Élet és Irodalom, 1976. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1976-02-14 / 7. szám - Mátyás István: Bibliotheca Bekesiensis (8. oldal) - A. Tóth Sándor: rajza • kép (8. oldal)
A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1976. február 12-18. ALFA: Folytassa Cowboy (ang) 15, 17, 19 BARTÓK: Elszakadás (am), 19, 11, n2 A kenguru (m) 14, h6, 8 BÁSTYA: A fekete farkasok üvöltése (NSZK) 9, nl2, 12 A kis Mikula kapitány (mb. jug) 4, 6, 8 Elszakadás (am)** este II) MAGYAR FILMEK MOZIJA BÁNYÁSZ: Csillagosok, katonák (♦•) nl6, nl2 Égi bárány (**) n2, n4 Ha megjön József (•*) n6, 18 CORVIN: Elszakadás (am)** 14, h6, 8 CSOKONAI: Keserű csokoládé (mb. cfl) 19, 11, 12 Ne féljetek a szerelemtől (mb. sz) 4, 6, 8 DUNA: Ha megjön József (m)** 4, n7, 19 KOSSUTH XIII... A két aranyásó (mb. NDK) 14, h6, 8 mÁtra mese- és ifjúsági mozi: Két bors ökröcske (mesesorozat) 110, £11, £12, 11, £2, £3, £4, £5 Sivatagban, őserdőben I—II (mb. 1) ll6 1 MÁJUS 1.9 Folytassa Cowboy (ang) nl0, nl2, n2 Elszakadás (am)** 14, Kl6, 8 MŰVÉSZ: Elszakadás (am)** 19, Ill, 11 Hugó, a viziló (m—am rajzfilm) 13 Fekete farkasok Üvöltése (NSZK) 15, 17, 19 PUSKIN: Egy király New Yorkban (am) 19, 11, 12 Keserű csokoládé (mb. pl) 14, 8, 19 SPORT: A sakál napja (ango Ír) 13, n€, I TOLDI: STUDIO MOZI: Egyszerű történet (m) 4, 17, 19 Az ezüst tó kincse (mb. NSZK—Jug) 14-én éjjel ál TINÓDI: A sakál napja (ango fr) 3, hS, 19 URANIA: A két aranyásó (mb. NDK) h9, 11, n2 Egy király New Yorkban (am) £4, H6, 8 UGOCSA: Drága John (svéd)*** 14, 8, 19 Elszakadás (am)** 14-én éjjel 11 VÖRÖS CSILLAG: Folytassa Cowboy (ang) 9, n12, B A kenguru (m) 4, n7, £9 ALKOTMÁNY: A két aranyásó (mb. NDK) 3, n6, 18 Elszakadás (am)** 14-én éjjel 10 BUDAFOK: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. (am.ol) 4, n3 Saint Tropezbe költözünk (mb. fr) 14- én éjjel fn DÓZSA : Babaház (mb. ang) 12—15, 14, 16, 8 Keserű csokoládé (mb. ol) 16—18, 3, 16, 8 FELSZABADULÁS: A kenguru (m) 12—16 és 18-án 8, n6. Drága John (svéd)*** 17-én 13, 5, f8 Betörés (fr) 15-én de 10, f1 FÉNY: Harc Rómáért I—IL (mb. rom—NSZK) 19, 112 Drága John (svéd) ••• 12-én f3, 5, f8. Keresztapa másik arca (dl) 13-án éjjel flO A kis Mikula kapitány (mb. jug) 13— 18, 3, 5, 7 SZOVJET FILMEK MOZVA GORKIJ: Csendesek a hajnalok I—II (mb) 12— 15, 3, f7 A gejzírvölgy titka (mb) 16—18, 14, h6, 8 KÖLCSEY: Folytassa Cowboy (ang) 14, h6, 8. MADÁCH: A kenguru (m) 12—15, h5, 7 Sivatagban, őserdőben I—II (mb. 1) 15- én du n2 A sakai napja (ang—fr) 16—18, f5, n8 PALOTA: Halhatatlanok (rom) 12—13 és 15-én 5, 18 Draga John (svéd)*** 14-én 5, 18 Nyomorultak I—II. (mb. NDK—ír—dl) 15-én du n2 A tudós magánélete (sz) 16—18, 5, IS PEST-BUDA: Ne féljetek a szerelemtől (mb. sz) 12 éS 14—15, 16, 18 Drága John (svéd)*** 13-án 5, 18 Flórián kapitány I—II. (NDK) 15-én du £3 Folytassa Cowboy (ang) 16—18, f6, £8 RIDEG SÁNDOR MŰV. HÁZ.: Folytassa Cowboy (ang) 13—15, h5, 7 Szrtogor Mihály (mb. bőig—dl) 15-én du n3 Halhatatlanok (rom) 16—18, h5, 7 TÁNCSICS: A sakál napja (ang—fr) 12—15, 3, h6, £9 A kenguru (m) 16—18, £4, h6, 8 TÁTRA: Elszakadás (am)*# h4, 6, n§ rjmraan 1 irodalom]1976. FEBRUÁR 14. Bibliotheca Bekesiensis A békéscsabai Rózsa Ferenc gimnázium kis kötetek egész sorával tette országosan ismertté a nevét. A könyveket az intézmény nyomdaipari szakközépiskolás diákjai készítették, gyakorlásképpen vagy vizsgamunkaként. Vizsgázni olyan szövegek szedésével és nyomásával is lehet, amelyeknek nincs különösebb gyakorlati értékük. A békéscsabai iskola tanárai azonban olyan feladatokat találtak, amelyek értelmet adnak a diákok egyébként mechanikus gyakorlómunkájának. A Békés megye néprajza című miniatűr könyvsorozatuknak például eddig négy kötete jelent meg. Bemutatják — szövegben és képekben — a magyarok, valamint románok, németek és szlovákok lakta tájegység tárgyi, néprajzi emlékeit. Breviárium-sorozatuk kötetei — a Tankönyvkiadó Vállalalt segítségével — eljutottak az ország csaknem minden könyvesboltjába, s ügyes összeállításban népszerűsítik” Csokonai, Fazekas Mihály, Kölcsey, Kazinczy és mások munkásságát. Méretében legnagyobb, s már csaknem tíz esztendős vállalkozásuk a Bibliotheca Bekesiensis. A sorozatban eddig tizenegy kötet látott napvilágot dr. Papp János magyartanár szerkesztésében. Csakhogy kötetenként csupán ötszáz példányra kaptak kiadási engedélyt, s ez a félezer sem kerül könyvárusi forgalomba. Hogy ez valóban sajnálatos, azt a megjelent kötetek tartalmának rövid ismertetése is bizonyítja. A Bibliotheca Bekesiensis ugyanis nemzeti örökségünk, kultúránk egy részét ismerteti meg velünk és menti át az utánunk jövőknek nyomtatott formában is. A sorozatban jobbára a tájhoz, településeihez, embereihez kötődő írások kaptak helyet, olyanok, amelyek vagy kéziratban voltak, vagy régen nyomták őket és kis példányszámban maradtak fenn. Az első kötet az Emlékezzünk Végh Gyula váráról. 1967-ben jelent meg és tartalmazza a Cantio de militibus pulchra (Szép ének a katonákról) című, a Kuun-kódexben megőrződött históriás éneket, Istvánffy Miklós humanista történetíró Magyarország története XXIII. könyvének egy részletét, valamint a Magyar Irodalmi Lexikon által sem említett hódmezővásárhelyi Vörös Mihály népköltő és asztalos A bajnokok Végh Gyula várában című népi hőskölteményét. Haán Lajos Békéscsaba története című munkája található a második kötetben. Orosházáról szóló vallomások, több mint száz év anyagából válogatva, a harmadikban. Kner Imre leveleiből és szakcikkeiből állították össze a negyediket, Tessedik Sámuel írásaiból az ötödiket. A nem békési születésű, de életművének jelentős részével a tájegységhez kapcsolódó dr. Banner János régész-történész öt, főleg szakmai kiadványokban szunnyadó tanulmánya lelhető fel a következő kötetben. Ezt követik Haán Lajos kéziratos naplójának részletei, majd a régi Mezőberényről, illetve Mezőberény és Petőfi kapcsolatáról szóló írások. A kilencedik kötet Justh Zsigmondról és parasztiszínházáról szól, a tizedikben Gacsári István másfél évszázada írt Füzesgyarmati krónikájának részletei láttak napvilágot. Végül a tizenegyedik kötet, „Föl kéne szabadulni már...címmel, a három nemzetiség lakta nagyközség, Battonya felszabadulását idézi, dokumentumok és visszaemlékezések alapján. A Bibiliotheca Bekesiensis szép kivitelű köteteinek tartalmasságához hozzá kell még számítanunk azt a hatást is, amely a megjelentetésükön munkálkodó diákokat éri. Miközben megismerik saját munkájuk hasznát, az alkotás örömét, egyúttal új ismereteket fogadnak be és további témák iránt támad érdeklődés bennük. Az irodalom, a történelem, a helytörténet és a néprajz egy-egy részterületével részletesebben is megismerkednek, egyszerre a magyarral meg a vele szorosan összefonódott nemzetiségivel. Az érdekes kezdeményezés az oktatáspolitikának és a közművelődéspolitikának ügyes házasítása. Mátyás István DRÁGA HERCEG Az utóbbi hónapok legnagyobb finnországi könyvsikere Christer Kihlman Dyre prins (Drága herceg) című regénye. Az 1930-ban született Kihlman finnországi svéd író. Költőként ugyan már az ötvenes évek elején debütált, de két verseskötet után belátta, hogy a benne rejlő tehetséget inkább prózában érdemes kamatoztatni. Első regénye, a Seupp, Salige! (Vigyázz, boldog ember!, 1960.) nagy vihart kavart — a kisvárosi életet, a gazdag polgárságot bíráló állásfoglalása miatt Már ekkor megmutatkozott Kihlman éles társadalomkritikai érzéke, mely csaknem mindig a nagypolgárságot, a javarészt svéd eredetű arisztokráciát veszi célba. Hősei elvetélt, életüket ivásba, szeretkezésekbe fojtó anakronisztikus figurák, van valami móriczi jellegük. Az itt megkezdett gondolatsor a következő regényeken is végigvonul, de az 1963-ban megjelent Den blu modern (A kék anya) és az 1965-ben publikált Madelaine inkább az író technikai fejlődése szempontjából érdekesek. A hatvanas évek végén Kihlman elhallgatott Előzőleg azonban a lapokban nyílt levelet tett közzé és ebben bejelentette, hogy szakít az írással, mert a társadalom képtelen eltartani művészeit. Tiltakozásul még az írószövetséget is faképnél hagyta. Az elhatározás természetesen csak átmeneti maradt. Már 1972-ben kiadta sorrendben negyedik önéletrajzi regényét, 1975 végén pedig a Drága herceget. E regény kétségtelenül írói pályájának nagy teljesítményei közé tartozik. Hőse, Donald Blandh házmesterfiúból emelkedett vezérigazgatóvá, s most, negyvennyolc évesen visszagondol múltjára. A Drága herceg nem csupán családregény, sőt nem is elsősorban az. Kihlman egy letűnő világ szétzüllő családjait, érzelmi zsákutcába jutott művészeit, emberi értékeiket is fölélő nagypolgárait mutatja be. Azt sugallja, hogy az egykor szocialistaként indult nagypolgár sülylyedő világából nyilvánvalóan nem kiút a fia sikkasztása, még ha a pénzt a forradalmi világmozgalom céljaira akarja is felhasználni. Ennek az útnak igazi végállomása a regénybeli megoldás lehet: önmagunk értelmetlen fizikai megsemmisítése. A Drága herceg várható folytatásában Kihlmannak alighanem erre a kérdésre is meg kell felelnie. Magyar film Irtai HERNÁDI GYULA Fényképezte: RAGÁLYI ELEMÉR Rendezte: GRUNWALSKY FERENC .. Kivégeznek egy férfit, megölnek vele együtt egy gyermeket is ráki .válásikor elkezdte gondolni, érezni azt az életet, a fiért-a férfikor , ban megfeszítik a testét . Az első képsor, a vádlottak várakozása; egy mozdulatlan ..néma arcban. ezer ellenséges részletre ugráló tekintet, egy elhagyott kérés, amely, a halál felvonulását, a halálnak a valóság részévé válását nézi. látja a bírói táblát. . ti.testületet" a közvádló polgári maszkját, amit a halál kimondásához visel, látja a' bíró vékonyaikat, fogsorát, látja a törvényszéki fényképész.' a gyorsírók gépies munkáját és látja, érti az egész ,, passio "mögött az osztályharcot és annak lényegét, hov,atait£zas örtudatát '• '■ . ’ .vCVv'-*v*- '-'iV: -,i-' ■•’.. V;‘‘ ‘ 'v V*fi‘ •‡ • . •. •-†. •/.- . Doboi Péter . Február 19 -től a mozik műsorán 'V^ A. Tóth Sándor rajza A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM GYÜRE LAJOS: ÜVEGHARANG. Versek. (Madách, Bratislava) SZITASI FERENC: HULLÁMVERÉSBEN. Versek. (Madách, Bratislava) TÓTH LÁSZLÓ: ITHAKÁBÓL ITHAKÁBA. Versek. (Madách,Szépirodalmi) KAREL CAPEK: KULISSZATITKOK. Humoreszkek. (Madách, Bratislava— Európa) ROBERT PAYNE: CARAVAGGIO ÉLETE. Regény. (Corvina) TUNDRAFÖLDI ÖREG: Szamojéd mesék. (Európa) LISELOTTE WELSKOPF-HEINRICH : A NAGY MEDVE FIAI. Ifj. regény. (Móra) DAVID WESTHEIMER : AZ ELRABOLT EXPRESSZ. Regény. (Móra—Kozmosz) TANULMÁNY, DOKUMENTUM BUGÁR JÁNOSNÉ: MUNKÁS FELELŐSSÉGGEL A SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT, A SZÖVETSÉGI POLITIKÁÉRT. (Táncsics) EGRI VIKTOR: A RIVALDA FÉNYÉBEN. (Madách, Bratislava—Szépirodalmi) EKE KÁROLY: A MA HULLÁMHOSZSZAN. Munkásközvélemény. (TáncSICS) GLÁSER ISTVÁN: A SZABADSÁGVESZTÉS büntetésvégrehajtáSA. Történeti áttekintés. (Közgaz - dasági Kiadó) KONFERENCIASZÓTÁR. Küldöttek és tolmácsok kézikönyve. (Akadémiai Kiadó) NYELVOKTATÁS FELSŐFOKON. (Közgazdasági Kiadó) Olekszandr petrovics septu LiN: A MARXIZMUS—LENINIZMUS FILOZÓFIÁJA. (Kossuth) Filmbemutatók VÖRÖS REKVIEM. Magyar film. Bemutató: február 19-én. A VADON KIÁLTÁSA. Színes kanadai film. Bemutató: február 19-én. A LONDONI FÉRFI. Színes csehszlovák film. Bemutató: február 19-én. Színház ARTHUR MILLER: A SALEM! BOSZORKÁNYOK. Bemutató a József Attila Színházban, február 14-én. SZABÓ MAGDA: AZ A SZÉP, FÉNYES NAP. Bemutató a Nemzeti Színházban, február 14-én. ERICH KÄSTNER: —LITVAI NELLI: MÁJUS 35. Bemutató a kaposvári Csíki Gergely Színházban, február 18-án. ILLÉS ENDRE: SPANYOL IZABELLA. Bemutató a Madách Színházban, február 20-án. BEAUMARCHAIS: FIGARO HÁZASSÁGA. Bemutató a kecskeméti Katona József Színházban, február 20-án. MOZART: A VARÁZSFUVOLA. Bemutató a debreceni Csokonai Színházban, február 20-án. ROSSINI: A TÖRÖK ITÁLIÁBAN. Bemutató az Erkel Színházban, február 20-án. Hangversenyek A TÁTRAI-VONÓSNÉGYES hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, február 15-én. A BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, február 16-án. Vezényel: Kóródi András. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, február 17-én. Vezényel: Borbély Gyula. SZIKLAY ERIKA dalestje a Zeneakadémia nagytermében, február 18-án. A MÁV SZIMFONIKUSOK hangversenye a Zeneakadémia nagytermében, február 20-án. Vezényel: Pécsi István. Kiállítások MIHÁLTZ PÁL festő kiállítása a Műcsarnokban. Megnyitó: február 20-án. REMSEY JENŐ festő kiállítása a Csók István Galériában. Megnyitó: február 19-én. ARTNER FERENC festő kiállítása a szombatheyi Derkovits Gyula teremben. Megnyitó: február 19-én. JUAN GYENES fotókiállítása a Műcsarnokban. Megnyitó: február 20-án.