Élet és Irodalom, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-26 / 4. szám - Károlyi Csaba: Beszélgetés írókkal • könyvkritika | Követési távolság • Párbeszélgetés. Írók, költők a Károlyi-palotában. A kötetet összeállította, szerkesztette, az előszót írta: Havas Judit (Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ-Dinasztia Kiadó, 2000.) (22. oldal)
KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Károlyi Csaba ■ Párbeszélgetés: írók, költők a Károlyi-palotában. A kötetet összeállította, szerkesztette, az előszót írta: Havas Judit. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ-Dinasztia Kiadó, 2000. 358 oldal, 2490 Ft Régebbi nagy, komoly íróinterjúk jutnak az eszembe. Olyanok, amelyeket az író még a saját kötetébe is betett: alapos, tárgyszerű, irodalomtörténeti rangú beszélgetések. Lengyel Péter és Hornyik Miklós Ottlikkal, Alexa Károly Mészöllyel, Csontos Erika Esterházyval készített beszélgetéseire gondolok most, de gondolhatnék másokra is, rövidített terjedelmű életműinterjúkra, melyek magnóval készültek, de úgy stilizálták őket, hogy minden kifejezésük, mondatuk vállalható legyen hosszú távon az író és a kérdező számára, miközben megőrizte az egész a személyes, aktuális beszélgetés sajátos hangulatát. Régebben talán ritkábban volt mód közzétenni az írókkal folytatott komoly beszélgetéseket. Ezért is lehettek fontosabbak valaha az ilyen esetek. A nyilvános beszélgetések sokszor voltak semmitmondóak. A nem nyilvánosan felvett beszélgetéseket pedig nem mindig volt könynyű nyilvánosságra hozni. Mégis ez a klasszikus forma: leül a kérdező és a válaszoló egy lakás vagy egy nyugodt hely biztonságában, s akár napokig koncentrálnak ketten a feladatra. Mert tudják, hogy mit akarnak. Ma ez a műfaj egyre ritkább. Vagy levélinterjúk készülnek (kapsz írásban tíz kérdést, írjál már rá valamit), vagy napilapinterjúk (tisztelt jelentős személyiség, mi a véleménye az aktuális ügyekről, rosszabb esetben mit üzen a lap olvasóinak), vagy valamilyen rendezvényt szervez egy intézmény, folyóirat, oda meghív négy-öt embert (adott egy téma, tessék beszélni, felvesszük, jó esetben meg is szerkesztjük és kinyomtatjuk). Ennek a könyvnek az anyaga nem tartozik egyik előbb említett műfajtípusba sem, mert azok mind eleve azt a célt tűzik ki (még általában a legutóbbi esetben is), hogy végül írásban adják közre az eredményt. E kötet beszélgetései viszont egy olyan rendezvénysorozat részei, ahol a cél valóban a meghívott íróval való találkozás volt, egy este, amelyen ismerői-tisztelői és a kíváncsi publikum személyesen láthatta-hallhatta azt, akit akart. Az író vendég egyben kicsit házigazda is volt: hozhatott zenét, választhatott képzőművészeti alkotást háttérként, felolvashatott műveiből, és mindenekelőtt kiválaszthatta azt a személyt, aki kérdezni fogja. Máskülönben ezt épp fordítva szokás csinálni, de itt meg ez volt az elfogadott szabály. Az író tudhatta tehát, hogy körülbelül mit fognak tőle kérdezni, felkészülhetett kérdezőjével együtt arra, milyen közönség várható, és szerezhetett nekik egy jó estét. A beszélgetéssorozatot - mely az X beszélget Y-nal címet viselte és 1992-1999 közt zajlott a Károlyipalota menet közben szüntelenül változó elnevezésű intézményeiben - eredetileg csak nívós esti programnak tervezhették. De azért felvették az esteket múzeumi archiválás céljából. Aztán többnek, izgalmasabbnak látszhatott az anyag, olyannak ítéltetett, ami megérdemli a publikálást. Testes kötet lett belőle. A magnóról leírt anyagot persze szerkeszteni, stilizálni kellett, ami felemás módon sikerült. Ilyenkor derül ki igazán, hogy kié is egy interjú. (Azon túl persze, hogy ha jól sikerül, az interjúalanynak gratulálnak, ha nem, a kérdezőt kritizálják.) Meglátszik, ha a kérdező nem figyelt oda eléggé, nem dolgozott utólag rendesen. Általában az író, ha nem muszáj, nem húzza feszesre a saját válaszait, még nagyobb baj, ha a kérdező is meghagyja túl hosszú mondatait. Persze kérdés, mi volt a cél. Dokumentálni az esteket, vagy csinálni egy jó beszélgetés-könyvet. Ez pedig már a szerkesztő döntése. A jó írott beszélgetés a legritkább esetben lehet azonos a pódiumon folytatottal. Ahhoz, hogy jó, mégis életszerű legyen a nyomtatott szöveg, sajnos általában sokat kell rajta igazítani a magnóról leírtakhoz képest. Ez itt hol megtörtént, hol nem. Sok a bőbeszédű, fáradt, ismételgető, nem rendesen javított rész. Többoldalas kérdések és válaszok lettek volna elmondhatók három mondatban. És akkor talán összességében nemcsak dokumentum lenne ez a kötet, hanem az írói életműveket és az elmúlt század utolsó évtizedének irodalmiságát tekintve is számon tartandó beszélgetések gyűjteménye. A teljesítmény így is jelentős, köszönhetően az esteket szervező és a kötetet jegyző Havas Juditnak. Nyolc-kilenc éves munkája lehet ebben a könyvben. Őt illeti a dicséret, és ő viszi el a balhét is a közreműködők itt lévő írott-szerkesztett szövegeiért. Képtelenség lenne most elemezni ezt a 30 + 1 beszélgetést, de annyit összegezve megállapíthatunk, hogy eléggé ingadozó minőségű szövegeket produkáltak a résztvevők, annak ellenére, hogy mind a kérdezettek, mind a kérdezők névsora ígéretes. Például Kabdebó Lóránt összefogott beszélgetést folytatott Beney Zsuzsával, bőbeszédűt Ember Máriával. Izgalmas Márton László beszélgetése Mészöly Miklóssal, Parti Nagy Lajosé Tolnai Ottóval, már csak azért is, mert itt írók folytatnak egy nyilván nem az adott esten elkezdett, érdemi, egyébként is tanulságos párbeszédet. Alapos, jó beszélgetést olvashatunk még többek közt Kornis Mihállyal, Csíki Lászlóval, Sándor Ivánnal, Dalos Györggyel, Gergely Ágnessel. Külön érdekes volt számomra a Juhász Ferenc-beszélgetés, mert tényleg jól jellemzett egy furcsa költői magatartást. Tasi József Petri-interjújában a válaszoló mintha nem tudná pontosan, kikhez beszél. Lakatos András Fodor András-interjújával meg - a sorozat elképzeléseihez képest - túl szűk területre koncentrál. Van olyan kérdező, aki dicséretesen röviden, az adott esetben indokolt visszafogottsággal kérdez, mint például Zalán Tibor (Tóth Évát) vagy Osztovits Ágnes (Jókai Annát). Van, hogy a hosszabb, elkalandozó kérdések sem hivalkodóak, mert illenek és kellenek a párbeszéd fenntartásához, például mikor Balassa Péter beszélget Grendel Lajossal vagy amikor Domokos Mátyás beszélget Lator Lászlóval. Kissé zavarban csak akkor voltam, mikor Pomogáts Béla Rosner Árpáddal, illetve dr. Erős Zoltán Fehér Klárával és Nemes Lászlóval készített műkedvelő, a sorozatba nemigen illő beszélgetését kellett itt olvasnom. Igazán meglepődni azonban csak egyetlen esetben lepődtem meg: Búzás Andor Mezei Andrással készített „beszélgetését” olvasva. Nem is csak azért, mert ez csupán könyvbemutató, semmi más, így végképp nem illik ebbe a sorozatba, hanem méginkább azért, mert egyáltalán nem is beszélgetés. Először Mezei András átadja a szót Kőbányai Jánosnak, aki mond valamit folyóiratáról és a bemutatandó kötetről, majd felolvassa Göncz Árpád levelét. Utána Mezei olvas fel, majd Havas Judit elmondja, ki most az X és ki az Y, aztán Mezei András bemutatja Búzás Andort és átadja neki a szót. Búzás Andor hosszan beszél Mezei akkor elkészült verseskötetéről, majd Mezei megköszön mindent az összes - részben eddig meg sem említett -résztvevőnek. Ennyi. Jó kis beszélgetés, ugye? Talán nem egészen véletlen, hogy ez a „párbeszélgetés” nem szerepel a tartalomjegyzékben, bár a 220-224. oldalon igen. Legalább a tartalomjegyzék készítője érezte: ez talán mégsem ide való. Egyébként a 31 fejezet 30 beszélgetésében mondjuk Határ Győzőtől Konrád Györgyig, Hubay Miklósig, Vathy Zsuzsától Nagy Gáspárig nagyon sokféle író megszólal. Két kérdezett (Lator és Konrád) máskor kérdező is. A kérdezők egyébként általában irodalomtörténészek, kritikusok, írótársak vagy rádiós riporterek. Van, mikor érdekes lett volna, ha a rákövetkező alkalommal épp a kérdezőt (Lázár Ervint, Mártont, Parti Nagyot) kérdezik. Különben Mezei András az egyetlen, aki látványosan bemutatja „beszélgetőtársát”, igaz a többiek viszont mind beszélgetnek választottjukkal. Azáltal, hogy az írók (vagy mások) által felolvasott művek, műrészletek is benne maradtak a nyomtatott változatban (megjegyzem: egyébként következetlenül, mert néha mégis kimaradtak), az ismeretterjesztés irányába mozdult el a hatalmas anyag. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy a megkérdezettek válogatást is közreadtak saját könyveikből. De ha már kiegészítőkkel akarta a szerkesztő ellátni a kötetet, készülhetett volna névmutató is. S ha már fényképek szerepelnek, akkor jobb lett volna, ha azok az esteken készülnek, és netán a kérdező is rajta lehetne azokon. Végül: ha már a 90-es évek valamiféle szellemi körképe szeretett volna lenni ez a sorozat, miért nem hívtak meg néha egy-egy fiatalabb írót is? Úgy hatvanhoz közelíthet az átlagéletkor. A legfiatalabb Balla D. Károly is túl volt már a negyvenen, amikor utolsóként meghívást kapott. Beszélgetések írókkal A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Tóth Andrea. Költészet „A bajnok ébred” - hősköltemények A Magyar Költészet Kincsestára 92. Vál. és az utószót írta: Zentai Mária Unikornis Kiadó, 288 old., 2900 Ft Pardi Anna: A levegő fejedelme Kortárs Kiadó, 101 old., 1260 Ft Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 111.: Kutas Ágnes, előszó: Veres András Filum Kiadó, 79 old., 600 Ft Arthur Rimbaud összes költői művei Szerk., a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Somlyó György Magyar Könyvklub, 341 old., 2300 Ft Szendrey Marót Ervin: Költeményeim, dalaim - üzenet 2000-ből / Isten-áldás Szerzői kiadás, 339 old., 1500 Ft Elbeszélő próza Gárdonyi Géza: Szunyoghy miatyánkja / Ábel és Eszter A Magyar Próza Klasszikusai 73. A szöveget gondozta és az utószót írta: H. Bagó Ilona Unikornis Kiadó, 318 old., 2900 Ft Jack Kerouac: Művésztelep Ford.: Török Attila Szűkíts Könyvkiadó, 235 old., 1590 Ft Szásztóth Sándor: A Sziklabarlang lakói Három Égerfa Bt., 219 old., 980 Ft Szathmári István: Kurdok a városban Széphalom Könyvműhely, 176 old., 980 Ft Tamás Menyhért: Hovatlan utak Babits Kiadó, 379 old., 2100 Ft Ifjúsági irodalom Angyalbárányok (Magyar legendamesék) Vál. és a szöveget gondozta: Nagy Zoltán, ill.: Sinkó Veronika Móra Könyvkiadó, 99 old., 1680 Ft Karsai Gizella: Pikipóka és Csikmakk 111.: Kelemen Czakó Rita Flaccus Kiadó, 104 old., 1250 Ft Rukyard Kipling: Az elefántkölyök Ford.: Jékely Zoltán, Szász Imre, ill. Sajdik Ferenc Holnap Kiadó, 139 old., 1200 Ft Kolozsvári Grandpierre Emil: A csodafurulya (Magyar népmesék) 111.: Rapcsák Anna JLX Kiadó, 554 old., 1680 Ft George MacDonald: A királykisasszony és a manó Ford.: Fazekas Benedek, F. Nagy Borbála, ill.: Kállai Nagy Krisztina Harmat Kiadó, 195 old., 1480 Ft Sebők Éva: Hazacsavargó 111.: Szecskó Tamás Masszi Lap- és Könyvkiadó, 129 old., 1190 Ft Szentmihályi Szabó Péter: Péter bácsi meséi Szerzői kiadás, 46 old., 1250 Ft J. R. R.: Tolkien meséi Ford.: Békési József, Göncz Árpád, Tótfalusi István, Vándor Judit, ill.: Szendrei Tibor Szűkíts Könyvkiadó, 188 old., 2190 Ft Publicisztika Szabó Miklós: Viszonylag békésen Helikon Kiadó, 240 old., 1200 Ft Irodalomtudomány A magyar irodalmi kánon a XIX. században Szerk.: Takáts József Kijárat Kiadó, 210 old., 980 Ft Történelem, politika Gereben Ágnes: Antiszemitizmus a Szovjetunióban PolgART Könyvkiadó, 623 old., 2900 Ft Horváth Gyula: Perón / Anderle Ádám: Che Guevara Pannonica Kiadó, 342 old., 1850 Ft Kerekesházy József: Az igazi Kemál (Egy köztársaság születése) (2. kiadás) Terebess Kiadó, 240 old., 1297 Ft Nemzeteken innen és túl (Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára) Szerk.: Erdődy Gábor, Pók Attila Korona Kiadó, 439 old., 2640 Ft Vallás Aquinói Szent Tamás: A teológia összefoglalása Ford.: Bolberitz Pál, Czopf Tamás, Janka Ferenc, Mázsár István, Székely János Magyar Könyvklub, 316 old., 2200 Ft Desiderius Erasmus Rotterdamus: Krisztus fegyverzetében (avagy az üdvösségre vezető élet szabályainak kalauza) Ford. és a jegyzeteket írta: Babics Zsófia Szent István Társulat-Új Ember Kiadó, 186 old., 1950 Ft Művészetek Bánfalvi András: Ékszerdoboz/Jewellery box Az előszót Janáky István írta, a könyvet tervezte és fényképezte: Hübner Teodóra, angolra ford.: John Bátki Szerzői kiadás, 141 old., 5500 Ft Darvay Nagy Adrienne: Megkönnyezett szabadság (Impressziók román-magyar színpadi kölcsönhatásokról 1989-1999) Szerk.: Somogyi Gréta Argumentum Kiadó, 273 old., 1500 Ft Wolsky András: Munkák / Arbeiten / Works (1995-2000) Ford.: Gátas Judit, Adéle Einsenstein, a fotókat Zalka Imre, Wolsky András, Kazy Antal készítette Szerzői kiadás, 50 oldal, 903 Ft Okkultizmus Titus Burckhardt: Alkímia Ford.: Czabán Katalin Arcticus Kiadó, 175 old., 2450 Ft Szakácskönyv Gödöllői királyi szakácskönyv Őfelsége Bt., 96 old., 2200 Ft ÚJÉVI KONCERT 2001 © WARNER CLASSICS HUNGARY Az új évezred beköszöntőjén, a hagyományos bécsi újévi koncerten a Bécsi Filharmonikusokat NIKOLAUS HARNONCOURT vezényelte. A koncert teljes műsora már kapható CD-n, rövidesen megjelenik VHS kazettán, DVD Audion és DVD Videón is. ▲II Bővebb információ: www.teldec.com AZ ÚJ ÉVADBAN MÁR HAVI LAPKÉNT JELENIK A ZSÖLLYE, A SZÍNHÁZI ÉLETRŐL A LEGGYORSABBAN ÉS LEGGAZDAGABBAN INFORMÁLÓ FOLYÓIRAT. ÉLET ÉS|_ ______________________22 IRODALOMI LM L·2001. JANUÁR 26.