázia néha olyan eget ragyogtak amelyen több a csillag, mint az éjszakánként ránkboruló végtelen mennybolton. JOBBÁGY KÁROLY „VAK ÍRÓ NINCS!“ (A Homérosz Irodalmi Kör estjéről)