Élet és Irodalom, 2003. július-december (47. évfolyam, 27-52. szám)

2003-12-05 / 49. szám - Petőcz György: Európai szocialisták (6. oldal)

PETŐCZ GYÖRGY: Európai szocialisták Néhány hazai liberálisunk hiedel­meivel ellentétben Nyugat-Európá­­ban a globalizáció jelenségei és kö­vetkezményei minden - nem csak baloldali — politikai erőt és gondol­kodót érintenek és foglalkoztatnak. „Nincsenek még határozott elkép­zeléseink e téren”, ismerte el ön­kritikusan, egyszersmind vala­mennyi hagyományos pártra utal­va a liberális filozófus, Luc Ferry, a jelenlegi jobbközép francia kor­mány oktatási minisztere a novem­berben Párizsban megtartott Euró­pai Társadalmi Fórum alkalmából. „Hogyan adhatunk újra értelmet a demokratikus ideálnak - kérdezte. - Ez az ideál a szuverenitás iránti nosztalgiák ellenére mára kinőtte a nemzetállam kereteit. Eközben azonban mindmáig a nemzetállam a demokrácia egyetlen létező kere­te.” S mi lehetne az alternatíva? „Nyilvánvalóan az európai dimen­zió. Európát kell szembeállítanunk az amerikai típusú globalizációval.” A globalizáció jelenségeivel szem­ben a nyugati hagyományos politi­kai erők közül talán a szocialisták vannak a legnagyobb bajban. Az eszmék és ideológiák iránt megúju­ló éhség és érdeklődés idején mindinkább lépéshátrányba kerül­nek például a szociális és környeze­ti kérdéseket szoros egységben fel­vető dél-amerikai szocialistákhoz képest. De az Európában fellépő újbaloldal vagy szélsőbal is mind nagyobb konkurenciát jelent a szá­mukra. Franciaországban a 2002. áprilisi elnökválasztás és a két radi­kális baloldali jelölt összesen több mint tíz százaléka ékesen bizonyí­tották a szélsőbal vonzerejét. Egy ezen a héten megjelent vizsgálat adatai szerint (Le Monde, nov. 30.) a franciák mintegy fele a radikálisok - trockisták, antiglobalisták - kifeje­zett érdemének tartja, hogy új esz­méket hoznak a politikába. A féle­lem is csökken velük szemben. A la­kosságnak csak 11 százaléka tartja „forradalminak” a mai szélsőbalt, míg döntő többségük inkább a „til­takozás” és a „reform” pozitívan hangzó fogalmait társítja velük. A társadalom majdnem egyharmada nagyon vagy elég közel érzi magát a radikális felvetésekhez, és a szoci­alisták számára különösen aggasztó, hogy a szimpatizánsok elsősorban a tanultabb középrétegekből, a diplo­mások és közalkalmazottak körei­ből kerülnek ki. Márpedig az utób­bi időkben éppen ezek a rétegek al­kották a szocialista pártok fő bázi­sát. Ők azok, akiket a munkaadók elleni harc hagyományos jelszavai régóta hidegen hagynak, miközben a környezeti problémák, az élelmi­szerként használt növények geneti­kai módosításának gyakorlati és fi­lozófiai problémái, vagy a globális egyenlőtlenségek és igazságtalansá­gok egyre erőteljesebben foglalkoz­tatják őket. Az európai szocialisták a Szocialis­ta Internacionálé október végi Sao Pauló-i kongresszusa után a múlt héten Brüsszelben, az Európai Par­lamentben megtartott A haladás glo­bális fóruma című rendezvénnyel kezdték meg az ellentámadást. „A globalizáció a kapitalizmus új formá­ja... A kapitalizmus természete nem változott, csak dimenziós”, mondta az összegyűlteknek Pascal Lamy, az Unió bizottságának szocialista párti francia biztosa. Kijelentése minden jelenlévő számára folytonosságot te­remtett a régi szociáldemokrata har­cok és a jövőre irányuló jelszavak között, jótékonyan zárójelbe téve vagy átugorva a szocialisták teljes ta­nácstalanságával jellemezhető el­múlt két évtizedet. A szinte vala­mennyi jelentős nyugat-európai szo­cialistát felvonultató fórum számára az ellenségkép teljesen egyértelmű volt: a Bush-kormányzat. Pontosab­ban mindaz, amit Bush és a neoko­­nok az európai szocialisták számára képviselnek: a neoliberális gazdasági doktrínát, a tőke által vezérelt globa­lizációt, és a politikai-hatalmi unila­­teralizmust. „Ha a világhelyzet ma elfogadhatatlan, akkor biztosan van valaki vagy valami, aminek vagy aki­nek érdekében áll megakadályozni a változásokat. Ha nyilvánvalóan szükség lenne a változásra, de az el­marad, akkor biztosan vannak olyan pénzügyi és hatalmi érdekek, ame­lyek ezt nem kívánják. Azt hiszem, a változások legfőbb akadályozója a je­lenlegi amerikai kormányzat”, mondta Susan George, a globali­zációt kritizáló mozgalmak egyik ve­zető teoretikusa a parlament plená­ris termét zsúfolásig megtöltő kö­zönség, és a mellette ülő volt brit külügyminiszter, Robin Cook élénk helyeslésétől kísérve. (Akik nem fér­tek be a harmadik emeleti terembe, azok az épület átellenes oldalán lévő kávézóban beszélgethettek, Che Guevarának az egyik kivilágított dol­gozószobából őket figyelő hatalmas képe alatt.) Európa, pontosabban az Unió nem egyszerű regionális szervező­dés, hanem kivezető út, modell, minta és példa. Mármint Európa kozmopolita verziója. „A jövő a koz­mopolita vízióé”, mondta Cook, s a szocialisták Európája az, amelyik képes létrehozni a helyi közössége­ket, a régiókat, nemzeteket és a kontinenseket összekötő, a világ va­lóságos integráltságát intézmények­ben is megjelenítő „global gover­nance” (világméretű kormányzás) prototípusát. Szolidaritás, globális adók és új intézmények. Minden felszólaló elmondta, hogy az Unió protekcionista mezőgazdasági poli­tikája igazságtalan és elfogadhatat­lan. Továbbá, a világban ki kell ter­jeszteni a „közösségi javak” (public goods) körét az éhezés felszámolá­sán és az ivóvíz biztosításán túl az oktatásra és az egészségügyi szolgál­tatásokra is. Ehhez persze források szükségesek. „A világadó különböző formái jöhetnek számításba”, olvas­suk a Fórumra írott Rasmussen-je­­lentésben (Poul Rasmussen volt dán miniszterelnök). S az összejövetel­hez készült anyagok és a felszólalók is végeérhetetlenül sorolták a globá­lis összehangolás és problémakeze­lés létrehozandó lehetséges intéz­ményeit, a fenntartható fejlődés biz­tonsági tanácsát, a regionális együtt­működés európai szervezetét, a vi­lágméretű problémakezelés kon­vencióját, a kerekasztalok rendsze­rét, a környezet világszervezetét, a Biztonsági Tanács átalakítását az emberi biztonság tanácsává stb., stb. Alapvető feladat jutna mindebben az ENSZ megújított rendszerének. Központi szolgáltatások, szociális védelem, univerzális egészségügyi és oktatási ellátás, generációk közöt­ti szolidaritás, az Észak és Dél kü­lönbségeinek csökkentése, a piac és a verseny korlátozása, s végül egy­fajta jótékony világkormányzás: „ez nem kulturális imperializmus”, monda Susan George, „hanem olyan alapértékek, amelyek valóra váltására minden országnak szüksé­ge van, ha fejleszteni akarja társa­dalmát.” Ezeket az ideálokat tűzték maguk elé az uniós parlamenti vá­lasztásokra készülő, önmagukat „haladásoknak” (progressistes) ne­vező európai szocialisták. dec. 5. és 6. péntek, szombat 22. Fogadó Napszínház: D­orottya Csokonai Vitéz Mihály komikus eposza és versei nyomán Címszerepben: Csontos Róbert Rendező: Szakács Emese Jegyár: 1000 Ft Bp. II., Fény utca 20-22. Tel.) 438-5335, 438-5312. www.millenaris.hu millenarls@miiienaris.hu dec. 10. szerda 19h Fogadó Varga Filmklub­­ Canterbury mesék 1-2. A belépés díjtalan! dec. 11. www.wiw.hu csütörtök, 18h __ . . ... Teátrum - Meghívottak: H°i°_______­ Benda Klára, szociológus és a wiw-Gépház Moderátor: Bora Éva A belépés díjtalan! dec. 9., és 11. kedd, csüt 19h Fogadó Moll Flanders, dec. 12. a szépséges tolvajnő­kküt 19h­­ - zenés csábítás két részben Rendező: Kováts Kriszta Jegyár: 1000 Ft Kiáll S 8­­9 Szívvel, ésszel, kézzel - interaktív játék-kiállítás dec. 29-ig Fogadó - Csiga Galéria Advent a székelyekkel A Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy) karácsonyi műsora A Millenáris Kht. és a Magyar Kollégium közös produkciója Élünk mint... ja Lestyán Goda János Te szobrászművész és El Miksa Bálint festőművész kiállítása Díjtalanul megtekinthető naponta 10-18 óráig. Jan.4 ig „ Rövidre vágva - Kerengő Király András '99-Ό3 között készült festményei, új rajzai Nyitva tartás: 10—18h Jegyár: 400 Ft Kedvezményes jegyár: 200 Ft jan. 04-ig a Fiatal Iparművészek Előcsarnok Stúdiója Egyesület művészeinek karácsonyi kiállítása Díjtalanul megtekinthető naponta 10-18 óráig. ÉLET ÉS!· WF9 egy fantasztikus művészi pálya kiemelkedő állomásai­ nyi WARNER MUSIC mm GOO­­fitl I Christmas with­ I FRANK SINATRA The Ultimate Rat Park col]« varázslatos és érzelmes karácsonyi dalok az örök és utánozhatatlan Frank Sinatrától karácsonyi hangulatú szuperkoncert, 90 percnyi bonusz DVD-vel CHER The Very Bes» Of Che * s Concert for GEORGE HARRISON George Hamson halálának első évfordulója alkalmából megren­dezett emlékkoncert felvétele LED ZEPPELIN How The West Was' eddig meg nem jelent koncert­felvételek a legendás zenekarról Közlemény A Magyar Írószövetség a József Attila Kör és a Szépírók Társasága a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett,­100 millió forin­tos összdíjazású Édes anyanyelvünk elnevezésű pályázatot elhamarkodott­nak és elhibázottnak tartja. A pályázat kiírója nem veszi figyelembe a ma­gyar irodalmi életre általában jellemző körülményeket. Ma Magyarorszá­gon minimálisak az írói honoráriumok, megalázóan kis összegűek az iro­dalmi díjak és ösztöndíjak (a nagy nevű József Attila-díj összege 200 000 Ft), az írószervezeteknek juttatott éves támogatás a megfelelő szintű műkö­dést nem teszi lehetővé. Ebből a pályázatból kiderül, hogy vannak pénz­ügyi források az irodalom számára. A három írószervezet képviselői arra az álláspontra jutottak, hogy fenntartásaik ellenére, a megfelelő szakmai elbí­rálást biztosítandó részt vesznek ugyan a pályázat lebonyolításában (zsűri­zés), de elvárják azt, hogy a miniszter és az irodalmi szervezetek képviselői között mihamarabb tárgyalás kezdődjön az irodalmi szféra (filmtörvényhez hasonló) átfogó szabályozása (finanszírozás, jogi kérdések­ érdekében. Budapest, 2003. december 1. Csaplár Vilmos, a Szépírók Társaságának elnöke Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke Menyhért Anna, a József Attila kör elnöke Horgas Béla munkája Felhívás a Szabad Demokraták országgyűlési csoportjához Európaiságunk megköveteli, hogy történelmünk tanulságait levonva minden alkotmányos eszközzel megálljt parancsoljunk a gyűlöletre uszítóknak. Ezért megkönnyebbüléssel fogadtuk, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a kirekesztő gyűlöletbeszéd elleni törvényhozási fellépést. Ugyanakkor aggodalommal értesültünk arról, hogy a szabad demokra­ta frakció törekvése elbukhat néhány képviselőjének alkotmányossági ag­gályán. Tiszteletben tartjuk aggályaikat, de csak konstruktív cselekvés út­ján, törvényhozással, majd alkotmánybírósági vizsgával lehet elérni, hogy a gyűlöletbeszéd elleni jogszabályok szigorúan alkotmányosak legyenek. Nem az a parlament kudarca, ha a javaslat a bonyolult alkotmányos­­sági előírások miatt alkalmatlannak bizonyul, hanem az, ha a parla­ment bele sem vág a feladatba. Mindaddig újra kell próbálkozni, amíg végre sikerül megfelelő eszközökhöz juttatni az igazságszolgáltatást. Kérjük a szabad demokrata képviselőket, egyikük se vegye magára azt a felelősséget, hogy az Országgyűlés emiatta reked meg az alkotmá­nyos cselekvés helyett az üres vitánál. Dornbach Alajos, Haraszti Miklós, Iványi Gábor, Jancsó Miklós, Kende Péter, Konrád György, Litván György IRODALOM 2003. DECEMBER 5.

Next