Élet és Irodalom, 2001. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 4. szám - Károlyi Csaba: Beszélgetés írókkal • könyvkritika | Követési távolság • Párbeszélgetés. Írók, költők a Károlyi-palotában. A kötetet összeállította, szerkesztette, az előszót írta: Havas Judit (Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ-Dinasztia Kiadó, 2000.) (22. oldal)

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Károlyi Csaba ■ Párbeszélgetés: írók, költők a Károlyi-palotában. A kötetet össze­állította, szerkesztette, az előszót írta: Havas Judit. Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Köz­pont-Dinasztia Kiadó, 2000. 358 oldal, 2490 Ft Régebbi nagy, komoly íróinterjúk jutnak az eszembe. Olyanok, ame­lyeket az író még a saját kötetébe is betett: alapos, tárgyszerű, iroda­lomtörténeti rangú beszélgetések. Lengyel Péter és Hornyik Miklós Ottlikkal, Alexa Károly Mészöllyel, Csontos Erika Esterházyval készí­tett beszélgetéseire gondolok most, de gondolhatnék másokra is, rövi­dített terjedelmű életműinterjúkra, melyek magnóval készültek, de úgy stilizálták őket, hogy minden kifejezésük, mondatuk vállalható legyen hosszú távon az író és a kér­dező számára, miközben megőrizte az egész a személyes, aktuális be­szélgetés sajátos hangulatát. Régebben talán ritkábban volt mód közzétenni az írókkal folytatott komoly beszélgetéseket. Ezért is le­hettek fontosabbak valaha az ilyen esetek. A nyilvános beszélgetések sokszor voltak semmitmondóak. A nem nyilvánosan felvett beszélgeté­seket pedig nem mindig volt köny­­nyű nyilvánosságra hozni. Mégis ez a klasszikus forma: leül a kérdező és a válaszoló egy lakás vagy egy nyugodt hely biztonságában, s akár napokig koncentrálnak ketten a fel­adatra. Mert tudják, hogy mit akar­nak. Ma ez a műfaj egyre ritkább. Vagy levélinterjúk készülnek (kapsz írásban tíz kérdést, írjál már rá va­lamit), vagy napilapinterjúk (tisztelt jelentős személyiség, mi a vélemé­nye az aktuális ügyekről, rosszabb esetben mit üzen a lap olvasóinak), vagy valamilyen rendezvényt szer­vez egy intézmény, folyóirat, oda meghív négy-öt embert (adott egy téma, tessék beszélni, felvesszük, jó esetben meg is szerkesztjük és ki­nyomtatjuk). Ennek a könyvnek az anyaga nem tartozik egyik előbb említett műfajtípusba sem, mert azok mind eleve azt a célt tűzik ki (még általá­ban a legutóbbi esetben is), hogy végül írásban adják közre az ered­ményt. E kötet beszélgetései vi­szont egy olyan rendezvénysorozat részei, ahol a cél valóban a meghí­vott íróval való találkozás volt, egy este, amelyen ismerői-tisztelői és a kíváncsi publikum személyesen láthatta-hallhatta azt, akit akart. Az író vendég egyben kicsit házigazda is volt: hozhatott zenét, választha­tott képzőművészeti alkotást hát­térként, felolvashatott műveiből, és mindenekelőtt kiválaszthatta azt a személyt, aki kérdezni fogja. Más­különben ezt épp fordítva szokás csinálni, de itt meg ez volt az elfo­gadott szabály. Az író tudhatta te­hát, hogy körülbelül mit fognak tőle kérdezni, felkészülhetett kér­dezőjével együtt arra, milyen kö­zönség várható, és szerezhetett ne­kik egy jó estét. A beszélgetéssorozatot - mely az X beszélget Y-nal címet viselte és 1992-1999 közt zajlott a Károlyi­palota menet közben szüntelenül változó elnevezésű intézményeiben - eredetileg csak nívós esti prog­ramnak tervezhették. De azért fel­vették az esteket múzeumi archivá­lás céljából. Aztán többnek, izgal­masabbnak látszhatott az anyag, olyannak ítéltetett, ami megérdem­li a publikálást. Testes kötet lett be­lőle. A magnóról leírt anyagot per­sze szerkeszteni, stilizálni kellett, ami felemás módon sikerült. Ilyen­kor derül ki igazán, hogy kié is egy interjú. (Azon túl persze, hogy ha jól sikerül, az interjúalanynak gra­tulálnak, ha nem, a kérdezőt kriti­zálják.) Meglátszik, ha a kérdező nem figyelt oda eléggé, nem dolgo­zott utólag rendesen. Általában az író, ha nem muszáj, nem húzza fe­szesre a saját válaszait, még na­gyobb baj, ha a kérdező is meg­hagyja túl hosszú mondatait. Per­sze kérdés, mi volt a cél. Doku­mentálni az esteket, vagy csinálni egy jó beszélgetés-könyvet. Ez pe­dig már a szerkesztő döntése. A jó írott beszélgetés a legritkább eset­ben lehet azonos a pódiumon foly­­tatottal. Ahhoz, hogy jó, mégis élet­szerű legyen a nyomtatott szöveg, sajnos általában sokat kell rajta iga­zítani a magnóról leírtakhoz ké­pest. Ez itt hol megtörtént, hol nem. Sok a bőbeszédű, fáradt, is­mételgető, nem rendesen javított rész. Többoldalas kérdések és vála­szok lettek volna elmondhatók há­rom mondatban. És akkor talán összességében nemcsak dokumen­tum lenne ez a kötet, hanem az írói életműveket és az elmúlt század utolsó évtizedének irodalmiságát tekintve is számon tartandó beszél­getések gyűjteménye. A teljesítmény így is jelentős, kö­szönhetően az esteket szervező és a kötetet jegyző Havas Juditnak. Nyolc-kilenc éves munkája lehet ebben a könyvben. Őt illeti a dicsé­ret, és ő viszi el a balhét is a közre­működők itt lévő írott-szerkesztett szövegeiért. Képtelenség lenne most elemezni ezt a 30 + 1 beszél­getést, de annyit összegezve megál­lapíthatunk, hogy eléggé ingadozó minőségű szövegeket produkáltak a résztvevők, annak ellenére, hogy mind a kérdezettek, mind a kérde­zők névsora ígéretes. Például Kabdebó Lóránt összefo­gott beszélgetést folytatott Beney Zsuzsával, bőbeszédűt Ember Má­riával. Izgalmas Márton László be­szélgetése Mészöly Miklóssal, Parti Nagy Lajosé Tolnai Ottóval, már csak azért is, mert itt írók folytat­nak egy nyilván nem az adott esten elkezdett, érdemi, egyébként is ta­nulságos párbeszédet. Alapos, jó beszélgetést olvashatunk még töb­bek közt Kornis Mihállyal, Csíki Lászlóval, Sándor Ivánnal, Dalos Györggyel, Gergely Ágnessel. Kü­lön érdekes volt számomra a Ju­hász Ferenc-beszélgetés, mert tényleg jól jellemzett egy furcsa költői magatartást. Tasi József Pet­­ri-interjújában a válaszoló mintha nem tudná pontosan, kikhez be­szél. Lakatos András Fodor And­­rás-interjújával meg - a sorozat el­képzeléseihez képest - túl szűk te­rületre koncentrál. Van olyan kér­dező, aki dicséretesen röviden, az adott esetben indokolt visszafo­gottsággal kérdez, mint például Zalán Tibor (Tóth Évát) vagy Osz­­tovits Ágnes (Jókai Annát). Van, hogy a hosszabb, elkalandozó kér­dések sem hivalkodóak, mert ille­nek és kellenek a párbeszéd fenn­tartásához, például mikor Balassa Péter beszélget Grendel Lajossal vagy amikor Domokos Mátyás be­szélget Lator Lászlóval. Kissé za­varban csak akkor voltam, mikor Pomogáts Béla Rosner Árpáddal, illetve dr. Erős Zoltán Fehér Klá­rával és Nemes Lászlóval készített műkedvelő, a sorozatba nemigen illő beszélgetését kellett itt olvas­nom. Igazán meglepődni azonban csak egyetlen esetben lepődtem meg: Búzás Andor Mezei András­sal készített „beszélgetését” olvas­va. Nem is csak azért, mert ez csu­pán könyvbemutató, semmi más, így végképp nem illik ebbe a soro­zatba, hanem méginkább azért, mert egyáltalán nem is beszélgetés. Először Mezei András átadja a szót Kőbányai Jánosnak, aki mond va­lamit folyóiratáról és a bemutatan­dó kötetről, majd felolvassa Göncz Árpád levelét. Utána Mezei olvas fel, majd Havas Judit elmondja, ki most az X és ki az Y, aztán Mezei András bemutatja Búzás Andort és átadja neki a szót. Búzás Andor hosszan beszél Mezei akkor elké­szült verseskötetéről, majd Mezei megköszön mindent az összes - részben eddig meg sem említett -résztvevőnek. Ennyi. Jó kis beszél­getés, ugye? Talán nem egészen véletlen, hogy ez a „párbeszélge­tés” nem szerepel a tartalomjegy­zékben, bár a 220-224. oldalon igen. Legalább a tartalomjegyzék készítője érezte: ez talán mégsem ide való. Egyébként a 31 fejezet 30 beszél­getésében mondjuk Határ Győző­től Konrád Györgyig, Hubay Mik­lósig, Vathy Zsuzsától Nagy Gás­párig nagyon sokféle író megszó­lal. Két kérdezett (Lator és Kon­rád) máskor kérdező is. A kérde­zők egyébként általában irodalom­­történészek, kritikusok, írótársak vagy rádiós riporterek. Van, mi­kor érdekes lett volna, ha a rákö­vetkező alkalommal épp a kérde­zőt (Lázár Ervint, Mártont, Parti Nagyot) kérdezik. Különben Me­zei András az egyetlen, aki látvá­nyosan bemutatja „beszélgetőtár­sát”, igaz a többiek viszont mind beszélgetnek választottjukkal. Azáltal, hogy az írók (vagy má­sok) által felolvasott művek, mű­részletek is benne maradtak a nyomtatott változatban (megjegy­zem: egyébként következetlenül, mert néha mégis kimaradtak), az ismeretterjesztés irányába mozdult el a hatalmas anyag. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy a megkérdezet­tek válogatást is közreadtak saját könyveikből. De ha már kiegészí­­tőkkel akarta a szerkesztő ellátni a kötetet, készülhetett volna névmu­tató is. S ha már fényképek szere­pelnek, akkor jobb lett volna, ha azok az esteken készülnek, és ne­tán a kérdező is rajta lehetne azo­kon. Végül: ha már a 90-es évek valamiféle szellemi körképe szere­tett volna lenni ez a sorozat, miért nem hívtak meg néha egy-egy fia­talabb írót is? Úgy hatvanhoz köze­líthet az átlagéletkor. A legfiatalabb Balla D. Károly is túl volt már a negyvenen, amikor utolsóként meghívást kapott. Beszélgetések írókkal A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Bolt­jának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Tóth Andrea. Költészet „A bajnok ébred” - hősköltemények A Magyar Költészet Kincsestára 92. Vál. és az utószót írta: Zentai Mária Unikornis Kiadó, 288 old., 2900 Ft Pardi Anna: A levegő fejedelme Kortárs Kiadó, 101 old., 1260 Ft Petőfi Sándor: A helység kalapácsa 111.: Kutas Ágnes, előszó: Veres András Filum Kiadó, 79 old., 600 Ft Arthur Rimbaud összes költői művei Szerk., a bevezető tanulmányt és a jegyzete­ket írta: Somlyó György Magyar Könyvklub, 341 old., 2300 Ft Szendrey Marót Ervin: Költeményeim, da­laim - üzenet 2000-ből / Isten-áldás Szerzői kiadás, 339 old., 1500 Ft Elbeszélő próza Gárdonyi Géza: Szunyoghy miatyánkja / Ábel és Eszter A Magyar Próza Klasszikusai 73. A szöveget gondozta és az utószót írta: H. Bagó Ilona Unikornis Kiadó, 318 old., 2900 Ft Jack Kerouac: Művésztelep Ford.: Török Attila Szűkíts Könyvkiadó, 235 old., 1590 Ft Szásztóth Sándor: A Sziklabarlang lakói Három Égerfa Bt., 219 old., 980 Ft Szathmári István: Kurdok a városban Széphalom Könyvműhely, 176 old., 980 Ft Tamás Menyhért: Hovatlan utak Babits Kiadó, 379 old., 2100 Ft Ifjúsági irodalom Angyalbárányok (Magyar legendamesék) Vál. és a szöveget gondozta: Nagy Zoltán, ill.: Sinkó Veronika Móra Könyvkiadó, 99 old., 1680 Ft Karsai Gizella: Pikipóka és Csikmakk 111.: Kelemen Czakó Rita Flaccus Kiadó, 104 old., 1250 Ft Rukyard Kipling: Az elefántkölyök Ford.: Jékely Zoltán, Szász Imre, ill. Sajdik Ferenc Holnap Kiadó, 139 old., 1200 Ft Kolozsvári Grandpierre Emil: A csodafuru­lya (Magyar népmesék) 111.: Rapcsák Anna JLX Kiadó, 554 old., 1680 Ft George MacDonald: A királykisasszony és a manó Ford.: Fazekas Benedek, F. Nagy Borbála, ill.: Kállai Nagy Krisztina Harmat Kiadó, 195 old., 1480 Ft Sebők Éva: Hazacsavargó 111.: Szecskó Tamás Masszi Lap- és Könyvkiadó, 129 old., 1190 Ft Szentmihályi Szabó Péter: Péter bácsi meséi Szerzői kiadás, 46 old., 1250 Ft J. R. R.: Tolkien meséi Ford.: Békési József, Göncz Árpád, Tótfalusi István, Vándor Judit, ill.: Szendrei Tibor Szűkíts Könyvkiadó, 188 old., 2190 Ft Publicisztika Szabó Miklós: Viszonylag békésen Helikon Kiadó, 240 old., 1200 Ft Irodalomtudomány A magyar irodalmi kánon a XIX. században Szerk.: Takáts József Kijárat Kiadó, 210 old., 980 Ft Történelem, politika Gereben Ágnes: Antiszemitizmus a Szovjet­unióban PolgART Könyvkiadó, 623 old., 2900 Ft Horváth Gyula: Perón / Anderle Ádám: Che Guevara Pannonica Kiadó, 342 old., 1850 Ft Kerekesházy József: Az igazi Kemál (Egy köztársaság születése) (2. kiadás) Terebess Kiadó, 240 old., 1297 Ft Nemzeteken innen és túl (Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára) Szerk.: Erdődy Gábor, Pók Attila Korona Kiadó, 439 old., 2640 Ft Vallás Aquinói Szent Tamás: A teológia összefogla­lása Ford.: Bolberitz Pál, Czopf Tamás, Janka Ferenc, Mázsár István, Székely János Magyar Könyvklub, 316 old., 2200 Ft Desiderius Erasmus Rotterdamus: Krisztus fegyverzetében (avagy az üdvösségre vezető élet szabályainak kalauza) Ford. és a jegyzeteket írta: Babics Zsófia Szent István Társulat-Új Ember Kiadó, 186 old., 1950 Ft Művészetek Bánfalvi András: Ékszerdoboz/Jewellery box Az előszót Janáky István írta, a könyvet ter­vezte és fényképezte: Hübner Teodóra, an­golra ford.: John Bátki Szerzői kiadás, 141 old., 5500 Ft Darvay Nagy Adrienne: Megkönnyezett sza­badság (Impressziók román-magyar színpa­di kölcsönhatásokról 1989-1999) Szerk.: Somogyi Gréta Argumentum Kiadó, 273 old., 1500 Ft Wolsky András: Munkák / Arbeiten / Works (1995-2000) Ford.: Gátas Judit, Adéle Einsenstein, a fotókat Zalka Imre, Wolsky András, Kazy Antal készítette Szerzői kiadás, 50 oldal, 903 Ft Okkultizmus Titus Burckhardt: Alkímia Ford.: Czabán Katalin Arcticus Kiadó, 175 old., 2450 Ft Szakácskönyv Gödöllői királyi szakácskönyv Őfelsége Bt., 96 old., 2200 Ft ÚJÉVI KONCERT 2001 © WARNER CLASSICS HUNGARY Az új évezred beköszöntőjén, a hagyományos bécsi újévi koncerten a Bécsi Filharmonikusokat NIKOLAUS HARNONCOURT vezényelte. A koncert teljes műsora már kapható CD-n, rövidesen megjelenik VHS kazettán, DVD Audion és DVD Videón is. ▲II Bővebb információ: www.teldec.com AZ ÚJ ÉVADBAN MÁR­ HAVI LAPKÉNT JELENIK A ZSÖLLYE, A SZÍNHÁZI ÉLETRŐL A LEGGYORSABBAN ÉS LEGGAZDAGAB­BAN INFORMÁLÓ FOLYÓIRAT. ÉLET ÉS|_ ______________________22 IRODALOMI LM L·2001. JANUÁR 26.

Next