Élet és Irodalom, 1987. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1987-02-06 / 6. szám - (szále): Föntről nézve • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - T. L.: Táblátlan ház • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - Barabás Tamás: Csárdáskirálynő • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - -csár: Rossz bornak cégér • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - -tig-: Magamra vettem • glossza | páratlan oldal (9. oldal) - Császár Makina: Autózás az éjszakában • kép (9. oldal) - Utassy József: Hungária kávéház • vers (9. oldal) - Szántó Péter: MIDEM '87 • Sarock (9. oldal)
mmm FÖNTRŐL NÉZVE Most már tudom, hogy aki föntről figyel bennünket mindent látó szemével, miért nem avatkozik bele földi vircsaftjainkba. Azért, mert fölülről a dolgok másképp látszanak. Állok a nyolcadikon az ablakban, nézem a reggeli sürgést-forgást. Régen jöhetett busz, jókora tömeg gyűlt össze a szemközti megállóban. Az emberek nyakukat behúzva, türelmetlenül toporognak, istenverte hideg lehet. Végre begördül a busz. Hát ez meg micsoda? Az emberek nem rohanják meg a buszt, nem lökdösődnek, hanem szépen két sorba rendeződve, fegyelmezetten szállnak fel. Bepárásodik a szemem. Igazuk van a vezércikkeknek. íme a publicisztikai közhely a valóságban: a nehéz helyzetben megtaláljuk jobbik önmagunkat. A hideg megtanít bennünket a rendre, a szolidaritásra, egymás megbecsülésére. Fél óra együttfagyoskodás közben összemelegszenek az emberek. És, ha én is, én is köztetek lehetnék" — gondolom lelkesülten, s már öltözöm is, hogy ebben a szép sorban állásos közösségi akcióban magam is részt vegyek. Már ismét sokan összegyűltek, amikor a megállóhoz érek. Ez a bosszús, türelmetlen sokaság, ha befut a busz, okosan, a rendkívüli helyzethez illő állampolgári érettséggel, egyes sorokban fog fölszállni. Ó, persze, mást nem is tehet. A járda szélén hatalmas hóhegy húzódik végig, benne két keskeny járat, a buszt csak rajtuk keresztül lehet megközelíteni. Egyesével (szálé) mmmmsmm TÁBLÁM HÁZ Már kezdjük megszokni a pesti váci utcában a Nemzetközi Kereskedelmi Központ új épületét, jól is illeszkedik a házak sorába. Ámde ahogyan lassan-lassan részévé válik az utcának, úgy vész a múlt homályába a Kappel-ház, amely egykor ennek a teleknek a jobb oldalán emelkedett. Igen, itt, a most 1921-es házszámot viselő modern épület jobb oldalán állt az az egyszerű ház, amelynek falai között két nagy magyar költő élte utolsó óráit: Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály. Emléktáblán volt olvasható a két költő halálának napja is: 1830. november 21. és 1855. november 19. A régi ház emeleteit elsöpörte a bomba, de ez a tábla — csodával határos módon — épségben maradt. Csak akkor tűnt el, de akkor véglegesen, amikor a rorrtos épületet 1066-ban lebontották. Jövőre ünnepeljük Kisfaludy Károly születésének kétszázadik évfordulóját. Az elveszett emléktáblát a Kisfaludy Társaság állíttatta Vörösmarty születésének századik évfordulóján. Egy év talán elegendő lesz ahhoz, hogy új emléket állítsunk a két költőnek ezen az évfordulón. T. L. OLÁRDÁSKIRÁLYI Tanulságos glosszát hallgattam a minap a rádióban, szerzője elverte a port a szolnoki Szigligeti Színházon. Kiderült a Tisza-parti teátristákról, hogy miközben a Bánk bánt nem átallották átdolgozva előadni, a Csárdáskirálynőt bezzeg a régi (mármint az 1954- es, Békeffi—Kellér-féle) adaptációban vitték színre. 1987. FEBRUÁR 6. Meg is kapták érte a magukét! Hosszasan fejtegette a glosszaíró, mit művelt ez a színiházfioz általában, s az operetthez különösen nem értő két színpadi szerző 1954- ben a Csárdáskirálynővel. Hogyan rontották el a darabot... Már-már álmatlan éjszakát okozott nekem a gondolat, hogy asok hozzá nem értő színház mégis ezt a verziót játssza azóta is, talán már kétezer előadással is zaklatták vele a közönséget. Ha eddig nem ismerték fel a színházak, hogy nem ezt a Csárdáskirálynőt kell játszani, az még úgy ahogy megbocsátható: nem volt más. De hát 1985-ben készült egy új adaptáció, színre került a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, most már nincs mentség, nyilván csak a szellemi restség meg figyelmetlenség okozza, hogy a szolnokiak nem ezt az új változatot játsszák. Pedig tudniok illene, hogy ez a jó, ez a korszerű, ez az egyedüli üdvös Csárdáskirálynő-változat. Már csak azért is, mert éppen az készítette, aki glosszájában az előző, 54-es variációt úgy helybenhagyta. Barabás Tamás sxmanatem ROSSZ BORNAK CÉGÉR Tessék kimomlani fennhangon: Az arc nélküli holttest. Vagy: A fojtogatók hajója. Dögös címek, ugye? Mert nem elegendő megírni egy ponyvaregényt, el is kell adni. És a jó cím fél siker. De említhetek még kettőt: A zokogó zsebtolvaj és Márta rossz lány lett. Hiába, odaát értenek ehhez! Hiszen ott az irodalmi színvonal mellékes. Csak a példányszám legyen magas. Az a dima például, hogy A kém lemond vagy pláne Egy örömlány kalandjai Isztambulban már önmagában szinte garancia arra, hogy a könyv felkerül a bestsellerlistára és olyan profitot hoz a kiadónak, hogy táncra perdülnek tőle a részvényesek. Hogy hol vagyunk mi ettől? Ne becsüljük le magunkat! Az említett könyveket ugyanis, amelyek idehaza jelennek meg az idén, méghozzá magyar szerzők tollából, napilaphirdetés ajánlja a nyájas olvasónak. MAGAMRA VETTEM ■ Házunk postaládádban az újságok és a levelek mellett, időnként megjelennek a lépcsőházi irodalom , gépelt, fénymásolt példányai is: az épület közös képviselője folytat kissé egyoldalú levelezést a lakókkal. Mellőzve ezúttal a legutóbbi örökbecsű alkotás ama részeit, amelyek az egyik intézőbizottsági tag egészségi állapotával, a kapuzár szándékos rongálásával és a lyukas szemétvödrökből csepegő folyadék kellemetlen hatásával foglalkoznak, hadd idézzek csupán egyetlen passzust: „Ezúton szeretném közölni, hogy a pincében egerek vannak. A házfelügyelő egérfogóval fogott egy kifejlett példányt saját pincéjében. Azon az oldalon valaki rálépett véletlenül, vagy szándékosan eltaposott egy fiatal egeret. Aki almát, burgonyát vagy egyéb ennivalót tart pincéjében, ehhez tartsa magát. Ha a macskát nem etetnék, lemennének a pincébe egerészni. Az előtér és a 2 lépcsőház tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után: eldobott, használt papírzsebkendőket és általában 10-15 szál elhasznált gyufaszálat találunk hetenként, amiket kézzel kell felszedni, mert a partvis lószőrszálai között megbújik, örülnénk, ha az elkövető beszerezne egy öngyújtót! Megjegyzéseim nem Személyhez szólók, akinek nem inge, ne vegye magára!” Nos, ezúton jelentem: én vagyok az a személy, aki a pincében almát, burgonyát, egyéb ennivalót tárol, szabad idejében fiatal egereket üldöz, hogy életüket vegye, továbbá a pince sötétjének leple alatt elhasznált gyufaszálakat szór el, hogy azok a közös lószőr partvis szálai közé bújjanak. De macskának még az életben nem adtam enni, ilyen aljasságra én semmilyen körülmények között sem vetemednék. tig - SAROCK otsár memmimim SZÁNTÓ PÉTER: MIDEM '87 Jelentem, a MIDEM könnyűzenei fesztivál és vásár első napján Cannes-ban, a sajtószobában ellopták a sildes sapkámat. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy lám, a kapitalizmus farkastörvényei szerint, az éleződő osztályharcban már idáig jutott a burzsoázia, hanem egyszerűen azt, hogy mindenre van vállalkozó: trösztalapításra, szép üzleti fogásra épp úgy, mint sapkalopásra. A szépreis akadt szép számmal példa. Nizzára, Cannes-ra és Monte Carlóra sosem látott mennyiségű hó hullott január közepén, ami annál is kínosabb, mert a francia Riviérának e városaiban egyáltalán nincsenek berendezkedve hókotrásra és így a köztisztasági hivatal sem mondhatja el minden őszi sajtótájékoztatóján, hogy fölkészült a télre , mert nem is készült föl. Viszont a havazás elmúltán rögtön akadt vállalkozó: a vasutassztrájk miatt katonai helikopteren szállíttatta Párizsból a helyszínre a hókotrókat, eltakarította a havat, visszavágatta a pálmafák elfagyott leveleit, az utakat felező virágágyások földjét fölásatta és friss, virágzó árvácskákat ültetett az elfagyottak helyébe. Gondolom, ezért szép pénzt keresett, de az ilyen vállalkozótól igazán ne sajnáljuk a jövedelmet. Személy szerint nekem mindig aggodalmaim vannak, amikor ilyen formában találkozom, magyar létemre, a nyugati vállalkozói szellemmel elbizonytalanodom, gátlásaim támadnak, úgy érzem, nem vagyok igazán partner, tárgyalópartner. Nem mintha mi nem tudnánk ugyanígy vállalkozni (na, azért nem gyakran), hanem ha mi ezt csináljuk, roppantul büszkék vagyunk rá: dicsekszünk, kiszerkesztjük az újságban, év emberének választatjuk magunkat. Ott viszont még arról se volt fogalma senkinek, ki is az a vállalkozó, aki három nap alatt rendet csinált a Riviérán. Valaki, akinek volt befektethető tőkéje, s aki keresni akart — mondták csodálkozva, faggatózásomra. Ugyanígy keveset tudtam meg azoktól az uraktól, akik a MIDEM pavilonjaiban folytattak véget nem érő tárgyalásokat. S akkor még tudvalévő, hogy az igazi vállalkozók nem is itt kötnek üzleteket, hanem este tizenegy felé, a Carlton Hotel foyer-jában, ahová már bejutni is nehéz, nemhogy bizniszt csinálni. Bejutni bejutottam, de — nem tudom, talán rám van írva —, senki sem tévesztett össze a Parlophon elnökével vagy a CBS igazgatójával, még egy nyavalyás rap-kislemezt se ajánlott föl senki, megvételre. Még mindig a vállalkozásnál maradva: öt éve ismerem és figyelem Knisch Gábor menedzsert, a Zeneműkiadó (Editio Musica) üzletemberét, aki valószínűleg több dollárbevételt hozott már a népgazdaságnak, mint nem egy tröszt. Sylvie Vartan, Johnny Hallyday és mások számára sikerült magyar dalokat eladnia, valaha pedig még lemezek és együttesek kiközvetítésével is foglalkozott, szívességi alapon. Mindenhová bejáratos, mindenkit ismer, s ami még fontosabb, őt is ismerik az üzleti élet „nagykutyái”. Knisch Gábor egy régi vita miatt már régóta nem foglalkozott a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat, zenekarainak és szólistáinak közvetítésével (amit különben is csak szívességi alapon tehetett volna), most azonban afféle Ludas Matyiként elhatározta, hogy megmutatja. Vincze Viktóriát és együttesét, a Flörtöt egy nem igazán sikeres nagylemez megjelentetése után tavaly a Hungaroton összes márkamenedzsere kikosarazta, s úgy látszott, Vikiéknek magyar lemezen egyhamar nem terem babér. Az együttes ekkor megkereste Knisch Gábort, aki vállalata, az Editio Musica nevében exkluzív szerződést kötött velük, tavaly decemberben. A következő egy hónapban többet sikerült elintéznie, mint ami másoknak esetleg a többéves programja. Nem állítom, hogy a magyar vagy a nemzetközi popzenét Viki és a Flört fogja megváltani, tény azonban, hogy van egy nagylemezre való kellemes zenei anyaguk, s ez alapján januárban meghívta őket a MIDEM nemzetközi szervező bizottsága, fölléptette az együttest a Holnap sztárjai gálaműsorban, melyet az egész Eurovízió közvetít, s amelyre magyar előadó számos kísérlet ellenére még egyszer sem tudott bejutni. A szereplésért igen komoly gázsit kaptak, számos érdeklődő jelentkezett, s könynyen előfordulhat, hogy a „Wiki and Flirt” előbb jelentet meg nyugaton sikeres albumot, mint idehaza. Mondom, nem jelent sokat, de ha néhány éves fixa ideánkra gondolok, hogy legyen magyar világsztár, kicsit,szomorú, hogy azok a vállalkozók, akik összefogva, ezt elérhetnék , nemigen óhajtanak összefogni. : + •” '• • w * † •• -- *• v —* ✓ m ?'•***' ;•† kluM isíí-Msi/sarítt -17 Császár Makina: Autózás az éjszakában K UTASSY JÓZSEF: Hungária kávéház Mottó: — Hungária Kávéház? — Kávéház Hungária! Rögeszme Rög esz meg. Vilanatkép Megtorpanok, majd égre meredten, a torkomba visszanyelem a sikolyt. És rádöbbenek a rettenetben: hajam ellobbant, két szemem kifolyt. Hátha Zokog a nagy éjszaka, sír, mert úgy borul rám, mint a koporsó. Hátha az űr csak csillag-sírkert, s a földi élet az utolsó?! Ismerős Ismerek, sajnos, valakit, akit a vakhit alakít. Felhőfejes Hát lássunk csak egy impozáns magyar gólt! Puskás Czibort szökteti, egy csel, két csel, Kocsis fölugrik, felhőfejes, és benn a csillagok hálójában a fals Hold! Ne hidd, hogy megváltozom! Se-fiú-se-lány Isten dörmög, mert csillagszemű arkangyallal paráználkodik egy ördög: se-fiú-se-lány Isten dörmög. Tetőtől talpig parázna voltam, darazsa minden combnyílásnak. Ne hidd, hogy megváltozom majd holtan, vár Luciferné buján komoltan, ne hidd, hogy megváltozom holtan.