Élet és Irodalom, 1974. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-28 / 39. szám - I. Z.: Vámpírok a küszöbön (8. oldal)
Magyar dokumentumfilm l.fiÉRzékHzak IlitfttahtMretak? Kamerával és mikrofonnal egy fontos társadalmi probléma mélyére Operator: AndorTamas Rendezte: Hj. SCHIFFER FÁL Október 3-tól a FILMBARÁTOK KÖRE hálózat mozijaiban tm mm _________ ■ ■ __m __ f ^ _ Az utahi Állami Börtönbe három új ember érkezik. Jonathan Paige egyetemi tanár emberölésért, egy fiatal fiú, Alien Campbell tiltott kábítószer-élvezetért kerül rács mögé. A harmadik, Brian Courtland az új fegyőr. Mindhárman különös világba kerülnek, amely hideg és törékeny... ÜVEGHÁZ Truman CAPOTE, a Hidegvérrel írója, ezúttal is kegyetlenül kemény történetet mond el az amerikai fegyházakról, és a fegyházak Amerikájáról. „Ez a film túltesz valamennyi elődjén ... Ez a film rettentő vádirat.. írta az l’Humanité Dimanche kritikusa. ÜVEGHÁZ Tom Gries, a rendező és Jules Brenner, az operatőr megdöbbentően mutatja meg egy szuperbörtön kísérteties világát. „Legyűgöző élmény, kínzó és kísértő film...” Írta a Los Angeles Times ÜVEGHÁZ Egy film, amelyre világszerte felfigyeltek Rendezte: TOM GRIES Csak 18 éven felülieknek Gyártó: Tomorrow Entertainment Inc. Forgalmazó: World Film Sales '72 Bemutató: október 3. A „144 nóta” címűtelevíziós táncdalműsor egyik konferansziéja nemrégiben kimondta a bűvös csengésű szót: Drakula. Mutató- és középső ujját közben a két szemfogához illesztette. Csodákcsodája, mindenki „vette a lapot”. Értették, miről van szó. Pedig a rémfilmeket és rémregényeket — még következetesebben, mint a pornográfiákat — nem engedjük tovább kulturális küszöbünknél. A világban járó ifjú és korosabb rémkiváncsiak azonban időről időre lidércnyomásos híreket hoznak szőtborzolóan pocsék kedvenceikről. Mint a modern tömeghisztériává lett régi babonák általában, a vámpírkérdés nyugaton — félig komoly, félig évődő tárgyalásmóddal — az irodalmi publicisztika egyik témája. Christopher Frayling, a London Magazine cikkírója terjedelmes cikkben foglalta össze mindazt, amit tudni lehet ennek a denevérsuhogású műfajnak történetéről. Mi tulajdonképpen a vámpír irodalmi — pontosabban: irodalomalatti — értelemben? Jól megmondja a múlt századi Pallas lexikon is: „Olyan síri szellem, vagyis elhunytnak oly feltáró lelke, aki az élőket különfélemódon, leginkább mégis vérük kiszívása által háborgatja és károsítja.” Babona tehát, amely időszakonként új erőre kap a szórakoztató termékekben, Frayling is a szórakoztató műipar kibontakozásának idejére teszi az első jelentős szörny-sztori megjelenését. J. W. Polidori ugyanis 1819-ben adta közre a New Monthly Magazine-ban történelmi nevezetességű „short story”-ját, melynek alapötlete Lord Byrontól származott. (A síri lények korábban Southeyt, a legjelentéktelenebb tavi költőt is írásra ingerelték, aki bizonytalan értesüléseit főként egybizonyos Calmet-nek a „Magyarországi vámpírokról” szóló disszertációjából merítette.) Az angol Polidori, s nyomában a francia Charles Nodier, prózai, illetve drámai művükkel elindították az újraírásokat és feldolgozásokat, melyek írói — James Planché 1820-as operájától a Hammer-féle mai kommersz filmsorozatokig — több-kevesebb hűséggel utánozzák Polidori és Nodier históriáit. Nem maradhattak ki a vérszopók gyártásából a klasszikus és félklasszikus írók sem, Maupassant, Hoffmann, Gautier, Le Faiu, vagy Dumas egyaránt írt róluk hosszabb-rövidebb műveket. Byron vámpírhősét, Augustus Darrellt pedig a nagy Goethe pártfogolta szent meggyőződéssel. 1847 a szintézis éve a módi témában. Ekkor jelent meg „Varney, a vámpír”, máig ismeretlen szerző tollából, aki a Polidori-novellát — amely 20 oldalas volt — 868 oldalas regénnyé duzzasztotta, anélkül, hogy az alaptörténeten, Sir Francis Varney fogcsattogtató kalandjain lényegesen változtatott volna. (Felléptette viszont Polidorit egy gyanús velencei nemesember alakjában.) 1897-ig, Bram Stoker világhírű Drakulájának megjelenéséig a „Varney” volt a vérszívó alapkönyv. Stoker azonban — akiről Dan Farson írt kitűnő biográfiát — új színt hozott a halványuló vámpírliteratúrába. Főhőse minden elődjénél bonyolultabb figura. Nemcsak ő üldözi a nőket, hanem azok is kétgázas vonzalmakat éreznek iránta,sőt, kezdeményezőként is fellépnek vele szemben. Stoker saját kutatásai alapján feldolgozta a történetben a korabeli néprajzi ismereteket (ezeket tükrözi a Pallas lexikoncikk is) és ötvözte a vámpírbabonát a vérfarkas-hiedelemmel, ügyesen váltogatva a cselekmények színhelyét az angol vidék, meg az erdélyi Kárpátok bércei között. A fantazmagórikus Drakulák a mi századunk hatvanas-hetvenes éveire gombamód elszaporodtak. Hogyisne, hiszen már nem sápadt és ábrándos vidéki lányok vézna vénájábólszármazó vérben fürdőznek, hanem az olcsó tömegámítás mindent elöntő áradatában lubickolnak. Christopher Lee, a Drakula-filmek alakítója ennek a kultusznak jegyében látogatja meg állítólagos történelmi kastélyát „Transylvániában”. S ebben a kampányban hirdetik az amerikai utazási irodák izgalmas romániai útjukat „Drakula nyomában”. Nincs messzi az idő, jegyzi meg csípősen a London Magazine cikkszerzője, amikor majd képeskönyvecskék jelennek meg. Drakula bácsi, a játékos béres zerge kísérteties kalandjairól a picinyeknek. Fölényes szakértelemről tanúskodó, fanyar humorú írása végén Frayling joggal állapítja meg: Stoker 1897-es könyve óta nem született eredeti agyrém; a mai kommerszvámpírok ereiben Polidori, Stoker és Nodier hőseinek romantikus-szecessziós vére csörgedez. Addig, amíg az utolsó cseppet ki nem szívják egymásból. I. 7. Vámpírok a küszöbön A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM JÓKAI MÓK: BÖRTÖN VIRÁGA. (Akadémiai) NIKOLA VAPCAROV: PÁRVIADAL. Versek. (Európa) KRÚDY GYULA: A SZOBROK MEGMOZDULNAK. Írások az irodalomról. (Gondolati) CSAPLÁR VILMOS: A KIRÁLYLÁNY SZIVACSKABÁTJA. Regény. (Magvető) FALU TAMÁS: VIDÉKI ÁLLOMÁSOK, összegyűjtött versek. (Magvető) ALBERT GÁBOR: KAGYLÓHÉJBAN. Regény. (Szépirodalmi) MÓRICZ ZSIGMOND: ELBESZÉLÉSEK. (Szépirodalmi) RIMSZKIJ-KORSZAKOV: MUZSIKUS ÉLETEM KRÓNIKÁJA. Önéletrajzi regény. (Zeneműkiadó—Kárpáti Kiadó, Budapest—Uzsgorod). DOKUMENTUM, TANULMÁNY FEKETE GYULA: ÉLJÜNK MAGUNKNAK? Dokumentumgyűjtemény. (Szépirodalmi) A HÉT ZENEMŰVE. 1974/4. október —december. (Zeneműkiadó) SZEKFŰ ANDRÁS: FÉNYES SZELEK, FÚJJATOK! Jancsó Miklós filmjeiről. (Magvető) FAUL MICHEL: A ZENEI NEVELÉS LÉLEKTANI ALAPJAI. (Zeneműkiadó) L. M. SZPIRIN: EGY KALAND KUDARCA. A baloldali eszerek moszkvai lázadása 1918. július 6—7. (Kossuth) VARGA DOMOKOS: MAGYARORSZÁG VIRÁGZÁSA ÉS ROMLÁSA. Magyarország a XIV—XV. században. (Móra) Filmbemutatók MIT CSINÁLNAK A CIGÁNYGYEREKEK? Magyar film. Bemutató a Toldi Stúdió moziban, október 3-án. ÜVEGHÁZ. Színes amerikai film. Bemutató október 3-án. ŐSZI VIRÁGOK. Színes jugoszláv film. Bemutató október 3-án. BOTRÁNY A NYARALÓBAN. Magyarul beszélő, színes szovjet film. Bemutató október 3-án. Színház SHAKESPEARE: LEAR KIRÁLY. Bemutató a Nemzeti Színházban, szeptember 28-án. PÁSKÁNDI GÉZA: A KOCSI RABJAI. Bemutató a József Attila Színházban, szeptember 28-án. DONIZETTI: DON PASQUALE. Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban, szeptember 28-án. SÜTŐ ANDRÁS: EGY LÓCSISZÁR VIRÁG VASÁRNAPJA. Bemutató a kaposvári Csiky Gergely Színházban, október 4-én. SCHILLER: DON CARLOS. Bemutató a kecskeméti Katona József színházban, október 4-én. SHAKESPEARE: ANTONIUS ÉS CLEOPATRA. Bemutató a debreceni Csokonai Színházban, október 4-én. Hangversenyek A BUDAPEST KAMARAEGYÜTTES hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, szeptember 28-án. Vezényel: Eötvös Péter. HEINZ HOLLINGER kamaraestje a Zeneakadémia nagytermében, szeptember 28-án. Vezényel: Mihály András. A MAGYAR RADIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, szeptember 29-én, délelőtt 11.10 órakor. Vezényel: Medveczky Ádám. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban, szeptember 30- án. Vezényel: Peter Maag. Az I. ISTVÁN GIMNÁZIUM SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, szeptember 30-án. Vezényel: Záborszky József. A BARTÓK VONÓSNÉGYES hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, október 1-én. A MAGYAR ZENE ÉVSZÁZADAI I. Hangverseny a Zeneakadémia nagytermében, október 2-án. Vezényel : Párkai István. A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, október 3-án. Vezényel: Sándor Frigyes. DURKÓ ZSOLT szerzői estje a Zeneakadémia nagytermében, október 4-én. Vezényel: Mihály András. Kiállítások HAVAS ESZTER grafikusművész kiállítása az újpesti Mini Galériában. Megnyitó: szeptember 28-án. KÉRI ADÁM festőművész kiállítása a Stúdió Galériában. Megnyitó: október 2-án. BŐD LÁSZLÓ festőművész kiállítása a veszprémi Képcsarnokban. Megnyitó: október 3-án. OROSZ JÁNOS festőművész kiállítása a Csók István Galériában (nagyterem). Megnyitó: október 3-án. VLADIMIR DIMITROV bolgár festőművész kiállítása a Műcsarnokban Megnyitó: október 4-én. KLIMÓ KÁROLY festőművész kiállítása a Kulturális KapcsolatokIntézetének kiállítási termében. Megnyitó: október 4-én. ANTIK MŰVÉSZET a Debreceni Déri Múzeumból és más hazai gyűjteményekből. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Megnyitó szeptember 28-án. 1974. SZEPTEMBER 28.