Élet és Irodalom, 2001. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)

2001-08-31 / 35. szám - Margócsy István: Jókai mint pszichodráma • könyvkritika | Követési távolság • „… az őrültek házába akartok zárni…” Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: F. Almási Éva (Enciklopédia Kiadó, 2001.) (22. oldal)

■ .... az őrültek házába akartatok zárni... ” Jókai Mór kiadatlan levelei és Feszty Árpádné Jókai Róza visszaemlékezései. (Sajtó alá ren­dezte és a jegyzeteket írta F. Almá­­si Éva.) Enciklopédia Kiadó, 2001. 267 oldal, 2900 Ft · Ritka dolog, hogy egy irodalomtör­téneti forráskiadvány, mely ráadá­sul nem is elsősorban szépirodalmi, hanem „csak” szépíróhoz kapcsoló­dó életrajzi anyagot tár fel, ennyi érdekességet, ennyi történeti, szo­ciológiai, lélektani és irodalmi új­donságot és izgalmat rejtsen magá­ban, mint ez a mostani dokumen­tumgyűjtemény­­ kivált azért, mi­vel az irodalmi köztudatban (azaz az iskolai tananyagban, valamint a művelt társalgási közismeretekben) a most érintett szerzőről, azaz Jó­kai Mórról az a teljesen hamis kép uralkodik, mintha az ő élete - leg­alábbis a forradalom és szabadság­­harc után - eseménytelen és szürke lett volna, s mintha a róla (szintén teljesen hamisan) kialakított és gyakran ismételt irodalmi ítélet, miszerint irodalmisága öncsaló illú­ziók és naiv idillek egyszerűségé­ben merülne ki, az életére is kiter­jeszthető lenne, s Jókai, akár mint író, akár mint magán- vagy közéle­ti ember, nem lett volna több, s nem lett volna más, mint ahogy az elcsépelt közhely mondja: a „nem­zet nagy mesemondója”, vagy ahogy egykor Juhász Ferenc fogal­mazott: „a kis vatta-ember, decembe­rünk piros Mikulása: Jókai­ bácsi”... Holott Jókai nemcsak rendkívül nagy író volt, hanem különlegesen érdekes ember is, akinek az élete is, mely persze a nagyon látványos nyil­vános pózokat és gesztusokat inkább kerülte, sokszor hihetetlen szélsősé­geket rejt magában. Az eddig is is­meretes volt, bár kellő élességgel so­ha nem elemeztetett, hogy a fiatal, „szelíd”, „jámbor” Jókai kihívó há­zassága Laborfalvi Rózával jóval na­gyobb társasági botrányt kavart, mint Petőfié, hisz Jókainak szabad, nagyszabású emancipatorikus, eg­zisztenciálisan is súlyosan kockáza­tos döntése, mellyel a nála idősebb, leányként már gyermeket szült, s így „kétes erkölcsű” színésznőt teljes értékűként elismerte, elfogadta, s feleségeként vállalta, oly erősen konvencióellenes volt, hogy még a romantikus szabadság-szerelem ide­ológia legszangvinikusabb képvise­lőjét, a jó barát Petőfit is felháborí­totta; azt is érintgette a szakiroda­­lom, bár nagyon halkan s nagyon szégyenlősen, nehogy már valakire is valahogy rossz fény essék­, hogy az öregkori, második házasság is (természetesen: ismét színésznővel!) szintén megbotránkoztatta a közvé­leményt - de hogy e kései skanda­lum milyen méreteket öltött, s mi­lyen mélységeket tárt fel Jókai egész életének feszültségeiből és elfojtásai­ból, az csak e mostani levélközlések­ből válik igazán nyilvánvalóvá. Az özvegy Jókai ugyanis (öreg em­ber nem vén ember), országos hírnevé­nek és dicsőségének csúcspontján, hatalmas merészséggel el merte ven­ni a nála sokkal fiatalabb Nagy Bel­lát, s ezzel egész családját ismét ma­gára haragította; az ifjú színésznő­nek ugyanis rengeteg vétke volt: nemcsak erotikusan varázsolta el az idős írót, az Hiedelem határain messze túlmenően (mint a megütkö­zött levelekből megtudjuk: már a házasság előtt rendszeresen látogat­ta a szobájában Jókait!), nemcsak a vagyon öröklése szempontjából je­lentett komoly veszélyt (Jókaitól ek­kor már nem csekély örökségre le­hetett számítani: a jogdíjak nagyon sokat értek!), hanem ráadásul még zsidó is volt, kinek kedvéért a liberá­lis Jókai még azt is megtette, hogy csak polgári házasságot kötött (ez a vallásos rokonságot annyira megráz­ta, hogy az esküvőt nem is tekintet­ték érvényesnek. Jókai testvére még egy év múlva is úgy címzi levelét: öz­vegy Jókai Mórnak...). A nagy és tisz­teletre méltó család (melynek egyik fontos tagja eddigre már miniszter lett), a tisztesség megőrzésének okán (no meg persze a vagyon öröklésé­nek reményében) inkább orvosilag őrültnek, agyalágyultnak akarta nyilváníttatni s gondnokság alá kí­vánta volna helyezni Jókait, akin egyébként semmi más őrültség nem volt kimutatható (hisz még jó pár művet is meg tud majd írni), s ha már ezt végül mégsem kockáztathat­ták meg, legalább minden kapcsola­tot, kivéve persze a pénzügyi vesze­kedéseket és követeléseket, megsza­kítottak vele. Milyen groteszk is le­hetett például a nagy jelenet, mely­nek során a temetőben Jókai Róza letépi anyja sírjáról, s meggyalázza a Jókai által elhelyezett koszorút, mi­nek következtében Jókai bíróság elé idézi nevelt lányát, s csak akkor te­kint el a kirótt büntetés végrehajtá­sától, ha a lány nyilvánosan kijelenti, hogy vér szerint nem Jókaitól szár­mazik... Mintha az élet utánozná az irodalmat, mintha egy nagy Jókai­­regény oly őrjöngő jelenetét olvas­nánk, melyre a kritika aztán azt mondaná: hiszen ez nem tipikus... S ahogy a botrány dokumentumai s a visszaemlékezések a könyvben követik egymást, úgy bomlik ki Jókai életének megannyi elhallgatott és el­fedett rémsége. Képzeljük el: miköz­ben az öregedő Laborfalvi Róza szörnyűséges féltékenységi jelenete­ket rendez Jókainak (ki nemegyszer öngyilkossági fenyegetődzésekkel ro­hant el otthonról), leánya, az ifjabbik Róza (ki a későbbi irodalomtörténész ki nem adott feljegyzései szerint „na­gyon ledér életet élt”), megismétli anyjának fiatalkori félrelépését, s gyermeket hoz a házhoz - története­sen épp gróf Andrássy Gyulától, a későbbi miniszterelnöktől, kinek Jó­kai majd mint képviselő, buzgó el­lenzéke lesz... Vagy: milyen is lehe­tett az a családi élet az idős Laborfal­vi Rózával, milyen lehetett az a csalá­di otthon, melyben kizárólag a ko­mor fegyelem és feszült komolyság uralkodott (ahogy Jókai Róza írja fia­talkoráról: „évek múltak, s a mi há­zunkban nevetés nem hangzott”)­­ egy olyan író számára, kinek humo­ra és iróniája a magyar irodalomban szinte páratlan szélességben ömlik, szinte megszakítás nélkül, folyamato­san. A humorban élvezkedő, élclapo­­kat szerkesztő, állandóan anekdoták­ban gondolkodó nagy író úgy éli ott­honi életét, úgy dolgozik otthon, hogy épp a családban nem hangzik fel a nevetés... S mindeközben Jókai olyannyira isteníti feleségét, magán­emberként is, íróként is, hogy kedvé­ért akár egy kis történelemhamisítást is vállal: csak a legutóbbi évek kuta­tásai derítették ki (Hermann Róbert jóvoltából), hogy a szép menekülési legenda, mely szerint a szabadság­­harc után bujdosó Jókainak Labor­falvi Róza szerzett volna komáromi menlevelet, nem egyéb mesénél, ami persze helyénvaló, ha regényben szólal meg (mint első megfogalmazá­sában: a Politikai divatok­ban), de ami, ha történeti-életrajzi dokumentum­ként neveztetik meg, csalásnál más­képp aligha minősíthető... Van a magyar irodalomnak egy sajnos ritkán emlegetett, hasonlítha­­tatlan remekműve: Mikszáth Kál­mánnak Jókai-életrajza. Ez a színes, adatokban és jelenetekben gazdag, pompás életrajz, mely hihetetlen böl­csességgel, ravaszsággal, páratlan is­meretanyaggal, finom elemzésekkel és fölényesen mindentudó szemlélet­tel mutatja fel Jókai alakja köré ren­dezve az előző századi irodalomnak és történelemnek rendkívül széles panorámáját, s mely nemcsak a szá­zadfordulós világnézetet, hanem az egész tizenkilencedik századot illető­en is komoly forrásértékkel rendel­kezik, tulajdonképpen csak egy szempontból bírálható: itt fogalma­zódik meg először, innen hagyomá­­nyozódik az a Jókai-kép, mely az áb­rándos, mesélő kedvű jó ember figu­ráját rajzolja meg, s mely Jókainak mind politikai, mind irodalmi, mind magánéleti szélsőségeit, „kilengéseit” vagy elhallgatja, vagy pedig megsze­lídítve, konszolidálva mutatja be. Ha aforisztikusan akarnánk fogalmazni: a Mikszáth­tól ránk hagyott, azóta rendkívül szélesen elterjedt Jókai­­kép olyan, mintha egy átlagos Mik­­száth-regény hőse lenne; milyen kár, hogy a huszadik század oly sok jó­rossz művészregénye után sem akadt még olyan, lélektan iránt érzékeny író, ki Jókai életét és pszichodrámá­­ját komolyan feldolgozta volna. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG - Margócsy István Jókai mint pszichodráma Urbán Tibor rajza Sajó László: Éjszakai járat (Osiris Kiadó) című kötetének de­dikálással egybekötött bemuta­tója szeptember 5-én, szerdán du. 4-kor lesz az írók Boltjában (Bp. VII., Andrássy út 45.). A kötetet bemutatja Domokos Mátyás és Hermann Róbert, közreműködik Vallai Péter. A HÉT KÖNYVEI A könyvújdonságokat az írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segít­ségével adjuk közre. A listát összeállí­totta: Márkus József. Költészet Orosz költők antológiája Válogatta és szerkesztette: Szőke Katalin és Zöldhelyi Zsuzsa Magyar Könyvklub, 528 old., 2990 Ft Elbeszélő próza, antológia Charles Fenyvesi: Mikor kerek volt a világ Európa Könyvkiadó, 259 old., 1800 Ft Charles Fenyvesi: Mikor az angyalok túljár­tak a világ eszén (Akik zsidókat mentettek a háborús Magyarországon) Európa Könyvkiadó, 346 old., 2000 Ft Misima Jukio: Hullámok sűrűjében Magyar Könyvklub, 218 old., 1550 Ft Garami Erzsébet: A jerikói rózsa CET Belvárosi Könyvkiadó, 228 old., 990 Ft Vincze István: Szerelmeim C­E­T Belvárosi Könyvkiadó, 228 old., 990 Ft Pierre Boulle: A majmok bolygója K.u.K. Kiadó, 223 old., 1400 Ft Király László: Az örök hó határa Mentor Kiadó, 186 old., 1260 Ft Jean Rhys: Nagy mosolyt kérek! Csokonai Kiadó, 177 old., 980 Ft Deborah Moggach: Libikóka Ulpius-ház Könyvkiadó Bt., 285 old., 1680 Ft Imátlan ima (Kortársak Devecseri Gábor emlékére) C­E­T Belvárosi Könyvkiadó, 279 old., 1800 Ft Ifjúsági irodalom Bálint Ágnes: Mi újság a Futrinka utcában? Holnap Kiadó, 171 old., 1200 Ft Tutsek Anna: Cilike rövid ruhában Holnap Kiadó, 155 old., 1500 Ft Sohonyai Edit: Macskaköröm Móra Könyvkiadó, 156 old., 890 Ft Lajta Erika: A zöld angyal Móra Könyvkiadó, 45 old., 850 Ft Tanulmányok Georg Simmel: Válogatott társadalomelmé­leti tanulmányok Novissima Kiadó, 243 old, 1490 Ft Szociológia, közgazdaságtan Nagy Pongrác: Mindenkinek: A rendszer­­váltás gazdaságpolitikája C­E­T Belvárosi Könyvkiadó, 349 old., 3000 Ft Vallás Hans Küng: Van örök élet? Európa Könyvkiadó, 486 old., 2500 Ft Művészetek Móser Zoltán: Zsámbék - avagy a múlandó­ság dicsérete Kairosz Kiadó, 90 old., 3000 Ft Szilágyi András: Műérték, műár Szerzői kiadás, 187 old., 1580 Ft Ezsiás Erzsébet: Az érzelmek papnője (Pitti Katalin életútja) K.u.K. Kiadó, 135 old., 1600 Ft Minarik, Sonnenschein és a többiek (Zsidó sorsok magyar filmen) Szerkesztette: Surányi Vera Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és folyó­irata, a Szombat, 135 old., 1490 Ft Galavics Géza—Marosi Ernő-Mikó Árpád-Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig Corvina Kiadó, 507 old., 5400 Ft André Kertész ismeretlen fotográfiái. (Képek és tárgyak a Washington Square-i lakásból) Magyar Fotográfiai Múzeum, 35 old., 1000 Ft Természettudomány G. H. Hardy: Egy matematikus védőbeszéde (C. P. Snow előszavával) Európa Könyvkiadó, 119 old., 1200 Ft Tankönyv Kárpáti Tamásné-Tasnádyné Pap Zsuzsan­­na-Vajda Sándorné: Betűről betűre (Olva­sásfejlesztő füzetek 6.) Okkultiumus, ezoterika Julius Evola: A Grál misztériuma és a ghi­­bellin birodalmi idea Kvintesszencia Kiadó, 225 old., 1690 Ft Életmód, sport, útikönyv, szakácskönyv Kristen Dörmann: Budapest Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 85 old., 1290 Ft Doris Seitz: Görög szigetek Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 96 old., 1290 Ft Rena Tix-Shewita: Egyiptom Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 96 old., 1290 Ft Tatjana Alisch: Róma Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 94 old., 1290 Ft Ulrike Grimm: London Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 96 old., 1290 Ft Catherine­ F. Marschal: Párizs Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 95 old., 1290 Ft F. Nagy Angéla: A család szakácskönyve Sík Kiadó, 517 old., 2400 Ft Lexikonok Hegedűs Gyula: Történelmi dokumen­tumok lexikona Athenaeum 2000 Kiadó, 310 old., 2490 Ft ÉLET ÉS Í­Z IRODALOM Az Olvasás Éve jegyében a könyvkiadók arra kérik a könyvbarátokat, hogy már el­olvasott könyveiket ajánlják fel és hozzák el a hátrányos helyzetű családoknak, kö­zösségeknek és iskolai könyvtáraknak. Program Megnyitják: Harrach Péter, az akció fő­védnöke, szociális és családügyi mi­niszter; Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke Műsorvezetők: Liptay Katalin és Tarján Tamás íróvendégek: Csukás István; Jani­­kovszky Éva; Kányádi Sándor; Szabó Magda; Závada Pál Fellépnek: Döbrentey Ildikó; Ki kopog? Levente Péter az égből pottyant me­sékből; Hegedős együttes; Radványi Balázs és Bencze Gábor, a Kaláka AJÁNDÉKOZZUNK KÖNYVET, HOGY MÁSOK IS OLVASHASSANAK! 2001. szeptember 8-án, az írásbeliség Nemzetközi Napján, 10.00-16.00 óra között, a budapesti Millenáris Parkban (bejárat a Lö­vőház utca, Kisrókus utca, Fény utca és Marczibányi tér felől). együttes tagjai; Sebő Ferenc és együt­tese; Bihari táncegyüttes gyermekcso­portjai Támogatók: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; Magyar Máltai Szeretet­szolgálat; Országos Széchényi Könyv­tár; Élet és Irodalom szerkesztősége Belépés legalább egy ajándékkönyvvel. Szervezi a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a Millenáris Programiroda Kht.-val együttműködve 22 I ' /VevycV| L·­Lm 2001. AUGUSZTUS 31.

Next