Élet és Irodalom, 1976. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1976-07-03 / 27. szám - Szilágyi Ferenc: Csokonai tréfás egysorosa (8. oldal) - H. M.: Csonthéjú pornográfia • Julian Symons cikke a Times Literary Supplementben (8. oldal) - Varga Domokos: Vidor Gáborné • nekrológ (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1976. július 1­7. ALFA: Bizalmi állásban (am) 4, n7, f9 BARTÓK: Akció az elnök ellen (mb, am) h9, N1, n2 Rabszolgák (am) 14, h6, 8 BÁSTYA: Pénzt vagy életet (mb, am) h9, 11, n2 Hogyan fojtsuk vízbe ... 7 (mb. cseh) 14, h6, 8 Bizalmi állásban (am) este 10 MAGYAR FILMEK MOZIJA BÁNYÁSZ: Kölyök nl6, nl2 Körhinta, n2, f4 Déryné: Hol van? n6, 8 CORVIN: Akció az elnök ellen (mb. am) 14, 16, S CSOKONAI: Vidám gazfickók (ír) 19, 11, 11 Gyilkosságok péntek este (ang) 13, 15, 17, 19 DUNA: Gerolsteini kaland (m) 4, n7 Drága John (svéd)*** 19 KOSSUTH XHI: Vigyázat, vadnyugat (ol) 3, h6, 19 matra MESE- ÉS IFJÚSÁGI MOZI: Piros cipőcskék (mesesorozat) 110, fnl, 112, 11, 12, 13, 14, 15, 16 Nyomorultak I—n. (mb. NDK—ír—ol) este 10 MÁJUS L: Bizalmi állásban (am) 9, nl2, 12 Pénzt vagy életet (mb. am) 4, n7, 19 MŰVÉSZ: Bizalmi állásban (am) nl0, nl2, n2 Minden bizonyíték ellene szól (sz) 14, h6, 8 PUSKIN: Kölyök + Semmittevők (am) nlO, nl2, n2 Paulina 1880 (fr, NSZK) 14, h6, 8 SPORT: Pénzt vagy életet (mb. am) 3, h6, 18 TOLDI STÚDIÓMOZI: Jelenetek egy házasságból I—II. (svéd)** h4, 7 Vörös sivatag (pl)** 3-án éjjel 111 TINÓDI: Válás előtt (am) 13, 15, 17, 19 URANIA: Hogyan fojtsuk vízbe ... 7 (mb. cseh) 19, 11, 12 Kölyök + Semmittevők (am) 4, 6, 8 UGOCSA: Az amerikai éjszaka (mb. ír) 14, 6, 19 Akció az elnök ellen (mb. am) 3-án éjjel 11 VÖRÖS CSILLAG: Akció az elnök, ellen (mb. am) 9, 11, 1 Fehér agyar visszatér (pl) 14, 16, 8 ALKOTMÁNY: Akció az elnök ellen (mb. am) 1­3, 15, 17, 19 Bűntény, a Via Venetón (mb. ol)** 3- án éjjel 111 BUDAFOK: Pénzt vagy életet (mb. am) 16, 18 Az ezredeseket akarjuk (mb. ol) 3-án éjjel 10 Folytassa külföldön (mb. ang) 4-én du. 3 DÓZSA: Bizalmi állásban (am) 4, 6, 8 FELSZABAD­ULÁS: Jelenetek egy házasságból I—n. (svéd)** 13, hS Hyppolit, a lakáj (m) 4-én de. 19, III, 11 FÉNY: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. (am—ol) 9, mi Nagyítás (ang)** 1-én 14, h1­, 8 Olaszok hihetetlen kalandjai Lenin­­grádban (mb. sz—ol) 2—7, 14, h6, 8 Pénzt vagy életet (mb. am) 2-án éjjel hlt SZOVJET FILMEK MOZVA GORKIJ: Robinson Crusoe (mb.) 1—4. 14, h6, 3 Ellenintézkedés: 5—7. 14, h8, 8 KÖLCSEY: Hogyan fojtsuk vízbe ... 7 (mb. cseh) 1—4. 13, h5, 7 Harc Rómáért I—II. (mb. rom—NSZK) 5—7. 14, 7 KŐBÁNYA: Harc Rómáért I—II. (mb. rom—NSZK) 1—4. 3, 17 Nagyítás (ang)** 5-én 3, n6, 18 Hogyan fojtsuk vízbe ... 7 (mb. cseh) S—7. 13, h5, 7 MADÁCH: Helga (mb. NSZK)** 1—4. 5, n8 Fáraó I—H. (mb. 1) 4-én du. 12 Nyestfiak (rom) 5—7. 5-kor Gyorsított eljárás (mb. dl) 5—7. este n8 PALOTA: ördög és a bábjáték (mb. NDK) 1—2. és 4-én 5-kor Gyorsított eljárás (mb. dl) 1—2. és 4-én 2St6 f8 Nagyítás (ang)** 3-án 5, 18 Gawein és a zöld lovag (mb. ang.) 4- én du. h3 Ellopott csata (NDK) 5—7, 5, 18 PEST-BUDA: Svejk, a derék katona I—n. (mb. cseh) 1-én, 3—4, f6 Nagyítás (ang)** 2-án n6, 18 Kertészkedő meg a várúr (mesesoro­zat) 4-én du. 3, n5 Mackenna aranya (am) 5—7. h5, 18 RIDEG SÁNDOR MŰV. HÁZ: Négy muskétás (ír) 2—4. h5, 7 Lázadás a buszon (mb.­ang) 4-én du. 13 Négy muskétás újabb kalandjai (1) 5- 7. h5, 7 TÁNCSICS : Bizalmi állásban (am) 14. h6, 8 TÁTRA: Ellopott csata (NDK) 1—4. h4, 6, n9 Olaszok hihetetlen kalandjai Lenin­­grádban (mb, szöol) 5—7, h4, 6, 19 rffirea CSOKONAI TRÉFÁS EGYSOROSA Varjas János, a Zürichben és Utrechtben tanult debreceni pro­fesszor, a Voltaire-fordító Péczeli József apósa anekdotahőssé lett: a szenvedhetetlen csupa e-re te­kert Megtért embernek énekje című versezet hírhedett szerző­jévé, akinek e rettenetes elme­remekét a csodagyerekből lett polihisztor, a kardot-tollat egy­forma könnyedséggel forgató Szilágyi Sámuel püspök­e rövid csattanós válasszal küldte visz­­sza: Lúdhúst szúrjunk, úgy ájuljunk! Kazinczy, aki a Magyar régi­ségek és ritkaságok kötetében jó­nak látta az anekdotát följegyez­ni (sőt Varjas keserves szerze­ményét is kiadta), hozzáteszi, hogy „A” példa számos követőket talált.. Varjas mindörökre megmaradt az „e vocális­ ének” szerzőjé­nek (II. József tiszteletére is írt egy e hangú köszöntőt — ezt már prózában —, ő egy prédi­kációt is Péter szeretsz el en­­gemet? címmel), pedig nevezete­sebb szerepe is volt ennél a ma­gyar verstörténetben. Ahogy ver­selőtársa, a víg kedélyű Szilágyi Sámuel az időmértékes magyar verselésnek volt egyik úttörője — s ezt a verstörténet is számon tartja —, Varjas meg a rímes­­időmértékes a nyugat-európai formáknak; erről azonban nem tud a magyar verstani irodalom. Az első rímes magyar anapesz­­tikusnak Földi János 1781-ben írt halotti búcsúztatóját tartják, amely csak 1787-ben jelent meg a bécsi Magyar Musában (cím nélkül; utóbb ezzel a címmel vált ism­ertté: Halotti Vers edgy gyen­ge szülött temetésére, HSI-ben.) Első két strófája: Ah! melly szomorú ez az óra; Zokogó seregünk bizonyíttya! Mert bús libitinai szóra El­epedt ajakit kiki nyitja. Edgy gyenge virág el­enyészik Mikoron alig érte nyitását! Meg-emésztő férge tenyészik, ’S nem hagyja tovább maradását. Pedig Varjas János már több mint egy évtizeddel korábban írt rímes anapesztusokat; csakhogy amíg jelentéktelenebb é­s ver­seit megjegyezte az emlékezet, a fontosabbról megfeledkezett. A debreceni Kollégium kézirattára őrzi Szilágyi Sámuel püspök fiá­nak, ifj. Szilágyi Sámuelnek kéz­iratos versesfüzetét, benne a Rhédey Ferenc úrfi epitáfiumá­­nak verseit, melyeket „Tiszt. Pro­fessor Varjas János Uram a’ Gróf Urfi tisztességére” készített az özvegy anya nevében: Jaj! hogy maradék magam árván Egyedül bús Gerlicze formán! Jaj melly szomorú eseteknek Nyilas Sebeimbe lövettek. Jaj, hogy lehet árva fejemnek Szereket készitni Sebemnek? Gyászos leve mert ma Hallottam, Örökös siralomra jutottam. S így tovább még nyolc vers­szakon át. A megírás évszáma ol­vashatatlan, megvan azonban a Kollégium gyűjteményében az ezüst epitáfium, amelyről kiderül, hogy 1770. december 5-én halt meg Rhédey Ferenc, tizenötödik évében. Ebből nem az fontos számunkra, hogy Varjas János már Földi előtt tíz évvel írt Deb­recenben rímes anapesztusokat, hanem az, hogy ilynemű ösztönző szerepével is számolnunk kell Mégpedig Csokonait illetően. ★ A „sok­érdemű öreg”, akit Kazinczy még életben találhatott, 1786 júniusában halt meg, ak­kor, amikor Csokonai éppen be­fejezte a költészeti osztályt, amelyben többek között három rímes anapesztikus verset is írt. E diákköri verseit eddig Földi példájával magyarázták, úgy, hogy valamilyen formában — kéziratban — eljutott a Kollé­giumba 1781-ben írt, de csak 1787-ben megjelent halotti ver­se. Erre azonban semmi bizonyí­tékunk. Varjas verse fölöslegessé teszi az ingatag föltevést: Csokonai poézisoktatója, Háló Kovács Jó­zsef (akit mindmáig sűrűn ösz­­szetévesztenek a „rímkovács” dunántúli Csokonai-epigonnal) Varjasnak volt a tanítványa, ahogy maga Földi is. Varjas le­hetett hát az úttörő: a Nyugat- Európát járt diák a nyugat-euró­pai formáknak, ahogy id. Ráday Gedeon is külföldi útján ismer­kedhetett meg formakincsünk e fontos új elemével. S ez is Var­jas János arcképéhez tartozik. Végezetül mégis kanyarodjunk vissza a mesterkedő anekdota­hőshöz, akit Kazinczy is megörö­kített, ilyenképpen: „Hiszem el, kérdé, hogy Atila tudott deá­kúl? Íme, úgymond, ez az írás ezt mutatja. Azt kívánta, hogy olvasnám: * Amari­ait fel. Cela casta nive. -----------Jus esto Ruenti Romae. St! Atila.” Majd mikor látta vendége za­varát, maga oldotta föl a „latin” szöveget, magyarul olvasván: ,,A’ Marjait fel kell akasztani. Ve ... -----------Jus és Törvényt írom ezt. Atila.” S Kazinczy szerint a jó öreg „heuréka örvendéssel örvende­zett a rendes találmánynak”. Nos, a debreceni „mesterkedő költészet” Csokonai játékos elmé­jét sem hagyta egészen érintet­len. 1856-ban Buday Ferenc (nem azonos Budai Ézsaiás bátyjával, a Polgári lexicon írójával!) a Va­sárnapi Újságban ismertette Var­jas János és Hunyadi Ferenc püspök azonos magánhangzón írt verseit, hozzávetve, hogy „ezek­nél azóta sem írtak furcsábbat, mert az igaz, hogy Csokonainak is vannak több sajátságos versei, mint ez is: Sz — r — l — m — k — v — o — l — sz — ny — i — e —p — v. E szerelem kávé, ó­e lesz eny­­nyi epévé. De ezek még különösebbek.. Nemcsak egyszerű betűrejt­­vény ez (mint Varjas János At­­tila­ rébusza), hanem tiszta hexa­meter is. S Csokonaira vall kis­sé fanyar, játékosan szkeptikus paradox bölcsessége is. Hogy nincs nyoma köteteiben? Nyilván alkalmi rögtönzése volt, mint a többi, amelyek — Adyval szólva —, „nem szánták Par­nasszusra”. Talán kiderül egyszer, hogy mégsem az övé? Egyelőre nincs ellenérvünk. Úgy látszik, ez­­ is — akárcsak a közelmúlt­ban kiadott Geographia Antiqua — „Lusus ingenii Csokonaiani”: Csokonai játékos szellemének sziporkája. Egy sor csupán, de „Csokonay’ Lelke fuvall belőle”. Szilágyi Ferenc Csonthéjú pornográfia ! Julian Symons amerikai film­levelét közli a Times Literary Supplement egyik legutóbbi szá­ma. A neves filmesztéta „csont­héjúnak” nevezi a pornográfia amerikai hullámát, szembeállítva a hasonló tárgyú filmek­­ „lágy” szentimentalizmusával. A filmek, amelyekről beszámolóját írja (Joanna története, Isteni meg­szállottság, Ki terítette le Scar­­letet?) nyersen és kendőzetlenül viszik vászonra a nemi közösülés legkülönfélébb módozatait. A manhattani moziknak egynegye­­de-egyharmada tűzi őket rend­szeresen műsorára, noha koráb­ban csak egyénileg lehetett köl­csönözni „csonthéjú” pornográfi­át a filmterjesztő vállalatoktól. Symons úgy vélekedik, hogy a filmvászon izgató hatása na­gyobb, mint a könyvé, de amint elszáll az első megrökönyödés, a nemi aktusok véget nem érő so­rozata unalmassá válik. A reggeli előadásokat csupán néhány férfi látogatja, esténként azonban rendszerint száznál több néző is összegyűlik. Nem látszik semmiféle érzelem az arcukon: az unalom végső oka minden bi­zonnyal az, hogy e filmek dehu­­manizálják a szexualitást. Nem a színészek a főszereplők, hanem a nemi szervek. A gátlástalan szókimondás okozza, hogy művészi hatás sem­missé válik. Elképzelhető volna szellemes forgatókönyv szerint forgatott pornográfia is, de a szellemes forgatókönyv olyasféle tehetséget, finomságot feltételez, mely összeférhetetlen a „csont­héjú” pornográfia munkamódsze­rével. Nem is volna üzletileg jö­vedelmezőbb a színvonalasabb munka, mert egyáltalán nem biz­tos, hogy ugyanakkora közönsé­get csalna be a moziba. E filmek társadalmi vonatko­zásaik miatt érdemelnek figyel­met. Különösen­ az tűnik szembe, hogy nagy részük a nőket pusz­tán felfogó edényekként ábrázol­ják, a női örömérzést az alá­vetettség „kéjével” azonosítják. A férfi fensőbbség s a női engedel­messég e filmek legközösebb mo­tívuma. Különös — írja Symons —, hogy miközben a nőmozgalom aktivistái oly hangosan hallat­ják szavukat csip-csup ügyekben, az újabb pornográfia hímsovi­nizmusát egyszer sem teszik szó­vá. Azok, akik a kifejezés totális szabadságát feltétlen jónak te­kintik, minden jel szerint nem gondolták végig elképzeléseiket. Persze, a pornográfia térnyeré­se összefügg az erotika szabadabb ábrázolásának egyértelműen el nem ítélhető terjedésével. Számos film szellemesen él az erotikus jelenetekben rejlő művészi lehe­tőségekkel, de semmi kár nem éri az európaiakat — írja Sy­mons —, ha a „csonthéjú” por­nográfiában nem lesz egyhamar részük. Az a szabadság, amely ezekből a filmekből árad, a le­­aljasulás szabadsága. H. M. HUNGAROTON MŰVÉSZLEMEZ­ÚJDONSÁG J. HAYDN G-dúr vonósnégyes Op. 77. No. 1. F-dúr vonósnégyes Op. 77. No. 2. Tátrai vonósnégyes SLPX 11776 ára 60,- Ft W. A. MOZART C-dúr szimfónia „Jupiter” K. 551. Esz-dúr szimfónia K. 543 Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Ferencsik János SLPX 11390 ára 60 Ft J. BRAHMS H-dúr trió hegedűre, gordonkára és zongorára Op. 8. Intermezzi Perényi Eszter (hegedű), Perényi Miklós (gordonka), Kiss Gyula (zongora) SLPX 11769 ára 60 Ft DURKÓ ZSOLT Kamarazene Halotti beszéd — oratórium Tusa Erzsébet, Lantos István (zongora), Fülöp Attila, ütő Endre (ének) MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lehel György SLPX 11803 ára 60 Ft Vidor Gáborné Egykönyves író volt. Mint más egykönyvesek, ő is élete nagy él­ményét írta meg, azt, ami másfél évtized múltán is elég forró volt még, hogy maradandó formába önthesse. De szabadulni akkor sem tudott tőle, holtáig égette, gyötörte, nem is annyira a maga pokoljárásának, auschwitzi és merzdorfi hónapjainak az emlé­ke, hanem hogy egyetlen fia soha nem jött vissza. Ott maradt tizen­hat évesen, s ezt ő ésszel felfog­hatatlan, elfogadhatatlan, gyűlöle­tes titoknak érezte mindvégig, hogy miért is. Nem embereket gyűlölt, csak az érthetetlen, gyilkos gyűlöletet. Könyve is erről vall, a Háb­o­­rog a sír, ezért is szerettem úgy meg annak idején. Ő maga is nagyon szeretnivaló lény volt, utolsó éveinek roppant szenvedései közt is, amikor beteg lába miatt már mankóra szorult. „Járom az utamat, amikor egyál­talán járni tudok — írta legutób­bi levelében. „ Hogy az ember öregszik, az természetes. De hogy ilyen rokkanttá legyen, az már tragédia.” Az ő számára most vége a tra­gédiának. Fájdalmait az élőkre hagyta, a gyászában és embersé­gében osztozókra. Varga Domokos A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek ilMONE DE BEAUVOIR: AMERIKAI ÚTINAPLÓ. (Európa) ALBERTS BELL: SZEMBESÍTÉS. Re­gény. (Európa) ALEKSZANDR BLOK VÁLOGATOTT VERSEI. (Kozmosz) KARASZ JÓZSEF: A TÖRÖTT SZO­BOR. Novellák. (Szépirodalmi) BIRISH KARNAD: TUGHLAQ. Drá­ma. (Európa) „ .... HAMIM KOCAGOZ: A TÍZEZREK VISSZATÉRÉSE. Regény. (Európa) KOCSIS ISTVÁN: A NAGY JÁTÉKOS. Drámák. (Magvető) LADÁNYI MIHÁLY: SEREGEK MÖ­GÖTT. Versek. (Magvető—Szépiro­dalmi) .__ VIOULOUD MAMMERI: OPIUM ÉS ÖKÖL. Regény. (Európa) VSOLNÁR ZOLTÁN! AMILYEN BOL­DOG CSAK LEHET AZ EMBER. Vá­logatott kisregények. (Szépirodalmi) HIBÁN OTTÓ: TÁVLAT A TÖRTÉ­NETHEZ. Versek­. (Magvető) PAPP MÁRIO: ARCKÉP, HÁTTÉR­BEN IFJÚSÁGGAL. Versek. (Koz­mosz) SZERB GYÖRGY: SZERENÁD A LÁMPAVASON. Versek. (Szépirodal)SZINNYEI JULIA: NAPRAFORGÓ. Regény. (Szépirodalmi) Filmbemutatók A KÉK KATONA. Színes amerikai film. Bemutató: július 8-án. A BŰVÖS KŐ ÉS A CSODAKÚT. Szí­nes, magyarul beszélő NSZK—olasz film. Bemutató: július 8-án. EGY IGAZI FÉRFI Színes bolgár film. Bemutató: július 8-án. SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT VONA­TOK. Magyarul beszélő csehszlovák film. Felújítás a Filmbarátok Köre Hálózatban, július 3-án. Színház WASSERMAN—LEIGH: LA MANCHA LOVAGJA. Bemutató a Szentendrei Teátrumban, július 3-án. SKVARKIN: PROB­ABABA. Bemutató a Városmajori Színpadon, július 9-én. HELTAI—NEMESKÜRTY: MAGYAR DEKAMERON. Bemutató az Egri Várban, július 9-én. Hangversenyek A GYŐRI KAMARAZENEKAR hang­versenye a Tihanyi Múzeumkertben, július 4-én és a keszthelyi Festetich­­kastélyban, július 5-én. Vezényel: Breitner Tamás. SÍK ANDRÁS és ROHMANN IMRE zongoraestje a Zenélő Udvarban, jú­lius 5-én és 6-án (esőnap: 7-én). ANDREAS BUSCHANKOWSKY orgo­naestje a tihanyi templomban, jú­lius 6-án és 7-én. A CAMERATA HUNGARICA hangver­senye a siófoki Művelődési Központ udvarában, július 5-én. AZ ÉDER-VONÓSNÉGYES hangverse­nye a Zenélő Udvarban, július 8-án (esőnap: 9-én). TRAJTLER GÁBOR orgonaestje a Má­tyás-templomban, július 9-én. FRANCESCO FINOTTI orgonaestje a kőröshegyi templomban, július 9-én. Kiállítások GAI­ VITAI GYÖRGY grafikus kiállí­tása a Stúdió Galériában. Megnyitó: július 7-én. BŐD ÉVA keramikus kiállítása a deb­receni Medgyessy teremben. Meg­nyitó: július 8-án. TIMÁI PÉTER fotókiállítása a Fe­rencvárosi Pincetárlaton. Megnyitó: július 9-én. I IRODALOM I1976. JÚLIUS 3.

Next