Élet és Irodalom, 1992. július-december (36. évfolyam, 27-53. szám)

1992-07-03 / 27. szám - Gömöri György: Tizenkilencedik (4. oldal)

A Schamschula­­nyelvi program Mint az köztudott, Schamschu­­la György munkaügyi államtit­kár legutóbbi tatabányai bá­nyalátogatásakor a dolgozók ag­godalmára vonatkozóan, misze­rint mihez kezdjenek, ha el­vesztik állásukat, azt válaszolta, hogy a bányászembernek soha nem kell félnie, ha bezár a bá­nya, akkor menjenek el nyel­vet tanulni. A hír olvastán megkerestük a Tatabányai TIT nyelvstúdiót, hogy felkészültek-e a várható rohamra, s hogy van-e elképze­lésük a tetemes mennyiségű bá­nyászember nyelvtanítására. Bilszky Gyula külső munkatárs elmondta, hogy felkészülve vár­ják az érdeklődő bányászembe­reket. Szükség és igény esetén akár földalatti stúdiumokat is vállalnak, amennyiben a bánya­­biztonsági szolgálat a megfelelő körülményekről gondoskodik. Ez ideig egyetlen bányászember sem jelentkezett nyelvet tanulni. Rossini Szentendrén Póka Balázs főszereplésével július 9-től hat estén csendül fel Rossini operája, A sevillai bor­bély a szentendrei Fő téren. Az Operaház baritonistája eddig nyolc különböző rendezésben vállalkozott Figaro megszemé­lyesítésére. Basilio zenemestert Gregor József, Rosinát Ulbrich Andrea, gróf Almavivát Derecs­kei Zsolt, Bartolo orvost Kenes­­sey Gábor, Berta nevelőnőt pedig Tas Ildikó énekli. Az olasz zene­szerző születésének kétszázadik évében színre kerülő operát He­rényi Miklós Gábor rendezi. Karmesterek: Déri András, Oberfrank Géza és Selmeczi György. Állami Ludas Kandúr Bandi magyar hang­ját, Szuhay Balázst nevezték ki a régi Ludas főszerkesztőjévé. Szuhay azt nyilatkozta, senkit nem távolít el a szerkesztőség­ből. Ismerve a Ludas tartalmát, ezt az ígéretét minden bizony­nyal betartja az MDF-es főszer­kesztő. Hozzáfűzte, hogy nem kí­ván pártvicclapot készíteni és igyekszik sokoldalú humort be­fogadni. Kár, hogy a Ludas egy­kori grafikusa ezt már nem vár­hatta ki, mert néhány napja a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója, átszervezés címén kirúgta egy Jeszenszkyt ábrázoló címlapter­véért. A címlapkarikatúrát belső utasításra egy Göncz Árpádot karikírozó grafikára cserélték. Az eset napvilágot látott a Ma­gyar Hírlapban, s a grafikus­nak ezt követően mondtak fel. Klerikális futballmeccs Szegedi katolikus papok és a ferences hittudományi főiskola hallgatói, illetve önkormányzati képviselők, újságírók vívtak jó­tékony célú labdarúgó-mérkőzést szombaton, az újszegedi kisstadi­onban. Az értesülések szerint ,,mindenki nyert”. Bóbita Legenda övezi az 1961-ben alakult, s a négy évvel későbbi Ki Mit Tud vetélkedőn már első helyezést nyert pécsi Bóbita Bábszínházát. Mára tényleg csak a legenda maradt, hiszen a báb­színészek szinte mind elszerződ­tek, megváltak színházuktól ez évad végére. Ám a szintén nagy­­hagyománnyal rendelkező Nem­zetközi Felnőtt Bábfesztivált idén is megrendezték, immár ki­lencedik alkalommal. A bemuta­tó jellegű találkozón, melyet az UNIMA — Nemzetközi Bábmű­vész Szövetség — közreműködé­sével szerveznek meg három­évente, tizenegy magyar és tíz külföldi együttes mutatott be produkciót két helyszínen, a Pé­csi Nemzeti Színházban és a Bó­bitában. (Pécsi Tér) hogy az áldás kísérni fogja a Szent Lászlóról elnevezett strandröplabdapályát és jövőre tán még a Grand-Prix sorozat egyik állomása is lehet. Vadászmise Nyírkalász határában, Lóréten tartott vadászmisét a minap a Hubertus Vadásztársaság. A le­genda alapja szerint Hubert egy nagypénteki napon folyó vadá­szat alkalmával olyan szarvasra bukkant, amelynek agancsai közt kereszt volt. Ez a látomás térí­tette őt igaz útra, amelynek vé­gén a püspökségig jutott. Mint a társaság titkára elmondotta: „Hubertus, a vadászok védő­­szentje jótékony hatást gyako­rolt a Rákóczi Vadásztársaságból kivált 35-ös csoport vadgazdál­kodására.” Megjegyzendő, hogy Szent Hubertet egyes európai tá­jakon a veszettség ellen is segít­ségül hívják. ,#A tested, zene!" ,,A zene felemeli a kezeimet és játszik velük” — Orsi fogalma­zott így, Kokas Klára kilencéves tanítványa, azon boldog gyere­kek egyike, akik részt vehettek a világszerte megbecsült peda­gógus foglalkozásain. Ezeken helyet kap a zene, a mozgás, a mese, a rajz, improvizációkkal egymásra épülve, egymást ki­egészítve. Most felnőtt zenepedagógusok találkozhatnak több nagyszerű művésztanár-társával Tatabá­nyán, ahol ezekben a napokban, június utolsó hetétől július 16- ig kreatív Zenepedagógiai Kur­zusokat tart. Gonda János, Apa­­gyi Mária, Lantos Ferenc, Für Éva, Gyémánt László, valamint Szabó Orsolya társaságában, aki „A tested: zene!” címmel tart­ speciális­­mozgásórákat a célból,­­hogy a muzsikus megismerje tes­tének minden, zenét szolgáló mozgásfunkcióját. MUK-díjak A múlt héten kiosztották a Magyar Újságírók Közössége ál­tal alapított Petőfi Sándor-díja­­kat. Első alkalommal hét ember vehette át a kitüntetéseket: Ba­jor Nagy Ernő (publicista), Sza­­niszló Ferenc (Panoráma), Sán­dor György (humoralista), Ba­­laskó Jenő (költő, közíró), Ko­csis L. Mihály (publicista), Cs. Nagy Ibolya (könyvkiadói fő­­szerkesztő) és Lőcsei Gabriella (kritikus). Az indokolás szerint a díja­zottak azzal tűntek ki a hazai újságírás mezőnyéből, hogy 1. tevékenységük során a tisz­tességes, igaz közszolgálatot ál­lították szakmai hitvallásuk alap­kövének, 2. végig tisztában voltak a le­írt szó kettős természetével, 3. ennek a kettős természet­nek a léleképítő erejét fogták szolgálatra és 4. felismerték az igazságban rejlő tág összefüggések nagyobb értékét a valóság sekélyesebb szemléletmódjával szemben. A ceremónia végén a díjazot­tak nevében Bajor Nagy Ernő köszönte meg barátainak a ki­tüntetéseket, majd a többi kö­zött elmondta, hogy ha van saj­tószabadság, akkor a mostani el­esett állapotából feltápászkodhat az ipar és a természet rendje szerint kivirágozhat a mezőgaz­daság. Hétfői információnk szerint a sajtószabadság ünnepét követő napokban a hazai ipar hatékony­­sági mutatói negyvenhét száza­lékkal szökkentek a magasba, a gazdaságtalan bányák jövesztés nélkül kezdték okádni a szenet, a költségvetési hiány hirtelen 14 forintra apadt, a földeken pe­dig egyszerűen minden kivirág­zott, ami él és mozog, és ez most már így is fog maradni. Drámapályázat Kolozsváron december elején ünneplik az erdélyi magyar szín­játszás kétszázadik évfordulóját. Erre az alkalomra a kolozsvári Magyar Színház, illetve az ün­nepségek Emlékbizottsága nyílt és meghívásos drámapályázatot hirdetett minden tematikai vagy műfaji megkötöttség nélkül. A pályázatra harmincöt mű érke­zett. A bírálóbizottság (Gálfalvy Zsolt, a Hét főszerkesztője, Mar­kó Béla, a Látó főszerkesztője, Nánay István kritikus, Páll Ár­pád kritikus, Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja, Tompa Gábor, a kolozsvári Magyar Színház igazgató-főrendezője és Visky András, a kolozsvári Ma­gyar Színház dramaturgja) végül is megosztott fődíjat ítélt Már­ton László A nagyratörő és Tol­nai Ottó Könyökkanyar című drámájának, s további három művet — Zalán Tibor Beiiz úr hazamegy, ha . . ., Palocsay Zsigmond Hét bükklevél és Csí­ki László A hely szellemei — tartott díjazásra alkalmasnak. A két fődíjas alkotást a kolozsvá­ri Magyar Színház bemutatja, s a zsűri javasolta, hogy a kettő közül Márton Lászlóét tűzzék műsorra az ünnepségsorozat zá­rónapján. Felszentelték a strand­röplabdapályát A múlt hét végén rekkenő hő­ségben, az ábrahámhegyi plébá­nos áldó szavaival avatták fel a magyar tenger első strandröp­labdapályáját. Az eseményre még a vízből is kimászó üdülő­vendégek az apát úr áldását kö­vetően két női és három férfi páros részvételével bemutató mérkőzéseket tekintettek meg. Minden remény megvan arra. Tizenkilencedik Érdekes táblázatot közölt nem­régiben az egyik angol hetilap. Ez a táblázat egy jelentésen ala­pul, amit az Egyesült Nemzetek megbízásából végzett egy mun­kacsoport. A vizsgálat célja az volt, hogy fölmérje egyes orszá­gok ,,életminőségét” olyan muta­tók alapján, mint a nemzeti jö­vedelem, az oktatás színvonala, a lakáskörülmények, a lakosság várható életkora, az öngyilkos­­sági arányszám és az analfabé­tizmus, hogy csak néhányat em­lítsünk. Nem tudni, az egyes mu­tatókat miként pontozták, tehát hogy mondjuk az egy főre jutó hűtőszekrények száma hogyan aránylott a betöréses lopásokhoz, illetve a gépkocsitulajdonosok száma a levegő ólomtartalmá­hoz. A munkacsoport minden­esetre rangsorba állította az európai országokat, szám szerint huszonhetet (egynek számítva a FÁK-at, vagyis a volt szovjete­ket és ugyancsak egynek az idő­közben darabokra hullott Jugo­szláviát). Ami az eredményt illeti, az csak nagyjából felel meg vára­kozásainknak. Nem lepett meg, hogy a legjobb európai életmi­nőséget a kutatók Skandináviá­ban találták, bár nem hiszem, hogy sokan gondolták volna: egész Európából — Norvégiában a legjobb élni. Svájc a második helyre került és Svédország csak harmadikra — talán az öngyil­kosságok magas száma miatt? Az Egyesült Királyság, vagyis Ang­lia, ahol hétköznapjaim többsé­gét töltöm, szintén jó helyen végzett — hatodik a listán. No és Magyarország? Nem csigázom tovább a feliz­gatott kedélyeket: tizenkilence­dik helyen végeztünk életminő­­ségileg. Nem túl rossz, de lehet­ne jobb is. Olyan fölfelé törekvő jó NB II-es ország ez, kérem tisz­telettel, egy nyúlfarknyival Cseh­szlovákia után és egy lehelettel Lengyelország előtt. Ausztria? A sógorok messze előttünk járnak. Sőt még Görögország is jobb he­lyezést kapott, vajon miért? Ta­lán az öngyilkossági muta­tónk ... az alkoholizmus ... vagy hogy a magyar média nem járul hozzá az emberek jó közérzeté­nek a fönntartásához . .. Behozni és elhagyni Görögor­szágot — milyen izgalmas, mi­lyen lelkesítő ez a távlat! De nem hiszem, hogy a közeljövő­ben sikerülne. Bár a rendszer­­váltás egyes rétegeknek jobb ér­vényesülési lehetőséget adott, amennyire én látom, az élet mi­nősége Magyarországon — az át­lagembert, illetve a többséget tekintve — inkább romlik, mint javul. Bár még mindig vannak fokozatok a rossz és a még rosz­­szabb között, Magyarországon in­kább csak szócsatákat vívnak a parlamentben és a Parlament előtt, az erőszak még nem vált nemzeti erénnyé. A társadalmi feszültségek megoldására hasz­nált erőszak pedig általában nem javítja az élet minőségét. Ja igen, a lista utolsó — hu­­szonhetedik — helyén Románia áll, Albánia mögött. Gömöri György t . HÍROLDAL Paul McCartney oratóriuma Vélhetően önéletrajzi eleme­ket felhasználva írta Paul McCartney nyolctételes orató­riumát. A klasszikus és roman­tikus hangzásokat felhasználó alkotás egy kisfiúról szól, aki az 1942-es német bombatámadás alatt született. Shanty — a ter­mészetesen liverpooli kisfiú — életútját dolgozza fel a Beatles egykori slágergyáros. Nyolc té­telben megismerhetjük a serdü­lőkor szorongásait, az iskolai éveket, a szüleihez fűződő kap­csolatát, az apja halála okozta megrendülést és szerelme szüle­tését, Mary Dee-vel. Az angol nyelvű előadás jú­lius 5-én és 7-én, este 9 órakor kezdődik a margitszigeti szabad­téri színpadon. Szólisták: Pitti Katalin, Takács Tamara, Daró­­czy Tamás és Begányi Ferenc. MÁSHOL — Nemes Nagy Ágnes­re emlékeztek Szabadkán a Szabadegyetem díszter­mében. Az emlékesten a költőnőről elnevezett sza­­valóverseny díjazottjai lép­tek fel. Bevezetőt mondott K­rekity Olga előadómű­vész. (Magyar Szó) — Alakuló közgyűlése lesz július 11 -én a Vajda­sági Magyar Művelődési Szövetségnek a szenttamá­si (Srbobran) képviselő-tes­tület nagytermében. Vár­ják mindazon vajdasági egyesületek, intézmények és szervezetek képviselőit, amelyek rendes tevékeny­ségük keretében magyar kultúrával (is) foglalkoz­nak. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség inté­zőbizottsága felhívja a kül­földön működő (bejegyzett) vajdasági magyar művelő­dési egyesületeket, amelyek tagjai kívánnak lenni a VMMSZ-nek, hogy július 10-ig jelentkezzenek az alábbi címen: Arany János Magyar Művelődési Egye­sület (Fazekas János) 21 480 Srbobran (Szentta­más), Politova 44. Telefon: 021 730 115. (Magyar Szó) — A Csemadok Nyitrai Területi Választmánya jú­nius 21-én járási dal- és táncünnepélyt rendezett Kolonban. A műsorban a járás legjobb gyermekcso­portjai, a magyar tanítási nyelvű alapiskolák, a Táti­ka verseny győztesei és a Garabonciás táncegyüttes mutatkozott be. Felnőtt folklór- és tánccsoportok is felléptek. (Új Szó) — A Csemadok Duna­szerdahelyi Területi Vá­lasztmánya, a Rákóczi Szö­vetség Győr-Moson-Sopro­­ni Szervezete, a Jednota Fogyasztási Szövetkezet, a Dunaszerdahelyi Területi Kulturális Központ, vala­mint a Csemadok Pozsony Városi, Pozsony Járási és Galántai Területi Választ­mányainak társrendezésé­ben június 21-én Csemadok kulturális ünnepélyt és szövetkezeti napot rendez­tek a bősi parkban. A töb­bi közt felléptek a Tavaszi szél országos seregszemle legjobb felnőtt és gyermek népdalkörei, citerazeneka­­rai, szólistái, a somorjai Csalló Népművészeti Együttes és a dunaszerda­helyi Csallóközi Dal- és Táncegyüttes. (Új Szó) — A Csemadok Komáro­mi Területi Választmánya Örsújfalun rendezte meg a XXX. Járási Dal- és Tánc­ünnepélyt. A műsorban fellépett a Komáromi Ha­jós és Dunai táncegyüttes, valamint a Kolompos együttes Budapestről. Az érdeklődők könyv-, hang­lemez-, és kirakodóvásárt is megtekinthettek. (Új Szó) — A Kelemen Lajos Mű­emlékvédő Társaság em­léktábla-avatási ünnepsé­get rendezett Mikolán Gel­lért Sándor költő tisztele­tére. A márványtáblát an­nak az iskolának a falán helyezték el, amelyben a költő 1948—1977 között ta­nított. (Romániai Magyar 1992. JÚLIUS 3.

Next