Élet és Irodalom, 1972. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-08 / 15. szám - Fenyő Miksa halála • nekrológ (2. oldal) - Vasvári István • nekrológ (2. oldal) - Vasvári István: Testamentum • vers (2. oldal) - Merkovszky Erzsébet: A költészet számai 1971-ben (2. oldal)
ÉLET ELI» IRODALOM Megjelenik mindez szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Fősz. riasztó- helyettes: GARAI GÁBOR SZERKESZTŐSÉG: Budapest, V. Alpári Gyula u. 82. Telefon: 310—920 314—164 111—087 113—221 111—424 Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapest, VII- Lenin kt. 9/11. Tel: 221—285 Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Nyomda: SZIKRA LAPNYOMDA Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta Hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1.) Külföldiek részére előfizethető: Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, Budapest 62. P. O. B. 149. Előfizetési díj: 1 hónapra 10 forint, negyedévre: 30 forint, félévre: 60 forint, egész évre: 120 forint. KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZÜNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA ! INDEX: 25.244 Szombathy Viktor hetven éves?! A cím utáni hitetlenkedő írásjelek nem tréfából kerültek oda. Inkább maga a cím tetszik tréfának, az örökifjú és örökvidám „thyvi” újabb pucki ötletének. Csóválom, csóválom a fejem — hiába, „thyvi” még mókázásában sem hazudik, akárcsak maga az idő, mely jókedvében kapta a hátára őt. Nos, tréfa vagy nem: ez az immár hétrikszes fiatalember a Magyar Pen Club egyik legfürgébb, leglelkiismeretesebb tisztségviselője, akiről sok harmincéves aggastyán példát vehetne. (Igaz is, hol vannak a harmincévesek? Mert a Pen Clubban nincsenek...) Meg aztán ez a „thyvi" olyasvalaki, aki írni is tud ám, méghozzá azon az ízes, romlatlan magyar nyelven, amely mindig fölüdíti bikkfaszövegekbe rokkanó lelkünket. S épp ezért micsoda gyalázatos tréfája a sorsnak, hogy ezt a gyalázatos tréfára sosem kapható írástudót újabban neve öt betűjére próbálja zsugorítani? Miért látjuk mindegyre csupán üde, ám nyúlfarknyi napilaphírfejek alatt a nevezetessé vált szignót, miért nem testesebb művek fölött a szerényen háttérben maradó teljes nevet? Erről aligha csak „thyvi" tehet. Amiként arról sem, hogy — rossz tréfa ez is — hovatovább valamennyien csak jubileumi alkalmakkor gondolunk azokra a tehetséges pályatársainkra, akikre nem hull hétköznap is a hírnév ünnepi, ám vakító fénypászmája. Persze, nem is az ünneplés, nem is a hírnév, nem is a fény a fontos. A fontos az egészség, a munkakedv, az alkotó erő, a jó kedély. Ezeket kívánjuk hát a hetven esztendős Szombathy Viktornak. Tímár György r~—~ fij Lapzárta után érkezett a hír, hogy Bécsben, kilencvenöt esztendős korában meghalt Fenyő Miksa, aki a magyar irodalom és sajtótörténet legnagyszerűbb folyóiratának, a Nyugatnak egyik alapítója és egy ideig társszer- Fenyő Miksa halála késztője volt. Fenyő Miksa az Ady-nemzedék és a két háború közötti haladó irodalom támogatásával, szervezésével nagy érdemeket szerzett. Saját akarata és családtagjainak kívánsága szerint hamvait itthon helyezik örök nyugalomra. A haláláról szóló gyászjelentést a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Írók Szövetsége írta alá. VASVÁRI ISTVÁN Szintén lapzárta után kaptuk a hírt, hogy Vasvári István költő ötvenhat éves korában elhunyt. Budapesten született, két esztendővel az első világháború előtt, 1947-től Budapesten élt. Gyermekkorát Dunapentelén, középiskolás diákéveit Székesfehérváron és Kecskeméten töltötte. A háború előtt segédmunkásként és tisztviselőként dolgozott. 1941- ben, mint sok pályatársát, őt is behívták munkaszolgálatosnak. Szerencséje volt 1944-ben , megmenekült. Csak idegeiben hordta tovább a halált. 1944-ben a nagyváradi Új Élet munkatársa lett, verseit, cikkeit a romániai magyar lapokban tette közzé. Hazatérte után tíz évig az Ifjúsági Kiadó lektorátusának vezetője, majd a Néphadsereg című lap olvasószerkesztője volt. 1960- tól a Szabó Ervin Könyvtár bibliográfiai osztályán dolgozott. Tíz verseskötete, egy gyermekversgyűjteménye jelent meg. 1946-ban Nagyváradon karcolatgyűjteményét, 1951-ben regényét adták ki. 1971-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Utolsó, Fedezék nélkül című verseskönyvéből idézzük egyik szép költeményét Testamentum Sűrű, sóvár szőlők ifjú illatában, bimbók illatában, vizek illatában, jános-bogaraknak tűzcsíkú hevében dombok seregei csillognak a holdban. Immár megyek ama szülőföld porában. Mellettem a patak elsuhogva száll el; harang-zúdulásban hajlanak a lombok; korcsmákból tíz nóta kapaszkodik össze, tántorognak tőlem holdárnyékos rétre. Meleg utcák akác-izamától részegszívvel emelem fel nehezedő sorsom. Sóhajtom, hát ennyi... Szemtanúk, mind többen mélyebb éjszakában. Kivetem a gondom — csónakból a terhet! Az a régi hold jár, vállamon a csillag, az a por vonul el Tejúttágas fényben ... Dicsértessék minden ami hozzám jó volt, s aki is kínzóm volt a kivert küzdelemre. Dicsértessék szép vagy mind e porló úton: hold, illat, énekszó békével utánam. A költészet számai 1971-ben Az elmúlt évekhez hasonlóan (1966 óta immár hatodszor), ismét áttekintettük a magyar irodalmi folyóiratok, az ALFÖLD, a JELENKOR, a KORTÁRS, a NAPJAINK, a TISZATÁJ és az ÚJ ÍRÁS, továbbá az ÉLET ÉS IRODALOM 1971-es számainak verspublikációit. A versek figyelését ebben az évben is kiterjesztettük az állandó kulturális rovattal rendelkező és verseket is közlő központi napilapokra, valamint a legmagasabb példányszámú képes hetilapra, a NŐK LAPJÁra. A számadatok közreadásakor ismét hangsúlyozzuk, hogy számításunk csakis mennyiségi jellegű, a terjedelemre és az esztétikai értékekre nem lehetett tekintettel. Minden egyes szám tehát a szerző által külön címmel ellátott verset jelent. 1971-ben a hét irodalmi lap 1704 verset közölt. (Összehasonlításul: 1969, 1920, 1970, 1708). Közülük magyar költő műve 1582 (1969:1797, 1970: 1602.) Külföldié 122 (1969: 129, 1970: 95). A legtöbb műfordítást a Kortárs (41) és a Tiszatáj (25) közölte. A központi napilapokban és a Nők Lapjában még további 754 vers jelent meg. Ebből mai magyar költő műve 723 volt. (Az 1970-ben napvilágot látott 807 versből 765 volt magyar költő alkotása). Az átnézett 11 lapban közreadott összesen 2458 vers 378 költő műve. (1970: 2367 mű, 349 szerzővel). A legtöbb magyar költeményt az Élet és Irodalom közölte (342), utána ez a sorrend alakult ki az irodalmi orgánumok között: Alföld (271), Kortárs (218), Jelenkor (214), Tiszatáj (202), Új írás (182) és végül a Napjaink (153). A Népszavában 244, a Népszabadságban 219, a Nők Lapjában 142 és a Magyar Hírlapban 118 magyar vers jelent meg. A legtöbb magyar költőt, 138-at az Élet és Irodalom mutatta be. A további sorrend: Kortárs: 90, Alföld: 77, Napjaink: 76, Tiszatáj: 75, Jelenkor: 66, végül az Új írás: 62. A napilapok közül a legtöbb magyar költőt (94-et) a Népszava közölte, a Népszabadság és a Nők Lapja 82—82, a Magyar Hírlap 53 költőtől publikált kéziratot a múlt esztendőben. Az irodalmi lapokban húsznál több verset 1971-ben hárman tettek közzé: Weöres Sándor 41, Pilinszky János 26 és Kiss Benedek 25 verset. A napilapokat és a Nők Lapját figyelembe véve számuk 20-ra emelkedik. Kiegészül ugyanis Ladányi Mihály, Simon Lajos 35—35, Takács Imre 30, Mátyás Ferenc 26, Csanády János, Demény Otttó, Fodor József, Kormos István 24—24, Kiss Dénes, Kónya Lajos, Sípos Gyula 23—23, Károlyi Amy, Pákolitz István, Tornai József 22—22, valamint Apáti Miklós, Rónay György 20—20 versével. A 11 lapban a legtöbb verset Weöres Sándor (50), Pilinszky János (38) és Ladányi Mihály (35) bocsátott a nyilvánosság elé. összevetésként: 1969-ben 12, 1970-ben ugyancsak 12 költő adott közre irodalmi lapban 20-nál több verset. Az áttekintett lapok húsz legfoglalkoztatottabb költője (a 378 publikáló 6 százaléka) valamennyi megjelent vers 39 százalékát (627-et) írta. A többiek közlési lehetőségeit a következő számok érzékeltetik: 1— 2 verset jelentetett meg 150 költő (39 százalék), 3—4-et 72 (19 százalék), 5—9-et 80 (21 százalék), 10— 19-et 56 (15 százalék). Egy lap legtöbbet foglalkoztatott költőiről — megjelent verseik számának sorrendjében — az alábbi kis táblázatok tájékoztatnak: ALFÖLD: 1. Boda István 15 2. Kiss Benedek 10 3. Gábor Zoltán, Kiss Tamás, Niklai Ádám 9. (1969: 1. Bényei József, Ladányi Mihály, 1970: Galambos László.) ÉLET ÉS IRODALOM: 1. Pilinszky János 16 2. Szécsi Margit 15 3. Csoóri Sándor, Eörsi István, Gergely Ágnes, Kormos István 7. (1969: 1. Rákos Sándor, 1970: 1. Hollós Korvin Lajos, Weöres Sándor.) JELENKOR: 1. Weöres Sándor 26 2. Mátyás Ferenc 12 3. Károlyi Amy 10 (1969: 1. Csorba Győző, 1970: 1. Csorba Győző.) KortÁrs : 1. Hidas Antal 26 2. Weöres Sándor 9 3. Keresztúry Dezső 7 (1969: 1. Hidas Antal, 1970: 1. Déry Tibor.) NAPJAINK: 1. Kalász László 12 2. Utassy József 9 3. Kertész László 6 (1969: 1. Kalász László, 1970: 1. Oravecz Imre.) TISZÁTAJ: 1. Veress Miklós 11 2. Király László, Kiss Benedek, Simai Mihály 9 3. Szepesi Attila 7 (1969: 1. Simai Mihály, Szepesi Attila, 1970: 1. Simai Mihály, Veress Miklós.) ÚJ ÍRÁS: 1. Simon Lajos 14 2. Dobai Péter 10 3. Csanády János 7 (1969: 1. Bella István, Takács Imre, 1970: 1. Görgey Gábor, Váci Mihály.) MAGYAR HÍRLAP: 1. Kónya Lajos 12 2. Csanády János 7 3. Kiss Dénes 5 (1969: 1. Demény Ottó, Keszthelyi Zoltán, 1970: 1. Darázs Endre.) NÉPSZABADSÁG: 1. Ladányi Mihály 16 2. Simon Lajos 12 3. Garai Gábor, Hidas Antal, Illyés Gyula 9 (1969: 1. Ladányi Mihály, 1970: 1. Ladányi Mihály.) NÉPSZAVA: 1. Csepeli Szabó Béla, Tasnádi Varga Éva 8 2. Hidas Antal 7 3. Arató Károly, Demény Ottó, Erdélyi József, Fodor József, Horváth Lajos, Mátyás Ferenc, Székely Dezső, Tónagy Sándor, Zelk Zoltán 6 (1969: 1. Tamás Menyhért, 1970: 1. Weöres Sándor.) NŐK LAPJA: 1. Pilinszky János 11 2. Rákos Sándor 7 3. Gergely Ágnes, Jékely Zoltán, Rónay György, Sipos Gyula, Tornai József 4 (1969: 1. Darázs Endre, 1970: 1. Gábor Mária, Tornai József.) Befejezésül: az élő magyar költőknek összesen 58 verskötete jelent meg 1971-ben, körülbelül 206 000 példányban (ebből egy mű kiadását a szerző fedezte), de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ezekhez 5 romániai magyar, 2 csehszlovákiai magyar és 4 jugoszláviai magyar költő munkája is felsorakozk. Első kötettel (a tavalyi 12-hözképest) 9 szerző jelentkezett. Beszámolónkat az ő névsoruk zárja: Borbély Tibor, Kapusi Imre, Kiss Anna, Kondor Béla, Novotny Vilmos, Pardi Anna, Petri György, Takács Zsuzsa, Várkonyi Anikó, Merkovszky Erzsébet A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek VERS, DRÁMA TAKÁCS IMRE: SZERTARTÁS. Versek (Magvető) SOÓS ZOLTÁN: SÓLYAPARTI TÉL. Versek (Magvető) LAKATOS ISTVÁN: EGY SZENVEDÉLY KÉPEI. Versek ( Szépirodalmi) SOMLYÓ GYÖRGY: A MESÉK MÁSODIK KÖNYVE. Versek. (Szépirodalmi) VOZARI DEZSŐ: VARÁZSLAT NÉLKÜL. Válogatott versek. (Szépirodalmi) AZ ESTI FUTÁR. Mai román egyfelvonásosok. (Európa) SZÉPPRÓZA ALDOUS HUXLEY: A VAK SAMSON. Regény. (Európa) ROGER IKOR: GLOUCQ ÚR AVAGY AZ ARANYGYAPJÚ. Regény. (Európa) SUSAN SONTAG: A PUSZTULÁS KÉPEI. (Európa) DOSZTOJEVSZKIJ: ÖRDÖGÖK. Regény. (Magyar Helikon — Európa) BALÁZS ANNA: TÖRTÉNETEK FLÓRÁRÓL. Életrajzi regény. (Móra) RÓNASZEGI MIKLÓS: AZ ÖRDÖGI LIQUOR. Fantasztikus regény. (Móra) BÁRÁNY TAMÁS: FÉNYES ROKONSÁG. Regény. (Szépirodalmi) TANULMÁNYOK HAVAS OTTONÉ: PÁLYAKEZDŐK. (Kossuth) RAJK ANDRÁS: KÉNYELMETLEN PÁHOLY. (Szépirodalmi) Filmbemutatók A SZEMTANÚ. Színes, szinkronizált angol film. Bemutató: április 13-án. KÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁS. Szinkronizált szovjet film. Bemutató: április 13-án. ESTÉLY. Színes, szinkronizált román film. Bemutató: április 13-án. Színház NÉMETH LÁSZLÓ: BODNÁRNÉ. Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban, április 9-én. GYÁRFÁS MIKLÓS: DINASZTIA. Bemutató a kecskeméti Katona József Színházban, április 14-én. Hangversenyek KONSTANTY KULKA és 5 JERZY MARCHWINSKI (Lengyelország) hangversenye a Zeneakadémia kistermében, április 8-án. A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, április 9-én délelőtt. Vezényel: Lehel György. Közreműködik: az MRT Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc). ZEMPLÉNI KORNÉL Brahms-estje a Zeneakadémián, április 9-én. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban, április 10-én. Vezényel: Arvid Janszonsz. Közreműködik: Konstanty Kulka. A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZENEKARÁNAK hangversenye az Erkel Színházban, április 11-én. Vezényel: Paul Capolongo. Közreműködik: Szűcs Mihály és Bársony László. A BUDAPESTI MÁV SZIMFONIKUSOK hangversenye a Zeneakadémián, április 12-én. Vezényel: Margittay Sándor. Közreműködik: Sebestyén János, Bohuslav Matousek, Pröhle Henrik, Pertis Zsuzsa. A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián, április 13-án. Vezényel: Paul Canolongo. Közreműködik: Kovács Dénes. KOVÁCS DÉNES zenekari estje a Zeneakadémián, április 14-én. Közreműködik: a Magyar Állami Hangversenyzenekar (vezényel: Kórodi András), Kovács Lóránt, Sebestyén János és Németh Géza. Kiállások BARTHA ÁGNES festőművész kiállítása a Fényes Adolf-teremben. Megnyitó: április 7-én. MÜLLER MIKLÓS fotóművész (Spanyolország) Spanyol antológia című kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítási termében. Megnyitó: április 7-én. JAPÁN FESTÉSZETI KIÁLLÍTÁS az Ernst Múzeumban. Megnyitó: április 14-én. KÁROLYI ERNŐ festőművész kiállítása a Mednyánszky-teremben. Megnyitó: április 14-én. TAR ZOLTÁN festőművész kiállítása a debreceni Medgyessy-teremben. Megnyitó: április 14-én. Nemes György itt mond köszönetet mindazoknak, akik Rózsa Ferenc-díjához táviratban és levélben gratuláltak.