Élet és Irodalom, 1992. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)
1992-07-03 / 27. szám - Gömöri György: Tizenkilencedik (4. oldal)
A Schamschulanyelvi program Mint az köztudott, Schamschula György munkaügyi államtitkár legutóbbi tatabányai bányalátogatásakor a dolgozók aggodalmára vonatkozóan, miszerint mihez kezdjenek, ha elvesztik állásukat, azt válaszolta, hogy a bányászembernek soha nem kell félnie, ha bezár a bánya, akkor menjenek el nyelvet tanulni. A hír olvastán megkerestük a Tatabányai TIT nyelvstúdiót, hogy felkészültek-e a várható rohamra, s hogy van-e elképzelésük a tetemes mennyiségű bányászember nyelvtanítására. Bilszky Gyula külső munkatárs elmondta, hogy felkészülve várják az érdeklődő bányászembereket. Szükség és igény esetén akár földalatti stúdiumokat is vállalnak, amennyiben a bányabiztonsági szolgálat a megfelelő körülményekről gondoskodik. Ez ideig egyetlen bányászember sem jelentkezett nyelvet tanulni. Rossini Szentendrén Póka Balázs főszereplésével július 9-től hat estén csendül fel Rossini operája, A sevillai borbély a szentendrei Fő téren. Az Operaház baritonistája eddig nyolc különböző rendezésben vállalkozott Figaro megszemélyesítésére. Basilio zenemestert Gregor József, Rosinát Ulbrich Andrea, gróf Almavivát Derecskei Zsolt, Bartolo orvost Kenessey Gábor, Berta nevelőnőt pedig Tas Ildikó énekli. Az olasz zeneszerző születésének kétszázadik évében színre kerülő operát Herényi Miklós Gábor rendezi. Karmesterek: Déri András, Oberfrank Géza és Selmeczi György. Állami Ludas Kandúr Bandi magyar hangját, Szuhay Balázst nevezték ki a régi Ludas főszerkesztőjévé. Szuhay azt nyilatkozta, senkit nem távolít el a szerkesztőségből. Ismerve a Ludas tartalmát, ezt az ígéretét minden bizonynyal betartja az MDF-es főszerkesztő. Hozzáfűzte, hogy nem kíván pártvicclapot készíteni és igyekszik sokoldalú humort befogadni. Kár, hogy a Ludas egykori grafikusa ezt már nem várhatta ki, mert néhány napja a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, átszervezés címén kirúgta egy Jeszenszkyt ábrázoló címlaptervéért. A címlapkarikatúrát belső utasításra egy Göncz Árpádot karikírozó grafikára cserélték. Az eset napvilágot látott a Magyar Hírlapban, s a grafikusnak ezt követően mondtak fel. Klerikális futballmeccs Szegedi katolikus papok és a ferences hittudományi főiskola hallgatói, illetve önkormányzati képviselők, újságírók vívtak jótékony célú labdarúgó-mérkőzést szombaton, az újszegedi kisstadionban. Az értesülések szerint ,,mindenki nyert”. Bóbita Legenda övezi az 1961-ben alakult, s a négy évvel későbbi Ki Mit Tud vetélkedőn már első helyezést nyert pécsi Bóbita Bábszínházát. Mára tényleg csak a legenda maradt, hiszen a bábszínészek szinte mind elszerződtek, megváltak színházuktól ez évad végére. Ám a szintén nagyhagyománnyal rendelkező Nemzetközi Felnőtt Bábfesztivált idén is megrendezték, immár kilencedik alkalommal. A bemutató jellegű találkozón, melyet az UNIMA — Nemzetközi Bábművész Szövetség — közreműködésével szerveznek meg háromévente, tizenegy magyar és tíz külföldi együttes mutatott be produkciót két helyszínen, a Pécsi Nemzeti Színházban és a Bóbitában. (Pécsi Tér) hogy az áldás kísérni fogja a Szent Lászlóról elnevezett strandröplabdapályát és jövőre tán még a Grand-Prix sorozat egyik állomása is lehet. Vadászmise Nyírkalász határában, Lóréten tartott vadászmisét a minap a Hubertus Vadásztársaság. A legenda alapja szerint Hubert egy nagypénteki napon folyó vadászat alkalmával olyan szarvasra bukkant, amelynek agancsai közt kereszt volt. Ez a látomás térítette őt igaz útra, amelynek végén a püspökségig jutott. Mint a társaság titkára elmondotta: „Hubertus, a vadászok védőszentje jótékony hatást gyakorolt a Rákóczi Vadásztársaságból kivált 35-ös csoport vadgazdálkodására.” Megjegyzendő, hogy Szent Hubertet egyes európai tájakon a veszettség ellen is segítségül hívják. ,#A tested, zene!" ,,A zene felemeli a kezeimet és játszik velük” — Orsi fogalmazott így, Kokas Klára kilencéves tanítványa, azon boldog gyerekek egyike, akik részt vehettek a világszerte megbecsült pedagógus foglalkozásain. Ezeken helyet kap a zene, a mozgás, a mese, a rajz, improvizációkkal egymásra épülve, egymást kiegészítve. Most felnőtt zenepedagógusok találkozhatnak több nagyszerű művésztanár-társával Tatabányán, ahol ezekben a napokban, június utolsó hetétől július 16- ig kreatív Zenepedagógiai Kurzusokat tart. Gonda János, Apagyi Mária, Lantos Ferenc, Für Éva, Gyémánt László, valamint Szabó Orsolya társaságában, aki „A tested: zene!” címmel tart speciálismozgásórákat a célból,hogy a muzsikus megismerje testének minden, zenét szolgáló mozgásfunkcióját. MUK-díjak A múlt héten kiosztották a Magyar Újságírók Közössége által alapított Petőfi Sándor-díjakat. Első alkalommal hét ember vehette át a kitüntetéseket: Bajor Nagy Ernő (publicista), Szaniszló Ferenc (Panoráma), Sándor György (humoralista), Balaskó Jenő (költő, közíró), Kocsis L. Mihály (publicista), Cs. Nagy Ibolya (könyvkiadói főszerkesztő) és Lőcsei Gabriella (kritikus). Az indokolás szerint a díjazottak azzal tűntek ki a hazai újságírás mezőnyéből, hogy 1. tevékenységük során a tisztességes, igaz közszolgálatot állították szakmai hitvallásuk alapkövének, 2. végig tisztában voltak a leírt szó kettős természetével, 3. ennek a kettős természetnek a léleképítő erejét fogták szolgálatra és 4. felismerték az igazságban rejlő tág összefüggések nagyobb értékét a valóság sekélyesebb szemléletmódjával szemben. A ceremónia végén a díjazottak nevében Bajor Nagy Ernő köszönte meg barátainak a kitüntetéseket, majd a többi között elmondta, hogy ha van sajtószabadság, akkor a mostani elesett állapotából feltápászkodhat az ipar és a természet rendje szerint kivirágozhat a mezőgazdaság. Hétfői információnk szerint a sajtószabadság ünnepét követő napokban a hazai ipar hatékonysági mutatói negyvenhét százalékkal szökkentek a magasba, a gazdaságtalan bányák jövesztés nélkül kezdték okádni a szenet, a költségvetési hiány hirtelen 14 forintra apadt, a földeken pedig egyszerűen minden kivirágzott, ami él és mozog, és ez most már így is fog maradni. Drámapályázat Kolozsváron december elején ünneplik az erdélyi magyar színjátszás kétszázadik évfordulóját. Erre az alkalomra a kolozsvári Magyar Színház, illetve az ünnepségek Emlékbizottsága nyílt és meghívásos drámapályázatot hirdetett minden tematikai vagy műfaji megkötöttség nélkül. A pályázatra harmincöt mű érkezett. A bírálóbizottság (Gálfalvy Zsolt, a Hét főszerkesztője, Markó Béla, a Látó főszerkesztője, Nánay István kritikus, Páll Árpád kritikus, Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja, Tompa Gábor, a kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője és Visky András, a kolozsvári Magyar Színház dramaturgja) végül is megosztott fődíjat ítélt Márton László A nagyratörő és Tolnai Ottó Könyökkanyar című drámájának, s további három művet — Zalán Tibor Beiiz úr hazamegy, ha . . ., Palocsay Zsigmond Hét bükklevél és Csíki László A hely szellemei — tartott díjazásra alkalmasnak. A két fődíjas alkotást a kolozsvári Magyar Színház bemutatja, s a zsűri javasolta, hogy a kettő közül Márton Lászlóét tűzzék műsorra az ünnepségsorozat zárónapján. Felszentelték a strandröplabdapályát A múlt hét végén rekkenő hőségben, az ábrahámhegyi plébános áldó szavaival avatták fel a magyar tenger első strandröplabdapályáját. Az eseményre még a vízből is kimászó üdülővendégek az apát úr áldását követően két női és három férfi páros részvételével bemutató mérkőzéseket tekintettek meg. Minden remény megvan arra. Tizenkilencedik Érdekes táblázatot közölt nemrégiben az egyik angol hetilap. Ez a táblázat egy jelentésen alapul, amit az Egyesült Nemzetek megbízásából végzett egy munkacsoport. A vizsgálat célja az volt, hogy fölmérje egyes országok ,,életminőségét” olyan mutatók alapján, mint a nemzeti jövedelem, az oktatás színvonala, a lakáskörülmények, a lakosság várható életkora, az öngyilkossági arányszám és az analfabétizmus, hogy csak néhányat említsünk. Nem tudni, az egyes mutatókat miként pontozták, tehát hogy mondjuk az egy főre jutó hűtőszekrények száma hogyan aránylott a betöréses lopásokhoz, illetve a gépkocsitulajdonosok száma a levegő ólomtartalmához. A munkacsoport mindenesetre rangsorba állította az európai országokat, szám szerint huszonhetet (egynek számítva a FÁK-at, vagyis a volt szovjeteket és ugyancsak egynek az időközben darabokra hullott Jugoszláviát). Ami az eredményt illeti, az csak nagyjából felel meg várakozásainknak. Nem lepett meg, hogy a legjobb európai életminőséget a kutatók Skandináviában találták, bár nem hiszem, hogy sokan gondolták volna: egész Európából — Norvégiában a legjobb élni. Svájc a második helyre került és Svédország csak harmadikra — talán az öngyilkosságok magas száma miatt? Az Egyesült Királyság, vagyis Anglia, ahol hétköznapjaim többségét töltöm, szintén jó helyen végzett — hatodik a listán. No és Magyarország? Nem csigázom tovább a felizgatott kedélyeket: tizenkilencedik helyen végeztünk életminőségileg. Nem túl rossz, de lehetne jobb is. Olyan fölfelé törekvő jó NB II-es ország ez, kérem tisztelettel, egy nyúlfarknyival Csehszlovákia után és egy lehelettel Lengyelország előtt. Ausztria? A sógorok messze előttünk járnak. Sőt még Görögország is jobb helyezést kapott, vajon miért? Talán az öngyilkossági mutatónk ... az alkoholizmus ... vagy hogy a magyar média nem járul hozzá az emberek jó közérzetének a fönntartásához . .. Behozni és elhagyni Görögországot — milyen izgalmas, milyen lelkesítő ez a távlat! De nem hiszem, hogy a közeljövőben sikerülne. Bár a rendszerváltás egyes rétegeknek jobb érvényesülési lehetőséget adott, amennyire én látom, az élet minősége Magyarországon — az átlagembert, illetve a többséget tekintve — inkább romlik, mint javul. Bár még mindig vannak fokozatok a rossz és a még roszszabb között, Magyarországon inkább csak szócsatákat vívnak a parlamentben és a Parlament előtt, az erőszak még nem vált nemzeti erénnyé. A társadalmi feszültségek megoldására használt erőszak pedig általában nem javítja az élet minőségét. Ja igen, a lista utolsó — huszonhetedik — helyén Románia áll, Albánia mögött. Gömöri György t . HÍROLDAL Paul McCartney oratóriuma Vélhetően önéletrajzi elemeket felhasználva írta Paul McCartney nyolctételes oratóriumát. A klasszikus és romantikus hangzásokat felhasználó alkotás egy kisfiúról szól, aki az 1942-es német bombatámadás alatt született. Shanty — a természetesen liverpooli kisfiú — életútját dolgozza fel a Beatles egykori slágergyáros. Nyolc tételben megismerhetjük a serdülőkor szorongásait, az iskolai éveket, a szüleihez fűződő kapcsolatát, az apja halála okozta megrendülést és szerelme születését, Mary Dee-vel. Az angol nyelvű előadás július 5-én és 7-én, este 9 órakor kezdődik a margitszigeti szabadtéri színpadon. Szólisták: Pitti Katalin, Takács Tamara, Daróczy Tamás és Begányi Ferenc. MÁSHOL — Nemes Nagy Ágnesre emlékeztek Szabadkán a Szabadegyetem dísztermében. Az emlékesten a költőnőről elnevezett szavalóverseny díjazottjai léptek fel. Bevezetőt mondott Krekity Olga előadóművész. (Magyar Szó) — Alakuló közgyűlése lesz július 11 -én a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetségnek a szenttamási (Srbobran) képviselő-testület nagytermében. Várják mindazon vajdasági egyesületek, intézmények és szervezetek képviselőit, amelyek rendes tevékenységük keretében magyar kultúrával (is) foglalkoznak. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség intézőbizottsága felhívja a külföldön működő (bejegyzett) vajdasági magyar művelődési egyesületeket, amelyek tagjai kívánnak lenni a VMMSZ-nek, hogy július 10-ig jelentkezzenek az alábbi címen: Arany János Magyar Művelődési Egyesület (Fazekas János) 21 480 Srbobran (Szenttamás), Politova 44. Telefon: 021 730 115. (Magyar Szó) — A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya június 21-én járási dal- és táncünnepélyt rendezett Kolonban. A műsorban a járás legjobb gyermekcsoportjai, a magyar tanítási nyelvű alapiskolák, a Tátika verseny győztesei és a Garabonciás táncegyüttes mutatkozott be. Felnőtt folklór- és tánccsoportok is felléptek. (Új Szó) — A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya, a Rákóczi Szövetség Győr-Moson-Soproni Szervezete, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet, a Dunaszerdahelyi Területi Kulturális Központ, valamint a Csemadok Pozsony Városi, Pozsony Járási és Galántai Területi Választmányainak társrendezésében június 21-én Csemadok kulturális ünnepélyt és szövetkezeti napot rendeztek a bősi parkban. A többi közt felléptek a Tavaszi szél országos seregszemle legjobb felnőtt és gyermek népdalkörei, citerazenekarai, szólistái, a somorjai Csalló Népművészeti Együttes és a dunaszerdahelyi Csallóközi Dal- és Táncegyüttes. (Új Szó) — A Csemadok Komáromi Területi Választmánya Örsújfalun rendezte meg a XXX. Járási Dal- és Táncünnepélyt. A műsorban fellépett a Komáromi Hajós és Dunai táncegyüttes, valamint a Kolompos együttes Budapestről. Az érdeklődők könyv-, hanglemez-, és kirakodóvásárt is megtekinthettek. (Új Szó) — A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság emléktábla-avatási ünnepséget rendezett Mikolán Gellért Sándor költő tiszteletére. A márványtáblát annak az iskolának a falán helyezték el, amelyben a költő 1948—1977 között tanított. (Romániai Magyar 1992. JÚLIUS 3.