Élet és Irodalom, 2000. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-07 / 1. szám - ÉS: Fiúk a bányában XIV. Részletek az Élet és Irodalom mint alperes által a Fővárosi Bírósághoz benyújtott fellebbezésből (4. oldal) - Kálmán László: Szakértői vélemény a Fidesz-cég szóról (4. oldal) - -sl-: Élet (4. oldal)

Fiúk a bányában XIV. - Részletek az Élet és Irodalom mint alperes által a Fővárosi Bírósághoz benyújtott fellebbezésből - Az első fokú ítéletben megfogal­mazottak elutasításának részletes in­doklása. Az ítélet alapján közzéteendő helyreigazítás első négy bekezdése egyetlen, a felperes által kifogásolt tény , miszerint tulajdonjogilag a Fi­desznek egyetlen vállalkozása volt, a FICO Kft.­­ jogosnak vélt helyreiga­­zíttatását igyekszik kiterjeszteni a cikk egészének állításaira, s kísérli meg ezzel olyan színben tüntetni fel az eredetileg megjelent cikket, mint­ha az teljes egészében valótlanságo­kat állított volna. Mindeközben a cikk érdemi állításait felperes sem nem cáfolta, sem nem kérte helyrei­gazítani, mi több, a tárgyalás során, amikor alperes tartalmi, azaz lényegi kérdések bizonyítására tett kísérle­tet, felperes képviselője minden al­kalommal nyomatékkal kérte a bíró­ságot, hogy alperes szorítkozzon a per tárgyára. Tette ezt annak ellené­re, hogy helyreigazítási kérelmének megfogalmazási módja olyan, mint­ha tartalmi, azaz lényegi kérdések cáfolatát is tartalmazná. Bekezdésenként! cáfolat: I. „Valótlanul állítottuk, hogy a Fi­desznek több vállalkozása, illetve cége lett volna. A valóságban a pártnak egy vállalkozása volt, a FICO Kft. ” 1) A „Fidesz-vállalkozások”, illetve a „Fidesz-cégek” kifejezés, valamint a „Fidesz több vállalkozása” meghatá­rozás cikkünkben csakis azt követő­en szerepel, hogy mind a riport ele­jén kiemelt összefoglalóban, mind pedig a cikk addigi bekezdéseiben pontosan leírtuk és megneveztük azokat a vállalkozásokat, melyek vé­leményünk szerint ebbe a kategóriá­ba tartoznak. Tehát mire az olvasó elérkezik a felperes által kifogásolt, először a II. hasáb 2. bekezdésében használt „Fidesz több vállalkozása” kifejezéshez, már egyértelműen tisz­tában van azzal, hogy a rövidebb és tömörebb kifejezésen a lap nem a párt tulajdonában lévő cégekről ír, hanem ezekben a mondatokban a Fideszt jelzőként szerepelteti, azaz a szavakat azok köznapi értelmében használja. Úgy véljük tehát, hogy a logikai és terminológiai gondolat­­menet és megközelítési mód világos­sá tétele után nem vezettük félre ol­vasóinkat, így a helyesbítés szüksé­gességét sem tartjuk indokoltnak. 2) Az első fokú bíróság ítélete hi­vatkozott az 1994-ben ugyanezen bí­róság előtt született hasonló témájú és tartalmú 29. P. 92. 322/1994/5. sz. első fokú ítéletre, melyet a Fővá­rosi Bíróság 47. Pf. 23. 250/1955/2. sz. ítélete emelt jogerőre. Úgy véljük - bár a döntés vitathatatlanul követ­kezetes -, hogy öt évvel ezelőtt, alig másfél évvel a Fidesz székházeladási akciója után a közvélemény még alig tudott valamit a (párt vezetése által amúgy titokban tartott) tömeges cégalapításokról, így 1994-ben a „Fi­­desz-cég” kifejezés a közvélekedés­ben még más tartalmat hordozha­tott, mint hordoz ma, öt évvel ké­sőbb, vagyis ami 1994-ben még za­vart okozhatott, az mára egyértelmű­en a közfelfogás részévé vált. 3) Jelen fellebbezésünkhöz csatol­juk a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetnek hivatalos, pecséttel ellátott szakértői véleményét a Fidesz-cég szóról. (A szekértői véle­mény teljes szövegét 1. külön) Amennyiben T. II. fokon eljáró bíróság az általunk eddig felhozott érvek, valamint a beterjesztett hiva­talos, tudományos szakvélemény alapján elfogadhatónak ítéli a „Fi­desz-cég” szóhasználatot, úgy látha­tó, hogy a helyreigazítás II.—III.—IV. pontjai, hasonlóan az I. ponthoz, ugyancsak indokolatlanná és okafo­­gyottá válnak. Ha azonban T. másodfokon eljáró bíróság az első fokú ítélet helyreiga­zítási szövegének első mondatát vál­tozatlan formában jóváhagyná, úgy az alábbiakban részleteznénk, hogy a következő mondatok miért nem fe­lelnek meg a valóságnak. II. „Valótlanul állítottuk ezért, hogy a cikkben szerepeltetett cégek a Fidesz vállalkozásaiként vettek részt a pártelnök családjához kötődő pri­vatizációs tranzakciókban. ”­­) A Quality Invest Rt. alapító tulaj­donosai Kövér Szilárd (Kövér László testvére), Simicska Lajos (akkor a párt gazdasági vezetője) és Varga Ta­más (akkor a párt másik gazdasági ve­zetője), azaz Fidesz-közeli emberek voltak (melléklet: Quality Invest Rt. cégpapírjai). 2) A Quality Invest Rt. 1993-ban 4,75 millió forintos tulajdonrészt szerzett a Dolomit Kft.-ben, melynek legnagyobb résztulajdonosa id. Or­bán Győző és ifj. Orbán Győző vol­tak (melléklet: Dolomit Kft. cégpa­­pírjai). Az 1-2. pontban leírt tények és be­mutatott dokumentumok igazolják, hogy a helyreigazítás kért szövege va­lótlanságot sugall, mert ha a Quality Invest Rt. Fidesz-vállalkozásként nem is, de mint Fidesz-közeli vállalkozás részt vett a pártelnök családjához kö­tődő privatizációs tranzakciókban, mint ahogy részt vett abban a Cen­tum (korábban Századvég) Kft. is, melyről, hogy Fidesz-közeli vállalko­zás, a helyreigazítás következő bekez­dése kapcsán írunk részletesen. III. „Valótanul állítottuk ezért azt is, hogy a Centum Kft. a Fidesz vállal­kozásaként próbálta a pártelnök édes­apjának munkahelyét magánosítani. ” A Centum Kft.-t Századvég Kft. né­ven 1989-ben alapította Kövér Lász­ló, Orbán Viktor, Stumpf István, Var­ga Tamás, Kövér Szilárd, Wéber Atti­la, Máté János, Gyekiczki András és Gyurgyák János (melléklet: Centum Kft. cégpapírjai). 1991-ben tulajdo­nosváltás történt, kivált Kövér László, Orbán Viktor, Máté János s Wéber Attila, belépett Simicska Lajos (mel­léklet: a Centum Kft. cégpapírjai). A Dolomit Kft. magánosítására 1992 őszén írt ki pályázatot az ÁVÜ, amely pályázaton részt vett a Centum (Kia­dó, Piacszervező és Nyomda) Kft. A leírt tények és a bemutatott do­kumentumok igazolják, hogy a hely­reigazítás kért szövege valótlanságot sugall, mert ha a Centum Kft. nem is a Fidesz vállalkozásaként próbálta a pártelnök édesapjának munkahelyét magánosítani, a Centum, alapítói és vezetői alapján, joggal nevezhető Fi­desz-közeli cégnek, és az a felperesek által sem vitatott, hogy a Centum Kft. részt vett a gánti munkahely magá­nosítására kiírt pályázaton. IV. „Valótlanul állítottuk ezért azt is, hogy a Fidesz cégei bábáskodtak volna a Dolomit Kft. körül, megala­pozva az Orbán család gazdasági ter­jeszkedését. ” Fentiekben igazoltuk, hogy a Cen­tum Kft. a privatizációs pályázaton vett részt, a Quality Invest Rt. pedig a magánosítás után tulajdonrész-vá­sárlással szállt bele az Orbán család többségi tulajdonában lévő bánya­vállalkozásba. A Fejér Megyei Cégbíróságon nyilvánosan rendelkezésre álló tag­jegyzék - amelybe az ÉS-nek csak betekintési joga volt - szerint a Do­lomit Kft. tulajdonosi összetétele és a törzstőke megoszlása a tulajdono­sok között (eFt) a következőképpen alakult 1992. október 6-án, illetve 1993. augusztus 23-án: Dolomit Kft. 7500, ill. 7500; Mézner és társa 300, ill. 300; Fehér Sándor 4660, ill. 3400; Orbán Győző 9070, ill. 6500; Pluhár László 1700, ill. 1250; Schüller József 1770, ill. 1300; Quality Invest Rt.­­, ill. 4750; Törzstőke összesen: 25 000 Mint a táblázatból is látható, a Quality Invest Rt. a tagok törzsbe­tétjéből szerzett tulajdoni hánya­dot. Ennek időpontja a cégbírósági dokumentumok szerint 1993. ápri­lis 1. volt, ám a mögöttes adásvételi szerződés nem lett benyújtva, így a vételár sem ismert. A következő időpont 1993. szeptember 22., a Dolomit Kft. székhelyén megtartott taggyűlés. Szó szerinti idézet: „A Quality Invest Rt.-t képviselő Kövér Szilárd bejelentette, hogy a birtoká­ban lévő 4,75 MFt értékű üzletrészt eladja a Dolomit Kft.-nek 1,2 MFt­­ért." Ezzel párhuzamosan lemon­dott arról az elővételi jogáról, amely a Dolomit Kft. saját kezelésé­ben lévő 7,5 millió forintos üzlet­részre vonatkozott. Ezt az üzletrészt a tagok törzsbetétjeik arányában vá­sárolhatták meg névértéken - 15 éves halasztott fizetéssel. A Quality Invest Rt. közreműködésével végre­hajtott tranzakciót követően a Do­lomit Kft. saját tulajdoni hányada 4,75 millió forintra csökkent, míg a többi­­ magánszemély - tag tulajdo­ni hányada emelkedett. Ha eltekintünk a vételi és az ela­dási ár különbözőségéből fakadó nyereségtől, akkor is világosan látha­tó, hogy a Quality Invest Rt. segítsé­get nyújtott ahhoz, hogy a Kft. ma­gánszemély tagjai rövid időn belül növelhessék részesedésüket a vállal­kozásban. A leírt tények és a bemutatott do­kumentumok igazolják, hogy a helyreigazítás kért szövege valótlan­ságot sugall, hiszen két Fidesz-köze­li cég, a Centum Kft. és a Quality Invest Rt. a privatizáció idején, illet­ve az azt követő évben minden két­séget kizáróan ott bábáskodtak a Dolomit Kft. körül. V. „Valótlanul állítottuk, hogy a Quality Invest Rt., illetve más vállal­kozások pénzt gyűjtöttek volna a Fi­desznek. ”­­) Ezt az állításunkat mindeneke­lőtt arra alapoztuk, hogy bizonyíta­ni tudjuk, hogy a Fidesz az ingyenes állami juttatásként (az MDF-fel kö­zösen) kapott székház eladásából származó bevételéből 102 millió fo­rintot juttatott a Quality Invest Rt. megalapítására (tulajdonosok: Simicska Lajos 34 MFt, Varga Tamás 34 MFt, Kövér Szilárd 34 MFt). Kérjük ez ügyben tanúként meghallgatni Ungár Klára volt fide­­szes képviselőt. 2) A Quality Invest Rt. 1992-ben egyrészt tulajdonosként 64 millió forintos tulajdonrésszel 110 millióra emelte az Arzenál Kft. alaptőkéjét - ügyvezető: Kövér Szilárd, majd ké­sőbb Grácsmann Tibor, Kövér Lász­ló volt iskolatársa (melléklet: Arze­nál Kft. cégpapírjai), valamint részt vett az egymillió forintos alaptőké­vel létrejött Quality Parts Service Kft. megalapításában (melléklet: Q.P.S. Kft. cégpapírjai). 3) Úgy véljük, a lehető legjóindu­­latúbb feltételezéssel éltünk akkor, amikor a fenti tényekből azt véltük kiolvasni, hogy ezek a cégek pénz gyűjtöttek a Fidesz számára. Azt is gondoltuk ugyanis, hogy egy párt nem engedi meg magának, hogy a neki ingyenesen juttatott közva­gyont forgatva, kamatoztatva nem elsősorban a Fideszt mint pártot, hanem inkább Fidesz-közeli szemé­lyeket, illetve azok tulajdonában lé­vő vállalkozásokat gyarapítsa. Ezt ugyanis se morálisan, se a törvények szabta határok között nem teheti. A kifejtettek alapján kérjük a kere­set elutasítását. Tisztelettel: Élet és Irodalom szerkesztősége alperes Szakértői vélemény a Fidesz-cég szóról Összefoglalás Az Élet és Irodalom cikke a szó nyelvészeti értelmében nem állítja, hogy a Fidesz birtokában több cég lett volna. Az illető cégekről szóló egyéb állításai nyelvészeti jelentéstani és logikai értelemben nem ítélhetők valótlannak (hamisnak) csak azért, mert a szerző esetleg nem a megfele­lő kifejezéssel utalt ezekre a cégekre, valósságuk, illetve valótlanságuk attól függ, hogy a cégekről állított dolgok megfelelnek-e a valóságnak. Indoklás 1. A Fidesz-cég szóról Egyetértek Hajdú Péter csatolt vé­leményével, miszerint a Fidesz-cég nem feltétlenül jelent „a Fidesz tulaj­donában lévő cég"-et. Valójában sok hasonló összetett szó van, amely nem tulajdonviszonyt fejez ki, például Pepsi-sziget („a Pepsi által is szponzo­rált rendezvény”), Shell-kút („olyan benzinkút, ahol - például franchise­­konstrukcióban - főleg Shell-termé­­keket árulnak”), Levi’s bolt, ahol - például franchise-konstrukcióban­­ főleg Levi’s termékeket árulnak”), vagy Fiat-szerviz („olyan szerviz, ahol elsősorban Fiat márkájú autókat javí­tanak”). Márpedig, ha a Fidesz-cég szó homályos vagy többértelmű, ak­kor nem valósulhat meg a „valótlan tény közlése, híresztelése”, amelyről a törvény beszél. Például, ha azt írják rólam, hogy Kálmánnak vége van, ami jelentheti azt is, hogy már nem írok érdekes cikkeket, de azt is, hogy meghaltam, akkor nem panaszolha­tom fel, hogy halálhíremet keltették. 2. A szövegkörnyezet szerepéről Általánosan elfogadott nyelvészeti tény, hogy azoknak a kifejezéseknek, amelyek nem állandó elemei a nyelv­nek (s ezért nincsenek benne a ki­nyomtatott szótárakban sem, bár nem ez a fő kritérium), a jelentését a szövegkörnyezet döntően befolyásol­ja. Ilyen egyszeri, ad hoc szavak alko­tásának egyik módja a magyarban az összetettszó-alkotás. Például a betűke­­rék-szó - ha létezne - egyaránt jelent­hetne betűkkel kirakott forgatható korongot (mondjuk egy tévés játék­ban), nyomtatásra szolgáló korong alakú eszközt (angolul: passy wheel) sok minden­ nj/Mi, a szöveg­­környezettől függően. A Fidesz-cég kifejezés igencsak újkeletű (nem tu­dom, az inkriminált írás előtt egyál­talán előfordult-e), tehát értelmezé­se szintén erősen függ a szövegkör­nyezettől. Az Élet és Irodalom cikke azonban teljesen világossá teszi, hogy milyen értelemben használja ezt a kifejezést (tudniillik „Fidesz-kö­zeli, Fidesz-barát, Fidesz-vezetők ál­tal irányított cég” értelemben). Te­hát még ha kifogásolnánk is ezt a fo­galmazást (a fideszes vagy Fidesz-kö­zeli cég kétségtelenül jobban hang­zik), akkor sem kérdőjelezhetjük meg, hogy mire utalt vele a szerző. Egyébként Hajdú Péter vélemé­nyével szemben a birtokos szerkeze­tek jelentése - legalábbis azoké, amelyek nem állandósult kapcsola­tok, nem szótári egységek - szintén döntően a beszédkörnyezettől függ, például a Jóska repülője egyaránt lehet a­­Jóska tulajdonában lévő re­pülőgép”, a Jóska által vezetett re­pülőgép”, „az a repülőgép, amelyen Jóska utazik/utazni fog stb.” 3. Az állítás nyelvészeti-logikai fo­galma A filozófusok, a logikusok és a nyel­vészek lényegében egyöntetű állás­pontja, hogy azok a mondatok, ame­lyek nem létező dolgokról szólnak, nem lehetnek sem valós (igaz), sem valótan (hamis) állítások. Például az­zal, hogy A jelenlegi francia király lo­pott, senkit sem rágalmazunk, hiszen Franciaországnak jelenleg nincs kirá­lya. G. Frege (Begriffsschrift, 1879; Uber Sinn und Bedeutung, 1892; magyarul Jelentés és jelölet, 1980), P. F. Strawson (On Referring, 1950; ma­gyarul A referálásról, 1985) vagy Rú­zsa Imre (Logikai szintaxis és sze­mantika, 1989) és Kiefer Ferenc (Az előfeltevések elmélete, 1983) egya­ránt azon a véleményen vannak, hogy a nem létező dolgokról szóló mondatok nem lehetnek igazak vagy hamisak, illetve, hogy egyáltalán nem fejeznek ki állítást. Ezért nem egé­szen bizonyos, hogy a javasolt helyrei­gazítás utolsó négy pontja nem meg­alapozott, hiszen ha a Fidesz-cégek nem léteznek, akkor róluk nem tehe­tők sikeres állítások (tehát valótlan ál­lítások sem). Másrészt, ha az illető cé­gek léteznek, akkor a róluk tett állítá­sok igazsága attól függ, hogy ezek megfelelnek-e a valóságnak, nem pe­dig attól, hogy milyen néven utalt ezekre a cégekre a szerző. Ami a javasolt helyreigazítás első pontját illeti, a fentiek fényében az Élet és Irodalom legfeljebb abban hibázhatott, hogy nem a megfelelő kifejezést alkalmazta az illető cégek­re, amennyiben a Fidesz-cég szó fél­reérthető. Meggyőződésem, hogy ha azt állítom, hogy Pista a focicsapat fő embere, ami félreérthető, hiszen jelentheti azt is, hogy az edzője, azt is, hogy a csapatkapitánya, azt is, hogy a legjobb játékosa vagy éppen a tulajdonosa, akkor nem lehet azzal vádolni, furry azt állítottam a­ listáról, hogy például ő a csapatkapitány. Legfeljebb nem elég világosan fogal­maztam. Itt azonban visszautalok a beszédkörnyezet egyértelműsí­tő sze­repére, amely ezt a homályosságot feloldhatja, és az Élet és Irodalom szerzője ezt kétségkívül megtette a Fidesz még szóval kapcsolatban. Kálmán László a nyelvtudomány kandidátusa tudományos főmunkatárs, egyetemi docens MTA Nyelvtudományi Intézete, ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoport ÉLET ÉS­ B­IRODALOM R­ossz ómen, ha az év kézigránáttal végződik (ta­lán valami alanyi költő lehetett, akinek nem kö­zöltük a versét), és ha az új év bírósági tárgyalás­sal kezdődik (ígérjük, mostantól nagyon betartjuk az olyan megfogalmazásokat, mint pl. Fidesz-közeli mi­niszterelnök vagy Fidesz-közeli Magyar Polgári Párt), de ez csak szűk önös szempont, az Élet megy tovább, a tudatlanok által ezerrel hirdetett „ezredforduló” minden előzetes figyelmeztetés ellenére bekövetkezett, az emberiség ép bőrrel, súlyosabb Y2K nélkül ün­nepelt, a magyar kormány pedig, egy snasszra sikeredett kis Duna-parti tüzijáték-party után (amit amúgy se látott senki a ködtől) január else­jén fogta magát, és egy nekroid hangulatú szertartás keretében a hivatalos olasz zászlókkal feldíszített Kos­suth térre transzportálta a királyi koronát, amiről per­cek alatt emberek tízezreinek jutott eszébe, hogy több mint húsz év szabad hozzáférés után most kell meg­nézni, amikor fagy van és kilométeres sor, mint az is­mert mauzóleum előtt, mintegy. Ámde miközben a koronát átköltöztették, államisá­gunk valódi jelképe, a Lehel piac a helyén maradt. Február végéig. Aztán költözés az ideiglenes piacra két sarokkal odébb, mjd az új csill-vill meg a csarnokba, m­id ki tudja, tán irány a Parlament vagy a budai Vár. A Lehel piac azért államiságunk, vérzivatar áztatta magyarságunk szimból­uma, mert szemmel láthatóan ezer éve létezik, és nem ám csak úgy, valahol a Kárpát­medencében, hanem konkrétan ott, a templom mö­götti trolimegálló és a Bulcsú utcai ukrán Adios torna­cipőárus között, egyszerre tükrözvén állandóságot és változást. A Lehel piac maga a magyar történelmi kon­tinuitás: vadidegen, frusztrált emberek ismeretlen ok­ból istentelenül lebasznak. Vagy matatnak a farzsebed­ben. Többnyire azonban megpróbálnak nem tudo­mást venni rólad és rohadt almát raknak a külön felszámolt tizen­két forintos lila-fehér nejlonzacs­kódba. Térségspecifikus nénik, multikulturálisra emlékeztető együttélés, mérsékelt keresztény­ség, sok zöldség, olcsó hús, híg lé, és ne felejtsük el, hogy a Lehel pi­acon tűnt el rejtélyes alkoholikus körülmények között Pallag kisgazda képviselő titkárnő­jének kezéből egy dokumentumcsomag, úgyhogy az olajügy szálai is ide vezetnek. Most azonban veszély fe­nyegeti ezt a közepesen befogadó kis közeget, a kila­koltatás és bezárás Damoklész kardja lebeg a Lehel tér és tágabb agglomerációja fölött. A lázadás végül elmaradt, de azért rossz a közérzet a helyi kultúrában: a költözés előkészítetten, a szakható­sági engedélyek késnek, az ideiglenes helyen az önkor­mányzat által felállított bódék egy része még nem emlé­keztet bódéra, maga az épület kicsinek tűnik, ráadásul a kereskedőknek most kell megszabadulniuk posztka­rácsonyi készletüktől. Az új elárusítóhelyeket egy kutya­futtató helyén építik, gondolom, a kutyák a bódék közé járnak m­ód fulni meg szarni. A médiabarát és nagyon magyar hőbörgésen túl végül nem sok történt, minden fél a másikat hibáztatja, amúgy meg szinte minden ma­rad, ahogy mindig is volt: Magyarország a millennium hajnalán. -SÍ­ELET 2000. JANUÁR 7.

Next