Élet és Irodalom, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám - Örsi Ferenc: Hunyady József hatvanéves • köszöntő (8. oldal) - Sándor László: Egy életmű adattára • könyvkritika • Fábry Zoltán bibliográfia (Szabó Ervin Könyvtár) (8. oldal)

A BUDAPESTI PREMIERMOZIK MŰSORÁBÓL Április 9-15. ALFA: Az első nagy vonatrablás (mb. ang) 3, n6, fű ALKOTMÁNY: A harmadik típusú találkozások I—II. (am)* 3, 6 BARTOK: A dzsungel könyve (mb. am) h9 A harmadik típusú találkozások I— II. (am)* m­l, n2 Szárnyalás (sz) h5, 18 BÁSTYA: Rally (sz) nl0, fl2, h2, 4, 6, 8 Gyalog galopp (mb. ang) minden es­te 10 BEM: Hófehér és rózsapiros (mb. NDK) nil, ni Suli-buli (m) 13, 4 Kabaré (am)** 16, 8 BUDAFOK: Kramer kontra Kramer (mb. am)* 9—12, n6, f8 A híd túl messze van I—II. fmb ang)* 13—15, 6 Circus Maximus (m) 11—12, 3 CORVIN: A harmadik típusú találkozások I— 11. (am)* 5, 8 CSOKONAI: Münchhausen báró csodálatos ka­landjai (mb. ír) h9, 11, n2 A bestia (1)** 4,. n7, f9 DÓZSA: Piedone Afrikában (pl) f4 A svéd, akinek nyoma veszett (m— svéd—NSZK)* h6, 8 DUNA: Négy bandita, tíz áldozat (mb. ír) h4 Szárnyalás (sz) h6, f9 Maréknyi szerelem (svéd)*** ll-én éj­jel nl2 FÉNY: Balanel és a vadkacsa (mesesor.) 10, 112 Indiánkatind Ontarióban (mb. rom— fr—ang) a2, f4, h6, 14-én n2, 14 Cserepek fm)* 8 Falak (m) 14-én h6 Gyilkos a tetőn (svéd)** ll-én éjjel 10 FÖRUM: Zsoldoskatona (mb. ol) 9—12, 14, h6, 8 Zsaru (ír)* 13—15, 14, h8, 8 GORKIJ (Szovjet Filmek Mozija) Vágta 9—12-én és 14—15-én 14, h6, 8, 11—12-én h6, 8, 13-án 14 No megállj csak (mesesor.) 11—12, 14 Nősülni tudod kell 13*ott hni 8. (orosz nyelvű előadás) , KŐBÁNYA: Az első nagy vonatrablás (mb. ang) 3, n6 Autóversenyzők (m) 18 MADÁCH: Kramer kontra Kramer (mb. am)* 5, n8 Csizmás kandúr (mb. jap. rajz.) 13- án hu. h3 MÁJUS 1.: A jó, a rossz és a csúf I—n. (mb. dl)** h9, hl2 A bestia (1)** 3, n6, 18 MÁTRA: A Jávorszarvas (mesesor.) 110, hu, 12, n2, 13 Csizmás kandúr (mb. jap. rajz.) h4 Exttázis 7-től 10- ig (m) h6, 8 MOV MOZI: A nagy zsákmány (mb. ír) 12-én, h3, 5, n8, 13-án, 5, n8 OLIMPIA: Csillagok háborúja I—n. (am) 4, 17, ll-én 7 Félénk vagyok, de hódítani akarok (mb. ír) ll-én éjjel 110 PEST-BUDA: Ellopták Jupiter fenekét (mb. fr) n8, 18 Start két keréken (mb. am) 11—12,3 PUSKIN: Kramer kontra Kramer (mb. am)* 9, n12, 12 Cserepek (m)* 4, 8, 8 SPORT: Münchhausen báró csodálatos ka­landjai (mb. ír) 14, h6 Helga és Michael (mb. NSZK)** 8 Sugarlandi hajtóvadászat (am)* 12-én de. 10 SZIKRA: A svéd, akinek nyoma veszett (m— svéd—NSZK)* 19, 11, n2, 14, h6, 8 SZIKRA KAMARATEREM: Elszakadás (mb. am)** h9, 11, 12, 14, 16, 8 TANÁCS: (Magyar Filmek Mozija) Cserepek­*) 110, hl2 Psyché I—II.(**) 9—12, 2, 6, 10-én 2 Ripacsokt*) 13—15, 2, 4, 6, 8 MAGYAR FILMTÁRLAT Húsz óra 10-én, 6, 8 TÁNCSICS: A harmadik típusú találkozások I— H. (am)* 3, 6 TÁTRA: A harmadik típusú találkozások I— II. (am)* h4, h7 TOLDI STUDIO MOZI: Hamburgi betegség (NSZK)** 14, h6, Tájkép csata után (1)* szombat éjjel n­l URÁNIA: A harmadik típusú találkozások I— II. (am)* nlO, ni Kramer kontra Kramer (mb. am)* 14, h6, 8, 13-án 14, h6 VÖRÖS CSILLAG: Az első nagy vonatrablás (mb.­ang) 9, n12, 12, 4, n7, 19 Hunyady József hatvanéves Pécsett, a Szabadművelődési Felügyelőség kis udvari irodájá­ban találkoztam először Hunyady Józseffel. Kefelevonatot javított. Addig csak a Sorsunk felolvasó estjein láttam, messziről. Az eme­leten valahol ajtó csapódott. Hu­­nyady ingerülten kapta föl a fe­jét, valami olyat mondott, hogy tönkreteszik az ember idegeit... De kezében máris mozdult a ce­ruza és addig föl sem pillantott, amíg a levonattal nem végzett. Csak azután kérdezte, mit aka­rok. Mondtam, de nem rá tarto­zott a dolog. Viszont — mivel kel­lemes este volt — sétálni hívott. A Káptalan pincéjében lenyel­tünk egy kevés bort és élvezve a vénasszonyok nyarát, a Székes­­egyház felé tartottunk. — Tudod, mi van itt alattunk? — állított meg­ a sétatéri Kioszk mögött. S mert, láthatta rajtam, hogy fogalmam sincs, folytatta: — ■ A Cella Septi­chora, egy hét­­karéjos ókeresztény templom. Kisdiák koromban én is segítet­tem kiásni! Leültünk egy padra és a hold­fényig mesélte az ország legrégibb városának történetét. Hunyady úgy mesélt, hogy megelevenedett az éjszakába csendesedő tér. Ró­mai, magyar, török és német ős­lakók lappangtak a vastagtörzsű gesztenyék törzsei között, miköz­ben a lombok csatazajt vagy fuvo­lamuzsikát susogtak. Én húszéves voltam, ő abban az évben kapta meg a Baumgarten-díjat. Elra­gadtatva hallgattam volna to­vább, de megzörrent zsebében a kefelevonat, és felállt. — Egyszer majd megírom a magyar történelmet, úgy, ahogy én fedeztem föl magamnak az eh­hez hasonló estéken. De most még beadom a nyomdába ezt a kor­rektúrát. Húsz év múlva, amikor a Paj­tás szerkesztőségében, egymáshoz simuló íróasztalaink mellett, ter­veztük napi feladatainkat, sok­szor irigyeltem Hunyady törhetet­len optimizmusát. Volt is alapja a bizakodásra. A Hollós vitéz, a Fekete lovag, A király árnyéka, az Aranyhorda, A kék hegyek ka­pitánya, a magyar történelem nagy sorsfordulóinak meghatáro­zó hőseit vonultatta, az egyko­ri pécsi sétatéri este széles me­sélőkedvével, az olvasók milliói elé. Akkoriban együtt utaztunk „a betyárok nyomába” Somogyba, Veszprémbe, Tolnába. Együtt ke­restük föl Muhi-pusztát és az ak­kor még jeltelen mohácsi csata­teret. Esztergomot, Székesfehér­várt úgy mutatta be, mint ezer­éves házigazda, aki tudja, hogy mi, hol van, minek hol a helye és miért éppen ott. Akkor írta Ist­ván királyról szóló hatalmas re­gényét; minden követ ismert. Egy-egy író-olvasó találkozón vagy „Pajtás-ankéton” kamaszo­­san csillogó szemmel intett a sa­látává olvasott könyvekre, ame­lyeket utólagos dedikálásra nyúj­tottak. A könyvtárosok röstell­­kedve tették eléje, már kétszer­­háromszor is újra köttették — hiába! Ritkán sem pihentek azok a kötetek a polcokon. Boldogság volt látni, hogy a fiatalok, akik valahogyan nem kedvelték meg a történelmet a tankönyvekből, milyen szenvedé­lyesen olvasták — apástól, nagy­apástól! — Hunyady regényes ma­gyar történelmét; missziója volt! Hogy mikor és hol komorodott el Hunyady tekintete, nem tudom. Csak azt tudom, hogy az éveken át írt István király-regény nem jelent meg. A közös szerkesztő­ségtől megváltunk. Aztán Hunya­dy már a halakkal foglalkozott mint szenvedélyes horgász és mint a Magyar Horgász szerkesztője. A napokban nevetve mondta, s a szíve tájékára mutatott: „Kifújt egy kicsit a motor. Most végre lesz időm igazán írni: a lapszer­kesztő nyugdíjba megy”. S új ter­veiről mesélt, olyan izgatott lelke­sedéssel, mint az a kisdiák, aki annak idején boldog izgalommal segített kiásni a föld alól a Cella Septi­chorát. Örsi Ferenc Dedinszky Erika holland díja Dedinszky Erika, költő, újság­író, műfordító, 1962 óta rendszere­sen ír és publikál magyar és hol­land nyelven. A holland—magyar kulturális kapcsolatok egyik ki­emelkedő szervezője. Verseit, cik­keit 1977-től a hazai lapok is közöl­ték; magyar verseinek első kötete 1973-ban jelent meg, a párizsi Ma­gyar Műhely gondozásában. Hol­land költeményeiből két kötet lá­tott napvilágot, 1975-ben és 1980- ban. Kulturális szervezői és közve­títői munkájáért, valamint műfor­dítói tevékenységéért 1979-ben az Artisjus jutalmában részesült. Az idén ő kapta az egyik Martinus Nijhoff-díjat, a műfordítóknak já­ró legmagasabb holland állami ki­tüntetést. Első ízben fordult elő, hogy olyasvalakinek adták a díjat, akinek a holland nem anyanyelve. Ezzel a gesztussal a zsűri elismer­te a teljes kétnyelvűség lehetőségét is. A Martinus Nijhoff-díjat a Prins Bernhard Fons (Bernhard herceg-Alap) évente egyszer ítéli oda két műfordítónak, hollandról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről hollandra történő fordí­tásokért. Dedinszky Erika — az in­doklás szerint — három munká­jáért kapta az elismerést: A hall­gatás tornya című, hét mai magyar költőt bemutató antológiáért, Csőé­ri Sándor holland nyelvű versválo­gatásáért (Cantata Profana), vala­mint Örkény István Rózsakiállítá­sának átültetéséért. Az indokolás méltatja a fordítások nyelvi eré­nyeit, a Rózsakiállítás kapcsán pe­dig megjegyzi: „Ha Örkény István munkássága valamennyire is jel­lemzi a magyar irodalom mostani helyzetét, abból csak arra követ­keztethetünk, hogy hazánk benn­fenteseinek riasztóan hiányos isme­retei vannak arról, ami egy-két ha­tárral odébb történik!” Dedinszky Erikát az Alap vezetősége egyhan­gúan jelölte a díjra; a holland NOS rádió külön műsort szentelt az eseménynek. vóV. r.'. Vw f -cH- ..v. j... ei- i.ivu. -r ,-** s rr­­eitstu­bsom gio’ttem EGY ÉLETMŰ ADATTÁRA A Fábry-életmű értékeléséhez szükséges adatgyűjtés szinte már az író halála pillanatában elkezdő­dött. A munkásságára vonatkozó könyvészeti adatok összegyűjtése és közzététele — főként Botka Fe­renc, továbbá Lakatos Éva, Hölvé­­nyi György és Csehi Gyula mun­kássága révén — még élete utolsó éveiben megtörtént. Ezek „az elő­munkálatok” némiképp megköny­­nyítették a Szabó Ervin Könyvtár kiadásában most napvilágot látott Fábry Zoltán bibliográfia készíté­sét, mely — miként szerzője jelzi bevezetőjében — „Fábry Zoltán­.. magyar nyelven megjelent művei­nek és a róla szóló írásoknak tel­jességre törekvő összeállítása”. Fábry írásművei első ízben java­részt különböző országok időszaki sajtójában jelentek meg; könyvek­ben csak kisebb részük. Ez a körül­mény megnehezítette felkutatásukat, annál is inkább, mert a hazai és külföldi közgyűjteményekben lévő folyóirat- és hírlapsorozatok nagy része „foghíjas”. Az adatok össze­gyűjtése tehát nem maradéktalan, ezért Fábry különböző lapok­ban lappangó írásai még pótlólag feltárásra várnak. Reguli Ernő ennek ellenére — a lényeget illetően — alapos és jó munkát végzett. Bibliográfiája nem­csak a Fábry-kutatást mozdítja elő, hanem az irodalom — kivált a szlovákiai magyar, továbbá a né­met és szovjet irodalom —, a mű­vészet, történelem, politika kutatá­sának, a fasizmus vagy a sematiz­mus tanulmányozásának szintén fontos segédeszköze. A bibliográfiaszerkesztés egyik alapkövetelménye a jó áttekinthe­tőség. A Fábry-bibliográfia valóban jó áttekintést ad Fábry írásművei­ről, valamint a róla szóló írások­ról. Egy bibliográfia használhatósá­gának másik fokmérője a mutatók száma. Ebből a szempontból is el­ismerés illetheti a szerkesztőt. A kötetben ugyanis — a címmutató­tól az ikonográfián át a névmuta­tóig — hatféle rendszerezés talál­ható, ezek jelentősen megkönnyítik az adatkeresést. Más hasznuk is van a mutatók­nak. Elárulják például azt, mikor és milyen formában kezdődött Fábry eszmei-politikai átalakulása, és hogyan vált kiváló írónk a ha­ladás következetes hívévé. A két világháború között — mint közis­mert — mind a napilapoknak, mind a folyóiratoknak megvolt a maguk politikai profilja. Az író számára a jobb- vagy baloldali lapban való megjelenés politikai állásfoglalást jelentett. A bibliográfia feleletet ad arra mikor szűnt meg Fábry a jobboldali, illetve polgári lapokba dolgozni és mikortól kezdve he­lyezte el írásait a kommunista saj­tóban. Kiderül az is, hogy milyen meg­határozó szerepe volt Fábry világ­nézetének kialakulásában és élet­műve megformálásában Ady End­rének. Szinte pályára lépése első éveitől kezdve az Ady-líra igézeté­ben élt és alkotott. Ezért Ady a mutatóban legtöbbször előforduló név. Fábryt, akárcsak későbbi fegyvertársait, a Sarló tagjait, el­sődlegesen Ady szemeket nyitogató, agyakat világosító versei és meg nem alkuvó, harcos publicisztikája vitte, sodorta a baloldal táborába. De nemcsak ezekhez a felismeré­sekhez segít hozzá e kitűnő kézi­könyv, hanem kulcsot ad a kutatók kezébe a Fábry-életmű feltárásához és értékeléséhez is. Megbízható, pontos adatközlésével és adatgaz­dagságával a Fábry-kutatás nélkü­lözhetetlen segédeszköze. Sándor László SZÁRNYALÁS A zseniális tudós» Ciolkovszkij életútja. Szárnyalás Főszerepben a világhírű költő» Jevgenyij Jevtusenko. SZÁRNYALÁS A színes szovjet filmet a BARTÓK és a MŰVÉSZ mozi vetíti. fi ­ . A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM DUSÁN BARANIN­­A NAGYÚR. Történelmi regény (Európa) SZÁLLJ EL, FECSKEMADÁR. Gö­­möri magyar népballadák és nép­dalok (Európa—Magyar Helikon) EBDAL ÖZ­­VA:JÜDŐ SZABADSÁG. Regény (Magvető) TANULMÁNY, DOKUMENTUM TANULMÁNYOK A NEVELÉSTUDO­MÁNY KÖRÉBŐL (Akadémiai) GÜNTER KUNÉRT: MIÉRT ÍR AZ EMBER? Tanulmányok (Európa) V. L. JANYIN: NYÍR­FAKÉREG LE­VELEK ÜZENETE (Gondolat—Kár­páti) MAGYAR HÍRMONDÓ. Az első ma­gyar nyelvű újság. Válogatás (Gon­dolat) FILOZÓFIA ÉS SZAKTUDOMÁNYOK. Tanulmányok (Kossuth) KELEMEN JÁNOS: BENEDETTO CROCE (Kossuth) SIMAI MIHÁLY: A FEJLŐDŐ OR­SZÁGOK ÉS A GAZDASÁGI DE­KOLONIZÁCIÓ (Kossuth) SOMOGYI ZOLTÁN: AZ ÁLLAM­POLGÁR SZABADSÁGA PLATÓN­TÓL HEGESIG. Formatudat és sza­badság (Kossuth) SZALAY KÁROLY: BALANYÁK A PRÓFÉTAKÉPIG FŐISKOLÁN. Esz­­szék, tanulmányok (Magvető) ROMJÁT IRÉN: EGY KÖLTŐI ÉLET­MŰ GYÖKEREI. Romját Aladár verseinek keletkezéstörténete (Szép­­irodalmi) Filmbemutatók április 16-án RIPACSOK. Színes magyar film Sán­dor Pál rendezésében AZ EMBEREVŐ MEDVE. Színes, szinkronizált szovjet film A PÉNTEK NEM ÜNNEP. Színes, szinkronizált csehszlovák film A NAGY ZSÁKMÁNY. Szüzes, szink­ronizált francia film AZ ÉGŐ BARCELONA. Színes spa­nyol film a Stúdió Hálózatban Színház G. HAUPTMANN: A PATKÁNYOK. Bemutató a Pécsi Nemzeti Színház­ban április­ 12-én CSER GÁBOR: A HÉTPETTYES LO­VAG. Bemutató a Békéscsabai Jó­kai Színházban április 12-én „PORONDOS víz PARTJÁN.” Fe­­rencz Éva előadóestje az Egyetemi Színpadon április 13-án NYUGTALAN LÁTOMÁSOK. A Győri Balett bemutatója a Kisfaludy Szín­házban április 17-én „MAGAM HELYETT.” Tompa László Németh László­ estje az Egyetemi Színpadon április 18-án Hangversenyek BÁNKI DEZSŐ zongoraestje a Zene­­akadémián április 11-én AZ Új ZENEI STÚDIÓ hangversenye a Várkonyi György Ifjúsági Ház­ban április 11-én és 12-én A LISZT FERENC KAMARAZENE­­KAR hangversenye a Zeneakadé­mián április 12-én FALVAY ATTILA hangversenye a Zeneakadémián április 12-én A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban április 13-án. Ve­zényel : Kobayashi Ken­ Ichiro DZSESSZHANGVERSENY a Zeneaka­démián április 13-án JUHÁSZ ÉVA hangversenye a Pesti Vigadóban április 14-én A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián áp­rilis 15-én. Vezényel: Fischer Iván A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián április 16-án. Vezé­nyel: Bogo Leskovic A MÁV SZIMFONIKUSOK hangverse­nye a Zeneakadémián április 17-én. Vezényel: Erdélyi Miklós Kiállítások DUNAI IMRE és TETT AMANTI BÉ­LA kiállítása a Stúdió Galéria ösz­­szes termében. Megtekinthető: áp­rilis 14-ig FRITZ ISTVÁN és NÉMETH JÓZSEF naiv művészek kiállítása a Ferenc­városi pincetárlaton. Megtekinthető: április 15-ig FINN DESIGN kiállítás a Pécsi Ga­lériában. Megtekinthető: április 20-ig TAMÁSI PÉTER kiállítása a Toldi Fotógalériában. Megtekinthető: áp­rilis 30-ig SZÁVOSZT KATALIN kiállítása a He­likon Galériában Megtekinthető: május 3-ig KENDE JUDIT állandó kiállítása a győri Karmelita Rendházban DROZSNYIK ISTVÁN kiállítása a székesfehérvári Megyei Művelődési Központban VÁRNAI GITTA: ÁRAMLÁSOK. Ki­állítás a Joliot-Curie Klubban ZALA TIBOR kiállítása a miskolci Süni Galériában AZ ÚT ELEJÉN? Csoportkiállítás a Bartók ’32 Galériában 1981. ÁPRILIS 11.

Next