Élet és Irodalom, 1977. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1977-08-06 / 32. szám - dr. Timár István: Irodalmi „négerek” • A Le Monde des livres témája. (8. oldal) - Budai Tibor: Egyedül • kép (8. oldal) - (nemere): OuLiPo • Ouvroir de Littérature Potentielle csoport (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1977. augusztus 4-10. ALFA: A zsoldoskatona (mb. ol.) 14, h6. 8. BARTÓK: A zsoldoskatona (mb. ol.) 9, nl2, £ 2. A Scotland Yard vendége (mb. ang.) 4, n7, f9. BÁSTYA: Robin Hood nyila (mb. sz.) nl0, nl2, n2, n4, n6. Egyetlenem (mb. sz.) f8. Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) minden este 10. MAGYAR FILMEK MOZIJA: (BÁNYÁSZ) A császár parancsára nl0. Alázatosan jelentem nl2. Kertes házak utcája 4—7. 12. Elveszett paradicsom 8—10. 12 Megszállottak 4—7. 14. Macskajáték (angol nyelvű előadás) 8—9. 14. Nehéz emberek (francia nyelvű elő­adás) 10-én 14. Tizedes meg a többiek h6. Tanítókisasszony 4- Csatatér 8. CORVIN: Száll a kakukk fészkére (mb. am.)** n4, 6. h9. NAP: Holttest a Temzéből (mb. NSZK) h9, 11, n2 Robin Hood nyila (mb. sz.) h 4, h6, 8. TANÁCS: Fel­ a fejjel (m.) 4—5. és 8—10. 19, hl­, n2, h4, 6, 6—7. h4, 6. Robinson és a kannibálok (mb. sz.) 6—7. 19, mi, 12, h2. Katharina Blum elvesztett tisztessége (mb. NSZK.)** este 19. Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 6-án éjjel hll. KOSSUTH XIII.: A zsoldoskatona (mb. ol.) 9, nl2, 12. Holttest a Temzéből (mb. NSZK) 4. n7, 19. MÁTRA MESE É S IFJÚSÁGI MOZI: Csizmás kandúr (mb. lap. rajzfilm) 10, 112, 1, 13, 4. Púpos lovacska (mb. sz. rajzfilm) 6, 8. MÁJUS i: Egy romantikus angol nő (mb. ang.— fr.) 19, 11, 12. Az ígéret földje I—n. (mb. 1.)** 14, 7. ÚJ TÜKÖR KLUB MOZI: (MŰVÉSZ) 4- én: A nagy érzelmektől jókat lehet za­­bálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. 5- Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, 19. én: A nagy érzelmektől jókat lehet za­bálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. 6- Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, ». án: A nagy érzelmektől jókat lehet za­bálni (mb fr.) 11, 13, 15. Gyermekműsor n2. 7- Ikarusz (NDK.) 17, 19. én: 3 A nagy érzelmektől jókat lehet za­bálni (mb. fr.) 11, 13, £ 5. Gyermekműsor x>2; - < ,1­8- Ikarusz (NDK.) 17, 19. án: A nagy érzelmektől jókat lehet za­bálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. 9- Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, 1». én: A nagy érzelmektől jókat lehet za­bálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. Ikarusz (NDK.) 13, £ 5, 17, 19. 10- én: A nagy érzelmektől jókat lehet za­bálni (mb. fr.) 11. Gyermekműsor n2. Ikarusz (NDK.) 13, 15, 17, ». PUSKIN: Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 19, 11, £ 2. Az ötödik pecsét (m.) 4, 17, 19. SPORT: A Scotland Yard vendége (mb. ang.) 14, h6, 8. TOLDI STÚDIÓ MOZI: Száll a kakukk fészkére (am)** 14, 6, h9, 6-án éjjel £ 12 is. TINÓDI: Kaland a szigeten (mb. rom.—NSZK. —fr.) 14. Küldetés (m.) h6, 8. URANIA: Egy romantikus angol nő (mb. ang.— fr.) h9, ll, n2. Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 14, 6, £ 9. UGOCSA: Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) 14, 6, 19 4—9. A zsoldoskatona (mb. ol.) 6-án éjjel 11. A bűn története I—n. (I )" 10-én 14, 17. VÖRÖS CSILLAG: A zsoldoskatona (mb. ol.) 9, nl2, 12. Egy romantikus angol nő (mb. ang.— tr.) 4, n7, £ 9. ALKOTMÁNY: A zsoldoskatona (mb. ol.) 3, n6, 18. Száll a kakukk fészkére (mb. am.)** 6-án éjjel 10. BUDAFOK: Szabálytalan szabályos (mb. am.) 4—7. n6, 18. Férj válaszúton (am.) 6-án éjjel 10. Oz, a csodák csodája (mb. am.) 7-én du. 3. Egyetlenem (mb. sz.) 8—10. n6, 18. FELSZABADULÁS: A Scotland Yard vendége (mb. ang.) 4—8. és 10-én 3, n6, 18. Fedőneve: Jégmadár (sz.) 7-én. 9/ 11, 1. A bűn története I—n. (1.)** 9-én 3, 6. SZOVJET FILMEK MOZIJA: (GORKIJ) Dzsamilla szerelme 4-én 14, h6, 8. Ljubov Jarovája 5-én 14, h6, 8. A Karamazov testvérek 6-án 14, h6, 8. Nagyezsda 7-én 14, h6, 8. Várunk fiú 8-án 14, 8. Vakmerőség 8-án (orosz nyelvű elő­adás) h6. Ezt nem tanultuk 9-én 14, h6, 8. A taxi utasai 10-én 14. h6, 8. KERTMOZIK MŰSORA: Vörösmarty kert: Hegyi barlang titka (mb. sz.) h8. Budai kert: Gyilkosság az Orient expresszen (mb. ang.) h8. Hunyadi kert: Vigyázat vadnyugat (pl.) 4—7. 18. Chaplin-revü (am.) 8—10. 18. Irodalmi „négerek” A kifejezés nem új a francia iro­dalomban, az idősebb Alexandre Dumas nevéhez fűződik. Egy Auguste Maquet nevű fiatal tanárt ugyanis az egyik párizsi kiadó tör­ténelmi regény írásával bízta meg, és amikor a mű elkészült, nem volt elragadtatva a kézirattól. Felkérte hát az idősebb Dumas-t, akit iro­dalmi körökben akkor még nem nagyon ismertek: varázsolja a kéz­iratot eladhatóvá. Dumas a felada­tot teljesítette, a könyv Maquet neve alatt jelent meg, sikert ara­tott. Talán fölösleges is megjegyez­ni, hogy ebben az esetben nem Ma­quet, hanem Dumas volt a „né­ger”. Azért érdemes emlékeztetni er­re, mert a nemzetközi kiadói gga­Havonta egyszer találkozik Pá­rizsban tizenhét francia író és tu­dós, akik mindnyájan az OuLiPo (Ouvroir de Littérature Potenti­elle) híveinek vallják magukat. Ők tizenheten — a 75 éves Fran­cois Leb­onnais matematikus veze­tésével — teljesen új, matematikai alapokon nyugvó irodalmi struktú­rákat szeretnének létrehozni. Ma­­nifesztumukban olvasható: „Ra­gaszkodjunk-e rabszolgamódra hagyományos formákhoz, vessük-e a el makacsul az újakat? Amit eddig csak magányos zsenik műveltek, azt az OuLiPo rendszeresen és tu­dományos alapon végzi, s ha kell, még komputert is alkalmaz majd.” Leb­onnais szerint a nagy irodalom, bár elismerésre méltó, mégsem nyújthat már ihletet. A nyelvet úgy kell tekinteni, mint a szobrász kezében az agyagot. A műhelyt időnként furcsa mű­vek hagyják el. Ilyen volt például nemrégen egy palindroma — vagy­is olyan mű, mely előlről-hátulról olvasva egyformán hangzik —; öt­ezer szóból állt! Jean Lescure költő más utat választott: IGE (vagy FŐ­NÉV) + 7 című „műve” azon alap­szik, hogy egy adott szövegből el­távolítja az igéket (vagy főneve­ket), és azt a hetedik igét vagy fő­nevet helyettesíti be, amely vala­melyik szótárban vagy enciklopé­diában az illető szó után áll. Jacques Bens Irracionális szonett­jei a Ludolf-féle számon alapul­nak: 3,1415 — a tizennégy sort három-egy-négy-egy-öt sorra osztja föl. Georges Perec találmánya a lipogramm, amely olyan szöveg, hogy egy kiválasztott betűt nem tartalmazhat. Írt egy egész regényt — La Disparition címmel, a kritika is dicsérte —, amelyben egyetlen egyszer sem találkozunk az e be­tűvel. De a csoport legkitűnőbb művé­nek Raymond Queneau Cent Mille Milliards de Poems (Százezer millió vers) című könyvét tartják. Egyébként írója a csoport ala­pító tagja; a könyv tíz szünet­korlátban az utolsó évtizedekben szokássá vált a „négerkedés”. Az emlékiratok,­kumentumok tanúvallomások, de­javarészét, amelyek szinte elárasztják a könyvpiacot, többnyire nem maguk a visszaem­­lékezők, az események közvetlen tanúi írják — vagy legalábbis nem ők alakítják ki az írásmű végle­g­es formáját — hanem azok, akik jobban forgatják a tollat. Egyszó­val: a „négerek”. Ez a gyakorlat természetesen problematikus, a belőle fakadó el­lentmondásokkal foglalkozott nem­rég a Le Monde irodalmi mellékle­te, a Le Monde des livres. A „négerkedés” alapja: a híres politikusok és színészek, orvosok, jogászok, feltalálók és mások, akik­­et tartalmaz, ezek mindegyike 14 csíkra van felvágva. Az egyes verssorokat kombinálni lehet egy­mással, így az olvasó maga is „fel­építhet” belőlük 1014 értelmes (?) verssort. Kiszámították, hogy e kombinált versek elolvasása az ol­vasónak összesen 190 258 571 évét venné igénybe... » Az OuLiPo alkotó hívei olyan műveket hoznak létre, amelyek végleges formáját maguk az ol­vasók teremthetik meg. Legtöbb­jüknek széles természettudományos érdeklődése is van (az ősszel el­hunyt Queneau például az iroda­lom mellett kizárólag matematiká­val és egzakt tudományokkal fog­lalkozott). Néhány kritikus szerint ahhoz, hogy valaki a csoport tagja legyen, kissé bolondnak és kevéssé ismertnek kell lennie. (nemere) nek a memoárjai iránt nagy az ér­deklődés, élményeiket a legtöbb esetben nem tudják kerü­lő formá­ban leírni. Ezért náluk a tollat már régen a magnetofon helyettesíti. Ál­talában a magnetofonfelvételt is a kiadó által szerződtetett „néger” készíti, máskor pedig a magneto­fonszalagról megismert szöveg át­írása is a „néger” feladata. El kell érnie, hogy a visszaemlékező stí­lusa átörököljön; tehát a szerkesz­tés, az érdekes részletek kiemelése, az érdektelenek kiselejtezése révén érzékeltetnie kell az emlékező többnyire rokonszenves egyénisé­gét. Persze, azt a légkört, környe­zetet is fel kell idéznie, amelyben a visszaemlékező élményeit átélte. A követelményekből nyilvánvaló, hogy a „„néger”-nek nem csupán tehetséges irodalmárnak kell lennie, hanem alapos és körültekintő mun­kát is kell végeznie. A „baj” csak az, hogy a legtöbb „néger” nincs megelégedve munkája erkölcsi és anyagi elismerésével. Ami az erkölcsi elismerést illeti, a memoárokon nincs feltüntetve, hogy ki volt az, aki a könyv vég­leges szövegét kialakította. Márpe­dig az 1957-ből származó, ma is ér­vényes francia szerzői jogi törvény szerzőnek tekinti mindazokat, akik valamely közösen alkotott mű meg­alkotásában „közreműködtek”. Va­lamennyi szerző követelheti nevé­nek a mű külső vagy legalább bel­ső címlapján való feltüntetését, a „négerek” ezt mostanában egyre gyakrabban érik el, sőt nevüket a könyvet beharangozó bulletinek­ben, valamint a recenziókban is il­lik feltüntetni. Ráadásul, a „bedol­gozókat”, a törvény értelmében és ellenkező megállapodás hiányában, a visszaemlékezővel azonos arányú szerzői jogdíj illeti meg. Ha tehát a díj az eladott példányszámok el­adási árának tíz százaléka, öt szá­zalékot kellene kapnia a „néger­nek”. Ilyesmi azonban nagyon rit­kán történik meg. A visszaemlékező „szerző” és a ,,néger” általában úgy állapodik meg a kiadóval, hogy a „négert” átalánydíj, vagy a szerzői díj kiseb­bik része, többnyire harminc vagy negyven, százaléka illesse meg. Elő­fordul azonban, hogy a „néger” a szerzői díjból csak huszonöt szá­zalékot kap, ami már nem áll arányban munkája értékével. A ki­adók mindenesetre azzal indokol­ják az aránytalanságot, hogy a ki­adványok a „szerző” híressége, közismertsége miatt nagy példány­számban fogynak el, így még a hu­szonöt százalékos „néger” jogdíj is jelentős összeget tesz ki. A „nége­rek” elvi álláspontja szerint jog­­díjuknak azonosnak kellene lennie a visszaemlékezők jogdíjával. Marie Cardinal, a francia írók szakszervezetének elnöke is nyilat­kozott erről a kérdésről. (Jól ismeri az ellentmondást, mert régebben ő is „néger” volt, sőt — s bár az­óta már két sikeres regénye jelent meg — továbbra is bedolgozik az ismert Grasset kiadónál.) Elmond­ta, hogy a kiadó és a „szerző” leg­több esetben hallgatást parancsol­nak. A „néger” ezt annak ellenére vállalja és teljesíti, hogy a szer­ződés ilyen kötelezettséget nem ír elő. Ha ugyanis megszegné a tilal­mat, nem kapna újabb megbízást. Véleményét Cardinal így összegez­te: „A dolog egyszerű. Az ember egy érdekes témáról rossz könyvet kap. Feladata az, hogy jó könyvet készítsen belőle. De az nem lehet az övé, a másiké kell, hogy marad­jon.” Dr. Timár István OuLiPo SD TD 0>-01 Ui 13 © Y­*5 TD=D CD fíefkíöíllo .T350C ecn.73. Hungaroton hanglemezajánlat Kortárs szerzők művei PETROVICS EMIL Jónás könyve - oratórium Réti József, Palócz László, Palcsó Sándor, ütő Endre (szólóének) Budapesti Kórus Állami Hangversenyzenekar Vezényel: Erdélyi Miklós SLPX 11420 Ára 70 Ft LANG ISTVÁN — In memoriam N. N. — kantáta Kalmár Magda (ének), Lehotka Gábor (orgona) MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara Vezényel: Sándor János — Három mondat a Rómeó és Júliából — vonósokra Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Sándor Frigyes — Concerto bucolico — kürtre és zenekarra Tarjáni Ferenc (kürt) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Oberfrank Géza SLPX 11784 Ára 70 Ft A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM SZABÓ MAGDA: RÉGIMÓDI TÖRTÉ­NET. Regény (Szépirodalmi). ÖRKÉNY ISTVÁN: EGYPERCES NO­VELLÁK. Bővített kiadás (Magve­tő). BŰNTÉNY A KECSKESZIGETEN. Mai olasz drámák (Európa). MARTTI LARNI: AZ ELSŐSZÜLÖTT. Regény (Európa). FRANS EEMIL SILLANPÄÄ: EMBE­REK A NYÁRI ÉJSZAKÁBAN. El­beszélésciklus (Európa). IVAN SLAMMIG: BÁTORSÁGUNK JOBBIK FELE. Regény (Európa). TÖRTÉNETEK A HŐSTETTRŐL. Kis­regények és­ elbeszélések (Európa). LENIN ÉL: Versantológia (Móra— Kozmosz). LILLI PROMET: PRIMA VERA. Re­gény (Kriterion, Bukarest). TANULMÁNY, DOKUMENTUM PEDAGÓGIAI LEXIKON (Akadémia). GÜNTHER E. FREYTAG: A VÍZBŐL A SZÁRAZFÖLDI ÉLETBE (Gondolat). RENATO GUTTUSO : A FESTŐ MŰ­HELYE. Írások a művészetről (Kos­suth). MARTON JÁNOS: HATÉKONY MUN­­KAERŐ-GAZDÁLKODÁS (Kossuth). PJOTR PARTJONOVICS VLAGYIMI­­ROV: KÍNA KÜLÖNLEGES KÖRZE­TE (Kossuth—Kárpáti). DEBRECEN IPARÁNAK TÖRTÉNETE A KAPITALIZMUS KIALAKULÁ­SÁTÓL NAPJAINKIG (Debrecen, Városi Tanács). VICTOR BABES: EGÉSZSÉGÜGY ÉS POLITIKA. Válogatott írások (Kri­terion, Bukarest). A LATAS ISKOLÁJA. Tanulmányok a vizuális esztétikai nevelésről (Cor­vina) . Filmbemutatók augusztus 11-én GYALOG-GALOPP. Színes, szinkroni­zált angol film. A HEGYI BARLANG TITKA. Színes, szovjet film. BANKETT. Színes NDK film. NÉZD A BOHÓCOT. Színes olasz film (Előjátszás az FBK-ban). Színház A GRÚZ NÉPI TÁNCEGYÜTTES vendégjátéka a Szegedi Szabadtéri Színpadon, augusztus 12-től. A VARÁZSFUVOLA augusztus 7-én és 7-én, PARASZTBECSÜLET, BA­­JAZZÓK 12-től a Szombathelyi Iseumban. HangverSenyek A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­­­­­SENYZENEKAR Beet bőven-est­je a­­ Zichy-k­astélyban augusztus 8-án és 1­9*én. (Esőnap­ló-én.) vezényel: Né­meth Gyula. FRÉDÉRIC AGNESSY zongoraestje a Zenélő Udvaron augusztus 8-án és A 9-én. (Esőnap: 10-én.) MUSASHINO KÓRUS (Japán) hangversenye a Mátyás Templom­ban augusztus 10-én. vezényel Ko­­bayashi Ken-Ichiro, BERKES KÁLMÁN, HORTOBÁGYI GYÖRGY, ZEMPLÉNI TAMÁS, TI­­BAY ZSOLT és az ÉDER-VONÓS­­NÉGYES hangversenye a Zenélő Udvaron augusztus 11-én. (Esőnap: 12-én.) Kiállítások III. IPARI TEXTILMŰVÉSZETI BIENNALE a szombathelyi Savaria Múzeumban. Megtekinthető: augusz­­­tus 1-től. II. IPARI TEXTILŰVÉSZETI BIENNÁLE díjnyerteseinek kamara­­kiállítása a kőszegi Zwingerben. Megtekinthető: augusztus 6-tól. SÜVEGTARTÓ MÁRIA keramikus ki­állítása a szegedi Gulácsy Lajos te­remben. Megtekinthető: augusztus 6-tól. TÁRGYAK ARCA. KOVÁCS TAMÁS fotókiállítása a Néprajzi Múzeum­ban. Megtekinthető: augusztus 31-ig. SZOVJET KÉPZŐMŰVÉSZEK rajz­kiállítása a Műcsarnokban. Megte­kinthető: augusztus 11-től. SZEGEDI NYÁRI TÁRLAT a szegedi Képtárban. Megtekinthető: augusz­tus 28-ig. SZABADTÉRI SZOBORKIÁLLÍTÁS a salgótarjáni Művelődési Központban. Megtekinthető: szeptember 4-ig.­ ­ SZÖLLŐSY ANDRÁS — Concerto No. 3 Liszt Ferenc Kamarazenekar Vezényel: Sándor Frigyes — Concerto No. 4 Győri Filharmonikus Zenekar Vezényel: Sándor János BOZAY ATTILA­ ­ — Vonósnégyes Op. 9 Bartók Vonósnégyes DURKÓ ZSOLT — Egy magyar rapszódia két klarinétszólóra és zenekarra Kovács Béla, Dittrich Tibor (klarinét) MRT Szimfonikus Zenekara Vezényel: Lehel György SLPX 11525 Ára 70 Ft 1977. AUGUSZTUS 6.

Next