Élet és Irodalom, 1962. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1962-09-08 / 36. szám - Gy. L.: A modern magyar irodalom története németül • A világ minden tájáról • Sivirsky Antal: Die ungarische Literatur der Gegenwart (A jelenkor magyar irodalma) (12. oldal) - Jávorszky Béla: Veikko Antero Koskenniemi (1885-1962) • nekrológ (12. oldal) - Ungvári Tamás: Egy novellista emlékezete • Száz éve született O. Henry (12. oldal)

A VILÁG MIpN TÁSÁRÓL A modern magyar irodalom története — németül A holland nyelvű kiadás után most Svájcban, a Dalp- Taschenbücher sorozatban is megjelent Sivirsky Antalnak, a Hollandiában élő magyar származású írónak és egyetemi lektornak kézikönyve a modern magyar irodalomról Die ungarische Literatur der Gegenwart (A jelenkor magyar irodalma) címmel. Bár a mű színvonala nem haladja meg egy középiskolás tankönyvét, és nem érthetünk egyet a szerző egész szemléletével, valamint számos részlet megállapításával, mégis el kell ismernünk a könyv bizonyos érdemeit elsősorban Sivirsky alapos tárgyismeretét Tárgyi hibát alig találunk benne.. Emellett a szerző láthatólag igyekezett „objektív” lenni, Révai Józsefet épp úgy idézi, mint Pintér Jenőt. Tárgyilagosságra törekvése leginkább az 1900-tól 1920-ig terjedő korszakról szóló részben mutatkozik meg. De e részben is találunk olyan — olykor nem is jelentéktelen — kifogásolható értékítéleteket, hogy amíg Gyóni Gézának és Harsányi Lajosnak csaknem egy oldal jut, Tóth Árpádot például két sorban intézi el. Torz az is, hogy Heltai nagyobb súlyt kap a könyvben, mint Karinthy vagy Krúdy, s Kóbor Tamásnak vagy Erdős Renének több hely jut, mint Kaffka Margitnak. Ennek a résznek legsúlyosabb hibája a Herczeg Ferencnek szentelt külön fejezet, ami semmiképp sem indokolt. (Rajta kívül ebben a korszakban Adynak, Móricznak, Szabó Dezsőnek és Kosztolányinak jut külön fejezet.) És ahogy a közelmúltból közelgünk a jelen felé, úgy kerekedik felül a viszonylagos tárgyilagosságon Sivirsky — feltehetően, neokeresztény — világnézete. Jellemző példája ennek, hogy Babitsot elszakítja kortársaitól, s az 1920-tól 1940-ig terjedő részben tárgyalja, hogy így a katolikus irodalom pápájává és atyamesterévé tehesse meg. Ennél is bántóbb, hogy József Attilából is igyekszik istenfélő költőt faragni, s bár elismeri jelentőségét, nagyságát így indokolja meg: „Vallási, politikai és társadalmi szempontból téves csillag volt, de mint tiszta költő világító üstökös”. Teljesen indokolatlan ebben a részben a másod- és harmadrangú katolikus írók túlbecsülése, s érthetetlen, hogy kerültek az Esztéták című fejezetbe egymás mellé a következő nevek: Erdélyi József, Szabó Lőrinc, Kassák Lajos, Weöres Sándor, Füst Milán, Radnóti Miklós. Az is furcsa, hogy Sivirsky többre értékeli a kor bestseller íróit, Földes Jolánt, Körmendi Ferencet, Vaszary Gábort, mint például Máraiit. Ezek után érthető, hogy Sivirsky a felszabadulás utáni irodalommal semmit sem tud kezdeni. Már az is jellemző, hogy ez a rész nem 1945-tel, hanem 1940-nel, vagyis Magyarország háborúba lépésével kezdődik. Az utolsó résziben tárgyalt, külföldön élő magyar írók értékelésénél ugyancsak inkább saját szemlélete, mint az írók valódi értéke irányította Sivirskyt, alighanem alaposan túlbecsüli legtöbbjük jelentőségét. Gy. L. ARAGON ÚJ MŰVE A francia sajtó hírt adott arról, hogy Aragon befejezte új könyvét, melynek címe: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió párhuzamos története. Vele egyidejűleg André Maurois is ugyanezen a témán dolgozott kártyaregény A párizsi Editions du Seuil kiadásában megjelent Marc Saporta Composition N° 1, a maga nemében párját ritkító regény: a könyv kitéphető, csak egyik oldalukon nyomtatott lapokból áll. Az olvasó szabadon játszhat velük, mint ha kártyalapok volnának: keverheti őket, megemelheti a „paklit”, s az így összeálló „lapjárás” alakítja ki a főhős sorsát, szabja meg a cselekmény irányát Magyar film Széles változatban is Csak 18 éven felülieknek Bemutató: szeptember 13-án Az új párizsi idény eseményei IRODALOM Vagy száz új regénnyel neveznek be a kiadók nagy évvégi díjversenybe. Javarészük még nem jelent meg, de a már megjelentek egyike-másika eséllyel indul. A Goncourt-díj esélyeseként emlegetik Fereydoun Hoveyda, perzsa származású UNESCO- főtisztviselő első regényét (szerző mint az UNESCO megfigyelője részt vett a NUSz nemrégi budapesti kongresszusán), amely Vesztegzárak címmel a keleti és nyugati civilizáció összeütközését dolgozza fel, rendkívül , modern, bizonyos mértékig Proustra emlékeztető eszközökkel. A külföldi írók közül különösen egy új Bell-regényt előz meg nagy várakozás (Fiatal évek kenyere), annál is inkább, mert a szerzőt mint az irodalmi Nobel-díj jelöltjét emlegetik. SZÍNHÁZ A legtöbbet játszott szerzők jegyzékén Claudel vezet: öt darabja megy az új szezonban, utána Ionesco következik, négy művel, amelyek közül 2 új (Léggyalogos, A királyok). Brecht még mindig tartja magát a párizsi piacon, többek közt az Országos Népszínház a Galileo Galilei-t mutatja be. Dürrenmatt csak egy darabbal, az V. Franck-kal szerepel. A termékeny Achard természetesen megírta szokásos évi vígjátékát, amelyet most az Antoine Színház mutat be. Marguerite Duras egy H. James-regényt alkalmazott francia színre (Állat a dzsungelben). A világhírű Pitoeff Társulat Csehov Ivanov és Ibsen Vadkacsa című művét mutatja be. Külön érdekessége az új színi évadnak, hogy a Mathurins Színház bemutatja Malaparte francia nyelven írt darabját (A nők is elvesztették a háborút). FILM Nagy várakozás előzi meg Franjo Tékozló szív című filmjét, amelyet Mauriac híres regényéből a szerző fia írt és amelyben Therese Desqueyroux-t E. Riva alakítja (a filmet a velencei fesztiválra is benevezték), Losey Éva című filmjét, amelynek hőse J. Moreau, Godard Éli az életét című alkotását, amelyben A. Karina egy prostituált szerepét játssza. Talán bemutatják Godard régebben forgatott, de mindeddig betiltott Kiskatona című, antimilitarista filmjét is. A legérdekesebbnek azonban Cavalier Harc a szigeten című filmje ígérkezik, amelynek főszereplője J. L. Trintignant és amely egy fasiszta kalandorról szól. Ez ez az első eset, hogy egy fiatal francia rendező politikai kérdést dolgoz fel, bár ugyanakkor jelentős a cselekmény szerelmi szála is (a női főszereplő Romy Schneider). A külföldi filmek közül jelentősnek látszik Antonioni Napfogyatkozás című új akotása Monica Vittivel és Alain Delonnal, továbbá Preminger Vihar Washington felett című új filmje, melynek tárgya az amerikai politikai élet és amelynek konfliktusa akörül forog, hogy egy új államtitkárt kommunistabarátnak bélyegeznek. TELEVÍZIÓ A klasszikus darabok közül Racine Esthere, Corneille Cinnája és Shakespeare Makrancos hölgye kerül bemutatásra. A modern művek közül megemlítjük Cocteau Pokolgépét. Több híres regényt alkalmaznak televízióra: Montherlant Agglegények, du Gard Egy lélek története és Mauriac: Sorsok című műveit. Több író kapott megrendelést tv-játék írására, köztük van Emmanuel Robles, a Király nevében című nagysikerű dráma szerzője. Simenon több detektívdarabbal szerepel. Az ifjúságnak bemutatják Tamás bátya kunyhóját. Két operát is bemutatnak, az egyik a Carmen, a másik Milhaud Esther de Carpentras című műve. Érdekes hanglemezújdonságok A Columbia hanglemezgyártó vállalat kiadta Bartók Zene húros, ütőhangszerekre és celestára című zenedarabját. A Berlini Filharmonikus Zenekart Herbert Karajan vezényelte. Egy francia cég ritkán hallható csemegével kedveskedett közönségének: Rousseau születésének 250. évfordulójára forgalomba hozta a zeneszerzésben is járatos író operáját, A falusi jóst. VEEKKO ANTERil KOSKENNIEMI (1885-1962) Most ér csak hozzánk a hír: Koskenniema, Eino Leino után a XX. század finn lírájának legnagyobbja, meghalt. Fél évszázadon át volt a finn líra, a finn irodalmi élet középpontja és irányítója. Az akadémikus és klasszikus görög-római költészet volt a tápláló forrása és örök mintaképe, a „néma szépség”, ahogy ő maga egyik versében kifejezi. 1921 óta egyetemi tanár, majd egy évtizeden keresztül a turkui egyetem rektora, haláláig a finn Pen-Club elnöke, számtalan hazai és nemzetközi díj nyertese, ezeroldalú lírikus, esszéista és műfordító. A modernizálódó, de mégis újromantikus finn szellem benne bontotta ki talán legszebben titkos hajtásait. Iskolát alapított, voltak hívei és ellenségei. Irodalmi működését ennek ellenére nem viharok, inkább sikerek, díjak és babérkoszorúk kísérték. Ha nem is barátság, de igen meleg viszony fűzte Kosztolányihoz, bár vérmérsékletében, ideáljaiban és egy kicsit talán stílusában is inkább Babitsnak lehetne rokona. A politikai célokon felül mindenáron a tiszta költészetre, a minél színvonalasabb, minél kiforrottabb formára való törekvés jellemezte célkitűzéseit. 1906-ban jelent meg első kötete és rögtön kirobbanó sikert aratott nemcsak Finnországban, hanem külföldön is. A „Versek” indulásában is ragyogó, formabiztos szonettjeitől „Az ősz szárnyai”-nak (legutolsó kötetének) oldottabb, higgadtabb soraiig hatalmas életút vezetett, összes verseinek 1958-ig megjelent húsz kiadása elég jól példázza hazai népszerűségét és könyvtárnyi az az irodalom, amely róla íródott külföldön, a skandináv államokon kívül Németországban, Franciaországban és Amerikában is. A háború óta keveset írt. Elszigetelődött egy kicsit és a fiatal, új nemzedék, amely már a nyugati izmusok áttörésének izgalmában élt, öregnek találta, réginek — mindenesetre igazságtalanul. Korban öreg volt, de lélekben és szellemben fiatal. Vitathatatlanul ő Suomi egyik legnagyobb költője és egyik kiválósága a skandináv lírának is. Sokat alkotott, hihetetlen szigorral önmagával szemben, magába olvasztva népe irodalmának szinte minden eddigi teljesítményét. Tudós költő volt Igazi poeta doctus. JÁVORSZKY BÉLA EGY NOVELLISTA EMLÉKEZETE Száz éve született O. Henry, akiről azt se tudjuk már, ki volt. Ne áltassuk magunkat. Egyetlen elbeszélésgyűjteménye jelent meg magyarul s a híre nem terjedt el. Novellái kiadásával „letudtuk’ jelentőségét; műve termékenyítő erővel nem hatott. S ezen kár is csodálkozni . O. Henry többszörösen is vétkezett az irodalmi halhatatlanság játékszabályai ellen. Először is újságíró volt. Nem éppen riporter, vagy külpolitikai hírszerkesztő, hanem novellista, azaz hétről hétre tárcákat, apró elbeszéléseket, történeteket szállított a lapjának. S ez az ő idejében és az ő országában, a nagy és fejlődő Amerikában „zsurnalisztikának” számított; semmi köze sem volt a magasabb irodalomhoz. Az irodalom az angol őshaza jólfésült és szolid viktoriánus unalmát másolta: a szövegben tilos volt az életből ellesett párbeszéd, a durva szó. Puritánusok örökösei között a tízes évekig nem írták le azt a kifejezést, hogy „a fenébe is!” Minden közönség úgy védekezik a saját irodalma ellen, ahogy tud. Amerika olvasói a „magazine”-okhoz menekültek. Volt idő, hogy a magazine hatmilliós példányszámot ért el, mert izgalmas volt és friss, életszerű és őszinte. S jobbára „storykat” közölt, valóságból vett történeteket, melyek idegborzoló módon hasonlítottak sokak élményére. Valóságos figurák bukkantak fel bennük, valóságízű bonyodalmakban. Társadalmi rangjuk szerint pedig a hősök rendszerint társadalmonkívüliek voltak — a fejlődő Amerika partravetettjei, belső emigránsai. A nagyváros söpredéke, vagy a gengszter, a kalandor éppúgy szerepelt itt, mint a póruljárt hivatalnok, a pénztelen fiatalember. A kitalált történetek felfedezték Amerikát. Az első, legmerészebb, legügyesebb felfedező O. Henry volt. Vesztenivaló nélkül indult az irodalomban. Egyenest a börtönből. Polgári nevén William Sidney Porternek hívták. Greensboroban született 1862-ben, Dél-Karolinában. Kevés iskolázottságát egy texasi bank pénztárosaként gyümölcsöztette, de itt sikkasztással vádolták s menekülnie kellett. Családját elhagyta, Honduraszba szökött; de amikor meghallotta (1897- ben), hogy a felesége súlyos beteg, visszatért az Egyesült Államokba. Több mint három esztendőt ült börtönben, hazatérése után. A mesterkélt nevet — O. Henry — is a fogházban találta ki, így jegyezte a cellában írott novelláit. S ezek a novellák olyanok, mintha börtönben faragott trónnal vésték volna őket durva papírra. Megragadóan primitívek. Elementáris hit élteti őket; szerzőjük látnivalóan bízik az elbeszélés ősi erejében, a történetben. O. Henry, bármily szűkszavú is, áradóan mesél. Azért szűkszavú, mert minden bekezdése egy-egy fordulat. Nem tudja mással kitölteni a novellát, mint cselekménnyel. Eszköze is csak egyetlen akad. A csattanó. Vagyis a sok fordulat végert a legnagyobb fordulat, a legnagyobb ívű történet: a poén. Két párhuzamos történetből pedig már remekmívű elbeszélést formál. Miről is szól költőien egyszerű karácsonyi novellája? Egy házaspárról, ahol a férfinek egyetlen kincse az órája, az asszonynak pedig a szép dús haja. Egymásnak vesznek karácsonyi ajándékot: a férfi szép fésűt, az asszony egy óraláncot. Igen, csakhogy kincsükből vettek kincset; a férfi az órájából, az asszony szép hajának eladásából. « Ilyen történeteket írt, mindössze egy évtizedig. 1910-ben már meghalt, májzsugorban, mint az idült alkoholisták. Nincs amerikai elbeszélő, aki ne lenne adósa. Az egykori sikkasztótól pedig talán még a kezdés érdemét is elsikkasztották. UNGVÁRI TAMÁS ■ 12 a A „Svájci Robinson" világsikere Majd 150 évvel ezelőtt adta ki Bernben Johann Rudolf Wyss apjának, Johann David Wyss luteránus papnak Svájci Robinson című ifjúsági regényét, amelyet a pap Pestalozzinak, a nagy svájci pedagógusnak a szellemében írt meg. Ezt a könyvet később angol nyelvre fordították le, s az angolszász nyelvterületen csaknem olyan olvasott lett, mint a Defoe-féle Robinson. Most az amerikai Walt Disney-stúdió színeseimet készített a regényből, amelyet egyelőre nyolc nyelven játszanak. Fernard Léger-kiállítások Nizzában nagyszabású tárlaton mutatták be a modern művészet egyik úttörő forradalmárának, Fernand Lágernek faliszőnyegeit, részint figuratív, részint absztrakt műveket A kiállítás katalógusának bevezetőjét Jean Cocteau írta. Egy másik hír arról számol be, hogy a moszkvai Puskin-múzeum rövidesen külön kiállítást rendez Fernand Léger életművéből, s e célra több franciaországi gyűjteményből kölcsönöz festményeket. A művész özvegye már meg is érkezett a Szovjetunióba. Ojsztrah és Menuhin együttes fellépése Londonban A londoni Royal Festival Hallban szeptember 22-én együtt lép fel a világ ez idő szerint két legnagyobb hegedűművésze, David Ojsztrah és Yehudi Menuhin. A Royal Philharmonic Orchestra először Bach kettős szólókoncertjét adja elő, amelyben Ojsztrah és Menuhin a szólisták. Ezután Ojsztrah játsssza el Beethoven hegedűkoncertjét, amelyet Menuhin vezényel, s végül Menuhin játszik szólót Brahms hegedűkoncertjében Ojsztrah vezényletével. Az írószövetség hírei Szeptember 4-én a magyar —csehszlovák kulturális csereegyezmény alapján hazánkba érkezett Bohuslav Brzsezovszkij és Hra Praharzs csehszlovák író. Ugyanekkor magyar íróküldöttség utazott Csehszlovákiába. A küldöttség tagjai: Dér Endre, Hidas Antal és Takáts Gyula. •k Szeptember 11-én, kedden délután öt órakor az írószövetség klubjában Charles Dobzynski francia költő és műfordító, filmkritikus magyar költőkkel és műfordítókkal találkozik. Dobzynski tájékoztatja a megjelenteket a francia költészet és műfordítás jelenlegi helyzetéről. -L Élet és Irodalom A MAGYAR ÍROK SZÖVET«*GF WFT7.AFJA 00B07Y IMRE Szerkesztö: NEMES GYÖRGY Szerkesztősig Budapest. Vj NSdOT u. SÍ Telefon 111—424 Kiadta' Lapkiadó Vállalat Lenin körút »—11 Telefon ■ 211_ -'65 Felelő-' kiadó Sala Sandr.r Vvomta: Szikra Lapnyomda Bpest.. TOI Rökk Szilárd u 6. Teneszt) a Magyar Posta Külföldiek részére a KULTÚRA Könyv- és Hírlap Külkereske- telmi vállalat — Előfizetés negyedévre Ft 18.— félévre Ft 36.—. Megjelenik minden eviteken. KÉZIRATOK*' VEM OKZU.VR MEG ES VEM KÜLDÜNK VISSZA!