Élet és Irodalom, 1974. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-28 / 39. szám - I. Z.: Vámpírok a küszöbön (8. oldal)

­ Magyar dokumentumfilm l.fiÉRzékHzak IlitfttahtMretak? Kamerával és mikrofonnal egy fontos társadalmi probléma mélyére Operator­: Andor­­Tamas Rendezte: Hj. SCHIFFER FÁL Október 3-tól a FILMBARÁTOK KÖRE hálózat mozijaiban tm mm _________ ■ ■ __m __ f ^ _ Az utahi Állami Börtönbe három új ember érkezik. Jonathan Paige egyetemi tanár emberölésért, egy fiatal fiú, Alien Campbell tiltott kábítószer-élvezetért kerül rács mögé. A harmadik, Brian Courtland az új fegyőr. Mindhárman különös világba kerülnek, amely hideg és törékeny... ÜVEGHÁZ Truman CAPOTE, a Hidegvérrel írója, ezúttal is kegyetlenül kemény történetet mond el az amerikai fegyházakról, és a fegyházak Amerikájáról. „Ez a film túltesz valamennyi elődjén ... Ez a film rettentő vádirat.. írta az l’Humanité Dimanche kritikusa. ÜVEGHÁZ Tom Gries, a rendező és Jules Brenner, az operatőr megdöbbentően mutatja meg egy szuperbörtön kísérteties világát. „Legyűgöző élmény, kínzó és kísértő film...” Írta a Los Angeles Times ÜVEGHÁZ Egy film, amelyre világszerte felfigyeltek Rendezte: TOM GRIES Csak 18 éven felülieknek Gyártó: Tomorrow Entertainment Inc. Forgalmazó: World Film Sales '72 Bemutató: október 3. ­ A „144 nóta” című­­televíziós táncdalműsor egyik konferansziéj­a nemrégiben kimondta a bűvös csengésű szót: Drakula. Mutató- és középső ujját közben a két szemfogához illesztette. Csodák­­csodája, mindenki „vette a lapot”. Értették, miről van szó. Pedig a rémfilmeket és rémregényeket — még következetesebben, mint a pornográfiákat — nem engedjük tovább kulturális küszöbünknél. A világban járó ifjú és korosabb rémkiváncsiak azonban időről idő­re lidércnyomásos híreket hoznak szőtborzolóan pocsék kedvenceik­ről. Mint a modern tömeghiszté­riává lett régi babonák általában, a vámpírkérdés nyugaton — félig komoly, félig évődő tárgyalásmód­dal — az irodalmi publicisztika egyik témája. Christopher Fray­­ling, a London Magazine cikkíró­ja terjedelmes cikkben foglalta össze mindazt, amit tudni lehet ennek a denevérsuhogású műfaj­nak történetéről. Mi tulajdonképpen a vámpír iro­dalmi — pontosabban: irodalom­­alatti — értelemben? Jól meg­mondja a múlt századi Pallas le­xikon is: „Olyan síri szellem, vagyis elhunytnak oly feltáró lel­ke, aki az élőket különféle­­mó­don, leginkább mégis vérük kiszí­vása által háborgatja és károsítja.” Babona tehát, amely időszakon­­­ként új erőre kap a szórakoztató termékekben, Frayling is a szórakoztató mű­ipar kibontakozásának idejére te­szi az első jelentős szörny-szto­ri megjelenését. J. W. Polidori ugyanis 1819-ben adta közre a New Monthly Magazine-ban történelmi nevezetességű „short story”-ját, melynek alapötlete Lord Byrontól származott. (A síri lények koráb­ban Southeyt, a legjelentéktele­nebb tavi költőt is írásra ingerel­ték, aki bizonytalan értesüléseit főként egy­­bizonyos Calmet-nek a „Magyarországi vámpírokról” szó­ló disszertációjából merítette.) Az angol Polidori, s nyomában a fran­cia Charles Nodier, prózai, illetve drámai művükkel elindították az újraírásokat és feldolgozásokat, melyek írói — James Planché 1820-as operájától a Hammer-féle mai kommersz filmsorozatokig — több-kevesebb hűséggel utánozzák Polidori és Nodier históriáit. Nem maradhattak ki a vérszo­­pók gyártásából a klasszikus és félklasszikus írók sem, Maupas­sant, Hoffmann, Gautier, Le Fa­­iu, vagy Dumas egyaránt írt ró­luk hosszabb-rövidebb műveket. Byron vámpírhősét, Augustus Dar­­rellt pedig a nagy Goethe pártfo­golta szent meggyőződéssel. 1847 a szintézis éve a módi­ té­mában. Ekkor jelent meg „Var­ney, a vámpír”, máig ismeretlen szerző tollából, aki a Polidori-no­­vellát — amely 20 oldalas volt — 868 oldalas regénnyé duzzasztotta, anélkül, hogy az alaptörténeten, Sir Francis Varney fogcsattogtató kalandjain lényegesen változtatott volna. (Felléptette­ viszont Polido­­rit egy gyanús velencei nemesem­ber alakjában.) 1897-ig, Bram Sto­ker világhírű Drakulájának meg­jelenéséig a „Varney” volt a vér­szívó alapkönyv. Stoker azonban — akiről Dan Farson írt kitűnő biográfiát — új színt hozott a hal­ványuló vámpírliteratúrába. Főhő­se minden elődjénél bonyolultabb figura. Nemcsak ő üldözi a nőket, hanem azok is kétgázas vonzalma­kat éreznek iránta,­sőt, kezdemé­nyezőként is fellépnek vele szem­ben. Stoker saját kutatásai alapján feldolgozta a történetben a korabe­li néprajzi ismereteket (ezeket tük­rözi a Pallas lexikoncikk is) és öt­vözte a vámpírbabonát a vérfar­­kas-hiedelemmel, ügyesen válto­gatva a cselekmények színhelyét az angol vidék, meg az erdélyi Kárpátok bércei között. A fantazmagórikus Drakulák a mi századunk hatvanas-hetvenes éveire gombamód elszaporodtak. Hogyisne, hiszen már nem sápadt és ábrándos vidéki lányok vézna vénájából­­származó vérben für­­dőznek, hanem az olcsó tömeg­ámítás mindent elöntő áradatában lubickolnak. Christopher Lee, a Drakula-filmek alakítója ennek a kultusznak jegyében látogatja meg állítólagos történelmi kastélyát „Transylvániában”. S ebben a kampányban hirdetik az amerikai utazási irodák izgalmas romániai útjukat „Drakula nyomában”. Nincs messzi az idő, jegyzi meg csípősen a London Magazine cikk­szerzője, amikor majd képesköny­vecskék jelennek meg. Drakula bácsi, a játékos béres zerge kísér­teties kalandjairól a picinyeknek. Fölényes szakértelemről tanúskodó, fanyar humorú írása végén Fray­­ling joggal állapítja meg: Stoker 1897-es könyve óta nem született eredeti agyrém; a mai kommersz­­vámpírok ereiben Polidori, S­toker és Nodier hőseinek romantikus-sze­cessziós vére csörgedez. Addig, amíg az utolsó cseppet ki nem szívják egymásból. I. 7. Vámpírok a küszöbön A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új­ könyvek SZÉPIRODALOM JÓKAI MÓK: BÖRTÖN VIRÁGA. (Akadémiai) NIKOLA VAPCAROV: PÁRVIADAL. Versek. (Európa) KRÚDY GYULA: A SZOBROK MEG­MOZDULNAK. Írások az irodalom­ról. (Gondolati) CSAPLÁR VILMOS: A KIRÁLYLÁNY SZIVACSKABÁTJA. Regény. (Mag­vető) FALU TAMÁS: VIDÉKI ÁLLOMÁ­SOK, összegyűjtött versek. (Magve­tő) ALBERT GÁBOR: KAGYLÓHÉJBAN. Regény. (Szépirodalmi) MÓRICZ ZSIGMOND: ELBESZÉLÉ­SEK. (Szépirodalmi) RIMSZKIJ-KORSZAKOV: MUZSIKUS ÉLETEM KRÓNIKÁJA. Önéletrajzi regény. (Zeneműkiadó—Kárpáti Ki­adó, Budapest—Uzsgorod). DOKUMENTUM, TANULMÁNY FEKETE GYULA: ÉLJÜNK MA­GUNKNAK? Dokumentumgyűjte­mény. (Szépirodalmi) A HÉT ZENEMŰVE. 1974/4. október —december. (Zeneműkiadó) SZEKFŰ ANDRÁS: FÉNYES SZE­LEK, FÚJJATOK! Jancsó Miklós filmjeiről. (Magvető) FAUL MICHEL: A ZENEI NEVELÉS LÉLEKTANI ALAPJAI. (Zenemű­kiadó) L. M. SZPIRIN: EGY KALAND KU­DARCA. A baloldali eszerek moszk­vai lázadása 1918. július 6—7. (Kos­suth) VARGA DOMOKOS: MAGYAROR­SZÁG VIRÁGZÁSA ÉS ROMLÁSA. Magyarország a XIV—XV. század­ban. (Móra) Filmbemutatók MIT CSINÁLNAK A CIGÁNYGYE­REKEK? Magyar film. Bemutató a Toldi Stúdió moziban, október 3-án. ÜVEGHÁZ. Színes amerikai film. Bemutató október 3-án. ŐSZI VIRÁGOK. Színes jugoszláv film. Bemutató október 3-án. BOTRÁNY A NYARALÓBAN. Ma­gyarul beszélő, színes szovjet film. Bemutató­ október 3-án.­ ­ Színház SHAKESPEARE: LEAR KIRÁLY. Be­mutató a Nemzeti Színházban, szeptember 28-án. PÁSKÁNDI GÉZA: A KOCSI RAB­JAI. Bemutató a József Attila Színházban, szeptember 28-án. DONIZETTI: DON PASQUALE. Be­mutató a Szegedi Nemzeti Szín­házban, szeptember 28-án. SÜTŐ ANDRÁS: EGY LÓCSISZÁR VIRÁG VASÁRNAPJA. Bemutató a kaposvári Csiky Gergely Színház­ban, október 4-én. SCHILLER: DON CARLOS. Bemuta­tó a kecskeméti Katona József szín­házban, október 4-én. SHAKESPEARE: ANTONIUS ÉS CLEOPATRA. Bemutató a debrece­ni Csokonai Színházban, október 4-én. Hangversenyek A BUDAPEST­ KAMARAEGYÜTTES hangversenye a Zeneakadémia nagy­termében, szeptember 28-án. Ve­zényel: Eötvös Péter. HEINZ HOLLINGER kamaraestje a Zeneakadémia nagytermében, szep­tember 28-án. Vezényel: Mihály András. A MAGYAR RADIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, szeptember 29-én, dél­előtt 11.10 órakor. Vezényel: Med­­veczky Ádám. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban, szeptember 30- án. Vezényel: Peter Maag. Az I. ISTVÁN GIMNÁZIUM SZIM­FONIKUS ZEnEKARÁNAK hang­versenye a Zeneakadémia nagyter­mében, szeptember 30-án. Vezé­nyel: Záborszky József. A BARTÓK VONÓSNÉGYES hang­versenye a Zeneakadémia nagyter­mében, október 1-én. A MAGYAR ZENE ÉVSZÁZADAI I. Hangverseny a Zeneakadémia nagytermében, október 2-án. Vezé­nyel : Párkai István. A LISZT FERENC KAMARAZENE­­KAR hangversenye a Zeneakadé­mia nagytermében, október 3-án. Vezényel: Sándor Frigyes. DURKÓ ZSOLT szerzői estje a Ze­neakadémia nagytermében, október 4-én. Vezényel: Mihály András. Kiállítások HAVAS ESZTER grafikusművész ki­állítása az újpesti Mini Galériában. Megnyitó: szeptember 28-án. KÉRI ADÁM festőművész kiállítása a Stúdió Galériában. Megnyitó: ok­tóber 2-án. BŐD LÁSZLÓ festőművész kiállítása a veszprémi Képcsarnokban. Meg­nyitó: október 3-án. OROSZ JÁNOS festőművész kiállítá­sa a Csók István Galériában (nagy­terem). Megnyitó: október 3-án. VLADIMIR DIMITROV bolgár festő­művész kiállítása a Műcsarnokban Megnyitó: október 4-én. KLIMÓ KÁROLY festőművész kiál­lítása a Kulturális Kapcsolatok­­In­tézetének kiállítási termében. Meg­nyitó: október 4-én. ANTIK MŰVÉSZET a Debreceni Dé­ri Múzeumból és más hazai gyűj­teményekből. Kiállítás a Szépmű­vészeti Múzeumban. Megnyitó­ szeptember 28-án. 1974. SZEPTEMBER 28.

Next