Élet és Irodalom, 2000. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
2000-01-07 / 1. szám - ÉS: Fiúk a bányában XIV. Részletek az Élet és Irodalom mint alperes által a Fővárosi Bírósághoz benyújtott fellebbezésből (4. oldal) - Kálmán László: Szakértői vélemény a Fidesz-cég szóról (4. oldal) - -sl-: Élet (4. oldal)
Fiúk a bányában XIV. - Részletek az Élet és Irodalom mint alperes által a Fővárosi Bírósághoz benyújtott fellebbezésből - Az első fokú ítéletben megfogalmazottak elutasításának részletes indoklása. Az ítélet alapján közzéteendő helyreigazítás első négy bekezdése egyetlen, a felperes által kifogásolt tény , miszerint tulajdonjogilag a Fidesznek egyetlen vállalkozása volt, a FICO Kft. jogosnak vélt helyreigazíttatását igyekszik kiterjeszteni a cikk egészének állításaira, s kísérli meg ezzel olyan színben tüntetni fel az eredetileg megjelent cikket, mintha az teljes egészében valótlanságokat állított volna. Mindeközben a cikk érdemi állításait felperes sem nem cáfolta, sem nem kérte helyreigazítani, mi több, a tárgyalás során, amikor alperes tartalmi, azaz lényegi kérdések bizonyítására tett kísérletet, felperes képviselője minden alkalommal nyomatékkal kérte a bíróságot, hogy alperes szorítkozzon a per tárgyára. Tette ezt annak ellenére, hogy helyreigazítási kérelmének megfogalmazási módja olyan, mintha tartalmi, azaz lényegi kérdések cáfolatát is tartalmazná. Bekezdésenként! cáfolat: I. „Valótlanul állítottuk, hogy a Fidesznek több vállalkozása, illetve cége lett volna. A valóságban a pártnak egy vállalkozása volt, a FICO Kft. ” 1) A „Fidesz-vállalkozások”, illetve a „Fidesz-cégek” kifejezés, valamint a „Fidesz több vállalkozása” meghatározás cikkünkben csakis azt követően szerepel, hogy mind a riport elején kiemelt összefoglalóban, mind pedig a cikk addigi bekezdéseiben pontosan leírtuk és megneveztük azokat a vállalkozásokat, melyek véleményünk szerint ebbe a kategóriába tartoznak. Tehát mire az olvasó elérkezik a felperes által kifogásolt, először a II. hasáb 2. bekezdésében használt „Fidesz több vállalkozása” kifejezéshez, már egyértelműen tisztában van azzal, hogy a rövidebb és tömörebb kifejezésen a lap nem a párt tulajdonában lévő cégekről ír, hanem ezekben a mondatokban a Fideszt jelzőként szerepelteti, azaz a szavakat azok köznapi értelmében használja. Úgy véljük tehát, hogy a logikai és terminológiai gondolatmenet és megközelítési mód világossá tétele után nem vezettük félre olvasóinkat, így a helyesbítés szükségességét sem tartjuk indokoltnak. 2) Az első fokú bíróság ítélete hivatkozott az 1994-ben ugyanezen bíróság előtt született hasonló témájú és tartalmú 29. P. 92. 322/1994/5. sz. első fokú ítéletre, melyet a Fővárosi Bíróság 47. Pf. 23. 250/1955/2. sz. ítélete emelt jogerőre. Úgy véljük - bár a döntés vitathatatlanul következetes -, hogy öt évvel ezelőtt, alig másfél évvel a Fidesz székházeladási akciója után a közvélemény még alig tudott valamit a (párt vezetése által amúgy titokban tartott) tömeges cégalapításokról, így 1994-ben a „Fidesz-cég” kifejezés a közvélekedésben még más tartalmat hordozhatott, mint hordoz ma, öt évvel később, vagyis ami 1994-ben még zavart okozhatott, az mára egyértelműen a közfelfogás részévé vált. 3) Jelen fellebbezésünkhöz csatoljuk a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetnek hivatalos, pecséttel ellátott szakértői véleményét a Fidesz-cég szóról. (A szekértői vélemény teljes szövegét 1. külön) Amennyiben T. II. fokon eljáró bíróság az általunk eddig felhozott érvek, valamint a beterjesztett hivatalos, tudományos szakvélemény alapján elfogadhatónak ítéli a „Fidesz-cég” szóhasználatot, úgy látható, hogy a helyreigazítás II.—III.—IV. pontjai, hasonlóan az I. ponthoz, ugyancsak indokolatlanná és okafogyottá válnak. Ha azonban T. másodfokon eljáró bíróság az első fokú ítélet helyreigazítási szövegének első mondatát változatlan formában jóváhagyná, úgy az alábbiakban részleteznénk, hogy a következő mondatok miért nem felelnek meg a valóságnak. II. „Valótlanul állítottuk ezért, hogy a cikkben szerepeltetett cégek a Fidesz vállalkozásaiként vettek részt a pártelnök családjához kötődő privatizációs tranzakciókban. ”) A Quality Invest Rt. alapító tulajdonosai Kövér Szilárd (Kövér László testvére), Simicska Lajos (akkor a párt gazdasági vezetője) és Varga Tamás (akkor a párt másik gazdasági vezetője), azaz Fidesz-közeli emberek voltak (melléklet: Quality Invest Rt. cégpapírjai). 2) A Quality Invest Rt. 1993-ban 4,75 millió forintos tulajdonrészt szerzett a Dolomit Kft.-ben, melynek legnagyobb résztulajdonosa id. Orbán Győző és ifj. Orbán Győző voltak (melléklet: Dolomit Kft. cégpapírjai). Az 1-2. pontban leírt tények és bemutatott dokumentumok igazolják, hogy a helyreigazítás kért szövege valótlanságot sugall, mert ha a Quality Invest Rt. Fidesz-vállalkozásként nem is, de mint Fidesz-közeli vállalkozás részt vett a pártelnök családjához kötődő privatizációs tranzakciókban, mint ahogy részt vett abban a Centum (korábban Századvég) Kft. is, melyről, hogy Fidesz-közeli vállalkozás, a helyreigazítás következő bekezdése kapcsán írunk részletesen. III. „Valótanul állítottuk ezért azt is, hogy a Centum Kft. a Fidesz vállalkozásaként próbálta a pártelnök édesapjának munkahelyét magánosítani. ” A Centum Kft.-t Századvég Kft. néven 1989-ben alapította Kövér László, Orbán Viktor, Stumpf István, Varga Tamás, Kövér Szilárd, Wéber Attila, Máté János, Gyekiczki András és Gyurgyák János (melléklet: Centum Kft. cégpapírjai). 1991-ben tulajdonosváltás történt, kivált Kövér László, Orbán Viktor, Máté János s Wéber Attila, belépett Simicska Lajos (melléklet: a Centum Kft. cégpapírjai). A Dolomit Kft. magánosítására 1992 őszén írt ki pályázatot az ÁVÜ, amely pályázaton részt vett a Centum (Kiadó, Piacszervező és Nyomda) Kft. A leírt tények és a bemutatott dokumentumok igazolják, hogy a helyreigazítás kért szövege valótlanságot sugall, mert ha a Centum Kft. nem is a Fidesz vállalkozásaként próbálta a pártelnök édesapjának munkahelyét magánosítani, a Centum, alapítói és vezetői alapján, joggal nevezhető Fidesz-közeli cégnek, és az a felperesek által sem vitatott, hogy a Centum Kft. részt vett a gánti munkahely magánosítására kiírt pályázaton. IV. „Valótlanul állítottuk ezért azt is, hogy a Fidesz cégei bábáskodtak volna a Dolomit Kft. körül, megalapozva az Orbán család gazdasági terjeszkedését. ” Fentiekben igazoltuk, hogy a Centum Kft. a privatizációs pályázaton vett részt, a Quality Invest Rt. pedig a magánosítás után tulajdonrész-vásárlással szállt bele az Orbán család többségi tulajdonában lévő bányavállalkozásba. A Fejér Megyei Cégbíróságon nyilvánosan rendelkezésre álló tagjegyzék - amelybe az ÉS-nek csak betekintési joga volt - szerint a Dolomit Kft. tulajdonosi összetétele és a törzstőke megoszlása a tulajdonosok között (eFt) a következőképpen alakult 1992. október 6-án, illetve 1993. augusztus 23-án: Dolomit Kft. 7500, ill. 7500; Mézner és társa 300, ill. 300; Fehér Sándor 4660, ill. 3400; Orbán Győző 9070, ill. 6500; Pluhár László 1700, ill. 1250; Schüller József 1770, ill. 1300; Quality Invest Rt., ill. 4750; Törzstőke összesen: 25 000 Mint a táblázatból is látható, a Quality Invest Rt. a tagok törzsbetétjéből szerzett tulajdoni hányadot. Ennek időpontja a cégbírósági dokumentumok szerint 1993. április 1. volt, ám a mögöttes adásvételi szerződés nem lett benyújtva, így a vételár sem ismert. A következő időpont 1993. szeptember 22., a Dolomit Kft. székhelyén megtartott taggyűlés. Szó szerinti idézet: „A Quality Invest Rt.-t képviselő Kövér Szilárd bejelentette, hogy a birtokában lévő 4,75 MFt értékű üzletrészt eladja a Dolomit Kft.-nek 1,2 MFtért." Ezzel párhuzamosan lemondott arról az elővételi jogáról, amely a Dolomit Kft. saját kezelésében lévő 7,5 millió forintos üzletrészre vonatkozott. Ezt az üzletrészt a tagok törzsbetétjeik arányában vásárolhatták meg névértéken - 15 éves halasztott fizetéssel. A Quality Invest Rt. közreműködésével végrehajtott tranzakciót követően a Dolomit Kft. saját tulajdoni hányada 4,75 millió forintra csökkent, míg a többi magánszemély - tag tulajdoni hányada emelkedett. Ha eltekintünk a vételi és az eladási ár különbözőségéből fakadó nyereségtől, akkor is világosan látható, hogy a Quality Invest Rt. segítséget nyújtott ahhoz, hogy a Kft. magánszemély tagjai rövid időn belül növelhessék részesedésüket a vállalkozásban. A leírt tények és a bemutatott dokumentumok igazolják, hogy a helyreigazítás kért szövege valótlanságot sugall, hiszen két Fidesz-közeli cég, a Centum Kft. és a Quality Invest Rt. a privatizáció idején, illetve az azt követő évben minden kétséget kizáróan ott bábáskodtak a Dolomit Kft. körül. V. „Valótlanul állítottuk, hogy a Quality Invest Rt., illetve más vállalkozások pénzt gyűjtöttek volna a Fidesznek. ”) Ezt az állításunkat mindenekelőtt arra alapoztuk, hogy bizonyítani tudjuk, hogy a Fidesz az ingyenes állami juttatásként (az MDF-fel közösen) kapott székház eladásából származó bevételéből 102 millió forintot juttatott a Quality Invest Rt. megalapítására (tulajdonosok: Simicska Lajos 34 MFt, Varga Tamás 34 MFt, Kövér Szilárd 34 MFt). Kérjük ez ügyben tanúként meghallgatni Ungár Klára volt fideszes képviselőt. 2) A Quality Invest Rt. 1992-ben egyrészt tulajdonosként 64 millió forintos tulajdonrésszel 110 millióra emelte az Arzenál Kft. alaptőkéjét - ügyvezető: Kövér Szilárd, majd később Grácsmann Tibor, Kövér László volt iskolatársa (melléklet: Arzenál Kft. cégpapírjai), valamint részt vett az egymillió forintos alaptőkével létrejött Quality Parts Service Kft. megalapításában (melléklet: Q.P.S. Kft. cégpapírjai). 3) Úgy véljük, a lehető legjóindulatúbb feltételezéssel éltünk akkor, amikor a fenti tényekből azt véltük kiolvasni, hogy ezek a cégek pénz gyűjtöttek a Fidesz számára. Azt is gondoltuk ugyanis, hogy egy párt nem engedi meg magának, hogy a neki ingyenesen juttatott közvagyont forgatva, kamatoztatva nem elsősorban a Fideszt mint pártot, hanem inkább Fidesz-közeli személyeket, illetve azok tulajdonában lévő vállalkozásokat gyarapítsa. Ezt ugyanis se morálisan, se a törvények szabta határok között nem teheti. A kifejtettek alapján kérjük a kereset elutasítását. Tisztelettel: Élet és Irodalom szerkesztősége alperes Szakértői vélemény a Fidesz-cég szóról Összefoglalás Az Élet és Irodalom cikke a szó nyelvészeti értelmében nem állítja, hogy a Fidesz birtokában több cég lett volna. Az illető cégekről szóló egyéb állításai nyelvészeti jelentéstani és logikai értelemben nem ítélhetők valótlannak (hamisnak) csak azért, mert a szerző esetleg nem a megfelelő kifejezéssel utalt ezekre a cégekre, valósságuk, illetve valótlanságuk attól függ, hogy a cégekről állított dolgok megfelelnek-e a valóságnak. Indoklás 1. A Fidesz-cég szóról Egyetértek Hajdú Péter csatolt véleményével, miszerint a Fidesz-cég nem feltétlenül jelent „a Fidesz tulajdonában lévő cég"-et. Valójában sok hasonló összetett szó van, amely nem tulajdonviszonyt fejez ki, például Pepsi-sziget („a Pepsi által is szponzorált rendezvény”), Shell-kút („olyan benzinkút, ahol - például franchisekonstrukcióban - főleg Shell-termékeket árulnak”), Levi’s bolt, ahol - például franchise-konstrukcióban főleg Levi’s termékeket árulnak”), vagy Fiat-szerviz („olyan szerviz, ahol elsősorban Fiat márkájú autókat javítanak”). Márpedig, ha a Fidesz-cég szó homályos vagy többértelmű, akkor nem valósulhat meg a „valótlan tény közlése, híresztelése”, amelyről a törvény beszél. Például, ha azt írják rólam, hogy Kálmánnak vége van, ami jelentheti azt is, hogy már nem írok érdekes cikkeket, de azt is, hogy meghaltam, akkor nem panaszolhatom fel, hogy halálhíremet keltették. 2. A szövegkörnyezet szerepéről Általánosan elfogadott nyelvészeti tény, hogy azoknak a kifejezéseknek, amelyek nem állandó elemei a nyelvnek (s ezért nincsenek benne a kinyomtatott szótárakban sem, bár nem ez a fő kritérium), a jelentését a szövegkörnyezet döntően befolyásolja. Ilyen egyszeri, ad hoc szavak alkotásának egyik módja a magyarban az összetettszó-alkotás. Például a betűkerék-szó - ha létezne - egyaránt jelenthetne betűkkel kirakott forgatható korongot (mondjuk egy tévés játékban), nyomtatásra szolgáló korong alakú eszközt (angolul: passy wheel) sok minden nj/Mi, a szövegkörnyezettől függően. A Fidesz-cég kifejezés igencsak újkeletű (nem tudom, az inkriminált írás előtt egyáltalán előfordult-e), tehát értelmezése szintén erősen függ a szövegkörnyezettől. Az Élet és Irodalom cikke azonban teljesen világossá teszi, hogy milyen értelemben használja ezt a kifejezést (tudniillik „Fidesz-közeli, Fidesz-barát, Fidesz-vezetők által irányított cég” értelemben). Tehát még ha kifogásolnánk is ezt a fogalmazást (a fideszes vagy Fidesz-közeli cég kétségtelenül jobban hangzik), akkor sem kérdőjelezhetjük meg, hogy mire utalt vele a szerző. Egyébként Hajdú Péter véleményével szemben a birtokos szerkezetek jelentése - legalábbis azoké, amelyek nem állandósult kapcsolatok, nem szótári egységek - szintén döntően a beszédkörnyezettől függ, például a Jóska repülője egyaránt lehet aJóska tulajdonában lévő repülőgép”, a Jóska által vezetett repülőgép”, „az a repülőgép, amelyen Jóska utazik/utazni fog stb.” 3. Az állítás nyelvészeti-logikai fogalma A filozófusok, a logikusok és a nyelvészek lényegében egyöntetű álláspontja, hogy azok a mondatok, amelyek nem létező dolgokról szólnak, nem lehetnek sem valós (igaz), sem valótan (hamis) állítások. Például azzal, hogy A jelenlegi francia király lopott, senkit sem rágalmazunk, hiszen Franciaországnak jelenleg nincs királya. G. Frege (Begriffsschrift, 1879; Uber Sinn und Bedeutung, 1892; magyarul Jelentés és jelölet, 1980), P. F. Strawson (On Referring, 1950; magyarul A referálásról, 1985) vagy Rúzsa Imre (Logikai szintaxis és szemantika, 1989) és Kiefer Ferenc (Az előfeltevések elmélete, 1983) egyaránt azon a véleményen vannak, hogy a nem létező dolgokról szóló mondatok nem lehetnek igazak vagy hamisak, illetve, hogy egyáltalán nem fejeznek ki állítást. Ezért nem egészen bizonyos, hogy a javasolt helyreigazítás utolsó négy pontja nem megalapozott, hiszen ha a Fidesz-cégek nem léteznek, akkor róluk nem tehetők sikeres állítások (tehát valótlan állítások sem). Másrészt, ha az illető cégek léteznek, akkor a róluk tett állítások igazsága attól függ, hogy ezek megfelelnek-e a valóságnak, nem pedig attól, hogy milyen néven utalt ezekre a cégekre a szerző. Ami a javasolt helyreigazítás első pontját illeti, a fentiek fényében az Élet és Irodalom legfeljebb abban hibázhatott, hogy nem a megfelelő kifejezést alkalmazta az illető cégekre, amennyiben a Fidesz-cég szó félreérthető. Meggyőződésem, hogy ha azt állítom, hogy Pista a focicsapat fő embere, ami félreérthető, hiszen jelentheti azt is, hogy az edzője, azt is, hogy a csapatkapitánya, azt is, hogy a legjobb játékosa vagy éppen a tulajdonosa, akkor nem lehet azzal vádolni, furry azt állítottam a listáról, hogy például ő a csapatkapitány. Legfeljebb nem elég világosan fogalmaztam. Itt azonban visszautalok a beszédkörnyezet egyértelműsítő szerepére, amely ezt a homályosságot feloldhatja, és az Élet és Irodalom szerzője ezt kétségkívül megtette a Fidesz még szóval kapcsolatban. Kálmán László a nyelvtudomány kandidátusa tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Nyelvtudományi Intézete, ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoport ÉLET ÉS BIRODALOM Rossz ómen, ha az év kézigránáttal végződik (talán valami alanyi költő lehetett, akinek nem közöltük a versét), és ha az új év bírósági tárgyalással kezdődik (ígérjük, mostantól nagyon betartjuk az olyan megfogalmazásokat, mint pl. Fidesz-közeli miniszterelnök vagy Fidesz-közeli Magyar Polgári Párt), de ez csak szűk önös szempont, az Élet megy tovább, a tudatlanok által ezerrel hirdetett „ezredforduló” minden előzetes figyelmeztetés ellenére bekövetkezett, az emberiség ép bőrrel, súlyosabb Y2K nélkül ünnepelt, a magyar kormány pedig, egy snasszra sikeredett kis Duna-parti tüzijáték-party után (amit amúgy se látott senki a ködtől) január elsején fogta magát, és egy nekroid hangulatú szertartás keretében a hivatalos olasz zászlókkal feldíszített Kossuth térre transzportálta a királyi koronát, amiről percek alatt emberek tízezreinek jutott eszébe, hogy több mint húsz év szabad hozzáférés után most kell megnézni, amikor fagy van és kilométeres sor, mint az ismert mauzóleum előtt, mintegy. Ámde miközben a koronát átköltöztették, államiságunk valódi jelképe, a Lehel piac a helyén maradt. Február végéig. Aztán költözés az ideiglenes piacra két sarokkal odébb, mjd az új csill-vill meg a csarnokba, mid ki tudja, tán irány a Parlament vagy a budai Vár. A Lehel piac azért államiságunk, vérzivatar áztatta magyarságunk szimbóluma, mert szemmel láthatóan ezer éve létezik, és nem ám csak úgy, valahol a Kárpátmedencében, hanem konkrétan ott, a templom mögötti trolimegálló és a Bulcsú utcai ukrán Adios tornacipőárus között, egyszerre tükrözvén állandóságot és változást. A Lehel piac maga a magyar történelmi kontinuitás: vadidegen, frusztrált emberek ismeretlen okból istentelenül lebasznak. Vagy matatnak a farzsebedben. Többnyire azonban megpróbálnak nem tudomást venni rólad és rohadt almát raknak a külön felszámolt tizenkét forintos lila-fehér nejlonzacskódba. Térségspecifikus nénik, multikulturálisra emlékeztető együttélés, mérsékelt kereszténység, sok zöldség, olcsó hús, híg lé, és ne felejtsük el, hogy a Lehel piacon tűnt el rejtélyes alkoholikus körülmények között Pallag kisgazda képviselő titkárnőjének kezéből egy dokumentumcsomag, úgyhogy az olajügy szálai is ide vezetnek. Most azonban veszély fenyegeti ezt a közepesen befogadó kis közeget, a kilakoltatás és bezárás Damoklész kardja lebeg a Lehel tér és tágabb agglomerációja fölött. A lázadás végül elmaradt, de azért rossz a közérzet a helyi kultúrában: a költözés előkészítetten, a szakhatósági engedélyek késnek, az ideiglenes helyen az önkormányzat által felállított bódék egy része még nem emlékeztet bódéra, maga az épület kicsinek tűnik, ráadásul a kereskedőknek most kell megszabadulniuk posztkarácsonyi készletüktől. Az új elárusítóhelyeket egy kutyafuttató helyén építik, gondolom, a kutyák a bódék közé járnak mód fulni meg szarni. A médiabarát és nagyon magyar hőbörgésen túl végül nem sok történt, minden fél a másikat hibáztatja, amúgy meg szinte minden marad, ahogy mindig is volt: Magyarország a millennium hajnalán. -SÍELET 2000. JANUÁR 7.