Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1983-05-20 / 20. szám - Simon László: Könyvek a máglyán • évforduló • 1933. május 10. (8. oldal)

KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA május 19-től június 1-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 19-től 1-ig h9, 11, 12: SAN BABILA EGY NAPJA*** (pl.) R: C. Lizzani 19-től 25-ig f4, h6, 8: NÉZD A BOHÓCOT!*** (pl.) R: A. Bevilacqua 26-tól 1-ig f4, h6, 8: MAGÁNBESZÉLGETÉS* (USA) R: F. F. Coppola TANÁCS MAGYAR FILMEK MOZIJA 19-től 25-ig h9, 11, n2: ELVESZETT ILLÚZIÓK* R: Gazdag Gyula 19- én és 21-től 25-ig 14, h6, 8, 20-án 14: SZINDBÁD*** R: Huszárik Zoltán GYERMEKNAPI KÖSZÖNTŐ Kezdések: h9, 11, n2, 26- án: ÁRVÁCSKA 27- én: A BESZÉLŐ KÖNTÖS 28- án: FEHÉRLÓFIA 29- én: CIMBORÁK 30- án: LÚDAS MATYI 31- én: A SZELEBURDI CSALÁD 1-én: TOTAGAS 26- án és 28-tól 1-ig 14, h6, 8, 27-én £4: hazasvadászok* R: Szurdi Miklós MAGYAR FILMTÁRLAT 20- án h6, 8: RÉGI IDŐK FOCIJA (1973) R: Sándor Pál 27- én h6, 8: VÉGÜL (1973) R: Maár Gyula GORKIJ SZOVJET FILMEK MOZIJA 20-tól 22-ig 14, h6, 8: HARC A VÍZEN (Premier előtt!) R: B. Urazbajev ALEKSZANDR MITTA FILMJEI: 23-tól 25-ig f4, h6, 8: PÉTER CÁR ÉS A SZERECSEN 27-től 1-ig 4, 7: KATASZTRÓFA FÖLDÖN-ÉGEN I—II. Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás: 26-án f4, h6, 8: KORAI DARVAK R: B. Samsijev KINIZSI STÚDIÓ MOZI Minden hétfőn a Balázs Béla Stúdió filmjeit 23- án 4, 6, 8: A HATÁROZAT (1972) R: Gazdag Gyula—Ember Judit 30- án f4, h6, 8: AGITÁTOROK (1969) R: Magyar Dezső Kezdések: f4, h6, 8, 25-én 3, f6, 8, 26-án f4, f7, 19- én: MANHATTAN* (USA) 20- án: ORSZÁGÚTON* (pl.) 21- én: MESÉS FÉRFIAK KURBLIVAL (cs.) 22- én: A DOMINÓ-ELV* (USA) 24- én: MEGKÖZELÍTÉSEK* (svájci—fr.) 25- én: A HOMOK ASSZONY­A** (japán) 26- án: 2001. — ŰRODÜSSZEIA (USA) 27- én: CSODA MILANÓBAN (fs.) 28- án: SZÉLCSEND (1—aug.­ 29- én: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN** (fr.) 31- én: RONTÁS ÉS REMÉNYSÉG (m.) 1-én: szindbAd.** (m.) DIADAL MOZI Kezdések: 14, h6, 8, 25-én 3, 16, 8, 19- én: EZ VOLT A DZSESSZ (1.) 20- án: A PISZTRÁNGOK* (sp.) 21- én: MIÉRT LETT R­­OR­AMOKFUTÓ?* (NSZK) 22- én: HERKULES FÜRDŐI EMLÉK* (m.) 23- án: AZ ÉJSZAKA** (d­.) 24- én: KÉPEK A MAGYAR NÉMA­FILM TÖRTÉNETÉBŐL 25- én: ISTEN HOZTA, MR... (USA) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 21-én: EGY CSEPP MÉZ** (ang.) R. T. Richardson 28-án: SZERELMESFILM R: Szabó István FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. hó: INGMAR BERGMAN FILMJEIBŐL: 24-én: KIGYÓTOJÁS*** (NSZK—USA) 31-én: RITUS*** (svéd) HORIZONT MOZI 19-én, 20-án és 23-tól 25-ig 9, 11, 1: LÚDAS MATYI (m.) R: Nádasdy Kálmán—Ranódy László 19-én, 20-án és 23-tól 25-ig 3, 4, 5, 6: MISKOLC ’83 (Díjnyertes rövid­filmek) : ÜNNEPEINK R: Macskássy Kati miért Állnak? R: Magyar József AD ASTRA R: Cakó Ferenc HARANG SZÜLETIK R: Szabó Árpád 26- án. 27-én és 30-tól 1-ig fl0, h12: AZ UTOLSÓ VALCER (USA) R: M. Scorsese 26-án. 27-én és 30-tól 1-ig 2, 5, 6: a balázs béla stúdió RÖVIDFILMJEI A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! ÉLET ÉS ÍR IRODALOM 1983. MÁJUS 20. Könyvek a máglyán A múlt héten az NDK-ban és az NSZK-ban is megemlékeztek 1933. május 10-ről, arról a napról, ame­lyen a nácik máglyát raktak a ha­ladó szellemű német irodalom leg­jobbjainak könyveiből. Németor­szág nagyvárosainak terein ott ég­tek a Mann-fivérek, B. Brecht, Johannes R. Becher, Ernst Toller és mások művei. A Neue Deutsche Literatur (az NDK írószövetségé­nek folyóirata) áprilisi számában írók és történészek idézik föl a szellem égetésének szörnyű nap­ját. A könyvégetést megelőző ese­ményekből emelünk ki most né­hány jellemző mozzanatot. 1933. február 20-án, a haladó német írók berlini csoportjának utolsó ülésén jelentette ki Erich Mühsam: „Azt mondom nektek, hogy mi, akik itt összejöttünk, soha többé nem lát­juk egymást... De ha száz halált szenvedünk is a Harmadik Biro­dalom börtöneiben, akkor is ki kell mondanunk az igazságot, világgá kell kiáltanunk, hogy mi tiltako­zunk.” Néhány nappal később, a Reichstag felgyújtásának­ éjszaká­ján Erich Mühsamot az elsők kö­zött tartóztatták le. Vele együtt­­került a nácik börtönébe Egon Er­win Kisch, Ludwig Renn, Carl von Ossietzky, Else Lasker-Schülert a nyílt utcán bántalmazták. Néhány író, köztük Alfred Döblin és Brecht szinte az utolsó pillanat­ban jutott át a határon. Március 15-én Göring különítményt vezé­nyelt Berlin egyik nevezetes kerü­letébe, ahol a húszas években szá­zával telepedtek meg írók, színé­szek és képzőművészek. Itt lakott például Erich Weinert, Ernst Busch, Walter Hasenclever, Ernst Block. A különítményesek beha­toltak a lakásokba, ám ezúttal sen­kit sem találtak otthon. A művészet minden területére rátapostak már, a szöges csizmák. A színházak éléről elmozdították a politikai vagy faji okokból meg­bízhatatlannak tartott vezetőket, a múzeumokból és közgyűjtemé­nyekből eltávolították az „elfaj­zott” művészek munkáit. A könyv­­égetés előestéjén egyébként Göb­­bels ezekkel a szavakkal ecseteli hallgatósága előtt a lehetséges­ jö­vőt: „A jövő évszázad német mű­vészete heroikus lesz, acélos-ro­mantikus, érzelgősségmentes-tár­­gyias, nemzeti, hatalmas pátosz­­szál teli és persze kötelező — vagy egyáltalán nem lesz.” Április 23-án a sajtó közli azok­nak a szerzőknek a nevét, akik a „nemzet felemelésére” gyürkőző német népet demoralizálták. Há­rom nappal később arról értesül az újságolvasó, hogy megkezdte munkáját az a bizottság, mely a városi könyvtárak „megtisztításá­ra” alakult. Minden könyvtár kap egy listát. Ez „tartalmazza a kárté­kony irodalom címeit, melyeket egyébként nyilvános helyeken kell elégetni". Ezenkívül ama könyvek jegyzékét is megkapják a könyv­tárak, melyeknek mielőbbi beszer­zése feltétlenül szükséges”. Az egyik nemzeti szocialista lap má­jus 6-án megjelent számában nyíl­tan kimondja, milyen művek fe­nyegetik az egészséges nagynémet szellemet: „A marxista szerzőktől való szépirodalom, a néptől idegen nagyvárosi irodalmiaskodás szel­lemében fogant »aszfaltirodalom«, mely besározza a frontkatonák él­ményeit, vagy a jogos védelmi akarat letörésével fenyeget.. A Berlin egyik fiókkönyvtárá­ban található karton szerint Ernst Toller A géprombolók című művét 1933. márciusában kölcsönözték ki utoljára. Legközelebb csak 1947- ben adják újra az olvasók kezébe. Különben az 1933. május 10-én megrendezett könyvégetés nagyjá­ból egyformán zajlott le Német­ország minden nagyvárosában. A pokoli orgia mégis Berlinben éri el tetőpontját: az egyetemisták az auditóriumban meghallgatják egyik professzoruk előadását A nemzeti szocialista forradalom szellemi és­­politikai alapjai cím­mel, átvonulnak a fél városon, újabb beszédet hallgatnak, ezút­tal egy náci társuk szónokol hoz­zájuk, a késő esti órában pedig egy térre érkezik a fáklyás menet. Itt impozáns látvány tárul eléjük: a máglyára hordott könyveket és a horogkeresztes zászlóval ékesí­tett előadói emelvényt fényszórók világítják meg. Ocsmány szavak, szitkok közepette húszezer köny­vet vetnek tűzbe. A felcsapó lángoktól ihletve ka­pó Göbbels így kezdi ünnepi szó­noklatát: „Bajtársak! Német fér­fiak és asszonyok ... Helyesen cse­lekedtek, amikor ebben az éjféli órában a lángokba űziték a múlt rossz szellemét. Erős, nagy és szimbolikus ez a tett, olyan, mely ország-világ előtt dokumentálni hivatott: itt hullanak porba a no­vemberi politika szellemi alapjai, de a hamvakból győzedelmesen emelkedik ki egy új szellemi fő­nix­madár...” Jan Petersen, ma­ga is kiátkozott író, a berlini kom­munisták egyik illegalitásban lé­vő csoportjának tagja, memoárjá­ban leírja, a kísérteties órában ő is a térre ment, hogy szemtanúja legyen a könyvégetésnek. Úgy vél­te, elvtársai közül egyedül ő me­részkedett elő rejtekhelyéről. Leg­nagyobb meglepetésére azonban itt is, ott is feltűnik egy ismerős arc a tömegben, s „egyszerre jóleső érzés keríti hatalmába — írja. — Rettenthetetlen barátaim a saját szemükkel akarták látni a történ­teket, hogy megerősödjenek elha­tározásukban.” 1977-ben megjelent egy könyv az NSZK-ban, melyet egyik kritiku­sa „régtől fogva esedékes irodal­mi jóvátételnek” nevezett. Címe: Az elégetett költők. Szerzője, Jür­gen Serke dokumentumokkal iga­zolja azt a szomorú tényt, hogy 1933. május 10. kitörölte az utókor emlékezetéből a kiátkozott költők és írók legtöbbjét. Tucatszám idézi fel azoknak a sor­sát, akik önkezükkel vetettek véget életüknek; az életben maradottak közül pedig sierült megszólaltat­nia azokat, akik harminc-negyven éve élő halottként, elfeledve élnek valamely idegen országban. „A könyvégetésnek — írja műve elő­szavában Jürgen Serke — a Har­madik Birodalom bukása után is megvannak a maga következmé­nyei. A húszas évek költői termé­sét mind a mai napig a feledés homálya borítja. Azoknak az írók­nak a listáján, akiket a nemzeti szocialisták meghurcoltak, száz meg száz név szerepel. Ilyen kér­lelhetetlenül egyetlen nép sem ha­tárolta el magát attól az irodalmi korszaktól, melyet — fő irányát tekintve — expresszionizmusnak neveznek. Ez volt az a művészeti irányzat, mely a kapitalizmus bom­lási tüneteit leleplezte és felvette a küzdelmet ama restauráció ellen, mely a nemzeti szocializmussal ka­tasztrófába sodorta az országot.” Jürgen Serke könyve felkava­­róan hatott a lelkiismeretre. 1977 óta több „elégetett költőt” is meg­jelentettek az NSZK-beli kiadók. Simon László NEM AKAROK FELNŐNI Színes svéd film Rendezte: KAY POLLÁK, a gyermekekről forgatott filmek specialistája. NEM AKAROK FELNŐNI Reine, a 11 éves kisfiú féltékeny any­ja barátaira, gyűlöli a felnőttek vilá­gát. Minden erejével hadakozik a felnőtté válás ellen. Gyerekkorának egy nyári vakáció bizarr, ijesztő és gyengéd kalandjai vetnek véget. 1 3 MŰVÉSZ KLUBMOZI Díjak, kitüntetések Az 1983. évi Wessely László mű­fordítói díjat Gállos Orsolya és Bognár Róbert kapta megosztva, szlovén, illetve francia nyelvből készült műfordításaiért. A díjat Domokos János, az Európa Könyv­kiadó igazgatója, az odaítélésről döntő bizottság elnöke adta át má­jus 13-án. A Magvető Könyvkiadó 1983-as nívódíjait a következő szerzők kap­ták (zárójelben a díjazott művek címe): Csoóri Sándor (A félig be­vallott élet), Dobai Péter (Vadon), Domokos Mátyás (A pályatárs sze­mével), Esterházy Péter (Ki szava­tol a lady biztonságáért?), Gyurkó László (Arcképvázlat történelmi háttérrel), Hankiss Elemér (Diag­nózisok), Jávor Ottó (Körkörös vé­delem), Kálnoky László (Az üveg­­kalan), Kerényi Grácia (Witold Gombrowicz Ferdydurke című re­gényének fordításáért), Keresztury Dezső (Pásztor), Rákosy Gergely (Zifi­s­zanú), Spiró György (A bé­kecsászár), Szalay Károly (a Magyar Hírmondó sorozat szerkesztéséért), Szécsi Margit (Rózsaszínű Dzsip), Vészi Endre (Messziről jött ember — Tűréshatár), Walkó György (Faust és Mefisztó), Weöres Sándor (Dzsájadéva Gíta Govinda fordí­tásáért) . Az Elnöki Tanács Vidor Miklós József Attila-díjas írót hatvanadik születésnapja alkalmából a Mun­ka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBőL Új könyvek SZÉPIRODALOM PETER CHEYNEY: A HAMIS KÖT­VÉNYEK (Magvető) JOZEF KOT: SZÜLETÉSNAP (Ma­­dách) TAMÁS MIHÁLY: KÉT PART KÖZT FUT A VÍZ. MIRAKULUM, DRÓT­­VASÚT (Madách) TANULMÁNY, DOKUMENTUM KERESZTÉNYI NÁNDOR—CSERHÁT PÁL: HERNÁDI HÉTKÖZNAPOK (MÉM Információs Központ) BORNEMISZA ANNA SZAKÁCS­KÖNYVE 1680-ból (Kriterion) RÉTYI PÉTER NAPLÓJA (Kriterion) TURCZEL LAJOS: KÉT KOR MEZS­GYÉJÉN (Madách) FEHÉR DEZSŐ—TÖRÖK IMRE: SZÁZ­ÉVES A MAGYAR ÜGETŐVER­­SENYZÉS (Mezőgazdasági—Magyar Lóverseny Vállalat) Filmbemutatók május 19-én TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA. Olasz— NSZK film. Rendezte: Radványi Géza. A SZÉNBÁNYÁSZ LÁNYA. Amerikai film. HARC A VÍZEN. Szovjet film. Színház BERTOLD BRECHT—KURT WEILL: KOLDUSOPERA. A Miskolci Nem­zeti Színház bemutatója május 20-án DÉRY TIBOR: TALPSIMOGATÓ. ANN JELLICOE: A TRÜKK, A Justh Zsigmond Stúdió vizsgaelőadása a Békés megyei Jókai Színházban má­jus 21-én VÉGH ANTAL: MIÉRT BÁNTJÁK A MAGYAR FUTBALLT, AVAGY TE IS TOTOZZAL, HAVER A Hököm Színpad bemutatója május 21-én Hangversenyek BARÓTI ISTVÁN orgonaestje a Kál­vin téri református templomban május 20-án MARGITTAY SÁNDOR orgonaestje a Zeneakadémián május 21-én A POSTÁS SZIMFONIKUS ZEnEKAR hangversenye a Zeneakadémián május 22-én. Vezényel: Lyonel Friend* Közreműködik« Körmendi Klára wjh k § * a *««.; irZ "i «* - th HAM­ARI JÚLIA és a E1^t fftWU? Kamarazenekar hangversenye a Ze­neakadémián május 22-én A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR Brahms-hangverse­­nye a Zeneakadémián május 23-án­. Vezényel: Ferencsik János. Közre­működik: Christian Altenburger és Perényi Miklós A SZOMBATHELYI SZIMFONIKUS ZENEKAR hangversenye a Zene­­akadémián május 24-én. Vezényel: Petró János. Közreműködik: Mé­szöly Katalin SZABÓ CSILLA zongoraestje a Pesti Vigadóban május 24-én A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián má­jus 25-én. Vezényel: Kórodi András. Közreműködik:­­Tandó Jenő A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEK­AR hangversenye a Zeneakadémián május 26-án. Vezé­nyel: Lukács Ervin. Közreműködik: Szenthelyi Miklós Kiállítások KÁRPÁTI TAMÁS kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában. Megtekinthe­tő: május 29-től HAY ÁGNES kiállítása az ELTE Böl­csészkar Klubjában, Megtekinthető: május 23-ig SZOCIOFOTÓ III. KÖRNYEZETKÉ­­PEK. Kiállítás a Fényes Adolf Te­remben, Megtekinthető: május 24- től SZÉCHY BEÁTA kiállítása a szegedi ifjúsági Házban, Megtekinthető: má­jus 28-ig GESZLER MÁRIA ÉS FEKETE LÁSZLÓ kiállítása a Dorottya utcai Kiállítóteremben. Megtekinthető: május 28-ig MAKÓ JUDIT kiállítása a Stúdió Ga­lériában TÓTH ISTVÁN (Cegléd) fotókiállítása a Műcsarnokban UDVARDI ERZSÉBET kiállítása a Műcsarnokban CSEJDY VIRÁG ÉS LÖBLIN JUDIT könyvtervezők kiállítása a Helikon Galériában BAKY PÉTER kiállítása a Ferencvá­rosi Pincetárlaton MÁGER ÁGNES kiállítása a miskolci Mini Galériában BUTÁK ANDRÁS, DÁVID VERA, EGYED LÁSZLÓ, GÁL TAMÁS ÉS VÁSÁRHELYI ANTAL kiállítása a soproni Festőteremben FEKETE EMESE, GHYCZY D. GYÖRGY ÉS MIKÓ F. LÁSZLÓ kiállítása az angyalföldi József Attila Művelődési Központban A DUNAÚJVÁROSI AMATŐR MŰ­HELY kiállítása a dunaújvárosi Uitz Teremben A KÖZÉPKORI SZÓFIA FÉNYEI. Ki­állítás a Szépművészeti Múzeum­ban A SALGÓTARJÁNI ÖBLÖSÜVEG­GYÁR kiállítása a Tamási Galériá­ban A XI. KERÜLETI SZOBRÁSZ- ÉS GRAFIKUSMŰVÉSZEK kiállítása a Bartók *32 Galériában

Next