Élet és Irodalom, 1994. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 2. szám - dr. Petrányi Győző: Véradás • visszhang • -erro-: Magánéletünket és vérünket, ÉS, 46. szám (2. oldal) - Csiki László: Írásbeliség • visszhang • Szitányi György elemzése a Márnap c. hangjátékról, ÉS december 3. (2. oldal) - Rajczy Lajos: Felebarátian egy szamizdatosról • visszhang • Szamizdat Kasza Lászlónak, ÉS december 10. (2. oldal) - Sarusi Mihály: Helyesbítésként a Vagabundkorzóról • visszhang • „Hun, ki. Manhattani levelek a Kastély-szőllőkbe” Élet és Irodalom, karácsonyi szám (2. oldal)

Véradás Az —­erro — szignóval megje­lent (ÉS, 46. szám, Magánéletün­ket és vérünket) glossza szerzője megtisztelt minket azzal, hogy a kéziratot teljes névvel és címmel megküldte intézetünknek. A glossza azért hoz minket ne­héz helyzetbe, mert állításai hi­hető cáfolatához a lap vélhető terjedelmi korlátait meghaladó mennyiségben kellene doku­mentumokat bemutatni. A kifo­gásolt kérdőívet a szerkesztő­ségnek mellékeljük, belátásukra bízva annak ismertetését. A glossza első szakaszában az író egyaránt kifogásolja magát a vizeletvizsgálatot, de annak el­hagyását is. Melyiket tegyük? Miért hagyjuk el? Nem azért, mert drága. Az író is utal rá egyébként, hogy sokszor kényel­metlen, és nem is mindenhol megvalósítható. Negyven évvel ezelőtt, amikor elődeink beve­zették, nem volt más eszköz a fertőző májgyulladás vérrel való átviteli veszélyének csökkenté­sére. Azóta immáron három kü­lönböző, a vizeletvizsgálatnál sokkal hatékonyabb (viszont meglehetősen drága) módszert alkalmaztunk azzal az ered­ménnyel, hogy ezres nagyság­renddel csökkent az átvitt fertő­zések száma. A vizeletvizsgálat viszont a cukorbaj kimutatására már csak annak súlyosabb stádi­umában alkalmas. A korai, csak kismértékű vércukoremelkedés­­sel járó szakaszban a célzott ki­kérdezés és az azt követő vércu­­kor-meghatározás érzékenyebb és megbízhatóbb módszer. A kérdőív: A véradás önkéntes, a véradó önként vállalja az ado­mányozást, és az adomány sajá­tos jellegéből adódóan azt is, hogy annak feltételei vannak. Magától értetődőnek tűnik, hogy az önkéntesség fogalmába az egészségi állapotra vonatkozó kérdések megválaszolása is be­letartozik. Több évszázados or­vosi tapasztalat, hogy a megfele­lő kikérdezés adja a legtöbb támpontot az egészségi állapot megítéléséhez. A kérdőív nem helyettesíti, hanem kiegészíti a dicsért pálcika (vonal) kód alkal­mazását. A szerző bizonyára em­lékszik rá, hogy azt ő is felra­gasztotta. A feltétlen őszintesé­get csak kérjük, nem szólítunk fel rá. „Kérjük feltétlen őszinte­ségét." Mi önkéntes tájékozta­tást kérünk, és az adott informá­ciót hagyományainkhoz és a tör­vényeknek megfelelően orvosi titokként kezeltük mindig is, a jövőben is azt fogjuk tenni. Az alkalmazott technológia és mód­szertan ezt egyértelműen lehető­vé teszi. Egyébként a kérdőíven magán sincs utalás az aláírásra. Ha bármely munkatársunk bár­mikor megsértette volna ezen kötelezettséget, akkor értenénk a glosszát. A véradónak nem kötelessége tudni, de tény, hogy a vérrel átvi­hető fertőző betegségek nem kis hányada szexuális úton terjed. A rákérdezés célja ezek minden le­hetséges módon történő tudato­sítása és az önkéntes, őszinte válaszokban bízva a veszély csökkentése a laboratóriumi vizsgálatokon is túl. Elfogadjuk a kritikát, hogy ezeket a kérdé­seket a leírtnál jobban is meg le­het fogalmazni. Köszönettel ve­szünk minden konkrét javasla­tot, amely egyformán szól és ért­hető a húszéves katona, a har­mincéves gépkocsivezető, a negyvenéves földműves, az öt­venéves professzor és a hatvan­éves tisztviselő számára. dr. Petrányi Győző akadémikus, főigazgató Írásbeliség Az ÉS december 3-ai számá­ban Szitányi György szívem sze­rint való elemzést közölt Másnap című hangjátékomról. Ennek eredeti fogalmazványa, a rádiós bemutatót követően olvasható is (lett volna) a Kortárs novemberi számában. Tény, hogy a Székely­földön játszódik, 1968 augusztu­sában* De van egy kis kutya, elásva. Szitányi céloz holmi szövegem­ben szereplő, „jó román atyafi­akra" (noha én nem emlegettem így hajdani nemzeti többsége­met), mégpedig azért, „nehogy megfeledkezzünk a Szklabonyán született magyar író szülőföldjé­ről". A mikszáthi hivatkozás kissé félrecsúszott, emiatt úgy néz ki, mintha a kritikus az én erdélyi szülővárosomat költöztetné át Felvidékre, ráadásul a románok­kal együtt. Ami már nem pusztán stílusvétség (lenne)... A biztonság kedvéért megnéz­tem magam három lexikonban is: egyöntetűen állítják, hogy Sepsiszentgyörgyön születtem, és nevemet nem y-nal írják (még a műsorújságokban sem). A többit köszönöm. Csíki László Felebarátian egy szamizdatosról Néhány héttel ezelőtt a Fészek Klubban tartották azt a megem- NAPI 1135 Budapest, Csata u. 32. Tel.: 120-8062, 149-0305 Fax: 140-8111 ÁLLANDÓ MELLÉKLETEINK: IP Ak*pikc®k NAPI Szolgáltató* PihezsőNAPI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP lékezést, amely az SZDSZ ötödik születésnapján szervezett ren­dezvénysorozat része, és amely­nek célja az egykori szamizdat eltemetése volt. Ez a rendezvény adta az ÉS december 10-ei számában a Ha­raszti Miklóssal készült interjú apropóját. (Szamizdat Kasza Lászlónak.) Haraszti Miklós a tőle megszokott szimpatikus hangon beszél arról, hogy ho­gyan működött a Beszélő szer­kesztősége, miért érezhette ma­gát szabadabbnak a magyar szamizdat irodalom, a lengyelnél és az orosznál. Említést tesz Demszky Gábor saját szamizdat­­járól, a Hírmondóról is, Kasza Lászlónak címzett beszéde kap­csán a szamizdatról, mint mű­fajról. Sajnos azonban ő is elfe­lejtett valamit, pontosabban va­lakit, aki egyébként más szamiz­­dat-visszaemlékezésekből is rendszeresen kimarad. Ennek lehet oka az abszolút értelem­ben vett plebejus perifériára szorultság, a mindenáron való függetlenséget és különállósá­got kereső attitűd, de lehet az is, hogy a legitim ellenzékiség státusa bizonyos szempontból amnéziát idézett elő az egykori demokratikus ellenzék szamiz­­datos köreiben. Arról az ember­ről nem beszél ma senki, akinek lakása padlóját nagyon sokszor taposta rendőrcsizma akkor, amikor a mai hatalmi elit embe­rei jól fizető állami hivatalokban „készültek" a rendszerváltásra, és aki 1986-tól egészen 1992-ig szerkesztette a Demokratát. Ilyenkor, karácsony táján, ami­kor az ember önkéntes számve­tést készít, létező vagy nem lé­tező lelkiismeretével szembesül, már csak felebaráti szeretetből is meg kellett volna emlékezni Nagy Jenőről is. Rajczy Lajos Helyesbítésként a Vagabundkorzóról A mai zaklatott világban a be­tűhibát már szóvá sem teszi a tollforgató, fölös gondolatjelért s egyéb, esetleg hiányzó írásje­lért sem szól az ember; még azt is elnézi (legalábbis a magamfaj­ta), ha — mint jelen esetben — a nyomdai ördög jóvoltából a „A Vagabundkorzó IV. könyvéből" helyett hatodikra fordul a dolog (ez még a magabízásomat is nö­velheti, hisz vehetném úgy; e jóslat szerint megérem a hatodik kötetet is, s az további harminc munkás évet ígér), s még az sem bőszít föl, ha a „Hazát" „hát"-ra kurtul (mint a most említendő ÉS-beli levélközlés negyedik ha­sábjának alsó fertályán), ám hogy Hitel helyett „Hitler" sza­kadjon ki a betűszedő marká­ból... Való, több a soknál. A ka­rácsonyi Élet és Irodalom 24-25- dik oldalán megjelent „Hun, ki" című („Manhattani levelek a Kastély-szellőkbe") alcímű írás harmadik hasábjának alján kö­vetkezett be ez a kapitális Hitel­­telenítés. Sajnálattal: Sarusi Mihály MEGRENDELŐLAP Alulírott, megrendelem az Élet és Irodalom című hetilapot................példányban. Az előfizetési díjat (egy évre 2.160 forint, fél évre 1.080 forint, negyedévre 540 forint, egy hónapra 180 forint) a nyugtával jelentkező kézbesítőnél fizetem be. Név:......................................................... Cím:......................................................... A megrendelőlapot az alábbi címre kérjük feladni: Vidéken Postahivatal, helyben, Budapesten bérmentesítés nélküli borítékban Postaigazgatóság Hírlaposztály, 1360 1994. JANUÁR 14. ÉLET ÉS IRODALOM Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettesek: DIPPOLD PÁL VÁNCSA ISTVÁN Főmunkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEZEI ANDRÁS ORAVECZ IMRE Rovatok és fogadóórák: Grafika, információ: SZIKSZAI KÁROLY kedd 10.12 Műbírálat: CSAJKA GÁBOR CYPRIAN péntek 10—13 Könyvkritika: ΒΑΤΑ IMRE hétfő 10—13 Széppróza: SZÉKY JÁNOS csütörtök 10—13 Vers: LADIK KATALIN szerda 10—13 Kulturális közélet: NAGY N. PÉTER csütörtök 10—11 Index: 25­14 HU­ ISSN 0424-8848 Kiadó és szerkesztőség: 1054 Budapest, Széchenyi utca 1 Telefon: 111-3221, 153-3590, 153-3122 Fax: 111-1087 Kiadja: Élet és Irodalom Kft. Felelős kiadó: Kovács Zoltán ügyvezető igazgató Telefon: 153-3122 Hirdetésfelvétel: Budapest V., Széchenyi utca 1. Tel.: 153-3122 Fax: 111-1087 Lapterjesztés: BARANYI ÉS TSA. Kft. 1062 Budapest, Bajza u. 68. Telefon: 153-2755, 112-2212, 112-6092, 132-7514 (fax is) Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, Lehel u. 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-986336 Postabank Rt. 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: egy évre 1752 Ft fél évre 876 Ft, negyedévre 438 Ft, 1 hónapra 146 Ft. Nyomdai előkészítés: PBS Design Nyomtatás: Marquard Színes Nyomda Kft. Felelős vezető: Bartha Tamás ügyvezető igazgató Alap a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Soros Alapítvány támogatásával készült Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. /

Next