Élet és Irodalom, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1977-08-06 / 32. szám - dr. Timár István: Irodalmi „négerek” • A Le Monde des livres témája. (8. oldal) - Budai Tibor: Egyedül • kép (8. oldal) - (nemere): OuLiPo • Ouvroir de Littérature Potentielle csoport (8. oldal)
A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1977. augusztus 4-10. ALFA: A zsoldoskatona (mb. ol.) 14, h6. 8. BARTÓK: A zsoldoskatona (mb. ol.) 9, nl2, £ 2. A Scotland Yard vendége (mb. ang.) 4, n7, f9. BÁSTYA: Robin Hood nyila (mb. sz.) nl0, nl2, n2, n4, n6. Egyetlenem (mb. sz.) f8. Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) minden este 10. MAGYAR FILMEK MOZIJA: (BÁNYÁSZ) A császár parancsára nl0. Alázatosan jelentem nl2. Kertes házak utcája 4—7. 12. Elveszett paradicsom 8—10. 12 Megszállottak 4—7. 14. Macskajáték (angol nyelvű előadás) 8—9. 14. Nehéz emberek (francia nyelvű előadás) 10-én 14. Tizedes meg a többiek h6. Tanítókisasszony 4- Csatatér 8. CORVIN: Száll a kakukk fészkére (mb. am.)** n4, 6. h9. NAP: Holttest a Temzéből (mb. NSZK) h9, 11, n2 Robin Hood nyila (mb. sz.) h 4, h6, 8. TANÁCS: Fel a fejjel (m.) 4—5. és 8—10. 19, hl, n2, h4, 6, 6—7. h4, 6. Robinson és a kannibálok (mb. sz.) 6—7. 19, mi, 12, h2. Katharina Blum elvesztett tisztessége (mb. NSZK.)** este 19. Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 6-án éjjel hll. KOSSUTH XIII.: A zsoldoskatona (mb. ol.) 9, nl2, 12. Holttest a Temzéből (mb. NSZK) 4. n7, 19. MÁTRA MESE É S IFJÚSÁGI MOZI: Csizmás kandúr (mb. lap. rajzfilm) 10, 112, 1, 13, 4. Púpos lovacska (mb. sz. rajzfilm) 6, 8. MÁJUS i: Egy romantikus angol nő (mb. ang.— fr.) 19, 11, 12. Az ígéret földje I—n. (mb. 1.)** 14, 7. ÚJ TÜKÖR KLUB MOZI: (MŰVÉSZ) 4- én: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. 5- Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, 19. én: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. 6- Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, ». án: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb fr.) 11, 13, 15. Gyermekműsor n2. 7- Ikarusz (NDK.) 17, 19. én: 3 A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb. fr.) 11, 13, £ 5. Gyermekműsor x>2; - < ,18- Ikarusz (NDK.) 17, 19. án: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. 9- Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, 1». én: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. Ikarusz (NDK.) 13, £ 5, 17, 19. 10- én: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, ». PUSKIN: Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 19, 11, £ 2. Az ötödik pecsét (m.) 4, 17, 19. SPORT: A Scotland Yard vendége (mb. ang.) 14, h6, 8. TOLDI STÚDIÓ MOZI: Száll a kakukk fészkére (am)** 14, 6, h9, 6-án éjjel £ 12 is. TINÓDI: Kaland a szigeten (mb. rom.—NSZK. —fr.) 14. Küldetés (m.) h6, 8. URANIA: Egy romantikus angol nő (mb. ang.— fr.) h9, ll, n2. Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 14, 6, £ 9. UGOCSA: Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 14, 6, 19 4—9. A zsoldoskatona (mb. ol.) 6-án éjjel 11. A bűn története I—n. (I )" 10-én 14, 17. VÖRÖS CSILLAG: A zsoldoskatona (mb. ol.) 9, nl2, 12. Egy romantikus angol nő (mb. ang.— tr.) 4, n7, £ 9. ALKOTMÁNY: A zsoldoskatona (mb. ol.) 3, n6, 18. Száll a kakukk fészkére (mb. am.)** 6-án éjjel 10. BUDAFOK: Szabálytalan szabályos (mb. am.) 4—7. n6, 18. Férj válaszúton (am.) 6-án éjjel 10. Oz, a csodák csodája (mb. am.) 7-én du. 3. Egyetlenem (mb. sz.) 8—10. n6, 18. FELSZABADULÁS: A Scotland Yard vendége (mb. ang.) 4—8. és 10-én 3, n6, 18. Fedőneve: Jégmadár (sz.) 7-én. 9/ 11, 1. A bűn története I—n. (1.)** 9-én 3, 6. SZOVJET FILMEK MOZIJA: (GORKIJ) Dzsamilla szerelme 4-én 14, h6, 8. Ljubov Jarovája 5-én 14, h6, 8. A Karamazov testvérek 6-án 14, h6, 8. Nagyezsda 7-én 14, h6, 8. Várunk fiú 8-án 14, 8. Vakmerőség 8-án (orosz nyelvű előadás) h6. Ezt nem tanultuk 9-én 14, h6, 8. A taxi utasai 10-én 14. h6, 8. KERTMOZIK MŰSORA: Vörösmarty kert: Hegyi barlang titka (mb. sz.) h8. Budai kert: Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) h8. Hunyadi kert: Vigyázat vadnyugat (pl.) 4—7. 18. Chaplin-revü (am.) 8—10. 18. Irodalmi „négerek” A kifejezés nem új a francia irodalomban, az idősebb Alexandre Dumas nevéhez fűződik. Egy Auguste Maquet nevű fiatal tanárt ugyanis az egyik párizsi kiadó történelmi regény írásával bízta meg, és amikor a mű elkészült, nem volt elragadtatva a kézirattól. Felkérte hát az idősebb Dumas-t, akit irodalmi körökben akkor még nem nagyon ismertek: varázsolja a kéziratot eladhatóvá. Dumas a feladatot teljesítette, a könyv Maquet neve alatt jelent meg, sikert aratott. Talán fölösleges is megjegyezni, hogy ebben az esetben nem Maquet, hanem Dumas volt a „néger”. Azért érdemes emlékeztetni erre, mert a nemzetközi kiadói ggaHavonta egyszer találkozik Párizsban tizenhét francia író és tudós, akik mindnyájan az OuLiPo (Ouvroir de Littérature Potentielle) híveinek vallják magukat. Ők tizenheten — a 75 éves Francois Lebonnais matematikus vezetésével — teljesen új, matematikai alapokon nyugvó irodalmi struktúrákat szeretnének létrehozni. Manifesztumukban olvasható: „Ragaszkodjunk-e rabszolgamódra hagyományos formákhoz, vessük-e a el makacsul az újakat? Amit eddig csak magányos zsenik műveltek, azt az OuLiPo rendszeresen és tudományos alapon végzi, s ha kell, még komputert is alkalmaz majd.” Lebonnais szerint a nagy irodalom, bár elismerésre méltó, mégsem nyújthat már ihletet. A nyelvet úgy kell tekinteni, mint a szobrász kezében az agyagot. A műhelyt időnként furcsa művek hagyják el. Ilyen volt például nemrégen egy palindroma — vagyis olyan mű, mely előlről-hátulról olvasva egyformán hangzik —; ötezer szóból állt! Jean Lescure költő más utat választott: IGE (vagy FŐNÉV) + 7 című „műve” azon alapszik, hogy egy adott szövegből eltávolítja az igéket (vagy főneveket), és azt a hetedik igét vagy főnevet helyettesíti be, amely valamelyik szótárban vagy enciklopédiában az illető szó után áll. Jacques Bens Irracionális szonettjei a Ludolf-féle számon alapulnak: 3,1415 — a tizennégy sort három-egy-négy-egy-öt sorra osztja föl. Georges Perec találmánya a lipogramm, amely olyan szöveg, hogy egy kiválasztott betűt nem tartalmazhat. Írt egy egész regényt — La Disparition címmel, a kritika is dicsérte —, amelyben egyetlen egyszer sem találkozunk az e betűvel. De a csoport legkitűnőbb művének Raymond Queneau Cent Mille Milliards de Poems (Százezer millió vers) című könyvét tartják. Egyébként írója a csoport alapító tagja; a könyv tíz szünetkorlátban az utolsó évtizedekben szokássá vált a „négerkedés”. Az emlékiratok,kumentumok tanúvallomások, dejavarészét, amelyek szinte elárasztják a könyvpiacot, többnyire nem maguk a visszaemlékezők, az események közvetlen tanúi írják — vagy legalábbis nem ők alakítják ki az írásmű végleges formáját — hanem azok, akik jobban forgatják a tollat. Egyszóval: a „négerek”. Ez a gyakorlat természetesen problematikus, a belőle fakadó ellentmondásokkal foglalkozott nemrég a Le Monde irodalmi melléklete, a Le Monde des livres. A „négerkedés” alapja: a híres politikusok és színészek, orvosok, jogászok, feltalálók és mások, akiket tartalmaz, ezek mindegyike 14 csíkra van felvágva. Az egyes verssorokat kombinálni lehet egymással, így az olvasó maga is „felépíthet” belőlük 1014 értelmes (?) verssort. Kiszámították, hogy e kombinált versek elolvasása az olvasónak összesen 190 258 571 évét venné igénybe... » Az OuLiPo alkotó hívei olyan műveket hoznak létre, amelyek végleges formáját maguk az olvasók teremthetik meg. Legtöbbjüknek széles természettudományos érdeklődése is van (az ősszel elhunyt Queneau például az irodalom mellett kizárólag matematikával és egzakt tudományokkal foglalkozott). Néhány kritikus szerint ahhoz, hogy valaki a csoport tagja legyen, kissé bolondnak és kevéssé ismertnek kell lennie. (nemere) nek a memoárjai iránt nagy az érdeklődés, élményeiket a legtöbb esetben nem tudják kerülő formában leírni. Ezért náluk a tollat már régen a magnetofon helyettesíti. Általában a magnetofonfelvételt is a kiadó által szerződtetett „néger” készíti, máskor pedig a magnetofonszalagról megismert szöveg átírása is a „néger” feladata. El kell érnie, hogy a visszaemlékező stílusa átörököljön; tehát a szerkesztés, az érdekes részletek kiemelése, az érdektelenek kiselejtezése révén érzékeltetnie kell az emlékező többnyire rokonszenves egyéniségét. Persze, azt a légkört, környezetet is fel kell idéznie, amelyben a visszaemlékező élményeit átélte. A követelményekből nyilvánvaló, hogy a „„néger”-nek nem csupán tehetséges irodalmárnak kell lennie, hanem alapos és körültekintő munkát is kell végeznie. A „baj” csak az, hogy a legtöbb „néger” nincs megelégedve munkája erkölcsi és anyagi elismerésével. Ami az erkölcsi elismerést illeti, a memoárokon nincs feltüntetve, hogy ki volt az, aki a könyv végleges szövegét kialakította. Márpedig az 1957-ből származó, ma is érvényes francia szerzői jogi törvény szerzőnek tekinti mindazokat, akik valamely közösen alkotott mű megalkotásában „közreműködtek”. Valamennyi szerző követelheti nevének a mű külső vagy legalább belső címlapján való feltüntetését, a „négerek” ezt mostanában egyre gyakrabban érik el, sőt nevüket a könyvet beharangozó bulletinekben, valamint a recenziókban is illik feltüntetni. Ráadásul, a „bedolgozókat”, a törvény értelmében és ellenkező megállapodás hiányában, a visszaemlékezővel azonos arányú szerzői jogdíj illeti meg. Ha tehát a díj az eladott példányszámok eladási árának tíz százaléka, öt százalékot kellene kapnia a „négernek”. Ilyesmi azonban nagyon ritkán történik meg. A visszaemlékező „szerző” és a ,,néger” általában úgy állapodik meg a kiadóval, hogy a „négert” átalánydíj, vagy a szerzői díj kisebbik része, többnyire harminc vagy negyven, százaléka illesse meg. Előfordul azonban, hogy a „néger” a szerzői díjból csak huszonöt százalékot kap, ami már nem áll arányban munkája értékével. A kiadók mindenesetre azzal indokolják az aránytalanságot, hogy a kiadványok a „szerző” híressége, közismertsége miatt nagy példányszámban fogynak el, így még a huszonöt százalékos „néger” jogdíj is jelentős összeget tesz ki. A „négerek” elvi álláspontja szerint jogdíjuknak azonosnak kellene lennie a visszaemlékezők jogdíjával. Marie Cardinal, a francia írók szakszervezetének elnöke is nyilatkozott erről a kérdésről. (Jól ismeri az ellentmondást, mert régebben ő is „néger” volt, sőt — s bár azóta már két sikeres regénye jelent meg — továbbra is bedolgozik az ismert Grasset kiadónál.) Elmondta, hogy a kiadó és a „szerző” legtöbb esetben hallgatást parancsolnak. A „néger” ezt annak ellenére vállalja és teljesíti, hogy a szerződés ilyen kötelezettséget nem ír elő. Ha ugyanis megszegné a tilalmat, nem kapna újabb megbízást. Véleményét Cardinal így összegezte: „A dolog egyszerű. Az ember egy érdekes témáról rossz könyvet kap. Feladata az, hogy jó könyvet készítsen belőle. De az nem lehet az övé, a másiké kell, hogy maradjon.” Dr. Timár István OuLiPo SD TD 0>-01 Ui 13 © Y*5 TD=D CD fíefkíöíllo .T350C ecn.73. Hungaroton hanglemezajánlat Kortárs szerzők művei PETROVICS EMIL Jónás könyve - oratórium Réti József, Palócz László, Palcsó Sándor, ütő Endre (szólóének) Budapesti Kórus Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Erdélyi Miklós SLPX 11420 Ára 70 Ft LANG ISTVÁN — In memoriam N. N. — kantáta Kalmár Magda (ének), Lehotka Gábor (orgona) MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Sándor János — Három mondat a Rómeó és Júliából — vonósokra Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Sándor Frigyes — Concerto bucolico — kürtre és zenekarra Tarjáni Ferenc (kürt) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Oberfrank Géza SLPX 11784 Ára 70 Ft A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM SZABÓ MAGDA: RÉGIMÓDI TÖRTÉNET. Regény (Szépirodalmi). ÖRKÉNY ISTVÁN: EGYPERCES NOVELLÁK. Bővített kiadás (Magvető). BŰNTÉNY A KECSKESZIGETEN. Mai olasz drámák (Európa). MARTTI LARNI: AZ ELSŐSZÜLÖTT. Regény (Európa). FRANS EEMIL SILLANPÄÄ: EMBEREK A NYÁRI ÉJSZAKÁBAN. Elbeszélésciklus (Európa). IVAN SLAMMIG: BÁTORSÁGUNK JOBBIK FELE. Regény (Európa). TÖRTÉNETEK A HŐSTETTRŐL. Kisregények és elbeszélések (Európa). LENIN ÉL: Versantológia (Móra— Kozmosz). LILLI PROMET: PRIMA VERA. Regény (Kriterion, Bukarest). TANULMÁNY, DOKUMENTUM PEDAGÓGIAI LEXIKON (Akadémia). GÜNTHER E. FREYTAG: A VÍZBŐL A SZÁRAZFÖLDI ÉLETBE (Gondolat). RENATO GUTTUSO : A FESTŐ MŰHELYE. Írások a művészetről (Kossuth). MARTON JÁNOS: HATÉKONY MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS (Kossuth). PJOTR PARTJONOVICS VLAGYIMIROV: KÍNA KÜLÖNLEGES KÖRZETE (Kossuth—Kárpáti). DEBRECEN IPARÁNAK TÖRTÉNETE A KAPITALIZMUS KIALAKULÁSÁTÓL NAPJAINKIG (Debrecen, Városi Tanács). VICTOR BABES: EGÉSZSÉGÜGY ÉS POLITIKA. Válogatott írások (Kriterion, Bukarest). A LATAS ISKOLÁJA. Tanulmányok a vizuális esztétikai nevelésről (Corvina) . Filmbemutatók augusztus 11-én GYALOG-GALOPP. Színes, szinkronizált angol film. A HEGYI BARLANG TITKA. Színes, szovjet film. BANKETT. Színes NDK film. NÉZD A BOHÓCOT. Színes olasz film (Előjátszás az FBK-ban). Színház A GRÚZ NÉPI TÁNCEGYÜTTES vendégjátéka a Szegedi Szabadtéri Színpadon, augusztus 12-től. A VARÁZSFUVOLA augusztus 7-én és 7-én, PARASZTBECSÜLET, BAJAZZÓK 12-től a Szombathelyi Iseumban. HangverSenyek A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR Beet bőven-estje a Zichy-kastélyban augusztus 8-án és 19*én. (Esőnapló-én.) vezényel: Németh Gyula. FRÉDÉRIC AGNESSY zongoraestje a Zenélő Udvaron augusztus 8-án és A 9-én. (Esőnap: 10-én.) MUSASHINO KÓRUS (Japán) hangversenye a Mátyás Templomban augusztus 10-én. vezényel Kobayashi Ken-Ichiro, BERKES KÁLMÁN, HORTOBÁGYI GYÖRGY, ZEMPLÉNI TAMÁS, TIBAY ZSOLT és az ÉDER-VONÓSNÉGYES hangversenye a Zenélő Udvaron augusztus 11-én. (Esőnap: 12-én.) Kiállítások III. IPARI TEXTILMŰVÉSZETI BIENNALE a szombathelyi Savaria Múzeumban. Megtekinthető: augusztus 1-től. II. IPARI TEXTILŰVÉSZETI BIENNÁLE díjnyerteseinek kamarakiállítása a kőszegi Zwingerben. Megtekinthető: augusztus 6-tól. SÜVEGTARTÓ MÁRIA keramikus kiállítása a szegedi Gulácsy Lajos teremben. Megtekinthető: augusztus 6-tól. TÁRGYAK ARCA. KOVÁCS TAMÁS fotókiállítása a Néprajzi Múzeumban. Megtekinthető: augusztus 31-ig. SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZEK rajzkiállítása a Műcsarnokban. Megtekinthető: augusztus 11-től. SZEGEDI NYÁRI TÁRLAT a szegedi Képtárban. Megtekinthető: augusztus 28-ig. SZABADTÉRI SZOBORKIÁLLÍTÁS a salgótarjáni Művelődési Központban. Megtekinthető: szeptember 4-ig. SZÖLLŐSY ANDRÁS — Concerto No. 3 Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Sándor Frigyes — Concerto No. 4 Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Sándor János BOZAY ATTILA — Vonósnégyes Op. 9 Bartók Vonósnégyes DURKÓ ZSOLT — Egy magyar rapszódia két klarinétszólóra és zenekarra Kovács Béla, Dittrich Tibor (klarinét) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lehel György SLPX 11525 Ára 70 Ft 1977. AUGUSZTUS 6.