Élet és Irodalom, 1983. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-20 / 20. szám - Simon László: Könyvek a máglyán • évforduló • 1933. május 10. (8. oldal)
KÜLÖNLEGES MOZIK KÜLÖNLEGES MŰSORA május 19-től június 1-ig TOLDI STÚDIÓ MOZI 19-től 1-ig h9, 11, 12: SAN BABILA EGY NAPJA*** (pl.) R: C. Lizzani 19-től 25-ig f4, h6, 8: NÉZD A BOHÓCOT!*** (pl.) R: A. Bevilacqua 26-tól 1-ig f4, h6, 8: MAGÁNBESZÉLGETÉS* (USA) R: F. F. Coppola TANÁCS MAGYAR FILMEK MOZIJA 19-től 25-ig h9, 11, n2: ELVESZETT ILLÚZIÓK* R: Gazdag Gyula 19- én és 21-től 25-ig 14, h6, 8, 20-án 14: SZINDBÁD*** R: Huszárik Zoltán GYERMEKNAPI KÖSZÖNTŐ Kezdések: h9, 11, n2, 26- án: ÁRVÁCSKA 27- én: A BESZÉLŐ KÖNTÖS 28- án: FEHÉRLÓFIA 29- én: CIMBORÁK 30- án: LÚDAS MATYI 31- én: A SZELEBURDI CSALÁD 1-én: TOTAGAS 26- án és 28-tól 1-ig 14, h6, 8, 27-én £4: hazasvadászok* R: Szurdi Miklós MAGYAR FILMTÁRLAT 20- án h6, 8: RÉGI IDŐK FOCIJA (1973) R: Sándor Pál 27- én h6, 8: VÉGÜL (1973) R: Maár Gyula GORKIJ SZOVJET FILMEK MOZIJA 20-tól 22-ig 14, h6, 8: HARC A VÍZEN (Premier előtt!) R: B. Urazbajev ALEKSZANDR MITTA FILMJEI: 23-tól 25-ig f4, h6, 8: PÉTER CÁR ÉS A SZERECSEN 27-től 1-ig 4, 7: KATASZTRÓFA FÖLDÖN-ÉGEN I—II. Minden csütörtökön orosz nyelvű előadás: 26-án f4, h6, 8: KORAI DARVAK R: B. Samsijev KINIZSI STÚDIÓ MOZI Minden hétfőn a Balázs Béla Stúdió filmjeit 23- án 4, 6, 8: A HATÁROZAT (1972) R: Gazdag Gyula—Ember Judit 30- án f4, h6, 8: AGITÁTOROK (1969) R: Magyar Dezső Kezdések: f4, h6, 8, 25-én 3, f6, 8, 26-án f4, f7, 19- én: MANHATTAN* (USA) 20- án: ORSZÁGÚTON* (pl.) 21- én: MESÉS FÉRFIAK KURBLIVAL (cs.) 22- én: A DOMINÓ-ELV* (USA) 24- én: MEGKÖZELÍTÉSEK* (svájci—fr.) 25- én: A HOMOK ASSZONYA** (japán) 26- án: 2001. — ŰRODÜSSZEIA (USA) 27- én: CSODA MILANÓBAN (fs.) 28- án: SZÉLCSEND (1—aug. 29- én: ÉJSZAKA KÜLSŐBEN** (fr.) 31- én: RONTÁS ÉS REMÉNYSÉG (m.) 1-én: szindbAd.** (m.) DIADAL MOZI Kezdések: 14, h6, 8, 25-én 3, 16, 8, 19- én: EZ VOLT A DZSESSZ (1.) 20- án: A PISZTRÁNGOK* (sp.) 21- én: MIÉRT LETT RORAMOKFUTÓ?* (NSZK) 22- én: HERKULES FÜRDŐI EMLÉK* (m.) 23- án: AZ ÉJSZAKA** (d.) 24- én: KÉPEK A MAGYAR NÉMAFILM TÖRTÉNETÉBŐL 25- én: ISTEN HOZTA, MR... (USA) ZUGLÓI MOZI Stúdióprogram szombat este 8: 21-én: EGY CSEPP MÉZ** (ang.) R. T. Richardson 28-án: SZERELMESFILM R: Szabó István FÉNY MOZI Stúdióprogram kedden du. hó: INGMAR BERGMAN FILMJEIBŐL: 24-én: KIGYÓTOJÁS*** (NSZK—USA) 31-én: RITUS*** (svéd) HORIZONT MOZI 19-én, 20-án és 23-tól 25-ig 9, 11, 1: LÚDAS MATYI (m.) R: Nádasdy Kálmán—Ranódy László 19-én, 20-án és 23-tól 25-ig 3, 4, 5, 6: MISKOLC ’83 (Díjnyertes rövidfilmek) : ÜNNEPEINK R: Macskássy Kati miért Állnak? R: Magyar József AD ASTRA R: Cakó Ferenc HARANG SZÜLETIK R: Szabó Árpád 26- án. 27-én és 30-tól 1-ig fl0, h12: AZ UTOLSÓ VALCER (USA) R: M. Scorsese 26-án. 27-én és 30-tól 1-ig 2, 5, 6: a balázs béla stúdió RÖVIDFILMJEI A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk! ÉLET ÉS ÍR IRODALOM 1983. MÁJUS 20. Könyvek a máglyán A múlt héten az NDK-ban és az NSZK-ban is megemlékeztek 1933. május 10-ről, arról a napról, amelyen a nácik máglyát raktak a haladó szellemű német irodalom legjobbjainak könyveiből. Németország nagyvárosainak terein ott égtek a Mann-fivérek, B. Brecht, Johannes R. Becher, Ernst Toller és mások művei. A Neue Deutsche Literatur (az NDK írószövetségének folyóirata) áprilisi számában írók és történészek idézik föl a szellem égetésének szörnyű napját. A könyvégetést megelőző eseményekből emelünk ki most néhány jellemző mozzanatot. 1933. február 20-án, a haladó német írók berlini csoportjának utolsó ülésén jelentette ki Erich Mühsam: „Azt mondom nektek, hogy mi, akik itt összejöttünk, soha többé nem látjuk egymást... De ha száz halált szenvedünk is a Harmadik Birodalom börtöneiben, akkor is ki kell mondanunk az igazságot, világgá kell kiáltanunk, hogy mi tiltakozunk.” Néhány nappal később, a Reichstag felgyújtásának éjszakáján Erich Mühsamot az elsők között tartóztatták le. Vele együttkerült a nácik börtönébe Egon Erwin Kisch, Ludwig Renn, Carl von Ossietzky, Else Lasker-Schülert a nyílt utcán bántalmazták. Néhány író, köztük Alfred Döblin és Brecht szinte az utolsó pillanatban jutott át a határon. Március 15-én Göring különítményt vezényelt Berlin egyik nevezetes kerületébe, ahol a húszas években százával telepedtek meg írók, színészek és képzőművészek. Itt lakott például Erich Weinert, Ernst Busch, Walter Hasenclever, Ernst Block. A különítményesek behatoltak a lakásokba, ám ezúttal senkit sem találtak otthon. A művészet minden területére rátapostak már, a szöges csizmák. A színházak éléről elmozdították a politikai vagy faji okokból megbízhatatlannak tartott vezetőket, a múzeumokból és közgyűjteményekből eltávolították az „elfajzott” művészek munkáit. A könyvégetés előestéjén egyébként Göbbels ezekkel a szavakkal ecseteli hallgatósága előtt a lehetséges jövőt: „A jövő évszázad német művészete heroikus lesz, acélos-romantikus, érzelgősségmentes-tárgyias, nemzeti, hatalmas pátoszszál teli és persze kötelező — vagy egyáltalán nem lesz.” Április 23-án a sajtó közli azoknak a szerzőknek a nevét, akik a „nemzet felemelésére” gyürkőző német népet demoralizálták. Három nappal később arról értesül az újságolvasó, hogy megkezdte munkáját az a bizottság, mely a városi könyvtárak „megtisztítására” alakult. Minden könyvtár kap egy listát. Ez „tartalmazza a kártékony irodalom címeit, melyeket egyébként nyilvános helyeken kell elégetni". Ezenkívül ama könyvek jegyzékét is megkapják a könyvtárak, melyeknek mielőbbi beszerzése feltétlenül szükséges”. Az egyik nemzeti szocialista lap május 6-án megjelent számában nyíltan kimondja, milyen művek fenyegetik az egészséges nagynémet szellemet: „A marxista szerzőktől való szépirodalom, a néptől idegen nagyvárosi irodalmiaskodás szellemében fogant »aszfaltirodalom«, mely besározza a frontkatonák élményeit, vagy a jogos védelmi akarat letörésével fenyeget.. A Berlin egyik fiókkönyvtárában található karton szerint Ernst Toller A géprombolók című művét 1933. márciusában kölcsönözték ki utoljára. Legközelebb csak 1947- ben adják újra az olvasók kezébe. Különben az 1933. május 10-én megrendezett könyvégetés nagyjából egyformán zajlott le Németország minden nagyvárosában. A pokoli orgia mégis Berlinben éri el tetőpontját: az egyetemisták az auditóriumban meghallgatják egyik professzoruk előadását A nemzeti szocialista forradalom szellemi éspolitikai alapjai címmel, átvonulnak a fél városon, újabb beszédet hallgatnak, ezúttal egy náci társuk szónokol hozzájuk, a késő esti órában pedig egy térre érkezik a fáklyás menet. Itt impozáns látvány tárul eléjük: a máglyára hordott könyveket és a horogkeresztes zászlóval ékesített előadói emelvényt fényszórók világítják meg. Ocsmány szavak, szitkok közepette húszezer könyvet vetnek tűzbe. A felcsapó lángoktól ihletve kapó Göbbels így kezdi ünnepi szónoklatát: „Bajtársak! Német férfiak és asszonyok ... Helyesen cselekedtek, amikor ebben az éjféli órában a lángokba űziték a múlt rossz szellemét. Erős, nagy és szimbolikus ez a tett, olyan, mely ország-világ előtt dokumentálni hivatott: itt hullanak porba a novemberi politika szellemi alapjai, de a hamvakból győzedelmesen emelkedik ki egy új szellemi főnixmadár...” Jan Petersen, maga is kiátkozott író, a berlini kommunisták egyik illegalitásban lévő csoportjának tagja, memoárjában leírja, a kísérteties órában ő is a térre ment, hogy szemtanúja legyen a könyvégetésnek. Úgy vélte, elvtársai közül egyedül ő merészkedett elő rejtekhelyéről. Legnagyobb meglepetésére azonban itt is, ott is feltűnik egy ismerős arc a tömegben, s „egyszerre jóleső érzés keríti hatalmába — írja. — Rettenthetetlen barátaim a saját szemükkel akarták látni a történteket, hogy megerősödjenek elhatározásukban.” 1977-ben megjelent egy könyv az NSZK-ban, melyet egyik kritikusa „régtől fogva esedékes irodalmi jóvátételnek” nevezett. Címe: Az elégetett költők. Szerzője, Jürgen Serke dokumentumokkal igazolja azt a szomorú tényt, hogy 1933. május 10. kitörölte az utókor emlékezetéből a kiátkozott költők és írók legtöbbjét. Tucatszám idézi fel azoknak a sorsát, akik önkezükkel vetettek véget életüknek; az életben maradottak közül pedig sierült megszólaltatnia azokat, akik harminc-negyven éve élő halottként, elfeledve élnek valamely idegen országban. „A könyvégetésnek — írja műve előszavában Jürgen Serke — a Harmadik Birodalom bukása után is megvannak a maga következményei. A húszas évek költői termését mind a mai napig a feledés homálya borítja. Azoknak az íróknak a listáján, akiket a nemzeti szocialisták meghurcoltak, száz meg száz név szerepel. Ilyen kérlelhetetlenül egyetlen nép sem határolta el magát attól az irodalmi korszaktól, melyet — fő irányát tekintve — expresszionizmusnak neveznek. Ez volt az a művészeti irányzat, mely a kapitalizmus bomlási tüneteit leleplezte és felvette a küzdelmet ama restauráció ellen, mely a nemzeti szocializmussal katasztrófába sodorta az országot.” Jürgen Serke könyve felkavaróan hatott a lelkiismeretre. 1977 óta több „elégetett költőt” is megjelentettek az NSZK-beli kiadók. Simon László NEM AKAROK FELNŐNI Színes svéd film Rendezte: KAY POLLÁK, a gyermekekről forgatott filmek specialistája. NEM AKAROK FELNŐNI Reine, a 11 éves kisfiú féltékeny anyja barátaira, gyűlöli a felnőttek világát. Minden erejével hadakozik a felnőtté válás ellen. Gyerekkorának egy nyári vakáció bizarr, ijesztő és gyengéd kalandjai vetnek véget. 1 3 MŰVÉSZ KLUBMOZI Díjak, kitüntetések Az 1983. évi Wessely László műfordítói díjat Gállos Orsolya és Bognár Róbert kapta megosztva, szlovén, illetve francia nyelvből készült műfordításaiért. A díjat Domokos János, az Európa Könyvkiadó igazgatója, az odaítélésről döntő bizottság elnöke adta át május 13-án. A Magvető Könyvkiadó 1983-as nívódíjait a következő szerzők kapták (zárójelben a díjazott művek címe): Csoóri Sándor (A félig bevallott élet), Dobai Péter (Vadon), Domokos Mátyás (A pályatárs szemével), Esterházy Péter (Ki szavatol a lady biztonságáért?), Gyurkó László (Arcképvázlat történelmi háttérrel), Hankiss Elemér (Diagnózisok), Jávor Ottó (Körkörös védelem), Kálnoky László (Az üvegkalan), Kerényi Grácia (Witold Gombrowicz Ferdydurke című regényének fordításáért), Keresztury Dezső (Pásztor), Rákosy Gergely (Zifiszanú), Spiró György (A békecsászár), Szalay Károly (a Magyar Hírmondó sorozat szerkesztéséért), Szécsi Margit (Rózsaszínű Dzsip), Vészi Endre (Messziről jött ember — Tűréshatár), Walkó György (Faust és Mefisztó), Weöres Sándor (Dzsájadéva Gíta Govinda fordításáért) . Az Elnöki Tanács Vidor Miklós József Attila-díjas írót hatvanadik születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBőL Új könyvek SZÉPIRODALOM PETER CHEYNEY: A HAMIS KÖTVÉNYEK (Magvető) JOZEF KOT: SZÜLETÉSNAP (Madách) TAMÁS MIHÁLY: KÉT PART KÖZT FUT A VÍZ. MIRAKULUM, DRÓTVASÚT (Madách) TANULMÁNY, DOKUMENTUM KERESZTÉNYI NÁNDOR—CSERHÁT PÁL: HERNÁDI HÉTKÖZNAPOK (MÉM Információs Központ) BORNEMISZA ANNA SZAKÁCSKÖNYVE 1680-ból (Kriterion) RÉTYI PÉTER NAPLÓJA (Kriterion) TURCZEL LAJOS: KÉT KOR MEZSGYÉJÉN (Madách) FEHÉR DEZSŐ—TÖRÖK IMRE: SZÁZÉVES A MAGYAR ÜGETŐVERSENYZÉS (Mezőgazdasági—Magyar Lóverseny Vállalat) Filmbemutatók május 19-én TAMÁS BÁTYA KUNYHÓJA. Olasz— NSZK film. Rendezte: Radványi Géza. A SZÉNBÁNYÁSZ LÁNYA. Amerikai film. HARC A VÍZEN. Szovjet film. Színház BERTOLD BRECHT—KURT WEILL: KOLDUSOPERA. A Miskolci Nemzeti Színház bemutatója május 20-án DÉRY TIBOR: TALPSIMOGATÓ. ANN JELLICOE: A TRÜKK, A Justh Zsigmond Stúdió vizsgaelőadása a Békés megyei Jókai Színházban május 21-én VÉGH ANTAL: MIÉRT BÁNTJÁK A MAGYAR FUTBALLT, AVAGY TE IS TOTOZZAL, HAVER A Hököm Színpad bemutatója május 21-én Hangversenyek BARÓTI ISTVÁN orgonaestje a Kálvin téri református templomban május 20-án MARGITTAY SÁNDOR orgonaestje a Zeneakadémián május 21-én A POSTÁS SZIMFONIKUS ZEnEKAR hangversenye a Zeneakadémián május 22-én. Vezényel: Lyonel Friend* Közreműködik« Körmendi Klára wjh k § * a *««.; irZ "i «* - th HAMARI JÚLIA és a E1^t fftWU? Kamarazenekar hangversenye a Zeneakadémián május 22-én A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR Brahms-hangversenye a Zeneakadémián május 23-án. Vezényel: Ferencsik János. Közreműködik: Christian Altenburger és Perényi Miklós A SZOMBATHELYI SZIMFONIKUS ZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián május 24-én. Vezényel: Petró János. Közreműködik: Mészöly Katalin SZABÓ CSILLA zongoraestje a Pesti Vigadóban május 24-én A MAGYAR RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye a Zeneakadémián május 25-én. Vezényel: Kórodi András. Közreműködik:Tandó Jenő A MAGYAR ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR hangversenye a Zeneakadémián május 26-án. Vezényel: Lukács Ervin. Közreműködik: Szenthelyi Miklós Kiállítások KÁRPÁTI TAMÁS kiállítása a Fiatal Művészek Klubjában. Megtekinthető: május 29-től HAY ÁGNES kiállítása az ELTE Bölcsészkar Klubjában, Megtekinthető: május 23-ig SZOCIOFOTÓ III. KÖRNYEZETKÉPEK. Kiállítás a Fényes Adolf Teremben, Megtekinthető: május 24- től SZÉCHY BEÁTA kiállítása a szegedi ifjúsági Házban, Megtekinthető: május 28-ig GESZLER MÁRIA ÉS FEKETE LÁSZLÓ kiállítása a Dorottya utcai Kiállítóteremben. Megtekinthető: május 28-ig MAKÓ JUDIT kiállítása a Stúdió Galériában TÓTH ISTVÁN (Cegléd) fotókiállítása a Műcsarnokban UDVARDI ERZSÉBET kiállítása a Műcsarnokban CSEJDY VIRÁG ÉS LÖBLIN JUDIT könyvtervezők kiállítása a Helikon Galériában BAKY PÉTER kiállítása a Ferencvárosi Pincetárlaton MÁGER ÁGNES kiállítása a miskolci Mini Galériában BUTÁK ANDRÁS, DÁVID VERA, EGYED LÁSZLÓ, GÁL TAMÁS ÉS VÁSÁRHELYI ANTAL kiállítása a soproni Festőteremben FEKETE EMESE, GHYCZY D. GYÖRGY ÉS MIKÓ F. LÁSZLÓ kiállítása az angyalföldi József Attila Művelődési Központban A DUNAÚJVÁROSI AMATŐR MŰHELY kiállítása a dunaújvárosi Uitz Teremben A KÖZÉPKORI SZÓFIA FÉNYEI. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban A SALGÓTARJÁNI ÖBLÖSÜVEGGYÁR kiállítása a Tamási Galériában A XI. KERÜLETI SZOBRÁSZ- ÉS GRAFIKUSMŰVÉSZEK kiállítása a Bartók *32 Galériában