Élet és Irodalom, 1994. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1994-07-01 / 26. szám - Kertész Ákos: Csolnak, korcsoma - sajnos már a múlté • visszhang • (esti) (2. oldal) - Sík Csaba: A „charmant garcon” • visszhang • Bodri Ferenc: A világ legkedvesebb embere volt…, ÉS, 1994. máj. 27. (2. oldal) - Kőrössi P. József: Bozsik József gyakorlótér - 2. Ártánd • visszhang • Kőrössi P. József: Bozsik József gyakorlótér. ÉS, 1994. június 24. (2. oldal) - Sugár András: Sorry III. • visszhang (2. oldal) - Gaskó Dénes: Megbékélve • visszhang • Könczöl Csaba: Egy évforduló elé. ÉS, 24. sz. (2. oldal)

Csolnak, korcsoma — sajnos már a múlté (esti) tudja, hogy szeretem, becsülöm. Olykor idézem is: ez nálam a legnagyobb tisztelet je­le. Mégis... Bár magam is fájlalom: kor­csoma nincs már. Csak kocsma, italbolt, dühöngő. Csolnak sincs. Van ezzel szemben csónak, la­dik, boci. Aztán vannak különfé­le járművek — úszművek — a folyókon, úgymint kiel, skiff, ka­jak, kenu; mindezek verseny- és túra változatban. Mint egykori kiellel túrázó vadevezős, vala­mint egy ifjúsági Európa bajnok­ságon aranyérmet nyert kenus gyermek atyja, úgy érzem el kell mondanom: fáj (nekünk)...vagyis sértő ez a csalnak. A föntebb föl­sorolt vízi járművek ugyanis mind: „hajók"! És keményen kell evezni bennük, egyedül is, töb­­bedmagunkkal is. Ezt a gályarabságot — igaz — a folyók bolondjai szabadon vá­lasztják maguknak. A kiélés, skiffes, kajakos, ke­nus és egyéb őrültek nevében, tisztelettel Kertész Ákos magyar barátját, dicséri róla ké­szült portréját, főleg, hogy csak egyszer kellett modellt ülnie hozzá... Azt mondta ugyanis: „ő volt a világ legkedvesebb embe­re. Nagyon jó barátok voltunk. Azután sikerei voltak hazájában, tehát ottmaradt, és többé sem­mit jót nem csinált. Többé sem­mit sem fejlődött. Úgy végezte, mint afféle hivatalos festő. Na­gyon meggazdagodott". Tessék összevetni a tényekkel. Ügyében a francia művészet­történészek forrása is Maillol le­het, mert a Dictionnaire de pein­­ture et de sculpture. L'art du XX-e siècle-ben (Larousse, 1991) Rippl-Rónai neve sem fordul elő. Úgy tetszik, barátságok kimú­lásához, rosszindulatú tévhitek születéséhez nemcsak egy parla­menti ciklus elegendő, de Ka­posváron letelepedni is. A hazai és külföldi közvéle­mény tájékoztatása valóban szükséges lenne, talán inkább az államilag támogatott könyvki­adás, mint újabb alapítvány ré­vén. Valószínűleg kevesebbe ke­rülne. Az említett cikk Szabadi Judit­tól Keserű Katalinig mindenkit dícsér, aztán­ mintegy melléke­sen megemlíti, Rippl Rónai mun­kássága érdemi feldolgozásával művészettörténetírásunk még adós. Igaz. Bizony óda helyett elégia is megtette volna. Sík Csaba A „charmant garcon" Végeérhetetlen ideig ültem a metrón, hogy Saint Denis-ben lássam Suger apát templomát, bámultam is tátott szájjal, ahogy turistának illik. Két deci száraz fehér után, emlékezve az Otter - tóban látott Áprilisra, el-eltéved­­ve, végül is eljutottam a Maurice Denis múzeumba is. A celldö­­mölki konyhakékre festett ká­polna, rengeteg fakó és bávatag szentkép után — az amúgyis ki­száradt szimbolista akkumulátor végleg lemerült — végre meg­akadt a szemem egy remek fest­ményen Joseph Rippl-Rónaién. A zászlóaljnyi szerzőgárdát felvonultató Rippl-Rónai album újrakiadásáról írott cikkének (ÉS, 1994. máj. 27.) Bodri Ferenc Mailloltól származó címet adott: ,,A világ legkedvesebb embere volt...” A mondásra a nemzeti imázshivatalhoz méltón többen is büszkék. Lehetnek, mert akár az említett intézmény, a lényeget elhallgatják. Henri Frére Conversations de Maillol (1956, Genf) című köny­vében az öreg szobrász, mint „un garcon charmant"-t említi Bozsik József gyakorlótér — 2. Ártánd. Az „ÉS” 1994. június 24. szá­mában olvasott, az adófizetők pénzén jóltartott rendőrségről szóló írásom olvasása közben jutott eszembe az alábbi történet: 1985. augusztus 13-án felesé­gemmel együtt érkeztünk a ma­gyar­(román) határ ártándi olda­lára. Gyöngyi akkor is 55 kiló és négy hónapos terhes, az azóta köztudottan legnagyobb csodát hurcolja a hasában. Ha előttem ment — farát (se) riszálva — nem vettem észre rajta, és nem vettem észre, hogy az enyém. Első bol­dog terhét, „terhünket" hozta ak­kor oda, és nem tudtunk betelni — őszintén, majdnem negyvené­vesen — a gyönyörűséggel. Két vagy három váltás „autó­stop" után — valahonnanból Szolnokig zöldséges kocsiban, Szolnoktól Törökszentmiklósig valami másban, onnan Püspök­ladányig újabb valami (mindig valami, mindig valami más!). Más. És végül egy török kamion. r NAPI gazdaság 1135 Budapest, Csata u. 32. Tel.: 120-8062, 149-0305 Fax: 140-8111 ÁLLANDÓ MELLÉKLETEINK: Traáék@tMik N­API Szolgáltatás PihenőNAPI GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP VISSZHANG amiben az ember elmutogatta, hogy ő most beszélgetni akar vagy elalszik. Beszélgettünk, de mi nem tudtunk törökül. Ettünk friss jonatánt. Nagyváradra, apám temetésé­re igyekeztünk. Reméltük, hogy sok-sok (né­hány!) év után haza — Haza? Hon­nan? Itthonról? Hová már megint? — találunk. Legalább most, egy­szer, az alkalom hatása alatt. Álltunk a sorompó előtt, né­hány, majd sok-sok, összesen 14 órát magyar kiutazási pecsét­tel az útlevelünkben, mondom: 1985 augusztus 13-án. Éjszaka van. Megszólít ben­nünket magyar egyenruhából egy őrmester (vagy valami ha­sonló, mert egyenruhából ítélve kicsifiú volt). — Maguk még mindig itt van­nak? Mondok, igen, mert ezek (így — bátran! —ezek!) nem enged­nek be az apám temetésére. Őrmester, magyar, erre, így: — Jaa! A bűnösöket, kérem, nálunk is felakasszák, így Hát igen, mondom most, gon­dolhattam volna akkor. Bűnös akkor, ott csak az apám. És aztán, 3/4 órával a temetés előtt mégis beengedtek. Igaz, hazugság volt az ára. Azt hazud­tam, hogy már délelőtt eltemet­ték. Bementünk akkor a nagypacival. 1985. augusztus 13-án. Kőrössi P József svéd szocialista vagy akár kom­munista párhuzamba állítható egy olyan magyar kommunistá­val, aki a Rákosi és Kádár időket becsülettel átvészelte. (ÉS, 24.szám, Egy évforduló elé) Ez olyan volna, mintha egy mostani vaskalapos papot az egykori ink­vizíciósokhoz hasonlítanánk. De az a tény, hogy ha Nagy Imre lányával együtt koszorúz egy volt kommunista, az fino­man azt is érezteti, hogy ha ki­csit korosabb volna, az illető is beleeshetett volna a szórásba, és egyik koszorúzó az apját, másik a szeretett bátyját siratta, meg­békélve. Van az úgy néha, hogy éppen a patyolattiszta ember tekint éle­sen a többféle hagyományozóra. Mert tiszta akar maradni. Gaskó Dénes Sorry III. A Panoráma című külpolitikai magazin számára valóban kér­tem interjút Kovács Lászlótól, Szűrös Mátyástól és Tabajdi Csa­bától. Valamennyien udvariasan megtagadták. Az utóbbi hónapokban interjú­alanyaim között volt Zbigniew Brzezinski, Teller Ede, Strobe Talbott, Vlagyimir Zsirinovszkij, Gheorghe Funar, Manfred War­ner... Eléggé széles a skála, mint pl. a múltban Hailé Szelasszié, Kádár János, Sevardnadze, Car­ter, Bush, Peresz, Samir és sok ezer más politikus. Aligha normális ember az, aki azt hiszi, hogy a riporter (ez eset­ben én) minden riportalanyával azonosul, vagy az interjúkérés „benyalási" szándékot takar. Sajnálom, hogy az MSZP veze­tői az interjú megtagadásával máris tanújelét adják annak, hogy POLITIKAI MÁSSÁG MIATT diszkriminálni kívánnak a ma­gyar sajtó munkatársai között. Tisztelettel: Sugár András A lap a továbbiakban nem szándékozik cikket közölni arról, hogy járt-e Sugár András a szék­házban. Minden érintett megér­tését kérjük. (a szerk) Megbékélve Könczöl Csaba nyilván nem gondolhatja komolyan, hogy egy 1994. JÚLIUS 1. A Szombat nyári számában: Júliusban nyitja meg kapuit a Zsidó Közösségi Ház; Veszprém­ben újra sarjad a kile; A mi em­bereink Havannában; „Jaj, de ár­ván ül a nagy népű — város!" — aggádik Tisa be­rra; A pesti get­tó, 1944. A minden visszafogottsággal is rendkívülinek nevezhető Philip Roth-mellékletben a szerző no­vellája: A zsidók megtérése, esszéje: Néhány új zsidó sztere­otípia, interjúja: Roth kísértetei, Az ellenélet című regénye részle­tei, valmint Szántó T. Gábor esszéje: Miért kell nekünk Philip Roth?, Szécsi Éva kritikai szem­léje: Utazás P. R. koponyája kö­rül, Keményedik és szelídül cím­mel beszélgetés Nemes Anna műfordítóval és Futó Péter könyvrecenziója: Szex, zsidóság, bűnhődés, avagy: Portnoy estéje. Keresse a Szombatot­ a jobb könyvesboltokban, s a nagyobb újságos standokon! Vasárnap kezdődik a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjé­ben a 3. Nemzetközi Neuroen­­dokrin Kongresszus. A magyar neuroendokrinoló­­gusok nemzetközi mércével mérve kezdettől fogva mind a mai napig jelentős szerepet töl­tenek be a tudományág fejlődé­sében. Részt vettek az alapok megvetésében, ott voltak a Nemzetközi Társaság megalaku­lásakor, egy cikluson keresztül magyar elnöke (Flerkó akadémi­kus) volt a Társaságnak. Napja­inkban is számos jeles magyar neuroendokrinológussal büsz­kélkedhetünk. A rendezvény díszelnöke Szentágothai János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. A Társaság 3. nem­zetközi találkozóján (az első San Franciscóban, a második Bordeauxban volt) 37 ország kö­zel 600 kutatója vesz részt. 7 nagyelőadás hangzik el, 17 symposium kerül megtartásra és közel 400 posztert fognak be­mutatni. ÉLET ÉS B IRODALOM ÉLET ÉS IRODALOM S AZ ÉLET ÉS IRODALOM ALAPÍTVÁNY LAPJA Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyetti VÁNCSA ISTVÁN ttes: Olvasószerkesztő: KERTÉSZ ÁKOS Főmunkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEZEI ANDRÁS ORAVECZ IMRE Rovatok és fogadóórák: Grafika, információ: SZIKSZAI KÁROLY kedd 10—12 Kiállítások, bemutatók: CSAJKA GÁBOR CYPRIAN péntek 12—13 Könyvek: ΒΑΤΑ IMRE hétfő 10—13 Széppróza: KARDOS G. GYÖRGY szerda 10—13 csütörtök 10—13 Vers: LADIK KATALIN szerda 10—13 Kulturális közélet: NAGY N. PÉTER csütörtök 10—11 Visszhang: MOLNÁR ERZSÉBET hétfő 10-12 Index: 25-44 HU­ ISSN 0424-8848 Kiadó és szerkesztőség: 1054 Budapest, Széchenyi utca 1. Telefon: 111-3221, 153-3590, 153-3122 Fax: 111-1087 Kiadja: Élet és Irodalom Kft. Felelős kiadó: Kovács Zoltán ügyvezető igazgató Telefon: 153-3122 Hirdetésfelvétel: Budapest V., Széchenyi utca 1. Tel.: 153-3122 Fax: 111-1087 Lapterjesztés: BARANYI ÉS TSA. Kft. 1062 Budapest, Bajza u. 68. Telefon: 153-2755,112-2212, 112-6092, 132-7514 (fax is) Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető bármely postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, Lehel u. 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 219-986336 Postabank Rt. 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: egy évre 2160 Ft fél évre 1080 Ft, negyed évre 540 Ft, egy hónapra 180 Ft. Nyomdai előkészítés: PBS Design Nyomtatás: Marquard Színes Nyomda Kft. Felelős vezető: Bartha Tamás ügyvezető igazgató Alap a Soros Alapítvány és a Szabad Sajtó Alapítvány támogatásával készült Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni.

Next