Élet és Irodalom, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-08 / 15. szám - Fenyő Miksa halála • nekrológ (2. oldal) - Vasvári István • nekrológ (2. oldal) - Vasvári István: Testamentum • vers (2. oldal) - Merkovszky Erzsébet: A költészet számai 1971-ben (2. oldal)

ÉLET ELI» IRODALOM Megjelenik mindez­ szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Fősz. riasztó- h­el­y­ettes: GARAI GÁBOR SZERKESZTŐS­ÉG: Budapest, V. Alpári Gyula u. 82. Telefon: 310—920 314—164 111—087 113—221 111—424 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, VII- Lenin k­t. 9/11. Tel: 221—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomda: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta Hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Bp., V., József nádor tér 1.) Kül­földiek részére előfizethető: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest 62. P. O. B. 149. Előfizetési díj: 1 hónapra 10 forint, negyedévre: 30 forint, félévre: 60 fo­rint, egész évre: 120 forint. KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜL­DÜNK VISSZA ! INDEX: 25.244 Szombathy Viktor hetven éves?! A cím utáni hitetlenkedő írás­jelek nem tréfából kerültek oda. Inkább maga a cím tetszik tré­fának, az örökifjú és örökvidám „thyvi” újabb pucki ötletének. Csóválom, csóválom a fejem — hiába, „thyvi” még mókázásában sem hazudik, akárcsak maga az idő, mely jókedvében kapta a há­tára őt. Nos, tréfa vagy nem: ez az im­már hétrikszes fiatalember a Ma­gyar Pen­ Club egyik legfürgébb, leglelkiismeretesebb tisztségvise­lője, akiről sok harmincéves ag­gastyán példát vehetne. (Igaz is, hol vannak a harmincévesek? Mert a Pen Clubban nincsenek...) Meg aztán ez a „thyvi" olyas­valaki, aki írni is tud ám, még­hozzá azon az ízes, romlatlan ma­gyar nyelven, amely mindig föl­üdíti bikkfaszövegekbe rokkanó lelkünket. S épp ezért micsoda gyalázatos tréfája a sorsnak, hogy ezt a gya­lázatos tréfára sosem kapható írástudót újabban neve öt betűjé­re próbálja zsugorítani? Miért lát­juk mindegyre csupán üde, ám nyúlfarknyi napilaphírfejek alatt a nevezetessé vált szignót, miért nem testesebb művek fölött a szerényen háttérben maradó tel­jes nevet? Erről aligha csak „thyvi" tehet. Amiként arról sem, hogy — rossz tréfa ez is — hovatovább valamennyien csak jubileumi al­kalmakkor gondolunk azokra a tehetséges pályatársainkra, akik­re nem hull hétköznap is a hír­név ünnepi, ám vakító fénypász­mája. Persze, nem is az ünneplés, nem is a hírnév, nem is a fény a fon­tos. A fontos az egészség, a mun­kakedv, az alkotó erő, a jó ke­dély. Ezeket kívánjuk hát a het­ven esztendős Szombathy Viktor­nak. Tímár György r~—~ fij Lapzárta után érkezett a hír,­­ hogy Bécsben, kilencvenöt esz­tendős korában meghalt Fenyő Miksa, aki a magyar irodalom és sajtótörténet legnagyszerűbb fo­lyóiratának, a Nyugatnak egyik alapítója és egy ideig társszer- Fenyő Miksa halála késztője volt. Fenyő Miksa az Ady-ne­mzedék és a két háború közötti haladó irodalom támoga­tásával, szervezésével nagy érde­meket szerzett. Saját akarata és családtagjai­nak kívánsága szerint hamvait itthon helyezik örök nyugalomra. A haláláról szóló gyászjelentést a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Írók Szövetsége írta alá. VASVÁRI ISTVÁN Szintén lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Vasvári István költő ötvenhat éves korában elhunyt. Budapesten született, két eszten­dővel az első világháború előtt, 1947-től Budapesten élt. Gyer­mekkorát Dunapentelén, középis­kolás diákéveit Székes­fehérvár­on és Kecskeméten töltötte. A hábo­rú előtt segédmunkásként és tisztviselőként dolgozott. 1941- ben, mint sok pályatársát, őt is behívták munkaszolgálatosnak. Szerencséje volt 1944-ben , megmenekült. Csak idegeiben hordta tovább a halált. 1944-ben a nagyváradi Új Élet munkatársa lett, verseit, cikkeit a romániai magyar lapokban tette közzé. Hazatérte után tíz évig az Ifjúsági Kiadó lektorátusának ve­zetője, majd a Néphadsereg című lap olvasószerkesztője volt. 1960- tól a Szabó Ervin Könyvtár bib­liográfiai osztályán dolgozott. Tíz verseskötete, egy gyermekvers­gyűjteménye jelent meg. 1946-ban Nagyváradon karcolatgyűjtemé­nyét, 1951-ben regényét adták ki. 1971-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Utolsó, Fedezék nélkül című verseskönyvéből idézzük egyik szép költeményét Testamentum Sűrű, sóvár szőlők ifjú illatában, bimbók illatában, vizek illatában, jános-bogaraknak tűzcsíkú hevében dombok seregei csillognak a holdban. Immár megyek ama szülőföld porában. Mellettem a patak elsuhogva száll el; harang-zúdulásban hajlanak a lombok; korcsmákból tíz nóta kapaszkodik össze, tántorognak tőlem holdárnyékos rétre. Meleg utcák akác-izamától részeg­szívvel emelem fel nehezedő sorsom. Sóhajtom, hát ennyi... Szemtanúk, mind többen mélyebb éjszakában. Kivetem a gondom — csónakból a terhet! Az a régi hold jár, vállamon a csillag, az a por vonul el Tejút­­tágas fényben ... Dicsértessék minden ami hozzám jó volt, s aki is kínzóm volt a kivert küzdelemre. Dicsértessék szép vagy mind e porló úton: hold, illat, énekszó békével utánam. A költészet számai 1971-ben Az elmúlt évekhez hasonlóan (1966 óta immár hatodszor), ismét áttekintettük a magyar irodalmi folyóiratok, az ALFÖLD, a JELEN­KOR, a KORTÁRS, a NAPJAINK, a TISZATÁJ és az ÚJ ÍRÁS, to­vábbá az ÉLET ÉS IRODALOM 1971-es számainak verspublikációit. A versek figyelését ebben az év­ben is kiterjesztettük az állandó kulturális rovattal­­ rendelkező és verseket is közlő központi napila­pokra, valamint a legmagasabb példányszámú képes hetilapra, a NŐK LAPJÁ­ra. A számadatok közreadásakor is­mét hangsúlyozzuk, hogy számítá­sunk csakis mennyiségi jellegű, a terjedelemre és az esztétikai érté­kekre nem lehetett tekintettel. Min­den egyes szám tehát a szerző ál­tal külön címmel ellátott verset je­lent. 1971-ben a hét irodalmi lap 1704 verset közölt. (Összehasonlításul: 1969, 1920, 1970, 1708). Közülük magyar költő műve 1582 (1969:1797, 1970: 1602.) Külföldié 122 (1969: 129, 1970: 95). A legtöbb műfordítást a Kortárs (41) és a Tiszatáj (25) kö­zölte. A központi napilapokban és a Nők Lapjában még további 754 vers jelent meg. Ebből mai magyar költő műve 723 volt. (Az 1970-ben napvilágot látott 807 versből 765 volt magyar költő alkotása). Az átnézett 11 lapban közreadott összesen 2458 vers 378 költő műve. (1970: 2367 mű, 349 szerzővel). A legtöbb magyar költeményt az Élet és Irodalom közölte (342), utána ez a sorrend alakult ki az irodalmi orgánumok között: Alföld (271), Kor­társ (218), Jelenkor (214), Tiszatáj (202), Új írás (182) és végül a Nap­jaink (153). A Népszavában 244, a Népszabadságban 219, a Nők Lap­jában 142 és a Magyar Hírlapban 118 magyar vers jelent meg. A legtöbb magyar költőt, 138-at az Élet és Irodalom mutatta be. A további sorrend: Kortárs: 90, Al­föld: 77, Napjaink: 76, Tiszatáj: 75, Jelenkor: 66, végül az Új írás: 62. A napilapok közül a legtöbb ma­gyar költőt (94-et) a Népszava kö­zölte, a Népszabadság és a Nők Lapja 82—82, a Magyar Hírlap 53 költőtől publikált kéziratot a múlt esztendőben. Az irodalmi lapokban húsznál több verset 1971-ben hárman tettek közzé: Weöres Sándor 41, Pilinszky János 26 és Kiss Benedek 25 verset. A napilapokat és a Nők Lapját figyelembe véve számuk 20-ra emelkedik. Kiegészül ugyanis La­dányi Mihály, Simon Lajos 35—35, Takács Imre 30, Mátyás Ferenc 26, Csanády János, Demény Otttó, Fo­dor József, Kormos István 24—24, Kiss Dénes, Kónya Lajos, Sípos Gyula 23—23, Károlyi Amy, Páko­­litz István, Tornai József 22—22, valamint Apáti Miklós, Rónay György 20—20 versével. A 11 lapban a legtöbb verset Weöres Sándor (50), Pilinszky Já­nos (38) és Ladányi Mihály (35) bo­csátott a nyilvánosság elé. összevetésként: 1969-ben 12, 1970-ben ugyancsak 12 költő adott közre irodalmi lapban 20-nál több verset. Az áttekintett lapok húsz legfog­lalkoztatottabb költője (a 378 pub­likáló 6 százaléka) valamennyi megjelent vers 39 százalékát (627-et) írta. A többiek közlési lehetőségeit a következő számok érzékeltetik: 1— 2 verset jelentetett meg 150 költő (39 százalék), 3—4-et 72 (19 száza­lék), 5—9-et 80 (21 százalék), 10— 19-et 56 (15 százalék). Egy lap legtöbbet foglalkoztatott költőiről — megjelent verseik szá­mának sorrendjében — az alábbi kis táblázatok tájékoztatnak: ALFÖLD: 1. Boda István 15 2. Kiss Benedek 10 3. Gábor Zoltán, Kiss Tamás, Niklai Ádám 9. (1969: 1. Bényei József, Ladányi Mi­hály, 1970: Galambos­ László.) ÉLET ÉS IRODALOM: 1. Pilinszky János 16 2. Szécsi Margit 15 3. Csoóri Sándor, Eörsi István, Ger­gely Ágnes, Kormos István 7. (1969: 1. Rákos Sándor, 1970: 1. Hol­lós Korvin Lajos, Weöres Sándor.) JELENKOR: 1. Weöres Sándor 26 2. Mátyás Ferenc 12 3. Károlyi Amy 10 (1969: 1. Csorba Győző, 1970: 1. Csor­ba Győző.) KortÁrs : 1. Hidas Antal 26 2. Weöres Sándor 9 3. Keresztúry Dezső 7 (1969: 1. Hidas Antal, 1970: 1. Déry Tibor.) NAPJAINK: 1. Kalász László 12 2. Utassy József 9 3. Kertész László 6 (1969: 1. Kalász László, 1970: 1. Ora­vecz Imre.) TISZÁT­AJ: 1. Veress Miklós 11 2. Király László, Kiss Benedek, Si­mai Mihály 9 3. Szepesi Attila 7 (1969: 1. Simai Mihály, Szepesi Atti­la, 1970: 1. Simai Mihály, Veress Miklós.) ÚJ ÍRÁS: 1. Simon Lajos 14 2. Dobai Péter 10 3. Csanády János 7 (1969: 1. Bella István, Takács Imre, 1970: 1. Görgey Gábor, Váci Mihály.) MAGYAR HÍRLAP: 1. Kónya Lajos 12 2. Csanády János 7 3. Kiss Dénes 5 (1969: 1. Demény Ottó, Keszthelyi Zoltán, 1970: 1. Darázs Endre.) NÉPSZABADSÁG: 1. Ladányi Mihály 16 2. Simon Lajos 12 3. Garai Gábor, Hidas Antal, Illyés Gyula 9 (1969: 1. Ladányi Mihály, 1970: 1. Ladányi Mihály.) NÉPSZAVA: 1. Csepeli Szabó Béla, Tasnádi Varga Éva 8 2. Hidas Antal 7 3. Arató Károly, Demény Ottó, Erdé­lyi József, Fodor József, Horváth La­jos, Mátyás Ferenc, Székely Dezső, Tónagy Sándor, Zelk Zoltán 6 (1969: 1. Tamás Menyhért, 1970: 1. Weöres Sándor.) NŐK LAPJA: 1. Pilinszky János 11 2. Rákos Sándor 7 3. Gergely Ágnes, Jékely Zoltán, Ró­nay György, Sipos Gyula, Tornai Jó­zsef 4 (1969: 1. Darázs Endre, 1970: 1. Gábor Mária, Tornai József.) Befejezésül: az élő magyar köl­tőknek összesen 58 verskötete je­lent meg 1971-ben, körülbelül 206 000 példányban (ebből egy mű kiadását a szerző fedezte), de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezekhez 5 romániai magyar, 2 cseh­szlovákiai magyar és 4 jugoszláviai magyar költő munkája is felsora­­kozk. Első kötettel (a tavalyi 12-höz­­képest) 9 szerző jelentkezett. Be­számolónkat az ő névsoruk zárja: Borbély Tibor, Kapusi Imre, Kiss Anna, Kondor Béla, Novotny Vil­mos, Pardi Anna, Petri György, Takács Zsuzsa, Várkonyi Anikó, Merkovszky Erzsébet A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek VERS, DRÁMA TAKÁCS IMRE: SZERTARTÁS. Ver­sek (Magvető) SOÓS ZOLTÁN: SÓLYAPARTI TÉL. Versek (Magvető) LAKATOS ISTVÁN: EGY SZENVE­DÉLY KÉPEI. Versek ( Szépirodal­mi) SOMLYÓ GYÖRGY: A MESÉK MÁ­SODIK KÖNYVE. Versek. (Szép­­irodalmi) VOZARI DEZSŐ: VARÁZSLAT NÉL­KÜL. Válogatott versek­. (Szép­­irodalmi) AZ ESTI FUTÁR. Mai román egyfel­vonásosok. (Európa) SZÉPPRÓZA ALDOUS HUXLEY: A VAK SAM­SON. Regény. (Európa) ROGER IKOR: GLOUCQ ÚR AVAGY AZ ARANYGYAPJÚ. Regény. (Euró­pa) SUSAN SONTAG: A PUSZTULÁS KÉPEI. (Európa) DOSZTOJEVSZKIJ: ÖRDÖGÖK. Re­gény. (Magyar Helikon — Európa) BALÁZS ANNA: TÖRTÉNETEK FLÓRÁRÓL. Életrajzi regény. (Mó­ra) RÓNASZEGI MIKLÓS: AZ ÖRDÖGI LIQUOR. Fantasztikus regény. (Mó­ra) BÁRÁNY TAMÁS: FÉNYES ROKON­SÁG. Regény. (Szépirodalmi) TANULMÁNYOK HAVAS OTTONÉ: PÁLYAKEZDŐK. (Kossuth) RA­JK ANDRÁS: KÉNYELMETLEN PÁHOLY. (Szépirodalmi) Filmbemutatók A SZEMTANÚ. Színes, szinkronizált angol film. Bemutató: április 13-án. KÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁS. Szinkro­nizált szovjet film. Bemutató: ápri­lis 13-án. ESTÉLY. Színes, szinkronizált román film. Bemutató: április 13-án. Színház NÉMETH LÁSZLÓ: BODNÁRNÉ. Be­mutató az egri Gárdonyi Géza Színházban, április 9-én. GYÁRFÁS MIKLÓS: DINASZTIA. Bemutató a kecskeméti Katona József Színházban, április 14-én. Hangversenyek KONSTANTY KULKA és 5 JERZY MARCHWINSKI (Lengyelország) hangversenye a Zeneakadémia kis­termében, április 8-án. A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, áp­rilis 9-én délelőtt. Vezényel: Lehel György. Közreműködik: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). ZEMPLÉNI KORNÉL Brahms-estje a Zeneakadémián, április 9-én. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban, április 10-én. Ve­zényel: Arvid Janszonsz. Közre­működik: Konstanty Kulka. A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARÁNAK hangversenye az Erkel Színházban, április 11-én. Vezényel: Paul Capo­­longo. Közreműködik: Szűcs Mi­hály és Bársony László. A BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKU­SOK hangversenye a Zeneakadé­mián, április 12-én. Vezényel: Mar­­gittay Sándor. Közreműködik: Se­bestyén János, Bohuslav Matousek, Pröhle Henrik, Pertis Zsuzsa. A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, április 13-án. Vezényel: Paul Cano­­longo. Közreműködik: Kovács Dé­nes. KOVÁCS DÉNES zenekari estje a Zeneakadémián, április 14-én. Köz­reműködik: a Magyar Állami Hang­versenyzenekar (vezényel: Kórodi András), Kovács Lóránt, Sebestyén János és Németh Géza. Kiállások BARTHA ÁGNES festőművész kiállí­tása a Fényes Adolf-teremben. Megnyitó: április 7-én. MÜLLER MIKLÓS fotóművész (Spa­nyolország) Spanyol antológia cí­mű kiállítása a Kulturális Kapcso­latok Intézetének kiállítási termé­ben. Megnyitó: április 7-én. JAPÁN FESTÉSZETI KIÁLLÍTÁS az Ernst­ Múzeumban. Megnyitó: ápri­lis 14-én. KÁROLYI ERNŐ festőművész kiállí­tása a Mednyánszky-teremben. Megnyitó: április 14-én. TAR ZOLTÁN festőművész kiállítása a debreceni Medgyessy-teremben. Megnyitó: április 14-én. Nemes György itt mond kö­szönetet mindazoknak, akik Rózsa Ferenc-díjához távirat­ban és levélben gratuláltak.

Next