Élet és Irodalom, 1970. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-14 / 7. szám - Tardi Sándor: Bika • kép (2. oldal) - N. Sándor László: Mindenből egy keveset? • reflexió | Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez • Hegedüs Géza: Jellegtelen jelesek. ÉS 1969, december 20. (2. oldal)
IÉLET ÉS|©| ^RODALWI^POamAMHCT^y Megjelenik minden szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Főszerkesztő-helyettes: GARAI GÁBOR A szerkesztőség tagjai: Abody Béla (főmunkatárs) Faragó Vilmos (olvasó szerkesztő) Gyertyán Ervin (könyvkritika) Kardos G. György (művészetkritika) Koroknái Zsuzsa (információ) Lázár Ervin (széppróza) Lengyel Péter (interjú) Mezei András (vers) Molnár Zoltán (publicisztika) Nagy László (képszerkesztő) Pintér Tamás (nyomdai szerkesztő) Varga Domokos j 'n (riport) SZERKESZTŐSÉG: Budapest, V., Alpári Gyula u. 22. Telefon: 111-424 310-920 314-164 111-087 113-221 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, VII., Lenin krt. 9/11. Tel.: 221—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomda: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V. József nádor tér 1.) Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat Budapest, 62. P. O. B. 149 ELŐFIZETÉSI DÍJ: 1 hónapra: 10 forint negyedévre: 30 forint félévre: 60 forint egész évre: 120 forint KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA INDEX: 25 244 PRO URBE ÉS PRO ARTE A Fővárosi Tanács Végrehajtóbizottsága 1970-ben PRO URBE aranyérmet adományozott: Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának — a főváros szocialista fejlődését meghatározó tevékenységéért; Bartos Istvánnak, a Fővárosi Tanács VB elnökhelyettesének — a városrendezés és a városfejlesztés terén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért; Fila Istvánnak, a történelemoktatás vezető szakfelügyelőjének — három évtizedes Hegedűs Géza a tanításról töprengő vitában, majd a közelmúltbeli televíziós műsorában arra a hovatovább tarthatatlan helyzetre hívja fel a figyelmet, hogy az iskola diákeszménye változatlanul az a fiatal, aki mindenhez konyít, de semmihez sem ért igazán. Ez a diákideál azonban az élet és a társadalom igényének, sőt a felsőoktatás követelményeinek is egyre kevésbé felel meg. Igaz, a közelmúltban nyilatkozott a művelődésügyi miniszterhelyettes, hogy ne legyen döntő a középiskolai felvételeknél az általános iskolából hozott osztályzatátlag, a Minisztertanács a közelmúltban tárgyalt az egyetemi felvételi vizsgákról, s helybenhagyta lényegében az eddigi pontrendszert, amely vaskosan beszámítja továbbra is — egyéb tényezők mellett — a tanulók rendűségét. Azaz, hogy mennyire tesz eleget a diák az iskola különböző követelményeinek, hajlandó-e ugyanolyan szorgalmat tanúsítani például a történelemben, mint a matematikában. A gimnázium és külföldi testvérintézményeinek totalitárius képzési igénye voltaképpen egy elterjedt pedagógiai dogmán alapszik. Minden neveléselméleti kézikönyv kimerítően fejtegeti, hogy az iskolai nevelésnek fő célja a minden oldalú személyiségfejlesztés. Az a középiskolai modell azonban, amely nálunk a gimnáziumban ölt testet, lényegében csak oktatásra vállalkozik. A mai gimnázium szervezeti felépítése alig változott a polgári társadalom hakiváló pedagógiai munkásságáért. Mészáros Józsefnek, a Budapesti Lakásépítő Vállalat kőművesének — új budapesti városrészek felépítésében végzett kiváló munkájáért; dr. Sárkány Jenőnek, a Heim Pál kórház igazgató főorvosának — a fővárosi gyermekegészségügyben betöltött kiemelkedő tevékenységéért; dr. Széchy Károlynak,a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanárának, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának — a budapesti Dunahidak újjáépítésében végzett kiemelkedő tudományos és gyakorlati munkásságáért,gyományos gimnáziumához képest. Túlteng benne az ismeretközlés, a testi nevelés pedig lényegében a heti két testnevelési órára szűkül le. A termelőmunka szerepét a heti kétórás gyakorlati foglalkozás, a békésen kiszenvedett szakmai előképzés csökevényes utóda volna hivatott betölteni. Kérdés persze, hogy órarendi foglalkozások keretében megvalósítható-e az említett két kompenzáló tevékenységi forma? Újabb nevelésszociológiai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy azoknak a fiataloknak, akik az egyetemi továbbtanulásért „küzdenek”, azaz jelesen akarnak érettségizni, szakkörbe járnak stb., mind a fizikai munka, mind a testedzés hiányzik az életükből. A jeles diáknak szinte egyetlen dolga az egyetemi felvételhez szükséges pontok és érdemek serény és rendszeres gyűjtögetése. S a túlterhelt fiatalokból gyakran kihal a természetes érdeklődés. A minden oldalban fejlett személyiség azonban nem attól alakul ki, hogy viszonylag nagy és egyenlő mennyiségben zúdítunk rá különböző jellegű ismereteket. A sokoldalú érdeklődés kialakulására jóval nagyobb a valószínűség, ha a fiatalember egyvalami iránt különösen érdeklődik — azaz tudatosan készül a kiválasztott életpályára. A társadalom igényei az utóbbi években arra késztették a közoktatás irányítóit, hogy kiskaput nyissanak a gimnáziumban egy, az eddiginél aszimetrikusabb képzési modellnek. Elterjedt és egyre inkább terjed a szakosított tan PRO ARTE aranyérmet adományozott: Garai Gábor költőnek, „Írás a falon” című verseskötetéért; Kazimir Károly főrendezőnek, a színházművészet gazdagításáért, a Körszínház megszervezéséért és vezetéséért; Ránki György zeneszerzőnek, kiemelkedő zeneszerzői munkásságáért; Tar István szobrászművésznek, Budapest közterületein felállított szobraiért; Tolnai Klári színművésznőnek, a Madách Színház tagjának kimagasló színészi alakításaiért. tervű osztályok rendszere. Elsősorban a természettudományi tagozatok váltak be, előkészítenek egy-egy meghatározott felsőoktatási intézménytípusra, s az egész tanterv, s a tanítás stílusa a jövendő életpályához igazodik. Ezért aztán az a gyerek, akit felvettek például a budapesti Fazekas gimnázium matematikai tagozata első osztályába, lepecsételetlen belépőjegyet váltott egy olyan egyetemre, ahol matematikából kell felvételiznie. Az olyan diákok, akik megszerzik a pecsétet, értsd a jeles bizonyítványt, egyáltalán nem jellegtelenek. Szeretik jövendő szakmájukat és fiatal korban megfelelő alapozó ismereteket szereztek hozzá. De szakbarbárok sem lesznek. Korán igény ébredt bennük az iránt, hogy valamit alaposan tudjanak. Korunkban pedig természetes és magától értetődő igény, hogy egy matematikus ne csak a szűk szakterületéhez értsen. Természetesen fejlődik ki tehát az ifjú matematikusjelöltben is az az igény, hogy a matematika mellé gyűjtsön kiegészítő (tehát természettudományos) és kompenzáló (tehát humanitárius) készségeket, ismereteket. Az ilyen jeles modern és társadalmilag hasznos személyiségmodellt testesít meg. Ahhoz, hogy az elkövetkező években ez a személyiségmodell váljon általánossá, iskolarendszerünknek korai tájékozódásra és pályaorientációra kell késztetnie a gyerekeket. N. Sándor László Mindenből egy keveset? Tardi Sándor: Bika A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPPRÓZA ABODY BÉLA: Mindent bele! Humoreszkek és szatirikus írások. (Kozmosz) JÓKAI ANNA: Tartozik és követel. Regény. (Szépirodalmi) KÖRÖSSÉNYI JÁNOS: Éhes falka. Regény. (Kozmosz) KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Füst Hírlapi cikkek 1914—1920. (Szépirodalmi) HILDA BERNSTEIN: Régvolt világunk. (Magvető) MAX FRISCH: Stiller. Regény. (Európa) N. V. GOGOL: Egy őrült emlékiratát illusztrálta és kőre írta Boris László. Hasonmás kiadás. (Képzőművészeti Alap) HENRYK SIENKIEWICZ: Tűzzel-vassal. Regény. (Európa) TÁRSADALOMTUDOMÁNY, ESZTÉTIKA GUIDO ARISTARCO: Filmművészet vagy álomgyár. A mai nyugati filmművészet. (Gondolat) KULCSÁR KÁLMÁN: Az ember és társadalmi környezete. (Gondolat) LEXIKONOK FILOZÓFIAI KISLEXIKON. (Kossuth) VILÁGIRODALMI LEXIKON 1. kötet. Ar Cal. (Akadémiai) Filmbemutatók BŰBÁJOSOK. Új magyar film. Bemutató február 19-én. EGY ÚJ VILÁG. Olasz filmdráma. Bemutató február 19-én. Színházak PUCCINI: Bohémélet. A Finn Nemzeti Opera vendégjátéka az Operaházban, február 14-én. 25 ÉVES VAGYOK. Ujlaky Károly előadóestje az Egyetemi Színpadon, február 15-én. RÁKOS SÁNDOR szerzői estje az Egyetemi Színpadon, február 17-én. A TETŐN DOLGOZNAK. Új politikai kabaré a Mikroszkóp Színpadon, február 19-én. KATONA JÓZSEF: Bánk bán. Felújítás a Nemzeti Színházban, február 20-án. CHAUCHER—M. STARKIE—N. COGHIL: Canterbury mesék. Musical változat. Bemutató a József Attila Színházban, február 21-én. ILLYÉS GYULA: Malom a Séden. Ősbemutató a Veszprémi Petőfi Színházban, február 20-án. BERTOLT BRECHT: Állítsátok meg Arturo Uit! Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban, február 20-án. Hangversenyek KATONA ÁGNES zongoraestje, február 14-én, a Zeneakadémia kistermében. BÍRÓ ÁGNES zongoraestje, február 15-én, a Zeneakadémia kamaratermében. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR estje, február 16-án, az Erkel Színházban. Vezényel: Ferencsik János. BARTÓK-EST, február 17-én, a Zeneakadémia kamaratermében. A MÁV SZIMFONIKUSOK estje, február 19-én, a Zeneakadémián. Vezényel Pécsi István, közreműködik Kiss Gyula. Kiállítások A II. KERÜLET KÉPZŐMŰVÉSZEINEK ALKOTÁSAI a kerület felszabadulásának 25. évfordulójára. Kiállítás a II. kerületi Hazafias Népfront helyiségében. Megnyitó: február 14-én. GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművész kiállítása a győri Képcsarnokban. Megnyitó: február 20-án. BAK IMRE és KONKOLY GYULA festőművészek kiállítása a Fényes Adolf-teremben. Megnyitó: február 20-án.