Élet és Irodalom, 1981. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-11 / 15. szám - Örsi Ferenc: Hunyady József hatvanéves • köszöntő (8. oldal) - Sándor László: Egy életmű adattára • könyvkritika • Fábry Zoltán bibliográfia (Szabó Ervin Könyvtár) (8. oldal)
A BUDAPESTI PREMIERMOZIK MŰSORÁBÓL Április 9-15. ALFA: Az első nagy vonatrablás (mb. ang) 3, n6, fű ALKOTMÁNY: A harmadik típusú találkozások I—II. (am)* 3, 6 BARTOK: A dzsungel könyve (mb. am) h9 A harmadik típusú találkozások I— II. (am)* ml, n2 Szárnyalás (sz) h5, 18 BÁSTYA: Rally (sz) nl0, fl2, h2, 4, 6, 8 Gyalog galopp (mb. ang) minden este 10 BEM: Hófehér és rózsapiros (mb. NDK) nil, ni Suli-buli (m) 13, 4 Kabaré (am)** 16, 8 BUDAFOK: Kramer kontra Kramer (mb. am)* 9—12, n6, f8 A híd túl messze van I—II. fmb ang)* 13—15, 6 Circus Maximus (m) 11—12, 3 CORVIN: A harmadik típusú találkozások I— 11. (am)* 5, 8 CSOKONAI: Münchhausen báró csodálatos kalandjai (mb. ír) h9, 11, n2 A bestia (1)** 4,. n7, f9 DÓZSA: Piedone Afrikában (pl) f4 A svéd, akinek nyoma veszett (m— svéd—NSZK)* h6, 8 DUNA: Négy bandita, tíz áldozat (mb. ír) h4 Szárnyalás (sz) h6, f9 Maréknyi szerelem (svéd)*** ll-én éjjel nl2 FÉNY: Balanel és a vadkacsa (mesesor.) 10, 112 Indiánkatind Ontarióban (mb. rom— fr—ang) a2, f4, h6, 14-én n2, 14 Cserepek fm)* 8 Falak (m) 14-én h6 Gyilkos a tetőn (svéd)** ll-én éjjel 10 FÖRUM: Zsoldoskatona (mb. ol) 9—12, 14, h6, 8 Zsaru (ír)* 13—15, 14, h8, 8 GORKIJ (Szovjet Filmek Mozija) Vágta 9—12-én és 14—15-én 14, h6, 8, 11—12-én h6, 8, 13-án 14 No megállj csak (mesesor.) 11—12, 14 Nősülni tudod kell 13*ott hni 8. (orosz nyelvű előadás) , KŐBÁNYA: Az első nagy vonatrablás (mb. ang) 3, n6 Autóversenyzők (m) 18 MADÁCH: Kramer kontra Kramer (mb. am)* 5, n8 Csizmás kandúr (mb. jap. rajz.) 13- án hu. h3 MÁJUS 1.: A jó, a rossz és a csúf I—n. (mb. dl)** h9, hl2 A bestia (1)** 3, n6, 18 MÁTRA: A Jávorszarvas (mesesor.) 110, hu, 12, n2, 13 Csizmás kandúr (mb. jap. rajz.) h4 Exttázis 7-től 10- ig (m) h6, 8 MOV MOZI: A nagy zsákmány (mb. ír) 12-én, h3, 5, n8, 13-án, 5, n8 OLIMPIA: Csillagok háborúja I—n. (am) 4, 17, ll-én 7 Félénk vagyok, de hódítani akarok (mb. ír) ll-én éjjel 110 PEST-BUDA: Ellopták Jupiter fenekét (mb. fr) n8, 18 Start két keréken (mb. am) 11—12,3 PUSKIN: Kramer kontra Kramer (mb. am)* 9, n12, 12 Cserepek (m)* 4, 8, 8 SPORT: Münchhausen báró csodálatos kalandjai (mb. ír) 14, h6 Helga és Michael (mb. NSZK)** 8 Sugarlandi hajtóvadászat (am)* 12-én de. 10 SZIKRA: A svéd, akinek nyoma veszett (m— svéd—NSZK)* 19, 11, n2, 14, h6, 8 SZIKRA KAMARATEREM: Elszakadás (mb. am)** h9, 11, 12, 14, 16, 8 TANÁCS: (Magyar Filmek Mozija) Cserepek*) 110, hl2 Psyché I—II.(**) 9—12, 2, 6, 10-én 2 Ripacsokt*) 13—15, 2, 4, 6, 8 MAGYAR FILMTÁRLAT Húsz óra 10-én, 6, 8 TÁNCSICS: A harmadik típusú találkozások I— H. (am)* 3, 6 TÁTRA: A harmadik típusú találkozások I— II. (am)* h4, h7 TOLDI STUDIO MOZI: Hamburgi betegség (NSZK)** 14, h6, Tájkép csata után (1)* szombat éjjel nl URÁNIA: A harmadik típusú találkozások I— II. (am)* nlO, ni Kramer kontra Kramer (mb. am)* 14, h6, 8, 13-án 14, h6 VÖRÖS CSILLAG: Az első nagy vonatrablás (mb.ang) 9, n12, 12, 4, n7, 19 Hunyady József hatvanéves Pécsett, a Szabadművelődési Felügyelőség kis udvari irodájában találkoztam először Hunyady Józseffel. Kefelevonatot javított. Addig csak a Sorsunk felolvasó estjein láttam, messziről. Az emeleten valahol ajtó csapódott. Hunyady ingerülten kapta föl a fejét, valami olyat mondott, hogy tönkreteszik az ember idegeit... De kezében máris mozdult a ceruza és addig föl sem pillantott, amíg a levonattal nem végzett. Csak azután kérdezte, mit akarok. Mondtam, de nem rá tartozott a dolog. Viszont — mivel kellemes este volt — sétálni hívott. A Káptalan pincéjében lenyeltünk egy kevés bort és élvezve a vénasszonyok nyarát, a Székesegyház felé tartottunk. — Tudod, mi van itt alattunk? — állított meg a sétatéri Kioszk mögött. S mert, láthatta rajtam, hogy fogalmam sincs, folytatta: — ■ A Cella Septichora, egy hétkaréjos ókeresztény templom. Kisdiák koromban én is segítettem kiásni! Leültünk egy padra és a holdfényig mesélte az ország legrégibb városának történetét. Hunyady úgy mesélt, hogy megelevenedett az éjszakába csendesedő tér. Római, magyar, török és német őslakók lappangtak a vastagtörzsű gesztenyék törzsei között, miközben a lombok csatazajt vagy fuvolamuzsikát susogtak. Én húszéves voltam, ő abban az évben kapta meg a Baumgarten-díjat. Elragadtatva hallgattam volna tovább, de megzörrent zsebében a kefelevonat, és felállt. — Egyszer majd megírom a magyar történelmet, úgy, ahogy én fedeztem föl magamnak az ehhez hasonló estéken. De most még beadom a nyomdába ezt a korrektúrát. Húsz év múlva, amikor a Pajtás szerkesztőségében, egymáshoz simuló íróasztalaink mellett, terveztük napi feladatainkat, sokszor irigyeltem Hunyady törhetetlen optimizmusát. Volt is alapja a bizakodásra. A Hollós vitéz, a Fekete lovag, A király árnyéka, az Aranyhorda, A kék hegyek kapitánya, a magyar történelem nagy sorsfordulóinak meghatározó hőseit vonultatta, az egykori pécsi sétatéri este széles mesélőkedvével, az olvasók milliói elé. Akkoriban együtt utaztunk „a betyárok nyomába” Somogyba, Veszprémbe, Tolnába. Együtt kerestük föl Muhi-pusztát és az akkor még jeltelen mohácsi csatateret. Esztergomot, Székesfehérvárt úgy mutatta be, mint ezeréves házigazda, aki tudja, hogy mi, hol van, minek hol a helye és miért éppen ott. Akkor írta István királyról szóló hatalmas regényét; minden követ ismert. Egy-egy író-olvasó találkozón vagy „Pajtás-ankéton” kamaszosan csillogó szemmel intett a salátává olvasott könyvekre, amelyeket utólagos dedikálásra nyújtottak. A könyvtárosok röstellkedve tették eléje, már kétszerháromszor is újra köttették — hiába! Ritkán sem pihentek azok a kötetek a polcokon. Boldogság volt látni, hogy a fiatalok, akik valahogyan nem kedvelték meg a történelmet a tankönyvekből, milyen szenvedélyesen olvasták — apástól, nagyapástól! — Hunyady regényes magyar történelmét; missziója volt! Hogy mikor és hol komorodott el Hunyady tekintete, nem tudom. Csak azt tudom, hogy az éveken át írt István király-regény nem jelent meg. A közös szerkesztőségtől megváltunk. Aztán Hunyady már a halakkal foglalkozott mint szenvedélyes horgász és mint a Magyar Horgász szerkesztője. A napokban nevetve mondta, s a szíve tájékára mutatott: „Kifújt egy kicsit a motor. Most végre lesz időm igazán írni: a lapszerkesztő nyugdíjba megy”. S új terveiről mesélt, olyan izgatott lelkesedéssel, mint az a kisdiák, aki annak idején boldog izgalommal segített kiásni a föld alól a Cella Septichorát. Örsi Ferenc Dedinszky Erika holland díja Dedinszky Erika, költő, újságíró, műfordító, 1962 óta rendszeresen ír és publikál magyar és holland nyelven. A holland—magyar kulturális kapcsolatok egyik kiemelkedő szervezője. Verseit, cikkeit 1977-től a hazai lapok is közölték; magyar verseinek első kötete 1973-ban jelent meg, a párizsi Magyar Műhely gondozásában. Holland költeményeiből két kötet látott napvilágot, 1975-ben és 1980- ban. Kulturális szervezői és közvetítői munkájáért, valamint műfordítói tevékenységéért 1979-ben az Artisjus jutalmában részesült. Az idén ő kapta az egyik Martinus Nijhoff-díjat, a műfordítóknak járó legmagasabb holland állami kitüntetést. Első ízben fordult elő, hogy olyasvalakinek adták a díjat, akinek a holland nem anyanyelve. Ezzel a gesztussal a zsűri elismerte a teljes kétnyelvűség lehetőségét is. A Martinus Nijhoff-díjat a Prins Bernhard Fons (Bernhard herceg-Alap) évente egyszer ítéli oda két műfordítónak, hollandról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről hollandra történő fordításokért. Dedinszky Erika — az indoklás szerint — három munkájáért kapta az elismerést: A hallgatás tornya című, hét mai magyar költőt bemutató antológiáért, Csőéri Sándor holland nyelvű versválogatásáért (Cantata Profana), valamint Örkény István Rózsakiállításának átültetéséért. Az indokolás méltatja a fordítások nyelvi erényeit, a Rózsakiállítás kapcsán pedig megjegyzi: „Ha Örkény István munkássága valamennyire is jellemzi a magyar irodalom mostani helyzetét, abból csak arra következtethetünk, hogy hazánk bennfenteseinek riasztóan hiányos ismeretei vannak arról, ami egy-két határral odébb történik!” Dedinszky Erikát az Alap vezetősége egyhangúan jelölte a díjra; a holland NOS rádió külön műsort szentelt az eseménynek. vóV. r.'. Vw f -cH- ..v. j... ei- i.ivu. -r ,-** s rreitstubsom gio’ttem EGY ÉLETMŰ ADATTÁRA A Fábry-életmű értékeléséhez szükséges adatgyűjtés szinte már az író halála pillanatában elkezdődött. A munkásságára vonatkozó könyvészeti adatok összegyűjtése és közzététele — főként Botka Ferenc, továbbá Lakatos Éva, Hölvényi György és Csehi Gyula munkássága révén — még élete utolsó éveiben megtörtént. Ezek „az előmunkálatok” némiképp megkönynyítették a Szabó Ervin Könyvtár kiadásában most napvilágot látott Fábry Zoltán bibliográfia készítését, mely — miként szerzője jelzi bevezetőjében — „Fábry Zoltán.. magyar nyelven megjelent műveinek és a róla szóló írásoknak teljességre törekvő összeállítása”. Fábry írásművei első ízben javarészt különböző országok időszaki sajtójában jelentek meg; könyvekben csak kisebb részük. Ez a körülmény megnehezítette felkutatásukat, annál is inkább, mert a hazai és külföldi közgyűjteményekben lévő folyóirat- és hírlapsorozatok nagy része „foghíjas”. Az adatok összegyűjtése tehát nem maradéktalan, ezért Fábry különböző lapokban lappangó írásai még pótlólag feltárásra várnak. Reguli Ernő ennek ellenére — a lényeget illetően — alapos és jó munkát végzett. Bibliográfiája nemcsak a Fábry-kutatást mozdítja elő, hanem az irodalom — kivált a szlovákiai magyar, továbbá a német és szovjet irodalom —, a művészet, történelem, politika kutatásának, a fasizmus vagy a sematizmus tanulmányozásának szintén fontos segédeszköze. A bibliográfiaszerkesztés egyik alapkövetelménye a jó áttekinthetőség. A Fábry-bibliográfia valóban jó áttekintést ad Fábry írásműveiről, valamint a róla szóló írásokról. Egy bibliográfia használhatóságának másik fokmérője a mutatók száma. Ebből a szempontból is elismerés illetheti a szerkesztőt. A kötetben ugyanis — a címmutatótól az ikonográfián át a névmutatóig — hatféle rendszerezés található, ezek jelentősen megkönnyítik az adatkeresést. Más hasznuk is van a mutatóknak. Elárulják például azt, mikor és milyen formában kezdődött Fábry eszmei-politikai átalakulása, és hogyan vált kiváló írónk a haladás következetes hívévé. A két világháború között — mint közismert — mind a napilapoknak, mind a folyóiratoknak megvolt a maguk politikai profilja. Az író számára a jobb- vagy baloldali lapban való megjelenés politikai állásfoglalást jelentett. A bibliográfia feleletet ad arra mikor szűnt meg Fábry a jobboldali, illetve polgári lapokba dolgozni és mikortól kezdve helyezte el írásait a kommunista sajtóban. Kiderül az is, hogy milyen meghatározó szerepe volt Fábry világnézetének kialakulásában és életműve megformálásában Ady Endrének. Szinte pályára lépése első éveitől kezdve az Ady-líra igézetében élt és alkotott. Ezért Ady a mutatóban legtöbbször előforduló név. Fábryt, akárcsak későbbi fegyvertársait, a Sarló tagjait, elsődlegesen Ady szemeket nyitogató, agyakat világosító versei és meg nem alkuvó, harcos publicisztikája vitte, sodorta a baloldal táborába. De nemcsak ezekhez a felismerésekhez segít hozzá e kitűnő kézikönyv, hanem kulcsot ad a kutatók kezébe a Fábry-életmű feltárásához és értékeléséhez is. Megbízható, pontos adatközlésével és adatgazdagságával a Fábry-kutatás nélkülözhetetlen segédeszköze. Sándor László SZÁRNYALÁS A zseniális tudós» Ciolkovszkij életútja. Szárnyalás Főszerepben a világhírű költő» Jevgenyij Jevtusenko. SZÁRNYALÁS A színes szovjet filmet a BARTÓK és a MŰVÉSZ mozi vetíti. fi . A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM DUSÁN BARANINA NAGYÚR. Történelmi regény (Európa) SZÁLLJ EL, FECSKEMADÁR. Gömöri magyar népballadák és népdalok (Európa—Magyar Helikon) EBDAL ÖZVA:JÜDŐ SZABADSÁG. Regény (Magvető) TANULMÁNY, DOKUMENTUM TANULMÁNYOK A NEVELÉSTUDOMÁNY KÖRÉBŐL (Akadémiai) GÜNTER KUNÉRT: MIÉRT ÍR AZ EMBER? Tanulmányok (Európa) V. L. JANYIN: NYÍRFAKÉREG LEVELEK ÜZENETE (Gondolat—Kárpáti) MAGYAR HÍRMONDÓ. Az első magyar nyelvű újság. Válogatás (Gondolat) FILOZÓFIA ÉS SZAKTUDOMÁNYOK. Tanulmányok (Kossuth) KELEMEN JÁNOS: BENEDETTO CROCE (Kossuth) SIMAI MIHÁLY: A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK ÉS A GAZDASÁGI DEKOLONIZÁCIÓ (Kossuth) SOMOGYI ZOLTÁN: AZ ÁLLAMPOLGÁR SZABADSÁGA PLATÓNTÓL HEGESIG. Formatudat és szabadság (Kossuth) SZALAY KÁROLY: BALANYÁK A PRÓFÉTAKÉPIG FŐISKOLÁN. Eszszék, tanulmányok (Magvető) ROMJÁT IRÉN: EGY KÖLTŐI ÉLETMŰ GYÖKEREI. Romját Aladár verseinek keletkezéstörténete (Szépirodalmi) Filmbemutatók április 16-án RIPACSOK. Színes magyar film Sándor Pál rendezésében AZ EMBEREVŐ MEDVE. Színes, szinkronizált szovjet film A PÉNTEK NEM ÜNNEP. Színes, szinkronizált csehszlovák film A NAGY ZSÁKMÁNY. Szüzes, szinkronizált francia film AZ ÉGŐ BARCELONA. Színes spanyol film a Stúdió Hálózatban Színház G. HAUPTMANN: A PATKÁNYOK. Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban április 12-én CSER GÁBOR: A HÉTPETTYES LOVAG. Bemutató a Békéscsabai Jókai Színházban április 12-én „PORONDOS víz PARTJÁN.” Ferencz Éva előadóestje az Egyetemi Színpadon április 13-án NYUGTALAN LÁTOMÁSOK. A Győri Balett bemutatója a Kisfaludy Színházban április 17-én „MAGAM HELYETT.” Tompa László Németh László estje az Egyetemi Színpadon április 18-án Hangversenyek BÁNKI DEZSŐ zongoraestje a Zeneakadémián április 11-én AZ Új ZENEI STÚDIÓ hangversenye a Várkonyi György Ifjúsági Házban április 11-én és 12-én A LISZT FERENC KAMARAZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián április 12-én FALVAY ATTILA hangversenye a Zeneakadémián április 12-én A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban április 13-án. Vezényel : Kobayashi Ken Ichiro DZSESSZHANGVERSENY a Zeneakadémián április 13-án JUHÁSZ ÉVA hangversenye a Pesti Vigadóban április 14-én A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián április 15-én. Vezényel: Fischer Iván A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián április 16-án. Vezényel: Bogo Leskovic A MÁV SZIMFONIKUSOK hangversenye a Zeneakadémián április 17-én. Vezényel: Erdélyi Miklós Kiállítások DUNAI IMRE és TETT AMANTI BÉLA kiállítása a Stúdió Galéria öszszes termében. Megtekinthető: április 14-ig FRITZ ISTVÁN és NÉMETH JÓZSEF naiv művészek kiállítása a Ferencvárosi pincetárlaton. Megtekinthető: április 15-ig FINN DESIGN kiállítás a Pécsi Galériában. Megtekinthető: április 20-ig TAMÁSI PÉTER kiállítása a Toldi Fotógalériában. Megtekinthető: április 30-ig SZÁVOSZT KATALIN kiállítása a Helikon Galériában Megtekinthető: május 3-ig KENDE JUDIT állandó kiállítása a győri Karmelita Rendházban DROZSNYIK ISTVÁN kiállítása a székesfehérvári Megyei Művelődési Központban VÁRNAI GITTA: ÁRAMLÁSOK. Kiállítás a Joliot-Curie Klubban ZALA TIBOR kiállítása a miskolci Süni Galériában AZ ÚT ELEJÉN? Csoportkiállítás a Bartók ’32 Galériában 1981. ÁPRILIS 11.